Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-06-24 / 25. szám

— szakértőkre hivatkoztak, de ilyenek kihallgatását megtagagadta a bíróság, a kiket pedig szakértőkul kihall­gattak azok közül az egyik lehet jó paraszt gazda, — mert ismerem őket, — a másik tán meg tud darálni egv zsák árpát, de egy malom és egy vízesés értékét megbecsülni, megbírálni soha ez életben képesek nem lesznek. Mert ha annál a malomnál épület semmi sincs, csak a hely és viz eset van ; az is megér egy üzlethez, hol erőt kell kifejteni 5000 forintot, mert ott 600 ló erő vau.— Jogász nem vagyok, de a szakmámhoz szük­séges törvényeket tanulmáyoztam és van abbban tör­vényben egy szakasz, mely a következőkép szól: ,11a egy telep, gyár, gépezet; phizikai vagy bármely néven nevezendő kifejthető erő a hatóság előtt kérdés vagy pör tárgya; mind a két félnek szakértőkre szabad hi­vatkozni.“ Hogy miért nem halgattak ki mérnök vagy ma­lom építész szakértőket nem tudom; de a bíróságnak kötelessége lett volna hivatott szakértőket kiküldeni, a helyszínére, hogy azok lelkiismertük és szakismeretük szerint a törvényszéknek referáljanak.— Van Buda­pesten elég hírneves malom mérnök, azokközíil kellett volna szakértőket kiküldeni, majd azok megmondták volna mit ér oly viz és viz esés, mint a nevezett ma­lomnál van. Ily esetek a többi malom értékét is 50#/o-en alul leszállítják és igy vész, pusztul a hazai vagyon, igy jut idegenek kezébe. Fogadják igaz részvétemet, éljenek boldogul abban a szabad sajtos világban ! Tisztelettel Berger Vilmos. Ez volt a levél, kozzá tenni valónk nem sok van, csak szerkesztőnknek kívánunk béketürést, hisz az igazságért szenved. Pedig az igazságért szenvedni isteni erény! A phylloxera. Meg kell vallani, hogy az a gonosz hivatalos bogár hatóságokkal, minisztériummal, tudománynyal és szegény emberekkel furcsa tamatánczot járat. — De mi ez alkalommal hatóságok fölületes intézkedéseiről, minisztérium félrevezetéséről, tudománynak felttlteté- séröl országos tekintetben ne beszéljünk, beszéljünk csupán a szőlőbirtokosság bajáról s a phylloxera ügy­ről Zala s Veszprém vármegyékben. Ez előtt nehány esztendővel jöttek rá hivatalo­san, hogy Solyban phylloxera telep honosait és pusztít. — Akkor ezen bajnak horderejét, a hatótági gyönge intézkedésekből következtetve nem fogták fel kellő értelmében. — Később de ezelőtt már három évvel ugyancsak phylloxera telepre bukkantak a Vörösbe- rényhez tartozó úgynevezett Máma, és a Sitér község­hez tartozó Papvásárjai szőlőhegyek területén. Természetesen ama hir, hogy a vörösberényi he­gyekben már terjed a phylloxera, megdöbbentette az az almádi hegységgel már határos Zalavármegyét s nehány buzgó tagnak a phylloxera meggátsására irá­nyuló törekvése általános helyesléssel találkozott az összes szőlőbirtokosok között. Csakhogy a phylloxera meggátlására alkalmas eszközökkel s gyakorlati intézkedésekkel tisztába sok ideig nem jöhettek. Csak most napjainkban gondoltak az óvintézkedések gyakorlati keresztülvitelére. — A phylloxera terjedésének jelenlegi stádiumával a tény­leges állapotnak megfelelő biztos tudomása megszer­zését mellőzvén, Zala vármegye azon tapintatlan s a czélnak meg nem felelő intézkedésre ragadtatta magát, — hogy Veszprém vármegye felől fenyegető phylloxera veszedelem elé bástyául megyei autonómiáját tolta, — elállitván a veszprémmegyei érintkezési határvonalakat, mint a marhavész idején szokás, — őrökkel, kiknek kötelességül adatott a veszprémmegyei lakosok be nem eresztése. A buzgalom természetesen teljes elismerésünket ^ bírja; de a kivitel ellen észrevételeink vannak. A dolog úgy áll, hogy ezen idő szerint a Balaton- • parti szőlőhegyek közül, honnét a szőlőpusztitó féreg a i többi Veszprém- és zalamegyei szőlőhegyeket fenyeget- i heti, Soly, Papvásárja, Máma és talán a kenesei hegyek : vannak inficziálva még ; mig ellenben az elősorolt he­■■ gyektől egy félórányi térség, erdő és a Balatonsark l által elszigetelt s ezektől teljesen külön álló 600 négy­; szög hold vörösberényi, 300 négyszög hold almádi és í 250 holdnyi szentkirályszabadjai hegyek még ezen idő- I ben a pkylloxerától teljesen menteseknek találtatnak. j — Es ezen hegyek függnek össze, sőt ezen hegyek kapcsolatosak elzárhatlanul a már zalamegyei F.-Eőrs és Alsó-Eőrsi községekkel. Ha tehát ezen terület in­ficziálva lesz kellő védelem hiányában, akkor a zala­megyei határon karók gyanánt állhatnak a pandúrok zárőrökképen, a phylloxera elterjedését még sem fog­ják megakadályozni. Addig kell a tüzet elfojtani a mig közvetlen szomszédba nem ér ott t. i. a hol kiüt. Most már kérdem: ha a Márnái hegyen tiiz üt ki, el tudja-e azt Zalavármegye fojtani, ha azt a harmadik szomszéd faluból, Alsó-Eörsről fecskendezi? — Vagy tán oly hatást tulajdonit Zalavármegye intézkedésének, mint az egyszeri tyukász a hangjának, kinek oly erős hangja volt, hogy ha Kádártán elkiáltotta magát, hát Rátóthon szedték össze az asszonyok a tojásokat. A baj az említett helyeken, reánk nézve fenye­gető értelemben egyedül Máma és Papvásárjai hegyek­ben leven, itt is kell azt orvosolni. Nézetünk szerint legczélszerübb lenne, ha az ennek meggátlására hivatott hatóság az egész bajról gyakorlatilag vagy helyszini meggyőződésnél fogva tudomást szerezne, az érdekelt községek elöljáróságá­nak meghallgatása mellett alkotná meg — gyakorlati­lag keresztülvihető óvintézkedésére szolgáló szabályait, de az igy alkotott rendeletnek azt haladéktalanul me- gyeileg, ha lehet államilag is, ha igy nem lehet gyakor­latilag érvényt szerezni, illetve szereztetni igyekeznék. Ha lehet a phylloxera jelenlétekor már egy-egy területen 40—50. napszámost, felügyelőt és biztosokat foglalkoztatni tetemes költségek rovására, — miért ne lehetne akkor a kellő óvintézkedések czéljából is kellő erőket az illető községek kizárólagos terhe nélkül ál­lami intézvénynyel ott a hol kell alkalmazni. Hisz eddig a phylloxera közegeket csak úgy is­merjük, hogy mikor már baj van, irtani megjelennek s fertály év alatt elvégzik azt a mit a phylloxera évek múlva végez. Hisszük, hogy megyei alispánunk czélirányos tö­rekvése ezen ügyet helyesebben fogja megoldatni, mint a szomszéd vármegyében vagyon. Veszprém város renkivüli közgyűlése. — 1882 évi junius 22-én. — Rendkívüli közgyűlése volt a múlt csütörtökön városunknak. A rendkívüli közgyűlés főbb tárgyait ké­pezte a múlt közgyűlés alkalmával megválasztott vá­rosi tisztviselők fölesketése és a Csolnoky féle pénztári dolog, mely végre elintézést nyert. A közgyűlés a leg­közelebb elmúltakhoz képest — elég higgadt lefolyású volt. Nem úgy azonban a közgyűlést közvetlen követő jelenet. Nehéz azt elképzelni, hogy egyes játékukat el­játszott, komoly tekintetbe nem vehető semmiségek mi­nek képzelik azt a városi tanácstermet. Utszéli korcs­mának, hol a tehetetlen dühtől lerészegedett fővel a legvégsőkre is vetemedni képesek, vagy még annál is alább való helynek. Különben a dologról máshelyen szólandunk, itt csak adjuk lapunk teréhez nézve a gyű­lés lefolyását. Polgármester a gyűlést azzal a kéréssel nyitja meg, hogy mindenek előtt a múlt közgyűlés alkalmá­val megválasztott v. tisztviselők eskettessenek fel, mely kérésnek hely adatván, Balogh Károly v. tanácsos Orbán Pál pénztári ellenőr, Gerencsér József városi számtiszt hivatalos esküjüket letették. A második tárgya volt a közgyűlésnek Bezerédy Viktor ur azon indítványa, hogy a közgyűlés kérvényt intézzen a kir. közlekedés és közmunka minisztérium­hoz aziránt, hogy a helyi kir. postánál a személyzet szaporittassék meg azon czélból, hogy a délután 5 óra­tájban érkező levelek is kihordassanak. Az indítvány elfogadtatott. A számtiszti állomásnak a városi közigazgatási tisztviselők sorábai beosztására vonatkozólag felolvas­tatott a jogügyi bizottság javaslata. — A javaslat el­fogadtatott. Következett a Csolnoky-féle pénztári dologban kiküldött pénzügyi bizottság jelentése. E szerint előadatott, az ügyésznek intézkedés vé­gett régebben kiadott ügyek jelenlegi állása. Ez előadásból kitűnt, ez előadás igazolta azt, — mit lapunkban már irtunk. — Igazolta azt, hogy azon állítások, melyek e lapban nyilvánosság elé hozattak — valók. S bármennyire igyekeztek is némely városatyák e dolgot szelídíteni, mégis kénytelenek voltak a köz­gyűlés többségének rosszalását osztani. Vannak tételek, melyek már 15 év óta kiadattak a v. ügyésznek behajtás végett és ez azokban mitsem tett, pedig behajtható tételek is vannak ez összegek közt. Vannak ismét tételek, melyek a v. pénztári kimu­tatásokban mint be nem fizetettek szerepelnek, pedig az egyes adósok már ezt rég lefizették az ügyész kezé­hez és ezt nyugtákkal is tudják igazolni. És mi erre az ügyész védelme ? Az «hogy ha jól emlékszik e tételeket befizette, s az is meglehet, hogy a pénztári elkönyvelés volt a hi­bás, ő egykor nagyobb összeget fizetett a városi pénz­tárba, lehet, hogy ez összegben foglaltatik ezen követe­lések némelyike, de ezt igazolni nem tudja, mert jegy­zetei elvesztek. Hát védelem, igazolás ez ? A közgyűlés az ügyészt ezen általa behajtott és még be nem fizetett összegek befizetésére utasította és egyszersmind elhatározta, hogy a polgármester a hátralékos követelések kimuta­tását évnegyedenként az ügyésznek adja ki, az ügyész pedig a követelésekről jelentést tenni negyedévenként szintén tartozik. Szilágyi Mihály szólalt föl ezután, megemlítve, hogy ő mindezekért a v. ügyész urat megdicsérni nem akarja, hanem kéri utasittatni, kötelességeinek ponto­sabb teljesítésére. Szabó Imre az ő szokott szószátyárkodásával felelt erre, bár elismeri, hogy ez ügy 15 éves «ronda fészek“, «folvágatlan fekély“, hanem az ügyészt azért ne bántsa senki, mert akkor ő vele gyűlik meg a baja. Husvétk Jánosnak koszorút igér, hogy ezen darázs-fészekbe bele mert nyúlni. H u s v é t h János Szabó Imre kezéből a koszo­rút el nem fogadja. A pénzügyi bizottságnak munkálataiért a köz­gyűlés a polgármester indítványára köszönetét szavaz. A jegyzőkönyv hitelesítése után a közgyűlés véget ért, hogy helyet adjon egy másik jelenetnek, melyről másutt szólandunk. A yidékrőlT Győr, 1882. junius 23. — A „Y. F. H.“ szerkesztőségéhez. — Megjöttek a meleg napok. Városunk lakos­sága napról napra gyérül mindenki a sza­badba vágyik, egyik a távol tengerek hulámmosta part­jait keresi fel, másik a Balatonnák kies vidékére zarán­dokol, hogy lehűtse s felüditse forró s munkától bágyadt testét; a tanuló ifjúság nagyrésze elhagyta városunkat, hogy felkeresse a kedves otthont, a jogászságból, váro­sunk ezen kedvelt eleméből is napról napra több tűnik el, hogy családja körében heverje ki az év fáradalmait. Beköszöntött a holt idény. Egyedüli életet a holt városba a «Győri keres­kedelmi ifjak*-nak a mult héten megtartott ta­vaszi mulatsága öntött még. — Megtelt zsúfolásig a «szőlőkért* s a bájos hölgyek s deli ifjak nem törődve a forró napokkal, ugyancsak eljárták a csárdást, tudva, hogy most már jó három hónapig csendes lethargiába fog süllyedni minden s igy ez az utolsó alkalom a vig- ságra. Minden dolog kizökkenik rendes kerék­vágásából a nagy melegségnek miatta. így történt ez a már évek óta a Rábán álló fürdőházzal is, mely el­unván magát a nagy melegben, egy kis heczczet akart csinálni s megindult a benne levő összes fürdő közön­séggel együtt a Rábán lefelé. Lön persze a női közön­ség részéről nagy óbégatás. Szerencsére a ladikokon utánuk eredt halászok még előbb elcsípték a fürdőhá­zat, mielőtt az a Rábahid oszlopaiba ütközhetett volna. A távolból is fogadja a tek. szerkesztőség őszinte részvétemet azon kellemetlen incidens miatt, mely e lapnak eddigi szerkesztőjét, az igaz ügy ezen rettent- hetlen bajnokát érte. Ezen levelemmel együtt győri rendes tudósítói működésemet is befejezem s megyek én is fürdőre, hogy onnan a tek. szerk. engedőimével, szinte felkeresem párszor e kedves lap hasábjait. — Hazafias üdvözlettel K ........y F — ez. Pá pa, 1882. junius 22. — A V. F. H. tek. szerk. — Városunk e héten oly egyhangú hét- köznapiasságban volt, hogy az itt történtekről még csak nem is volna érdemes tudósítást küldeni, ha csak nem zavarta fel ez egyhangú csendet, egyhangú be­számoló beszédével Láng Lajos képviselő ur. O ugyanis f. hó 19-én tartotta a városház udvarában édes kevés számú választó közönség előtt, beszámoló beszédét. Be­szélt Bosznia occupálásának üdvös volta felöl és végül intette a város polgárait, hogy a kormánypárti politi­kához hívek maradjanak, mert ez az egyedüli ami a nemzetet üdvözíti. Hogy az ilyen beszéd nem szült va­lami lelkesülést, azt tán fölösleges is mondanunk. Láng képviselő után Tóth Lajos ur lépett föl, és meg­köszönte képv. urnák, hogy soh’ sem vonta meg tőlünk «magas* protectióját, mire aztán az a néhány halgató csendesen szétoszlott. Fel b inger Karolina bűvésznő a ref. főcol- legium nagy termében büvészeti előadást tartott e hó 21-én. A régészek figyelmébe ajánljuk megte­kintés és vizsgálódás végett egyik helybeli előkelő pol­gárnak Obermayer József urnák évek óta gondosan gyűjtött és dús régiségtárát, melyben a legrégibb kor­tól fogva a középkor végéig használatban volt külön­féle érdekes tárgyak láthatók. Látható ezek közt több rendbeli pénzdarab az ős római korból: ugyancsak e korból egy zászló hegye ; több darab sarkantyú; to­vábbá a középkorból különféle fegyverek érdekes fel­iratokkal stb. stb. Volt alkalmunk Obermayer ur szí­vességéből mindezt megtekinteni és az ilyenekkel fog­lalkozók figyelmébe igen ajánljuk. A helybeli tűzoltó egylet junialist fog rendezni, mely a készülőben levő mászótorony felszen- telési ünnepélyével fog egybeköttetni. B. Fiátli Ferencz ő nagyméltósága jelenleg városunkban időz. Hazafias üdvözlettel H. Újdonságok. — Mindazon tisztelt vidéki előfizetőinket, kik még előfizetési összegeiket nem küldték be — kérjük elő­fizetésük szives megújítására — nehogy a szétküldés­ben akadályozva legyünk. — Lapunk szerkesztője a múlt hétfőn délután 5 órakor induló gyorsvonattal távo­zott el körünkből Budapestre, megkezdendő sajtófogságát. Távozását megelőző éjjel a helyi polgári dalárda serenadeval tisztelte meg a közügyek harczosát, énekelve a szebbnél szebb hazafias dalokat. Később a helyi zenekar zen- ditette meg .ablakai alatt hangszerét. Szer­kesztőnk nevében a részvét és szeretet ezen jeleiért forró köszönetünket nyilvánítjuk pol­gártársainknak. Szerkesztőnk lakását a hétfőn délelőtt folyamán a látogatók sora váltotta fel, bejöttek hozzá vidéki ismerősei elvbarátai közül, hogy Istenhozzádot mondjanak neki — három havi viszontlátásra. — Délután 5 óra­kor azután elutazott körünkből, az egyes állomásokon ösmerősei jöttek ki hozzá üdvö­zölni őt. Budapesten a déli vasút állomásánál hirlapirók várták, kikkel együtt tölté el az estét, másnap azután megkezdő sajtófogságát a fortuna — Miletics szobájában. Sajtófogsá­gában azóta budapesti ismerősei és hirlapirók látogatják. Legyen rövid szeretett szerkesz­tőnknek az a három hónap és kipihenve ma­gát, njult erővel fogjon fegyvert a rósz ki­irtására. — Hálanyilvánitás. Mindazon jó isme­rőseim, rokonaim és barátaimnak s átalában mindazoknak, kik istenben boldogult anyánk teme­tésén megjelentek és jelenlétükkel fájdalmunkat enyhítik; különösen pedig a hajmáskéri r. halk. és reform, hitközségeknek, Veszprémből, Várpalo­táról és a vidékről megjelenteknek; részvétükért hálatelt szívből mondok forró köszönetét. Hajmás­kér, 1882. jun. 23. Posgay Miklós. Á veszprémi nagygymnasium ifjúságának osztály bizonyítványai e hó 29-lcén osztatnak szét. — Botrány a városház nagytermében. Méltó fináléja volt a Csolnoky-féle ügynek és méltó ahhoz a diplomatikus szamárhoz, a ki ezt előidézte. — Történt pedig ez eset a következőképen: A múlt csütörtöki vá­rosi közgyűlés lezajlása után Szabó Imre városi képvi­selő megtámadta Ilusvéth János v. képviselőt, hogy ő az előidézője ezen ominosus ügynek. Azután lapunk ott levő tudósítója, Magyar Gyula ellen fordult és — a nélkül, hogy nevezett munkatársunk ötszemélyesen is­merte, vagy valaha egy szóra méltatta volna — meg­támadta öt, mondván: «Önök az okai, hogy abban a piszkos lapban is ez ügyet szellőztették és más világí­tásba tüntetve elő, — elmérgesitették. Lapunk munka­társa erre a «piszkos* szót határozottan visszautasítván — azt Szabó Imrére ruházta, mire az ezt mondá: „És önök ítélnek meg engem, hisz ha gazembernek nevez­nek, én azt tisztességesnek veszem.“ Tudósitónk fele­lete volt: „Én Szabó Imrét sohasem Ítéltem meg, hanem megítélték az én szerény személyemnél sokkal különb és több emberek is, hogy mi volt az ítéletük, azt tudja a közönség.“ — Ezek után a jelenlevő képviselők közt kínos izgalom keletkezett, mialatt a polgármester tudósitónktól — daczára, hogy a gyűlésnek vége volt, daczára, hogy egy qualifícálhatlan embertől megtá- madtatott — a szót megvonta. — Ez volt a tény, erre nézve kevés a megjegyzésünk, jellemzi a tett elkövető­jét. A lapunkra mondott jelzőre nézve csak azt jegyez­zük meg, hogy biz’ az némelykor „piszkos* dolgok­hoz is kénytelen nyúlni, mint például mikor Szabó Imrével bajlódik, mikor az ily dolgokkal foglalkozik, hanem úgy hisszük, hogy ennél az elvnél fogva az ő saját gyámsága alatti ujságpapiros még piszkosabb, mert az csaknem kizárólag vele, — a szamarak diszpél- dánynyával foglalkoztatja az ő közönségét. Arra nézve, hogy ő nem törődik a mi ítéletünkkel — bár tudjuk, hogy az „trüszszent,“ a kinek az orrát csiklandozza a burnót, — csak azt feleljük, mit munkatársunk, hogy megítélték őt már sokan s megítélte a közvélemény is, hogy az ítélet eredménye az volt-e, hogy ő becsületes ember, vagy gazember ? azt ismét szükségtelen fejte-' getni, mert — tudja a közönség. — Hogy lapunkban a tény elferditve-e vagy helyesen volt-e előadva, kitűnik a vizgálatra kiküldött bizottság jelentéséből és a köz­gyűlésből. A polgármester urnák arra a törekvésére, hogy lapunk képviselve a közgyűléseken ne lehessen, csak azt mondjuk, hogy ha ezt a belügyminiszter mondta volna: mosolyognánk, de mivel ő mondta, — megbocsásson — de kénytelenek vagyunk kaczagni, mert a közgyűlés nyilvános, a sajtónak pedig még a zárt üléseken is joga van magát képviseltetni. Szabó Imréhez szavunk nincs, — egy műveletlen, pöffeszkedő tökfilkót, egy uzsorán hízott diplomás szamarat szóra nem méltatunk. Ö beszéljen, írjon bármit; felelni rá nem fogunk, — mert, ha csak arra is érdemesitenök őt hogy megvessük — sértést követnénk el a müveit em­berek irányában. — Jégverés. Lapunk zártakor vesszük a meg­döbbentő hirt, hogy tegnap, pénteken reggel a Tóth- Yázsony és Péczöl községek határában a szőlőket, a jég elverte. — Az tijoncz felülvizsgáló bizottság jelenleg működik városunkban. — Sajtói libák. L apunk múlt számában sajtóhibák fordultak elő, melyeket kötelességünknek tartunk ki javítani. így 'nsgos Sapka Jeromos zirczi apái ur keresznevéül „Ferencz;“ mig Steiner Jónás ur keresztnevéül „Ignácz“ sze­detett tévesen. A veszprémi rólll. katll. papnöven­dékek az 1. 2. és 8 évesek e hó 22-én mentek a két havi szünidőre, mig a 4-ed évesek felava­tása a jövő pénteken e hó 30-dikán fog véghez menni a helyi székesegyházban. — Városunk „arany ifjúsága“ a fő­városban és vidéken tanuló egyetemi hallgatókkal megszaporodott. Üdvözöljük őket körünkben! — Petii fürdőhelyen legközelebb pósta lép életbe. — A vidéki termelők érdekében. A helyi pol­gármesteri hivatal a gyümölcsáruk és zöldség árus- nőknek kora reggeli óráktól kezdve egész d. e. 9 óráig gyümölcs zöldség és egyéb termény vásárolá­sát betiltotta. Ez ügyben fordult szerkesztőségünk- köz néhány termelő, hangsúlyozva azt, hogy ezáltal ők áruik eladásában tetemesen meg vannak káro­sítva. Mert, ha kora reggel túl nem adhatnak árui­kon, a későbbi órákban tetemes veszteséggel adhat­ják csak el azokat. Miután pedig erre az intézkedésre sem törvény, sem miniszteri rendelet, sem városi rendszabály fel nem hatalmazza polgármestert; s mi­után ez a szabad iparnak korlátozása, megsértése; kérik ez áton és — addig mig más lépéseket is nem tesznek — e rendelet beszütetését. — Uj posta. Badacsony-Tomaj zalam. községben (keszthely-tapolezai vonal közt) f. hó 16-án uj postahivatal lépett életbe. — Kovács Zsigmoiid veszprémi püspök ur ő excellentiája, a n.-kanizsai kizsdednevelő- egyesület. sorsjátékot rendező bizottságának 100 forintot ajándékozott. — Siofokon, daczára a kellemetlen idő­járásnak, a távolról jött fürdővendégek száma meghaladja a húszat, kik az Ízletes ételeiről és italairól ismert nagy vendéglő csinos ud­varán jönnek össze, s kedélyesen töltik el az időt. A jelen évben a fürdővendégek száma, mint a már lefoglalt lakásokból sejteni lehet, tetemesen megfogja haladni a korábbi évek számait. A fürdőház csinositása és olcsóbb használhatósága végett újabb intézkedés tör­tént, mi a füdő közönségre nagyon előnyös.

Next

/
Oldalképek
Tartalom