Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-01-06 / 1. szám

íVa —"" ^/T __/> **^ /♦* .***,..PRiS . . *»V^ «K 1SÄ ~*Ä ^ ^ *** ( / ■A ^pwtwwüt-’j­BCBT^ 6 ■rV, Jt i meg is történt. — A szerencsétlenül járt nőnek gyermekei mig egyfelől kárhoztathatják a t. szolga- birói hivatalt, hogy anyjokat a község, és az ö ké­résükre állásától nem mozdította el, — mi ha meg­történik, e katasztrófának bizonyosan elejét vették volna; másfelől a kétely gyakran feltámad keblökben és mindig talány marad előttük, hogy anyjok halálát voltaképen mi idézhette elő ? De hát a megtörténtet, meg nem történtté tenni nem lehet. Csendes a sir, és annak lakói nyugodtan pihennek a föld alatt. Mezőlaki Dezső. Ősi, 1883. jan. 3. (A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez.) Az Ősi olvasókör tagjai, az olvasókör helyisé­gében — Szylveszter estéjén — vidám társas estélylyel búcsúztak el — a nem mindenkire nézve — kedves 1882-ik évtől. Az öröm s jókedv általános volt! de hogy is ne? — Azok, kik az elmúlt évet minden bú és gond nélkül élvezhették keresztül, örömmel mondhatták is Isten hozzád ó-esztendő! — Mások pedig, kiknek anyagi tekintetben nagyon is mostoha volt, örültek hogy már elmúlt, s örültek azon jó reménységben hogy a jövő 1883-ik uj-esztendő jobb szerencsében fogja részesíteni, mint az elmúlt év. No de felülmúlta mindnyájuk jó kedvét a köz ségi jegyző ur öröme s határtalan jó kedve. Szegény tatár! Mintha bizony a múlt 1882-ik évvel együtt saját bajait is eltemette volna örökre; nem lehet ez utóbbit muzsikaszóval s mulatságokkal eltemetni! — Változtassa meg Asztaller jegyző ur az eddigi örökös mulatságot kereső, s pletykázó természetét, legyen mindenki iránt nyílt és őszinte, hivatalában szorgal­mas, ne vesse meg büszkeségével a köznépet, szeresse őket. Ha ezt teszi, akkor hiszem, hogy jövőre az év végén bajait s kellemetlen napjait is eltemeti az évvel együtt. Az estélyen a veszprémi K i s zenebandája húzta a búcsúztatót a meghalt ó-év felett. Már igaz, hogy ezen zene hallása és élvezete is elég arra, hogy minden eddigi bajaikat és adósságaikat (már t. i. a kinek van adóssága) elfeledtesse. — A jó kedélyű mulatság reggelig tartott. Fogadja tek. szerkesztő ur, stb. r. 1. zenekara felrándult az ünnepek alatt Győrbe, s ott ékszert zálogul. Az agyonzaKiatou. emum lehúzza ujjáról családi emlékgyürüjét, mely 20 frtot ért s át adja, mondván, hogy más­nap kiváltja. Másnap elment a végső me­nedékhelyre Lengyel zálogintézetébe, ott el­zálogosított nehány tárgyat s rohan a város­házra a gyűrűt kiváltandó. De mily nag) volt rémülete, mikor ott azzal hütik le, bog) a gyűrűt már elliczitálták, holotl még 24 óra sem telt el a foglalás­tól. A legszebb a dologban, hogy még £ gy’ürüért bejött többletet sem kapta meg. Már most mondja meg az elfogulatlai közönség, hogy ennél gazabb eljárásról hal­lott-e? Tény, hogy az ilyen zsebrákoknál f Savanyu Józsi is derekabb legény! Meg vagyunk győződve róla, hogy £ veszprémmegyei adófelügyelő urnák ezekrő’ a nyomorult üzelmekről fogalma sincs; mert ellen esetben föltételezzük benne az erélyt s részrehajlatlan szigort is, hogy az ily hiva­talos csőcseléket egy pillanatig sem türm aegise alatt. Épen azért irtuk ki ide — hogy tegyer igazságot! Ha ismeri őt a megye szigorú hajthatatlan tisztviselőnek — mutassa meg azt is, hogy igazságos is tud lenni s ha ezt teszi, csak hivatala tekintélyét, erkölcsi sú­lyát növeli, a melyre pedig nehéz hivatali fünkczióiban oly annyira szüksége van. A megyebeli két legfőbb hatóság elnö­kei erélyéről, igazságos szigoráról vegyen ta­nulságos példát. Ha igazságos, akkor lehet bármily szigorú — annál nagyobb tisztele­tét, szeretetét a népnek vívja ki magának. Hinni akarjuk, már csak lovagiasságá­tól is föltételezzük, hogy ez abnormis álla­potokat megszüntetendi s megszabadítja kör­nyezetét s polgárságunkat a roszlelkü vagy buta elemektől. Lásson a nép ez ügyben is igazságot gyakoroltatni; felfelé úgy mint lefelé. Fiat justitia, aut pereat mundus! Ä VIDÉKBŐL. Mezőlak, január 4. (A t. megyei alispán ur figyelmébe.) E lap 50-dik számában hívtam fel a pápai t. szolgabirói hivatal figyelmét, hogy Mezőlak község szülésznőjét iszákossága miatt állásától mozdítsa el. — A szolgabiró hivatal azonban, erre fülét sem billentette; mit a nevezett hivatal elmulasztott, azt teljesítette a bába, ugyanis megfosztotta önönmagát nemcsak állásától, hanem még az élettől is. — Állá­sánál fogva igen gyakran, sőt a legtöbbször távol szokott lenni házi tűzhelyétől, ezért ha napokig nem tért is haza, övei nem estek miatta kétségbe. — Múlt hó 27-én, valószínűleg nagyon sokat öntvén fel a veszedelmes italból, elment hazulról, s ezúttal nem kötelességét teljesíteni, hanem a falutól nem messze eső vasúti örököt látogatta meg, kik szívesen fogadva, ennivalóval is megkínálták. — Egy ily va- sauti őrnél időzött egész késő estig, a midőn haza­térni szándékozott, — az őr elbeszélése szerint annyira részeg volt, hogy legkevésbbé sem tudta magát tájékozni, a falu mely iránybani létele felől, — vele e felett mintegy vitába elegyedett, — s egész ellen­kező irányban el is indult. — Az őr azonban vissza tartóztatta, egy bizonyos ideig kisérte, s a faluba vezető biztos útra reá igazította; annyi ideje neki sem lévén, hogy egész a faluig kisérje, — az ut kö­zepén elhagyta, és visszatért kötelességét teljesíteni. A szerencsétlen nő a helyett, hogy a faluba ment volna, ellenkezőleg, K.-Tima felé vette útját, a ne vezett postáig azonban nem birt elmenni, hanem attól nem messzire a földön elfeküdt, a hol múlt hó 29-én meg is találták, nagyon természetesen meg­halva. E hir gyorsan elterjedt a faluba, és nagy iz­gatottságot szült; az izgatottság csak növekedett, midőn a hulla egy kocsin a faluba érkezett. — A józan állapotban tisztességes kinézésű asszony, most egészen el volt torzulva, arcza, ruhája, és minden testrésze agyon sározva, haja nagyrésze kitépve, — a földben hol feküdt, kezeivel és lábaival meglehetős mélységű lyukat vájt: tehát sokat kellett szenvednie, kapkodni, rugdalódzni, erre arra, mig a halál vég­kép le tudta csendesíteni. — A jelentést e község derék jegyzője azonnal megírta a t. Szolgabirói hiva tálhoz, és valóban kíváncsian vártuk a Szolgabiró és a megye orvosának megérkezését, — miszerint meg­tudhassuk, hogy a halált valójában mi idézte elő. — ■A iváncsiságunk azonban nem lett kielégítve, és a / halál okát csak sejteni-, de bizonyosan tudni nem lehet, mert a nevezett urak, az'kjő és ut rosszasága vagy nem tudom mi okból, nem tartották kötelessé­güknek kijönni s a hullát felbonczolüt — Midőn ugyan a hó 31-kén a szerencséi lenül járt nőnek fia, mivel már a hulla szagát nemcsak a házh&(eknek. hanem a szomszédoknak is kiállani kész betegé, s mintegy lehetetlenség volt, elment Pápára, hói nlit akarnak már a megye tens urai, — ekkor a t. Szolgabiró ur leírta egy papirosra, hogy orvosi vélemény folytán eltemethető. A temetés még az nap Pápa, 1883. jan. 5. (A „Veszpr. Függ. Hirl.“ szerkesztőjéhez.) Rövid a farsang, sietünk jóllakni a mulatsá gokkal, nehogy dáridó-éhesen állítsunk be a magába- térés napjaiba — a nagyböjtbe. Egyik mulatság a másik nyakára terveztetik. így a többi közt a leg utóbb vettük a pápai casino meghívóját január 11-ikére, mely a mulatságot saját könyvtára javára rendezi. — Volt alkalmunk minden oldalról a leg- keseriibb panasz szavait hallani a rendezőség tapin tatlansága és figyelmetlensége ellen. Nem is csoda, hogyha a panasz kitörése elnyomhatatlan, mikor olyan rövid a farsang és mi mégis ki akarjuk ma­gunkat mulatni. A január 8-ikán megtörténendő képviselő- választásnak mondhatni pirulva tekintünk elébe. Nem hittük volna, hogy az a legutóbbi követválasz­táskor oly hatalmasnak jelentkezett 48-as párt ily rövid idő leforgása alatt annyira elzüllött volna, hogy még egy árva jelöltje se legyen, hogy még képviselve se legyen a polgári jogok ama gyakorlata alkalmával, midőn a sunyi kormánypárt diadal-ün­nepét üli, midőn majd ott tánczolnak az ő arany- borjujok körül. A hírhedt „vi'z ke reszt hidege“ nem va­lami nagyon vacogott. Oly lágy időnk van, hogy a korcsolya-egylet meg nem alakulhat; pedig jól esnék már látni azt a kifeszitett foszlányos téglaszin zászlót. Fogadja tek. szerkesztő ur stb. F e r t ő y. Yaszar, jan. 2. 1883. (A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Olyan furcsa história történt nálunk karácsony napján, hogy ha az ember meghallja, hát nem tudja nevessen-e, vagy szánakozzék a községi nép bornirt- sága fölött! Egy elöljáró, meg a kisbiró együtt mu­lattak f. hó 26-án Spielman Ferencz itteni lakossal. Mulatság közben elhatározták, hogy Spielman — ki zsidó vallásu — kikeresztelkedik, a többi zsidók pedig a faluból kiüzetnek. Ezt az elöljáró uram a kisbiró- val a plébános, ispán, postamester s a zsidó lakosok háza előtt azonnal ki is doboltatta következőkép: .Ezennel tudtára adatik mindenkinek, hogy Spiel­man Ferencz községünkbeli lakos egész családjával együtt kikeresztelkedik; a többi zsidóknak pedig meghagyatik, hogy a községből 3 nap alatt távozza­nak, mert ellenkező esetben ki fognak űzetni.“ A jegyző valahogy neszét vette a dolognak, minek folytán a dobolást beszüntettette, s az esetről jelen­tést tett a szolgabirói hivatalnak, ki a hivatalos el­járást ez ügyben már megindította. r. 1. két válogatott műsoru hangversenyben azon nézetre hangolta a város közönségét, hogy végtelen kár, mi szerint Győr képviselőtestülete nem gondoskodik ar­ról, hogy a város számára ezen kiváló zenekar ál landóan megnyeressék. A f. hó 10-én a Redout nagytermében meg­tartandó jogászbálra nagyban folynak az elő­készületek. Mint az előjelek mutatják, az idén is a jogászbál lesz a farsang legfényesebb tánczmulatsága, mert hir szerint a szomszédos megyékből is sokan készülnek feljönni ez alkalomból Győrbe. A soproni német színigazgató azon vac gondolatra jött, hogy január végén pár hétre hoz zánk jöjjön társulatával. Bizony ez vakmerő gondolat tőle, mikor előre is látható, hogy Győr hazafias ma­gyar közönsége az ilyféle lerchenfeldi s csauszlaui múzsákat nem fogja pártolni. A hirtelen hóolvadás következtében vizeink annyira megáradtak, hogy a Rába és Rábcza visszafelé folynak medrükben; az 1876-iki vízállás csak 2 lábbal volt magasabb. A sétatér jó része már viz alatt áll, a mellette levő fűzfáknak csak koronája látszik ki; a csatornákból az utczákra folyik ki a viz, nyakra-főre költözköd nek a lakosok az alantabb fekvő házakból. Hatalmas töltései daczára Révfalut már elöntötte Duna, úgy hogy a lakosok csónakokon járnak. Ha még 2 lábat árad a viz, mitől félni lehet, mert órá- ról-órára nő, Győr-Ujváros is viz alá kerül. Maradtam tek. szerkesztő urnák, stb. K ...........y F .... ez. Páp a, 1883. jan. 5. — A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez. — Kalmár Mihály itteni földműves múlt hó 27-én este egyik felsővárosi pálinkás boltban fogadásból 16 üveg pálinkát megivott. Amint a bolt ajtón kilépett, valamibe megbotlott, elesett, s nyom­ban meghalt. A pápai casino f. hó 11-én a .Griff“ fo­gadó nagytermében saját könyvtára javára zártkörű házias tánczestélyt rendez. Beléptijegy 1 frt 50 kr Úri eh József bécsi kereskedő eljegyezte Hirsch Náthán itteni kereskedő szép és müveit leá­nyát, Hermint. — Áldást és boldogságot kívánunk e frigyhez! Az orsz. vereskereszt-egylet pápai fiók­egylete febr. 8-án a »Griff“ fogadó nagytermében tombolával összekötött thea-estélyt rendez. G. Győr, 1883. jan. 4. — A „Y. F. H.“ szerkesztőjéhez. — Városunk lakossága a karácsonyi s újévi ünnepeket a lehető legjobban, igen vígan töl­tötte el. Egymást érték a mulatságok: a Redo útban nagyszerű táncestély, a színházban díszelőadás, min­denfelé vigalmak. Ó-év estéjén a legválogatottabb közönség gyűlt össze az Auer kávéház nagytermé­ben, hol akkor a helybeli színtársulat több jeles tag­jának közbenjöttével, — kik igen kedves dallamokkal önyörködtették a közönséget, — nagyszerű Szil- veévter-estély tartatott. Hogy pedig a jól mulatáshoz semmisem hiányozzék; a 19-ik gyalogezred jeles V Keszthely, január 5. — A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. — A Sylveszter esték, mig a keszthelyi dalegylet az átkos súrlódás, a tisztviselőségekre való áhitozás s az urhatnámság áldozatává nem esett, igen kedélyes s anyagilag is szép jövedelmet hozó estélyeit szokták képezni a keszthelyi — pár évvel azelőtt megboldo­gult dalegyletnek. 1880-ik évtől kezdve az ezen évben alakult ölik. tűzoltó-egylet vette át és tartja a szylveszteri estéket, melyek az egylet szerelvényei gyarapítására nagyobb részt igen szép anyagi eredménynyel szok­tak végződni. A tánczestélyek, melyeket úgy az előkelő osz­tály, valamint a közép osztály is megszokott láto­gatni, tekintettel a jótékony czélra, ez időig nagyon kevés kiadással rendeztettek. A legközelebb lefolyt Sylveszter estén úgy lát­szik a buzgó rendezők terve oda irányult, hogy az minél fényesebb legyen, s megfeledkeztek arról, hogy első sorban az anyagi haszonra kellett volna tekin­teniük. — Azt hisszük, hogy jótékony-czélu táncz- estélyeknél fő czél az anyagi siker, s a fény és pompa csak mellékes dolog. De hagyjuk ezt, érjük be vele, hogy a táncz- estély — elismerés a rendezőségnek — fényesen si­került s az egylet javára mintegy 90 frt tiszta jövö- delem fog tán maradni. A díszes hölgykoszoruban láttuk: Somogyi Elekné, Beck Yilmosné, Hencz Lajosné, Hoffmann Mórné és Manovill Dávidnó úrnőket, — továbbá : Hoffmann Régi, Neuwárth Margit, Greizinger Gundi, Nagy nővérek, Regensberger Gizella, Fiiszár Vilma, Beck Berta, Sujánszky Etel, Baum Mari, Weltner Alfél, Linter Karolin, Deutsch Katinka, Wüsztner Katinka, Grosz Laura stb. stb. urhölgyeket. A terem gyönyörűen volt díszítve. — A kedé­lyesen lefolyt mulatság, melyben a négyeseket 36 pár lejté, reggeli 4 órakor ért véget. Özvegy Günszberger Sándorné keszthelyi lakos Újév napján 500 frt alapítványt tett, oly kikötéssel, hogy ez összegnek kamatai évről-évre, Újév napján a városi valláskülönbség nélküli házi szegények kö­zött osztassanak ki. Bár több, e jószivü alapitónál tehetősebb egyénre hatna e dicséretre nem szoruló szép tett. Múlt heti közléseim Takács helybeli bíróra vo­natkozólag avval egészíthetem ki, hogy a rabló ő maga volt s bűntettét már beismerte. Szentgróti. Vörösberény, jan. 4. (A „Veszpr. Függ. Hirl.“ szerkesztőjéhez.) Becses lapja múlt évi 52-ik számában „Egy vörösberényi ember rablásáról“ czimmel rólam nem valami hízelgő hir közöltetik, nem kevesebb tudni­illik, mint hogy rablás elkövetésével vádoltatom. Nem lepett meg bennünket e közlemény, mert annak megjelenése előtt már családunkon elkövettetett sze­mélyes szabadság iránti legvastagabb jogsérelem. _ Történ t ugyanis, hogy f. hó 25-én két megyei foglár jelent meg nálunk s miután engem műértő szemmel végigvizsgáltak s. rajtam valami „Corpus delicti“ - szerű jelet föl nem fedeztek, öcsémet Biró Mózest csípték nyakon és minden várakozás nélkül elkísér­ték, mert a saját kellemetlenségére orra mellett egy vágás látszik, jobb kezén pedig egyik ujja mere­vült lett. Az egész községgel együtt nem tudtuk e dolgot mire magyarázni s csak utánjárással tudtam meg, hogy Keszthelyen múlt évi deczember hó 23-án bi­zonyos hivatalos pénzeket illetőleg Takács nevű bíró kárára mintegy 900 frt rablás követtetett el és ezen rablás elkövetésével alolirott Biró István vádoltattam s a fenti körülmény miatt öcsém tartóztattatok le. Mint közleményének záradékából kitűnik, a hivatalos pénzeket maga Takacs községi bíró tulajdonította el, ki tettét bevallotta; tehát az egész rablási eset álta­luk kifőzött koholmány volt s így en és öcsém vagy bárki is ártatlanul gyanusittatótt ez ügyben és raj­tunk ezen határozottan becsületsértésnek minősíthető . cselekedet jogtalanul követtetett el, mert mi uint községi bizonyitványnyal igazoltuk is, Kesztke vi­dékén 12 év óta nem is voltunk. — Szerkeszti urat nem vádoljuk, mert rajtunk a gyanúsítás tettljesen hajtatott végre, de hogyha ennek megtorlását. ma­gyar igazságszolgáltatás keretében nem találtjuk fel, az csak azt fogja bebizonyítani, hogy ljntető Codexunk kötelessége még nincsen betetőzve. Hogy ránk irányulhatott a gyanú a c oh olt rablás elkövetésére nézve, onnét származhatil csak, hogy katonakönyvem a nyáron a háztól ismretlen módon elveszett s azt a keszthelyi járásbirósg bör­tönében az említett eset elkövetése előtti napon fogva volt ismeretlen csavargó keríthette káré, ki ott magát Biró Istvánnak jelentette volt ki. .... —. A becsület megvédéséneik szempontjából tiszte­lettel kérem a tekintetes szerkesztő urat, hogy ezen helyreigazításomnak becses lapjában helyet adni ke­gyeskedjék. — Mi az illető biró ellen, ha az ellene közlött hir való, becsületsértés miatt pert fogunk tá­masztani s ha ez nem lenne lehetséges, bátran je­lenthetjük ki azt, hogy Magyarországon könnyebb száz igazi gazembernek kisiklani, mint az ártatlanul meg­sértett feddhetlen becsületességnek elégtételt nyerni. BÍRÓ ISTVÁN, vörösberényi lakos. E levél kapcsán csak azt jegyezzük meg, hogy a’ T a k á c s keszthelyi biró bűnösségére vonatkozó táviratunkat hiteles forrásból, saját keszthelyi tudó­sítónktól, ki ott előkelő állást foglal el, vettük s igy az tényül veendő. A szerk. Közgazdaság. Veszprémi piacz. Veszprém városábm mai napon megejtett heti piaczon az élénkség teljesen élt Unt. Gabnabehozatal csekély, a búzára vételkedv s árában némi emelkedés mutatkozott. Egyéb élelmi szer is — az előbbi heti­vásárokhoz hasonlítva — harmadrészben állíttatott ki. Hízott sertés azonban meglehetős számban s jó minő­ségben volt képviselve, de az árára észrevehető apadás nem mutatkozott. A bélpiaczon is gyenge volt a for­galom, egyedül a gyenge malacz vásár tiint fel, ez több számban volt képviselve. A tej, tejfel és vaj árá­ban emelkedett. Hal nagyon kevés és magas áron kelt. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük apunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési rész- ettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. Egyházi kinevezések. Ő felsége a veszprémi székes-egjházi káptalannál: vizeki Tál lián Lázár Szent Mihály arkangyalról czimzett hantai prépostnak és székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra; Kemenes Ferencz Boldogságos Szűzről nevezett csöpő- fői czimzetes prépostnak és zalai főesperes­nek, a Szent Mihály arkangyalról czimzett lantai prépostságra és veszprémi székes- egyházi főesperességre; dr. Palotay Ferencz Szent Mihály arkangyalról nevezett körtvé- yesi czimzetes apátnak és somogyi főespe­resnek, a zalai főesperességre; Forintos stván Szent Péterről nevezett peturai apát­nak és pápai főesperesnek, a somogyi főespe­rességre; Ki so vies József Szent Mihály arkangyalról nevezett batai czimzetes apát­nak és següsdi főesperesnek a pápai főespe­rességre; végül Spránszky Ferencz Vesz­prém székesegyházi első mesterkanonoknak a següsdi főesperességre való fokozatos elő- éptetését jóváhagyván, — az ekként ezen székesegyházi káptalannál üresedésbe jött utolsó mesterkanonokságra Jánosy Ágoston püspöki titkárt,szentszéki ülnököt és pápai kamarást ne­vezte ki. — A nemzeti casino ez idei bálja igen látogatottnak Ígérkezik lenni. Vidéki tudósítóink számos előkelő család bejövete­lét jelzik e vigalomra. Kívánjuk is, hogy sikerüljön! — Speczialitás. A helybeli temetkezési egylet „halál-madara“ (halott-bemondó) is^ sorba járta az Ö „jobb házait“ újévet gratulálni. Egy valaki azzal fizetett neki, hogy „nem jó az ör­dögöt a falra festeni !u \ * L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom