Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-08-11 / 32. szám
Veszprém, 1883. III. évfolyam. — 32-dik szán^ Szombat, augusztus 11. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMI' HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre .................................................6 frt — kr. Fél évre.................................................3 frt — kr. Neg yedévre............................................1 frt 50 kr. Egy es példányok ára 16 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. MEG JELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési pénzek a kiad6-hivatalba, Veszprém, horgos-utcZa 105. szövi küldendők. HHEird-etésels és líT^iltterek a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Égj hasábos petitsor (tere) fi kr.; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra között. SZERKESZTÖSEG: Veszprém, korgos-utcza 1Ó5. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratod -vissza nem ad.atn.ale. Zendülések Budapesten. Veszprém, aug. 11. A táviró, a hirlapok egyre-másra hozzák a megdöbbentő hireket a budapesti zendülésekről, melyek szerdától kezdve minden este ismétlődnek a fővárosban. Szerdán este hire terjedt, hogy Scharf Móricz, a nyomorult hírre vergődött sakterpör hőse a kere- pesi-uti „Hattyú“-szállodában van s rövid idő alatt több ezer ember gyűlt a szálló elé. A szálloda bérlője zsidó ember, s ez elég ok volt arra, hogy arra a különben való felvilágosítására, hogy a Móricz gyerek már elköltözött a szállóból, neki essen a néptömeg a szállodának, kirabolták a sörházat, éttermet, kávéházat, kifosztották s kieregették a hordókat, — majd egymásután feltörtek egy fehérnemű-, egy bútor- s egy ékszer- kereskedést, aztán kifeszitették az „Oesterreicher“ -féle kávéházat, kirabolták ezt is, s a mit el nem vihettek, összetörtek az ut- czán. Az éj folyamán aztán összetört a csőcselék mintegy 500 nagy gázlámpát s számtalan utczában egyetlen ablak sem maradt épen. Nagy sokára jött a rendőrség, a katonaság kordont vont az utczákon; számosakat eltiportak, megsebesítettek s még többeket fogtak el, kiket fegyverrel, vagy rab- lott árukkal látott az utczán. — A zavargások szerda óta minden este ismétlődnek, a börtönök megtelnek a gonosztevőkkel; de hát egy-két száz zsivány hiánya még nem érzik meg Budapest sok ezernyi söpredék- népén, s ki tudja mikor s mily vége lesz ez irtózatos állapotnak. A pozsonyi zavargások idején lapunk ugyan e helyén rámutattunk arra a veszélyre, mely az ország belbékéjének rendszeres felzavarása folytán okvetlenül be kellett, hogy álljon. Egy éve annak. Egy év előtt figyelmeztettünk arra, hogy a divatos zsidóheczcz vége nem lesz egyéb, mint az anarchia féktelen kitörése, s ha ma „üssük a zsidót“ jelszót kiált, holnap „raboljunk — a hol lehet!“ jelszóval fogja lángba borítani a társadalmat. lm, Budapesten a Móricz-gyereket megy spectálni az izgatott proletariátus, s mert azt nem láthatja meg, okosabbat gondol s feltöri Budapest kereskedelmi központjának legelőkelőbb kereskedéseit, zsidóit, keresztényeit egyaránt. Hogy is irtuk egy év előtt. Emlékezés okáért ideigtatjuk újból szóról-szóra: „. . . Elhiszszük, meg vagyunk róla győződve, hogy a kormány hamarosan végezni fog a pozsonyi ős mármarosi zendülőkkel; de az is bizonyos, hogy- a bajnak a gyökerét egy pár száz embernek az el- csukásával nem orvosolja meg. A zendülés most el- fojtatik, de ki biztosit arról, hogy a baj újból elő nem tör s tán véresebb, borzasztóbb jeleneteket szolgáltatand, mint most?! Ezt a katasztrófát okvetlenül el kell kerülnie az országnak s ha ezt elmulasztaná megtenni Tisza Kálmán, mi ezt a mulasztását nagyobb szerencsétlenségnek tartanók — eddigi összes uralmánál. . . . Ezt az igazságot ki kellett mondanunk, mert tény. S ez a súlyos kata strófa bekövetkezik, ha a rendszeres lazítás tovább is foly. Mert a ki A-t mond, az kimondja a B-t is, s mert a zsidóellenes hajsza valójában nem egyébh, mint a töke elleni harcz, hát ha majd nem lesz zsidó töke, rámegy a nép egyéb vagyonra, s a papok és föurak tökéire is, s beáll a teljes anarchia, a milyent még nem látott ez az országi . . . Mert hiszen úgy is van, hogy a csikorgó gyomru nyomornak mindegy, ha áldott vagy áldatlan kenyérre tesz is szert, csak csillapíthassa farkaséhét.“ Hát ez a szomorú jóslatunk beteljesült; örök szégyenére a fővárosnak s a magyarságnak általán. Okul-e végre a kormány? . . . Fog-e okulni? Alig hisszük! Mit törődik az a társadalommal, ha lángba borul is az, ha öli egymást ember-ember — csak a politika kívánja, hogy úgy legyen! Hát im fejlődik a nyíregyházi pörkomédia révén a szoczialis- mus s beteszi az ajtót az anarchia. Minden reakezionárius kormány ilyen. A helyett, hogy a forrongó társadalmat megbékíteni igyekeznék, a helyett, hogy a baj, a bűn eredendő okát keresné s gyökeres reformokkal törekednék csirájában elfojtani a lappangó tüzet: inkább hagyja lángba csapni azt, csakhogy a rósz politikájáról elvonások a figyelem, s ha végre kitör a söpredék dühe, ráuszítja a szurouyös rendőrséget. így tesz minden reakezionárius kormány. így tesznek nálunk is. Csakhogy igy nem lehet lecaillapitani az elkeseredett, munkátalan, favkaséhü proletariátust. így nem áll helyre a fejre állított társadalmi rend. Tisza rtr becsukat ismét egy csomó nyomorult embert, de elfelejt százezer szegény ördög nyomora enyhítésére módot találni, pedig bőséges kvaterkái közt ráérhetne arra is. Hanem mikor majdan az a százezer szabad lábon maradt éhés ördög isibét fel- zendül, Tisza ür majd újra ráuszítja a főváros mihaszna-drabantjait. így oldódik meg Magyarországon a század s Európa legégetőbb társadalmi kérdése. Tisza lelke rajta! Kompolthy Tivadar. A Veszprém megyei gazdasági egyesület eke-versenye Lepsényben, szeptember 1-én. A veszprémmegyei gazdasági egyesület sept. 1-én az enyingi gazdakör területén Lepsényben „hármas“ illetve több vasa eke-versenyt rendez, melynek tervezete következőkben állapittatik meg: I. A hármas és több vasú eke-verseny czélja ezen eszközöket, mint az őstermelés olcsóbb előállítására, de azért a földnek még is tökéletes megmunkálására alkalmasakat — a gazdaközönséggel alaposan megismertetni, s azokat úgy szerkezetűkben, mint munkájukban tüzetesen megbírálni, miután ez az általános eke-versenyeken a bírálat sokoldalú elfoglaltsága mellett kellően méltányolható nem volt. II. Ezen czél élérésére az egy vasú ekék kizá- zásával csak hármas, négyes és kettős ekék versenyezhetnek, de bemutathatok lesznek az úgynevezett általános ekék is. III. A verseny f. évi séptember 1-én az enyingi járás, és gazda-köt területén Lepsényben (déli vasút állomás) — Gróf Nádasdy Ferencz ur Ő Méltósága által hazafias készséggél felajánlott- e czélra kitünően alkalmas területen tartatik, melyre az összes hazai és külföldi gyárorosok, és bizományosok ezen tervezet megküldésével és lapokbani közzététellel meghivatnak. A bejelentések augusztus hó 15-ikéig a veszprem- megyei gazdasági egyesület titkári hivatalánál Veszprémben történnek, a versenyző ekék pedig bezárólag augusztus 25-ig az eke-verseny rendezőségének Lepsény déli vasút állomásra czimezVe okvetlenül beküldendők. IV. A versenyző ekékre három nagy dy tűzetik ki. a) A nagymélt. m. kir. földmivelesi ministerium dija 50 db. tíz frankos afany — a legjobbnak bírált hármas ékére. b) A veszprémmegyei gazdasági egyesület dija 10 db. cs. kir. arany, — a másodiknak bírált hármas ekére. c) Méltóság08 ifj. Gróf Eszterházy Móricz ur, a veszprémmegyei gazdasági egyesület elnökének dija 20 db. cs. kir. arany azon két vasú ekére, mely négy ökörrel tarró, vagy ugar szántást 18 ez. m. mélyre tökéletesén teljesíti — ha őzén díj két vasú ekének kiadható nem Vólüá, h Üij fele része a hármas ekék második dijához csatoltatik, — másik felével pedig a bíráló bizottság belátása szerint rendelkezik és díjaz. Ezen felül adatik határozatlan számú kitüntető oklevél, melyben a bírálat eredményéhez képest minden több vasú, vagy általános eke részesülhet. Az oklevelek a bírálat értékszámaihoz képest sorrendi számmal is lesznek jelelve. V. A gazdasági egyesület titkári hivatala a verseny tervezet melléklésével felszólítja az összes hazai és külföldi gyárosokat és bizományosokat, hogy ezen versenyben részt vegyenek és azonnal megad minden felvilágositást, mely a versenyezni szándékozók részéről tőle kéretik, — a nyomtatott tervezetet ezen felül megküldi az összes gazdasági egyesületek és gazdakörök elnökségének, a gazdasági intézetek igazgatóságának, a szak- és napilapoknak, úgy a szomszédos vidéki lapok szerkesztőségeinek. A versenyt rendező bizottság az enyingi gazdakor tagjaiból következőleg alakult: Elnök Purgli Sándor. Alelnök Balassa Lajos és Békessi József. — Bizottsági tagok: Bélák István, Bibó Dénes, Csapó Kálmán, Ékes Lajos, Halász Károly, Hennel Károly, (jegyző), Kenessey Miklós, Mányai Károly, Mészöly Gyula, Mihályfy György (pónztárnok), Molnáí Antal ifj. Kun György, Nagy Iván, Nemsnr János, Scbriker Imre, Tóth Kálmán, Tóth Ede, Varga József, Vertheim Herman, Vertheim Samu. A versenytér megszerzéséről, annak felmérése s kijelöléséről, a szántásnál használandó négyes ökör fogatokról, az ekék verseny előtti elhélyezéséről, a vasutróli levétel, s verseny utáni feladásról a rendező bizottság illetve annak végrehajtó bizottsága gondoskodik. TARCZA. Sötét az ég . . . Sötét az ég, csillagtalan, Bizonyosan halottja van; Alighanem egy szép leány Meghalt ott fent az éjszakán! . . . Temetésre szállnak-mennek Halvány sugár, sötét felleg; Halotti dalt mond reája Éj szaki szél bús danája . , . Esőcsepp hull az arezomra, — Mintha csak a könnyem volna! — Azt a kis lányt ott az égbe Siratja a szeretője! . . . Olyan fájó az a bánat, Amely most e szívben támad: Hejb! én is kit úgy szerettein, Elsirattam, ...eltemettem!... Hulló csillag. Almádi-i tárczalevél. Augusztus 9-én. Aki megszokta Veszprémben reggeli 8—9 órakor kelni, aztán reggelizni s neki állani a gondteljes munkának; aki egész napon át ebben a porfészekben izzad s lót-fut a nehézkeresetü kenyér után, mig estenden fáradtan dől le ágya vánkosára, | hogy kipihenje az erejétvesztett test fáradalmait: az ha egykét napot tölthet a Balatonparton — ott uj I életet él. Almádiban hajnali 5 órakor már ébredni szo- : kás. Az üdült test nem kívánja a hossza pihenést. i Mire a nap a kenessei parti hegyek mögül elészórja aranybiboros sugarait, bennünket már ébren talál, gyönyörködve a világ legszebb hangversenyében. Ami hajnali sétazenészeink a ligetek dallosajku madarai. A fülemile, pacsirta, rigó, begysármány, kenderike már 4 óra tájban rágyújtanak pompás danáikra, s mohó igyekezettel elfujják műsorukat, úgy hogy még csak kóta sem kell nékik. Füreden persze az sincs úgy. Onnan a nagyhangú swindlerség rég száműzte a lég dalárait s a reggeli zenét ott egy csomó czigány nyiszálja el álmos fővel, kedvetlenül — jó pénzért. Mi még bal’ Istennek nem czivilizálódtunk annyira. Még nincsenek fekete frakkos szemtelen pinezéreink, liberiás groom-jaink, hamis kártyásaink és kétes életű hölgyeink. Itt még egész tisztességes világ van. A közegészségügy is a lehető legjobb lábon áll. Almádinak mióta csak áll, még egyetlen halottja sincs. Itt még csak temető sincs s igy meghalni is képtelenség. Fürdőorvosunk azonban van; de nem foly valami dicséretesen a dolga. Kiki-rándul Veszprémből betenkint kétszer is s ami tanácsokat kór tőle a fürdőközönség, az rendszerint akörül kulminál, hogy a somlaihoz a mohai jobb-e, vagy a szóda s a dupla ebéd jóttesz-e az egészségnek. Mikor elmén Vrszprémbe, a hölgyközőnség az ifjú Esknlápot különféle megbízásokkal látja el, amihez nem kell recept — s mikor visSíajő, hoz magával ugyan skatulyákat s különféle piksziseket, de tartalmuk szinte nem jön medikamentum-számba. Mondjuk sardinia-pikszisnek, csokoládé-skatulyának, tarokk-kártya-csomagnak vagy akárminek, de irmag nem találtatik azok közt. Itt nem szokás orvossággal élni. Ami nagyon dicséretes divat. A közbiztonságot itt csak á nőVilág tüzes szemei veszélyeztetik. Szerencsére, hogy Almádi körül nincsenek aratási szerük, mert a gyújtogatások tán ebben is nagy kár tennének. így csak a szivekben esik baj, — Ezek égése pedig bár veszedelmes ugyan, de mindig lokalizálható. Két szivnél több sohasem ég el egy gyújtásnál s a melléképületek tüzét lehűti hol a Balaton, hol Németh csárdás bora. A közié kedésügynek minisztériumát itt egy vörösberényi vénasszony képviseli. Ez közvetíti ide Vesprémen át a nagy világ forgalmát s krónikáját. Ez a postillion d’amour; ez liferája a sajtot, káprit, szegfűszeget, szerelmes leveleket, paradicsomalmát, őrlött kávét, hivatalos végzéseket, szőlőmun- kásokat, „Függetlenség*-et s a bolti úszónadrágokat. Elfogad s escomptál mindenféle megbízásokat, mozgó banküzletet tart; fölváltja a forintost apróra s Viszont s még a szivbeli megbízásoknak is megfelel. E hivatal azonban legközelebb beszünik. Magy. kir. postahivatal rendszéresittetett Almádi-Berónyben s a derék néne beadja lemótlrfását a mozgópostaságról. Méltóságán alulinak tartja jó balpárti némber létére, a kormánynyal paktálni. Ab jaj, jövőre már itt sok megváltozik s a paradicsomi éden czivilizálódik majd. — Szálloda— bérház épül, sétányok lesznek a fürdőfelé; a parton híisitő kioszk s a nii legboszantóbb, a férfiaknak s nőknek külön-ktilön tuch-suk lesz . . . Rendes kocsi s omnibuszközlekedés áll be, a postát, hírlapokat Veszprémbe érkezésük után egy éra múlva már olvassuk s igy vége lesz a sok mulátságos beugrasí- tásnak. Eddig ugyanis a Veszprémből délutánonkint kirándult vendéget, mint ujságolvasottat, valóságos orákulumnak tekintők s ezeknek a nyáron át mindennap más és más variácziókban kellett elhinnünk, hogy Verhovayt elfogták, a saktereket felakasztották s Eötvöst agyonmerénylették. Másnap, harmadnap virradtunk csak ez örvendetes ébredésre, hogy ismét szerencsésen rászedettünk. Ennek az ázsiai boldog állapotnak is vége lesz jövőre, az ábrándok kora letün s mi is reálisan fogunk ott gondolkozni. Lesülyedünk lassankint végzetszerüleg Füred irreális niveaujára. Tempora mutantur — et Almdádi in illis! Argonautikus.
