Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1882-04-29 / 17. szám
Hát plane azok, kik a 13-as szám ominosus voltához egyet-mást kötnek is. Nagy napra virradt ma városunk antiszemitikus része. Ma van az „Istóczy“-hoz czimzett vendéglő megnyitása. Egy versio szerint a nevezetes irányzattal biró megnyitásra maga Istóczy Győző is ide volna érkezendő, ez ideig azonban még nincs Pápán. A korcsma vis-a vis a zsidótemplommal vaD,már mava a helyzet vihette a tulajdonost az eszme megva- lósíiására. A megnyitás élénkségét és zajosságát biztositja azon körülmény, hogy a nemes fiatalság tömegesen készülődik hozzá s emelni fogja a megnyitás impozáns czélzatosságát még az is, hogy számosán zsidó polgárok is részt fognak — hir szerint —venni az ő boszu- ságukra rendezett ünnepélyen. Csikvárdon a napokban tűz ütött ki, s csakhamar 8—10 ház lett az emésztő elem áldozata. A polgári kör is helyiséget változtatott s a mennyiben, nyert az által, hogy több lakosztállyal rendelkezik, annyiban nem mondható ez újabb választás szerencsésnek, mert először igen távol helyen van, másodszor sötétek is a termek. így van, ha sze gény az ecclesia. Végül van szerencsém megemlíteni, hogy Dr. Fenyvesy F. Ugod kerületi képviselő úr ismét köztünk időzik. Radius. A „Veszprémi Független Hírlapu sajtópöre. F. hó 28-án Budapesten a Fortunában esküdtszéki tárgyalás volt. Nagy Ign. sz.-fehérvári ügyvéd emelt panaszt Kompolthy Tivadar, a „Veszprémi Függ. Hírlap“ szerkesztője ellen, az említett lapban megjelent több, állítólag sértő közlemények miatt. Nagy Ignáez a „Y. F. H-“ három czikkére alapítja panaszát. Ezek közül az első az említett lap 1881. okt. 1-én jelent meg: „Az árverési hye- nák“ címén. E közleményben Nagy Ignác következő passust találta becsületsértönek: „Az árverési hyenák két gyönyörű példánya volt Hajmáskéren tegnapelőtt, csütörtökön. Egy malmot, özv. Ma- gyarnó malmát licitálták el, s erre megjött két ügyvéd. Konstatáljuk, hogy nem veszprémiek. A becsérték 8500 írt. volt, sök megvették 800 írtért. A bánatpénzből még visszakaptak 50 irtot. Megjegyzendő, hogy a malmot Nagy Ignác sz.-fehérvári ügyvéd vette meg, s ez okbóltalálja magát a kitételek által becsületében sértettnek. A 2-ik és 3-ik inkriminált cikk a „Y. E. H.u 1881. 15. számában jelent meg. A neheztelt kitételek következők; az elsőben, melynek cime: „Hajsza lapunk ellen“ — «Hogy a gazság elleni harezban az igazság nem bukik soha. — Mi készen várjuk a csapásokat s folytatjuk a sunyi urak gazságainak le- álczázását“. A 3-dik közleményben, melynek cime „őrizkedjék a césariálástól, az elnyomatástól; az megjő magától is. Tartsd fen magadat egyszerűen, jónak, tisztának, a kérkedés ellenének, az igazság barátjának, vallásos jóakarónak, emberinek, szilárdnak a kötelességek teljesítésében. .. Cselekedjél mindig úgy, mint Antonius tanítványa ; jusson eszedbe állandósága a józan ész szabályainak követésében, kedélyének egyenlősége minden viszonyok között, végtelen gyöngédsége, megvetése a hiú dicsőség irányában; emlékezzél vissza, hogy semmit sem engedett történni, mielőtt alaposan meg nem vizsgálta; hogy miképviselte el igaztalan szemrehányásokat, viszonzás nélkül; hogy mennyire hallgatott a hizelgőkre, hogy mily gonddal tanulmányozta a jellemeket és a cselekményeket; ... megelégedve oly kevéssel a bírásban, a fekvésben, az öltözésben, a táplálkozásban, a szolgálatban . .. munkás, türelmes, komoly. ,. És ez a mindig egyenlő, állandó barátság és ez a jóság eltűrte az ellenmondást is... Gondolj erre, hogy végórád nyugodt öntudatban találjon, mint őt, hogy jól betöltéd hivatásodat.“ Mit tehet a keresztyén erkölcs, ehhez az antik erkölcshöz; Talán kissé kárhoztatja a komolyságot. Kölöüben Marcus-Aurelius szigora csak önmaga ellen irányult. A mi magukat a keresztyéneket illeti, ő ismerte őket, csodálta stoici masukat, a vértanuk bátorságát, de megilletődött azok diadalmas lénye áital, amint a halálba mentek. Ebben a törvény taposását látta, a mit az államlő nem tűrhet veszélytelenül. Nem változtatott meg semmit az ellnükben fölállított szabályokban, de velük szemben minden erejéből enyhítette a törvényhozást. Hogy az ily szép erkölcs nem volt képes reformálni a népet? Azért, mert a bölcselet cs.k kevesekhez szól és igaza van. „Az igazságnak mindig kevés vértanúja lesz. Az emberek csak azért teszik ki magukat, amint hisznek; azonban amit hiszünk az bizonytalan, kétes; a józan észnek alávetjük magunkat, de nem hiszünk benne. Nem követjük Ren&n urat a hajdani és mélyenfekvő dolgok tanulmányozásában, melyek lehetővé tették, hogy a császárságban gyökeret verjen a keresztyénség, sem a keletkező keresztyénség küzdelmének ecsetelésében. Tapo- gatódzások, vonakodások, tévedések, hibák voltak, de a nagy eszme diadalmaskodott. A keresztyénségnek meg volt őre, eszménye, Jézu3 személyében. Az ó-világ eszménye csak akkor személyesül, midőn kialvóban van. Antonius, Marcus-Aureiius az emberi gondolkodás csodálatos eredményének látszott az erkölcs és az erény tökéletesítésében. Antonius, úgy mond Renan ur, úgy tűnik föl, mint keresztyén, kinek nem volt evangéliuma; Marcus-Aurelius oly keresztyén, ki evangéliumát maga irta meg. Azonban ez az evangélium, csak az ó-világi erkölcs végrendelete volt. „Sajtópert indítottak lapunk ellen“ következő pasz- szus az inkriminált rész: „Az ilyen gazemberek ellen kellene az igazi statárium.“ A bíróság következőleg alakult meg. Elnök: Kriszt János; szavazó bírák: Tbold János és dr. Weisz Márk. Az esküdtszék következőleg alakult meg: Eberling Antal, dr. Sebess Károly, Beliczay Béla, Láng Lajos, Kanovics Aladár, Fridvalszky Sándor, Frurn István, Néger Adolf, Bosa Kálmán, Neskovics Döme, Vadnay Károly, Mészárás Miklós rendes tagok; Kurz Antal és Kugler Henrik póttagok. A felek személyesen jelen vannak; panaszos Nagy Ignáczot Dell’Adami Rezső képviselte, vádlott Kompolthy Tivadart pedig Páris Ágoston budapesti ügyvéd védelmezte. — Az esküitek megbiteltetése után elnök vádlottat az általános kérdésekre hallgatja ki. Kompolthy Tivadar 30 éves, r. k., szomol- noki születésű, hírlapíró. Ezután felolvasták a vádlevelet, s az inkriminált czikkeket. Dell’Adami Rezső panaszos védő-ügyvéde, kéri a törvényszéket, hogy olvassák fel a kérdéses malom árverésére vonatkozó tvszéki iratokat, a malom mint ingatlannak telekjegyzökönyét, a székesfehérvári kapitányi hivatal által kiállított erkölcsi bizonyítványt — továbbá a „Veszprémi Független Hirlap“ több számában utóbb ugyancsak a kérdéses ügyre vonatkozólag megjelent sértő közleményeket. Erre hosszasabb szóváltás keletkezett. Vádlott és védője ellenezték a felsorolt iratok felolvasását, míg panaszos és ügyvéde a kérelmet indokolni igyekeztek. A törvényszék határozat-hozatal végett visszavonult s hosszasabb tanácskozás után több okmánynak felolvasását határozta el, mig ellenben a további sértő közlemények felolvasására vonatkozó kérelmet elutasította, mert azokat nem vádlott, hanem Magyar Gyula irta, a ki ellen Nagy Ignáez szintén sajtópört indított. Az említett okiratok felolvasása után elnök kérdést intézett vádlotthoz, hogy elvállalja-e az inkriminált közlemények szerzőségét, s azokért a törvény előtti felelősséget. Kompolthy Tivadar kijelenti, hogy a szerzőséget, valamint a felelősséget elvállalja, egyúttal kéri a törvényszéket, hogy olvastassa fel a Il-ik árverésről felvett jegyzőkönyvet; e kérelmet védője úgy módosítja, hogy hallgassák ki vádlott tanúját, Pozsgai Miklós hajmáskéri molnárt, a ki igazolni fogja vádlottnak azt az állítását, hogy megkisérlett Il-od árverésen felhívott tanú 3000 írtért hajlandó volt megvenni az árverésre bocsátott ingatlanságot Vádlott ezenkívül a vallomásáról felvett jegyzőkönyvnek felolvasását kéri. Nagy Ignáez vádló erkölcsi tanukként kihallgattatni kéri: Danicz Béla székesfehérvári törvényszéki elnököt, Gergely Károly kir. táblai birót, Gyurkovics Alajost, a székesfehérvári szürszabótár- sulat elnökét, dr. Hattyufi Dezső sz.-fehérvári árvaszéki ülnököt, Hollósy Károly orsz. képviselőt, Horváth László legfőbb itólöszéki birót, Krizsán Imrét, a sz.-fehérvári timártársulat elnökét, Péczeli Yinozét, székesfehérvári csizmadiát. Schwarcz Gyula akadémiai tagot, Szűcs Sándort, a székesfehérvári ügyvédi kamara elnökét, és Zenalko Antalt, a székesfehérvári csipésztársulat elnökét. — Továbbá arra a kérdésre, hogy milyen állapotban volt a kérdéses malom a becslés idejében s minő állapotban volt az árveréskor, kihallgattatni kéri Hérics Ignáez hajmáskéri molnárt, Szerencse János hajmáskéri községi elöljárót és Szerencse Márton ugyanottani községi birót. A törvényszék rövid tanácskozás után úgy panaszos, mint vádlott kérelmének helyet adott s kezdetét vette a tanuhallgatás. Az erkölcsi tanuk meghiteltetvén, mindannyian panaszos érdekében igen kedvezően nyilatkoznak. Nagy Ignáczot valamennyien jellemes, korrekt embernek ismerik, több ipartársulatnak évek óta vezeti ügyeit minden díj nélkül s ellene, mint ügyvéd ellen, soha becsületbe vágó alapos panaszt nem emeltek. Hérics Ignáez 60 éves, rom. katholikus molnár azt adja elő, hogy az özv. Magyar Mihályné tulajdonát képezett malom a becslés idejében, ezelőtt 8 évvel, sokkal jobb állapotban volt s azóta nagyon elpusztult, de a malom esését véve alapul, most is megér 3000 forintot. Ezután a többi tanuk teszik le az esküt. Szerencse János 50 éves, róm kath. földmives, községi elöljáró azt vallja, hogy a kérdéses malom a becslés ideje óta nagy mértékben elpusztult. Szerencse Márton 47 éves, rom. kath. hajmáskéri földmives és községi biró: A malom most nagyon rósz állapotban van. Pozsgay Miklós 32 éves, róm. katholikus molnár előadja, hogy az 1881. évi február hó 27-én, vagy 28-án megkisérlet másodárverés alkalmával beszédbe ereszkedett Nagy Ignáez ügyvéddel s mondta neki, hogy ő hajlandó volna a malmot megvenni 300 írtért. Nagy Ignáez erre egy okiratot mutatott neki, a melynek értelmében Nagy Ignáczot felhatalmazzák arra, hogy a malmot 3400 forintért megvehesse. Minthogy azonban az érdekelt felek abban állapodtak meg, hogy a malmot 5000 írton alul nem adják el, az árverést felfüggesztették : hogy mely időre tűzték ki a in-ad árverést, azt tanú nem tudta, de különben sem ment volna arra el, mert az előbbiek szerint azt hitte, hogy a malmot csak olyan árért fogják eladni, mint a mennyit ő nem adhatna érette. A vádlott első vallomásáról felvett jegyzőkönyvnek felolvasása után elnök jelenti, hogy a bizonyítási eljárás be van fejezve s a tárgyalást délután 3 óráig felfüggeszti. Délután 3 órakor folytatták a tárgyalást s elöadattak a vád- és vódbeszódék. Yádló ügyvéd dr. Dell’ Adami Rezső a vád- inditvány indokolásában kiemeli az ügyvéd mai súlyos állását s azon előítélet uralmát társadalmunk felett, mely mindig hajlandóvá tesz a rosszat elhinni, a mi ügyvédről állittatik. De ha az elszegényedett , túlszaporodott osztályt megmenteni akarjuk a benne tényleg fészkelő mételyező elemektől, ennek útja nem az, hogy még azon ügyvédeket is büntetlenül engedjük pellengére állíttatni, kik e nehéz helyzetben mégis közbecsülést kivívni s szeplőtlen nevet megőrizni tudtak. Mert ellenkező esetben ép a purifikáczió ezen tényezőjét, a becsületes elemet sújtva, megfosztjuk a jogkereső közönséget azon biztosítéktól, melyet jogai oltalmában az ügyvédi segély nyújthat neki, ha megbízható az ügyvédi jellem. Vádlott védője Páris Ágoston a sajtószabadság közérdeke szempontjából kéri a nem vétkest kimodani. Kompolthy Tivadar zárszavával él s hosz- szabb beszédben fejti ki álláspontját, melyet ez ügyben eddig foglalt s hivatkozván a fel nem olvasott Il-od árverési jegyzőkönyvre s tanújára, megczáfolja vádló állításait s felmentetését kéri. A válasz és viszonválasz után az elnök ösz- szegezi a tárgyalás folyamát s összesen 13 kérdést terjeszt az esküdtek elé. Tanácskozás után az esküdtek megjelennek ismét a tárgyalóteremben. Neskovits Döme elnökük kihirdeti a határozatot, mely vádlottat úgy a rágalmazás, mint a becsület- sértés vétségében egyhangúlag vétkesnek mondja ki. ügy a vádló, mint a vádlott ügyvédje, nem kérnek a maguk számára költséget megállapítani. A panaszos a vádlottra a legenyhébb büntetés kiszabását kéri. A törvényszék Kompolthy Tivadar vádlottat biróilag is vétkesnek mondja ki a rágalmazás és becsületsértés vétségében s ezért 3 havi fogságra, 125 frt pénzbírságra s összesen 250 frt költség megfizetésére ítéli. Vádlott az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be, ennek elintézéséig azonban kezesség mellett szabad lábon hagyatik. A tárgyalás ‘/27 órakor ért véget. * Bár ránk marasztaló volt ez ítélet, de azért az esküdtek verdietje előtt meghajlunk. Bár szembeszökőleg hiányos volt a tárgyalás, mert fobizonyitékunk, a másodárverési jegyzőkönyv sem olvastatott föl, mely lényegében bizonyára döntöleg változtatott volna az esküdtek véleményén. S ha a felsőbb biróság is ellenünk lesz, nemes ügynek tett legjobb s tisztább szándékú szolgálatunk tudatát s megnyugtató lelkiismeretünket visszük magunkkal a fogságba. És valamint eddig, úgy ezután is bátor lélekkel fogunk küzdeni az elnyomott érdekek mellett, s nem fogunk elcsüggedni, mig lelkiismeretünk azt mondja: Igazat cselekvénk! Mert az emberi belátás gyarló lehet és az .igazságot látja az, aki maga is az örök szent igazság : Az Isten! Újdonságok. — Lapunk egyik sajtópörének, — melyet a helyi kir. ügyészség — „A sunyi emberek“; „Két kulacsosok“ és „Politikai iparlovagok“ ez. czikkek állítólagos politikai tartalma miatt indított szerkesztőnk ellen — tárgyalása f. évi május hó 9-én leend a helybeli kir. törvényszéknél. — Előléptetés. Mint értesülünk a hivatalos lap mai szama fogja hozni a helybeli honvédtisztek egyik közbecsülésben álló tagjának Forster Béla százados urnák őrnagygyá történt előléptetését. — Tűz volt városunkban f. hó 24-én, hétfőn délután a jeruzsálemhegyi városrész legmagasabb részén. Elégett öt ház. A tűz keletkezett Pintér András nádverő házában, és pedig oly módon, hogy egy ott lakó tehetetlen öreg asszony, kit a környéken „bamba Juli“ név alatt ismernek, levest főzött konyhájában. A tűzhely mellett nagy halmaz sziács volt felhalmozva, mely a konyhába betoluló szél folytán a tűzhelyről lehulló zsarátnoktól tüzet kapott, a sziács halmaz elkezdett lángolni, a láng kicsapott az ajtón, meggyulladt a ház eresze, azután a dühöngő széltől élesztve meggyulladt Székuly György almádi i hegymester háza és épített istállója, ezt követte Szekuly János, Arvay Anna és Horzsinek Ignáczné házaik. — A tűz oltásánál legnagyobb érdeme van polgárságunknak, kik a dühöngő szél daczára, nem csak a tűz tovaterjedését akadályozták, hanem még egy a lángok által körülvett házat is megmentettek. Tűzoltóink voltak ugyan néhány tag által képviselve, kik dicsé retre méltóan és önfeláldozóig működlek, de a tűzoltó-egylet rendezetlen állapota, — amit előidézett a városi polgárság egyik gyászvitéz tagja, Csutorás Benkő István — nem engedte azt az ösz- hangzó működést, a melyet Veszprém város tűzoltó-egyletétől megkívánhatunk. — Egy szeren- csétlenség is történt ez alkalommal Czeczei János ácslegény az egyik háztetőről, melyre vizet vitt — lezuhant, és oly szerencsétlenül, hogy fej tetőre zuhant. — Életben maradásához kevés a remény. — A helyi vasúti állomás derék főnöke, Prokeschúr mindent elkövet, hogy az állomás külső csínban emelkedjék. Közelebb az állomás melletti dombot farkiroztatni fogja Nem lehet elég megbotránkozással venni azt a hirt, hogy egy ismeretlen gazficzkó nem régiben a főnök úr kertje összes fáit, rózsa-csemetéit, sőt az állomási épület vadszőllö fut óhaj fásait levagdosta. Nem is gyaníthatni, ki volt a nyomorult ficzkó. — Hymen. Lapunk egyik jeles tollú kül- munkatársa, Kálnoky Henrik ur, az „Egyetértés“ belső dolgozótársa, május hó 7-én tartja esküvőjét Sümegen, Kaufmann Ernesztina kis asszonynyal. Az ég áldása kisérje szivfrigyüket! — Hoszter Fülöp meghalt, ezzel a hírrel volt tele városyuk csütörtök reggel. Bár ki volt e hir terjesztője, valótlanság biz’ az ő állítása, mert Hoszter ur él, még pedig oly egészseggel, hegy naponkint elfogyasztja a kettős portiót; sőt még úgy látszik nem is akar meghalni, mert sétá- lás közben egyre-másra osztogatja a megyeház udvarából a „czvikipuszikat“ a jeruzsálemhegyi lányoknak. Csak hát olyan messze ne volna a vár attól a jeruzsálem hegytől! — Vetéseink, daczára a téli szárazságnak, elég szépeknek mondhatók vidékünkön ős ha néha-néha a természet egy kis esővel felfrissíti száraz földjeinket — a mnlt évinél jobb termés várható. — Harmincz kelléket kivan egy modern eszthetikus a tökélyes női szépséghez: Legyen három részlet fehér: a bőr, a fogak és’ a kezek. Három részlet fekete: a szem, a szemöld és a szempilla. Három részlet piros: az ajk, az orczák és a körmök. Három részlet hosszú: a test és a két kéz. Három részlet rövid: a fogak, a fülek és a lábak. Három részlet széles: a mell, a homlok és szemöldök köze. Három részlet vastag: a kar, a láb felső rézzé és a lábikra. Három részlet kicsiny: a fej, az áll és az orr. Három részlet közel essék egymáshoz: az ajkak, a haj és az ujjak. — Hoszter Fülöp a kir. ítélő tábla által is halálra Ítélve. Hoszter Fülöp a várpalotai rablógyilkos bűnügyét a budapesti kir. ítélő tábla I. büDtető tanácsa f ápril hó 24 én intézte el. A tanács a következőleg volt alakulva: elnök: Vajkay Károly kir. táblai alelnök, bírák: Kállay Adolf (előadó), Sütneghy István, Madaras L’pót és Németh Péter; jegyző: Malatinszky. — A kir. tábla az első biróság ítéletét — mely halálra szól — indokainál fogva helyben hagyta. Ehhez képest — miut halálos iteleteknel általában szokásban van — az Ítélet kihirdetés végett legrövidebb idő alatt expedialtatik a helyi kir. törvényszékhez. — Öngyilkosság. Sz- gény Rogyó Horváth Istvau elt-te délén levő 37 eves férfi volt, ott béreskedett Szent Gall községben. Ékszer valami korcsmái verekedésbe keveredett, e miatt a helyi kir. törvényszék egy havi börtönre itelte el, mit annyira szivére vett; hogy be sem várva mig a megfellebbezett s a kir. táblától visszajött Ítélet f. évi május 3-án kihirdettetik, hanem e hó 23-áu gyomrába lőtt és két órai szenvedés után meghalt. Halála előtt a községi bírónak kinyilatkoztatta, hogy sajatkezüleg miért vetett, véget életének. Becsületes jóravaló embernek ismerték, feleségének tette elkövetése előtt sokszor mondta: anyjuk, csak téged sajuálak ! — Két árvát hagyott maga után. Nyugodjék békében. — Hymen. A „Keszthely“ derék felelős szerkesztőjének Révai Miksa urnák kedves nővérét Teréz k. a.-t Gigéről (Somogym.) eljegyezte Szárazgát Pál Kaposvárról. Az ég áldása legyen frigyükön! — Dr. Esső Gyula tapolezai köz- és váltóügyvéd f. hó 14-én eljegyezte Tapolczán Csébi Antal kereskedőnek közkedvességü, báj- és szellemdús leányát Ilka kisasszonyt. — A Nagy-Kanizsán megjelenő „Zalai Közlöny“ Írja: Dr. LakyKristóf veszprémi kir. törvényszéki elnök ur családjával ápril hó 22-én hagyta el városunkat s végleg Veszprémbe költözött. Ő méltóságát valóban fájón esett körünkből távozni látni ; utánna nagy ür támadt. Minden humánus intézménynek buzgó pártolója, áldozatkész előmozdítója volt, a közügyeknek e lelkes harezosa mindenki által tisztelve becsültetett és szerettetett. Vezérelje az ég szerencsésen ! — Az ősi-i ref. lelkész B a d i c z László 75 éves korában 43 évi lelkészkedés után f. hó 13-án elhunyt. Temetése a kartársak és hiveknagy részvéte mellett ment végbe. — Helyettes lelkészül Csaby Miklós lett ideiglenesen kinevezve. — Pályázat. A pápai kir. járásbirói állomás elhalálozás folytán megüresedvén, ez állásra pályázat nyittatott, melyre a kérvények folyó hó 20-ától számítandó négy hét alatt nyújtandók be. — Alapszabályok megerősítése. Megyénk törvényhatósága területén ulakult pápai kalapos-ipartársulat alapszabályai a minisztérium által a bemutatási záradékkal elláttattak. — Az ujonezozás Pápán befejeztetett, és pedig oly jó eredménynyel, hogy úgy a közös hadsereg, miut a honvédség is megkapta a maga jutalékát. — A kiskuti csárdát, városunk ez egyik legkiesebb helyén fekvő mulató kertjét kibérelték. Az új bérlő a mulató helyiséget és épületet renoválni fogja. — Márk evangélista napján, kedden f. hó 25-éu tartott buzaszentelési ünnepélyen a hi- vők igen szép számmal voltak jelen; hálákat adva a vett jókért és énekszóval kérve az ég urát, hogy a nép fáradságát koszoruzza meg, adjon bőtermést, ez esztendőben. — Magyarosodunk. Pink ász Simon Sándor, veszprémi illetőségű, ugyan idevaló lakos nevét belügyminiszteri engedelylyel vPerényiu-re Stern Dávid pápai lakos „Csillagra.“ változtatta. — Öngyilkosság. Lepsényből írják, hogy ott az öngyilkosság igen általánossá vált, egy helybeli lakos földmives Lajos Somogyi József felakasztotta magát a héten és meghalt. — A tettre nem más vitte, mint a folytonos részegség, m dy e héten is bizonyságul szolgált neki, mert egész héten mulatott a szomszéd községben, B.-Fókájáról). Vagyonát elpazalta és így szabadult meg az élettől. — A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről közhírre tetetik, hogy Heucz Richard ügyvéd, Dovecser lakhelylyel, ezen kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. — Pénzlopás. Mészáros József enyingi lakos f. hó 24-én Székesfehérvárott d. u. 4 órakor Krónhoffer vendéglőjébe ment, Antal Janos koma-
