Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-08-04 / 31. szám

hetne, mindazonáltal több részvényes barátságtalanul nyilatkozik ezen intézkedés felől és felmentve érzi magát általa a befizetési kötelezettség alól.

A befizetési határozat eddig a következő eredményre vezetett:

Befizettetett 2 részvényre 50u/0 100 frt

, 326 . 40°/# 13,040 ,

86 , 107» 860 „

Összesen 414 részvényre 14,000 frt

Mely összeg a veszprémi takarékpénztárban betét-könyvön lett elhelyezve.

A helyi és vidéki feltétlen jegyzések után, tehát 54 részvényre ez ideig fizetés épen nem teljesitte- tett, úgyszintén nem teljesítettek fizetést sem Pick sem Liedheim czég az általuk feltételesen jelzett 110 részvényre.

Az ügyek ilyen állásában Paál Dénes végrehajtási bizottsági elnök ur julius hó 2-dikára alakuló közgyűlést hitt egybe. 0 azon nézetből indult ki, hogy a törvény által megkívánt kellékek az alakuláshoz meg vannak.

E gyűlésen, mintegy 25 részvényes jelent meg, kik vagy 150 részvényt képviseltek. A megalakulás keresztülvihető nem volt, mert a jelen voltak túlnyomó többsége azon véleményt osztotta, hogy a részvény jegyzés és befizetések állása a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. XXXI. t.-cz. 13. §-ában a megalakuláshoz szükséges és félremagyarázhatlanul körülirt kellékeknek nem felel meg és ekként a megalakulás egyenesen törvényellenes lenne.

A megalakuláshoz ugyanis szükséges, hogy a részvénytőke 30%-a, tehát a jelen esetben 18000 frt — részint készpénzben befizetve, részint a lekötött ingatlan értéke által kétszeres fedezetet nyújtó jelzálogi bekeblezés által biztosítva, — részint pedig községek és törvényhatóságok által törvényszerű módon vállalt kötelezettségek által fedezve legyen, (igy szól az 1880. XXXI. tcz. 13. §-a).

Az ellennézet az volt, hogy a Lindheim-féle feltételes jegyzés az alakulás alapjául beszánfittassék, mit azonban az értekezlet azon indoknál fogva, mert az a fenntidézett §. által teljesen kizárva van, elfogadhatónak nem tartott.

Ezen értekezleten határozatba ment, hogy úgy a fizetést nem teljésitett feltétlen aláírók felhivassanak, miszerint a kiirt 40°/0-ot mielőbb befizessék — valamint Lindheim czég is felkeressék, hogy 60 részvénye után legalább 10°/0-ot fizessen, és hogy az alakuló gyűlés akkor hivassék egybe, ha a törvényszabta 18000 forint együtt lesz.

Az értekezlet eme határozatát Paál Dénes elnök ur tudtommal nem foganatosította, hanem a részéről ez- ideig igazi lelkesedés és odaadással vezetett elnöki tisztről a .Veszprémi Független Hírlap “-ban közzétett nyílt levélben lemondott — Prokesch állomásfőnök urnák.

Őszintén sajnálni lehet Paál Dénes urnák ezen elhatározását, mert a veszprém-jutasi szárny- vasút ügye legbuzgóbb és tevékenyebb hívét veszíti benne, ki nem annyira az általa jegyzett tekintélyes számú részvénynyel, mint kitartó érdeklődésével és buzgóságával egész ezen elhatározásáig egyik legjelentékenyebb előmozdítója volt a vállalatnak.

Paál Dénes ur lemondása folytán a veszprém- jutasi szárnyvasut ügyevezető nélkül áll, végrehajtóbizottsága megcsonkult; ez már magában igen nagy baj, és az amúgy is keservesen fejlődő ügynek nagy ártalmára van; még nagyobb baj azonban, hogy a lemondás óta absolut semmi sem történik, és az ügy elhagyatva.

Ez igy nem maradhat és a dolgon segíteni kell. Paál Dénes ur az ügy iránt eddig tett fáradozása és buzgó tevékenysége daczára a vállalatnak még valamivel adósa maradt.

Elnöki tisztét ugyanis nem azoknak adta vissza, — kiktől nyerte t. i. a részvényeseknek — hanem egyetlenegy részvényesnek Prokesch urnák, ki mint ilyen a lemondás elfogadadására illetékes nem lehet.

Ezen tévedésnek tulajdonítható, hogy nemcsak elnököt veszített a vállalat, — de nincs, ki a vezetés elejtett fonalát felvegye, — s a további teendők felöl intézkedjék.

Reám mint a vállalat pénztárnokára kétszeresen kellemetlen dolog, mert 14000 forintot kell őriznem és nincs elnökség, nincs igazgatóság, mely velem a felelősség terhét megosztaná. Ily feltételek mellett nem szegődtem pénztárnoknak.

Paál Dénes urnák a nyert elnöki mandátumból folyó feladata, hogy a részvényeseket egybehívja, — lemondási szándékát — ha ez már visszavonhatlan elhatározása — tudomásunkra hozza, és ekként módot nyújtson arra, hogy a részvényesek a további teendők felett határozhassanak.

Hogy ez eddig meg nem történt, nem tulajdoníthatom másnak, mint, hogy Paál Dénes ur, — miként azt Prokesch úrhoz intézett nyílt levelében olvastam — hivatalos kiküldetésekben a várostól távol volt.

Az ügy érdekében kívánatos lenne, hogy ezen gyűlés minél előbb egybehivassék.

A vállalat jelen állásában nem sok reményt nyújt a kedvező kivitelre nézve.

Ha a vállalat még a leszállított 60000 frtnyi tőkét sem képes feltétlen részvényjegyzés által előteremteni, hanem a feltételes jegyzésekre utalva van, ez nézetem szerint nem előnyös positió. A 60000 forinton felül úgyis kénytelenek leszünk 20000 frt adósságot csinálni, — a vállalat érdekében szerintem szükséges, hogy legalább a 60000 forint feltétlen részvényekkel fedeztessék.

Nem kell gyanúsítást keresni ott a hol az nem szándékoltatott, — elismert szabály az, hogy a készpénzzel vásárló olcsóbban vásáról.

132 részvény, — 13200 frt jegyzésén fordul meg most a veszprém-jutasi szárnyvasut ügye, — ha kell a vasút a város közönségének, — Írja alá a még hiányzó 132 részvényt.

Ha ez meg nem történik, akkor nem a törvényhez ragaszkodó (tehát ezért tulaggályos ?) részvényesek buktatják a vállalatot, hanem megbuktatja a közöny, részvétlenség és ellenszenv, megbuktatja a pártolás hiánya a mely ezen, — ha nem is a város életérdekét képező — de mindenesetre a város haladását előmozditó és emberi számítás szerint életképes válalat.tal szemben a közönség többségénél mutatkozik.

A társaság megalakulása egy fontos lépés előre. A törvényesen megalakult társaság nagyobb tekintéllyel fog felléphetni egyrészt a késedelmes fizetőkkel szemben, — másrészt a még hiányzó aláírásokat is könnyebben megszerezheti.

Hogy az alakulás törvényszerűen megtörténhessék, a már együttlevő 14000 forinthoz még 4000 forintnak befizetése szükségeltetik.

A nehézségek tehát, melyek a vállalat létesü- lését akadályozzák, nem olyanok, hogy azokat komoly akarat le ne győzhetné.

WURDA ADOLF.

*

Wurda Adolf úrtól, a helyi szárnyvasut- társaság pénztárosától vettük a fentebbi sorokat. Az „audietur et altera pars“ elvénél fogva, melyet mindig respectálunk, közöljük, bár a tegnap, péntek délután Paál Dénes ur elnöklete alatt tartott végrehajtóbizottsági értekezlet ama határozmánya folytán, hogy a még hiányzó 4000 frtnyi tőkehiány pótlásával most már az alakulás iránt okvetlen intézkedni keilend — e czikk nagyjában tárgytalanná vált.

A veszprémi szárnyvasut t. részvényeseihez!

A veszprém-jutasi szárnyvasut részvényesei tisztelettel felhivatnak, hogy folyó évi Augusztus 11-én délután 3 órakor a veszprémi városház tanácstermében tartandó közgyűlésre minél számosabban megjelenni szíveskedjenek.

Kelt Veszprémben, 1883. Augusztus 3.

A végrehajtó-bizottság nevében;

Paál Dénes.

A köznép táplálkozásáról.

Várpalota, aug. 2.

A külömböző élelmiszerek tápértékét egybe- állitva, azon meggyőződésre jutottam, hogy azon anyagok, miket mind eddig a legjutányosabbaknak tartanak, ellenkezőleg drágábbak a többieknél.

Például a burgonya csak 2°/0 vért és húst képző és 20°/0 zsírt képző anyagot tartalmaz, a kenyér 8 és 30°/0-ot a borsó 25 és 50-ot. Ezen tápszerekből 1 kilogramm körülbelül 20—30 krajczárba kerül, 20—30 krajczár ára burgonyából azonban, a vérkészitő anyag egy negyedét sem nyerhetni meg, mint ez a borsónál tapasztalható. Az embernek naponkinti táplálékához szüksége van 150 grm. vér és 400 grm. zsirképzőre, azon élelmiszerek tehát, melyek a szükségelt mennyiséget ily arányban szolgáltatják, a legjobbak, vagy is, az a legjobb evés, melynél az egyik étel a másikkal, ilyen viszonyban áll. A hús (19°/0 vér és 6°/0 zsirképzővel) például burgonyával, ha abból 1 és ebből 4 részt veszünk, körülbelül ezt az arányt adja, ugyanazért a húshoz legtöbbnyire csemegéül vagy saláta gyanánt, burgonyát szoktak enni. A tojás közel ezen viszonyt mutatja fel, 13 vér 30 zsírhoz, ezért a tojást magában is ehetni az ebédeken, a többi étkek előtt. A tej 41/í% vér és 8% zsír, a kenyér 8°/0 vér és 30°/0 ^ír- képzőt tartalmaznak, miért tejjel örömest esznek kenyeret, vagy burgonyát, melyek még a zsirképzőn kívül fölösleget is tartalmaznak.

Ezen élettani alapokon nyugszik átalában konyháink nagy része s vele az ízlés is. Az tehát nem önkényes eljárás, ha valamely ételhez egyik, vagy másik zöldséget veszszük, vagy azokat egymással össze főzzük. Hogy pecsenyével burgonyát, tejhez rizst (7°/0 vér és 80 zsirképzővel) és kenyeret, borsóval burgonya pépet (?) örömest ennénk, ritka eset: de minthogy ez a tápanyagok nyerése végett tudomá- nyilag igy van megállapítva, azért esnek olyan jól.

Ebből könnyen megtudhatjuk, mely ételek volnának könnyű emésztésüek, és egyszersmind a legolcsóbbak. Nem a burgonya az-, melyből mi a vérképző anyagot megszerezhetnénk, jó csomót kell elköltenünk, nem csupán a rizs és hús, hanem e kettő egyesülete.

Magában értetődik, hogy az emberi szervezetnek az általam említett két fő anyagon kívül, még egy sereg más egyebekre is (mint mész, vilany, vas, kén, stb.) szüksége van, melyek nagy része, részint azokban benn foglaltatik, részint pedig fűszerek segélyével, mint a só is, szereztetnek be, az anyagok tökéletes kiválasztása sokban függ a tápszerek elkészítésétől, a mi egyszersmind a könnyű emésztésnek is egyik főfeltétele. A borsó pl. igen tápláló és könnyű étel, ugyszinte a lencse is, ez azonban héjával igen nehéz, minthogy héja meg nem emésztethe- tik. Oly egyéneknek, kik a burgonyát nagy mennyiségben eszik, egyik gyomor főkelléküket képezi a

kávé, minthogy ez a hiányzó anyagokat, beszerzi, a cikória használata tehát, mivel a táplálkozást semmiben sem segíti elő, nem ajánlatos.

Az előbb mondottakból kitűnik, az étkek folytonos változtatásának és különféleségének szükségessége is, minthogy ezek által mindazon anyagokat be lehet szerezni, melyekre netalán a testnek szüksége volna.

Ez összeállításból megtanulhatják a gyárnokok és munkások, hogy igen rosszul számítanak akkor, ha rósz ételt, de sokat adnak a helyes táplálkozás rovására, melynek itt a legkevésbé jó haszna nincsen. Azért jól táplált emberek többet dolgoznak, mint a rosszul tápláltak s még több az ily dolgosok kora halála s a nép elveszése a gyakori betegségek miatt. Vadkerty Lajos.

Ä VIDÉKRŐL.

Pápa, 1883. aug. 3.

(A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

Meglehetősen felsült a múlt héten egy ügynök, ő ugyanis Győrbe szándékozott menni, hanem csupa véletlenségből lekésett a vonatról. De mivel neki okvetlen Győrben kellett még az nap lennie, mit tett ? Látva, hogy a helybeli bérkocsik elé nem olyan „Kincsem“ formájú lovak vannak fogva, magához szólítja egyik bérkocsi tulajdonost s megalkuszik vele Pápától Győrig 9 írtban, de hozzá tette még azt is, hogyha az illető fuvaros őt három óra alatt Győrbe szállítja, a kialkudott vitelbért megduplázza vagy talán még többet is fizet, a fuvaros észre vette a czélzást, hogy az ágens ur az ő lovainak gyorsaságát kétségbe meri vonni, azt mondta hogyha kocsija a kikötött idő alatt Győrbe nem ér, egy krajczárt sem kíván kocsijáért. Az ügynök persze örömmel kapott ezen ajánlaton s minden gondolkozás nélkül elfogadta s midőn elváltak, nagy örömmel kiáltott a fuvaros után „dupla vagy semmi* s látni lehetett örömtől sugárzó arczán, hogy bensejében azon gondolatot engedte megfogam- zani, hogy „most az egyszer potyára utazom.“ De mily nagy volt meglepetése midőn Pápáról fél hatkor elindulva, Győrben a „Fehér hajó“ előtt a kocsis a kétszeres fuvart követelte, nézi óráját, látta hogy mennyire felsült, mert már fél kilenczkor oda értek és igy mi kifogást sem tehetett s fájó szívvel ugyan, de mégis le kellett neki számlálni 18 darab susogót. Alig hiszem, hogy még egyszer kedve legyen a pápai bérkocsi tulajdonosok „táltosait“ kigunyolni.

Nagy a grófi kastélyban az öröm! Megszületett a trónörökös. Ezt az örömhirt sietett is a gróf ur tudatni városunk lakóival! A keresztelő nagy ünnepélyességgel e hét végén vagy a jövő hét elején leend.

A pápai ref. főiskolában üresedésbe jött tanári állomásokra, a múlt hó 28-án városunkban tartott gyűlésen egy évi ideiglenességgel megválasztattak Dr. S e g e s d y Ferencz a római és magyar magánjog, Dr. Fischer Lajos a német nyelv és irodalom, Sebestyén Dávid a mennyiségtani tanszékekre, kópezdei tanárrá pedig Mohos Gyula választatott meg.

A múlt héten egy fiatal ember azon ártatlan gondolatra vetemedett, hogy laktársának ágyneműjét zálogházba küldje, a kellő óvintézkedéseket meg is tette, amennyiben egy hordárt oda rendelt lakására, azon reményben, hogy mig asszonya a tóra megy, ő az ágy ruhát elszállittatja, már a hordár vinni is akarta a kapun kifelé, de mintegy csodálatos módon a házi asszony épen akkor jött haza, s igy az urfinak pénz helyett be kellett érni egy pár jó talpra esett magyar titulussal. S. I.

Yároslöd, 1883. aug. 3.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

Egy falusi iskola-épület állapotáról.

A napokban Csehbánya községben lévén, betekintettem a népiskolába is, s miután a nagy eső következtében maradnom kellett, időm maradt az iskola belsejét szemügyre venni. Nem vázolom mily nagyon meglepett, midőn tapasztaltam, hogy az iskola alatt istálló van és abból roppant bűz jött a tanszobába, — de még jobban meglepett, midőn azt tapasztaltam, hogy azon istálló-büz a padlón észlelt nagy hézagon jön fölfelé, mely hézag oly nagy, hogy azon egy ember is keresztül esketik és társaloghat az alatt levő állatokkal. A tetőzetről pedig a tanszobába az eső csak úgy csurgott, — nem csoda, ha a gyermekek valami betegséget kapnak.

Nem válik ez becsületére a községi elöljáróságnak. Itt sürgős intézkedés volna ajánlható a hatóság részéről. Z. Y.

Újdonságok.

— Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére.

— A BalatOll-egylet sportszakosztályi titkársága a f. évi augusztus hó 22 — 26-ra rendezett versenyek propositióira vonatkozólag közhírré teszi, hogy a nevezési zárhatárnap f. é. augusztus hó 5-ig bezárólag meg- hosszabbittatott és hogy az evező-verseny összes pénzdijai ugyanoly értékű tiszteletdijakká átváltoztatottaknak, illetve ekkép kitüzötteknek tekintendők. Győrött, 1883. jul. 25. Mihalkovics Tivadar biz. titkár.

— A kereskedelmi pálya ama kevés pályák közé tartozik, melyeken eddig még nem lehet tultömüttségről panaszkodni. Sok érettségi vizsgálatott tett ifjú fogja azért örömest fogadni a budapesti kereskedelmi akadémia amaz uj intézkedését, mely szerint számukra e jeles intézetnél egy évig tartó kereskedelmi tanfolyam nyittatik. A jogi, orvosi és tanári pályákon már olyan óriásivá vált a szellemi proletárok száma, hogy őszintén kell óhajtanunk, vajha minél többen vennék hasznát a budapesti kereskedelmi akadémia uj intézkedésének.

— A síiinegili állami segélyben fen- tartott alreáliskola 26. értesítője 1882/3. tanévről, közli Adám Iván igazgató. A sü- meghi reáliskola 25 éves (1857 — 1882.) történetének vázlata Adám Ivántól. Közöltetik a sümeghi reáliskola tanulóinak statisztikája 1858-tól kezdve 1883-ig; továbbá az intézetben működő tanárok névjegyzéke és működési köre 1857—82-ig. A jelenlegi tanári testület összesen 11 tagból áll. A tanulók száma S7 volt. Ösztöndíjban 1, egyébb jótéteményben részesült 74 tanuló. Pénzbeli jutalmat 5 kapott. Végül a jövő tanévben használandó tankönyvek névjegyzéke közöltetik.

— Öngyilkos történetíró. A „Győri

Közlöny“ írja, hogy Matusek Antal köztiszteletben álló gj'őri polgár öngyilkossá lett, de a tett indokairól nem közöl semmi részletet. — Matusek 1818-ben született; a sza- badságharcz alatt Veszprémmegye területére népfelkelő vezérnek neveztetett ki. — Több ízben viselt hivatalt, igy 1872-től 1876-ig

mint törvényszéki első irodatiszt volt alkalmazva, de hivatalától felmentetvén, utóbb mint napidijas iimok működött a törvényszéknél. A „Győri Közlöny“ szorgalmas kül- munkatársa volt 1857. óta. Kiváló buzgalommal mivelte Győrmegye történetét. — Átkutatott több levéltárt és terjedelmes dolgozatot készített „Győrmegye és város évlapjai a 16-ig századig“ czim alatt s ebből egy kivonatot közzé is tett, Győrmegye monográfiájának számára a megye helytörténeteit irta meg. — Sok kiadatlan kéziratot hagyott hátra, melyek a megye és a város történetét tárgyalták.

— Magyar-olasz szótár. — Az olasz nyelvtanitok, különösen az iparosok és kereskedők figyelmébe ajánljuk e jeles munkát, mely iránt a hozzánk beküldött mutatványból kitűnik csakugyan nélkülözhetlen kézikönyv lesz Fiume emelkedésével a kettős olasz-magyar és magyar-olasz részből álló, 65 — 70 tömnyomásu ívre terjedő szótárnak bolti ára 3 frt lesz; azon m. tisztelt megrendelőknek azonban, a kik 1 írtnak előleges beküldése mellett f. évi augusztus 15-ig arra előfizetnek, a mű 1 frt utánvéttel, tehát 2 írtért küldeték meg még ez év folyamában.

— Az előfizetési ívek a rajtok feljegyzendő pénzösszeggel együtt Aigner Lajos könyv- kereskedésébe Budapestre vagy Julius Dase könyvkereskedőhöz Fiúméba küldendők.

— Csapó Kálmán megyénk egyik derék vezérférfia, volt orsz. képviselő f. aug. hó 14-dikén vezeti oltárhoz Budapesten dr. Fromm Pál bpest-belvárosi kér. orvos kedves s művelt leányát, Mariskát. — Kisérje boldog frigyüket állandó szerencse, áldás!

— A régi egy forintosok 1883. szept. 30-ig minden állampénztárnál elfogadtatnak; ettől fogva 1884. szept. 30-ig pedig csak a központi állampénztároknál fogadtatnak el.

— Hoszter Fülöp, a várpalotai rabló- gyilkossáqért életfogytiglani fegyházra Ítélt fegyencz

— a „F—gu értesülése szerint — Illaváról a múlt kedden megszökött. Az igazságügy miniszterhez nyomban jelentést lettek, mely utánna, jelenlegi tartózkodási helyére Badacsonyba küldetett.

— Savanyu Józsiról szól ismét az ének, A hírhedt futóbetyár merészsége felülmúl már mindent. Ki tudná megmondani, meddig tart ez az állapotf Rendőrségünk, úgy látszik aligha. Devecserr'ól írják e hó 25-iki kelettel: Tegnap éjjel a Devecserhez alig 3/4 óra járásnyira fekvő, az Eszterházy uradalomhoz tartozó Jenő-telken követett el Savanyu Józsi valóságos betyáros bravour-tettelt. Öt társával beállított a tanyára s beizent a majorosnak, hogy szava van hozzá: nézzen ki. A majoros készséggel engedett ennek a meghívásnak, s azután meghallgatta Savanyu Józsinak azt a parancsát, hogy egy anyabirkát vágjon le, mert a legények éhesek. A majoros engedelmeskedett és azután Savanyu Józsiék nyugodtan el is költötték az ízletes eledelt. A lakoma végeztével Savanyu Józsi magyaros illendőség- tudással tiszteletét küldötte az uradalom ispánjának, egyúttal felhatalmazta a majoros utján, hogy ha jónak látja, hát csak jelentse fel. Az uradalom ispánja korán reggel be is jelentette az esetet a devecseri szolgabirónak. Ilyen merész bravour-tettet visz véghez Savanyu Józsi a szolga- biró székhelyétől háromnegyed óra járásnyi távolságban.

— Lopás. Fi agy Károly úrtól Buda Dániel nevű kocsis 6 csomó árpát lopott. Kinyomoztatván, a kir. jbiróságnak átadatott.