Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-03-11 / 10. szám

ságban ezen leirat tudomásul vétetett, az alispán pedig a további intézkedéssel megbizatott. Azon része ellen a leiratnak, mely a megye által kért egy díjnak engedélyeztetését megtagadja, dr. Feny- vesy Ferencz, indítványára uj feliratnak kül­dése a m. kir. belügyminisztériumhoz, — hatá­roztatok. Sorrendre került a belügyminisztériumnak 61.923 írt. intézménye, melyei Bársonyos, Lázi, Sikátor, Varsány, Péterd, Románd, Gyiroth, Giez és Jí Dém nemkülönben ezen községek­ben létező urodalmaknak és B. Tamási község részéről a pannonhalmi főapátságnak azon kérvényét küldi meg, melyben Györvármegyé- hez leendő átkebeleztctésiiket kérelmezik. Mi­után az állandó választm. azon nézete tárgyaltatott, mely a kérvény einem fogadtatását vélelmezi, s miután Csapó Kálmán, Anyós Tivadar, André Gyula ft. Bárkány Miksa urak hozzászóltak volna az ügyhöz, határoztatok: Az alispáu elnöklete alatt André Gyula, Anyós László, Ányos Tivadar, Szö- nyeghy Alajos és br. Fiáth Miklós urakból álló bizottság küldetik ki, melynek feladata lesz meg­tudni váljon ez a megye kárára indult mozgalom okait kifürkészni, a kérdéses falvakban megjelenni és az ott lakó népet felvilágositván, jelentést tenni arról is, hogy nem-e jobb volna a járás székhelyét Zirczről a járás közepére helyezni át. Azon intézménye a belügyminiszternek, mely a pápáig színház 'részére megszavazott ezer frtnyi segélydíj adományozását jóváhagyja: tudomásul vétetett. Pöschl Károly in. biz., tag azjadófelszól- lamlási bizottság elnökévé, Ányos László m. biz. tag pedig ugyan e bizottság elnökévé a belügy­miniszter által történt kineveztetésük tudomásul vétetvén, melléjük a közgyűlés által az adófel- ügyelö bizottság tagjául Tóth Lajos és Szabó Imre; póttagjául pedig Bauer Károly és Kothau- ser Mór választattak meg. A megyei gyámpénztámál alkalmazandó két ideiglenes könyvvelö alkalmazását helybehagyó in- tézvény tudomásul vétetett. Esztergommegye felirata a megyei tisztvi­selők nyugdíjaztatása iránt hoszabb vitát idé­zett elő. Szabó Imre pártolja az áll, választmány határozatát, mely a feliratot magáévá teszi. Eöt­vös Károly annak ellenében kifejti, hogy mig ez a rendszer áll, nyugdíjazni nem lehet a tisztvise­lőket, mert akkor minden restauráczió egy légió penziós embert varma a megye nyakába s a me­gye ezt nem bírván meg, Szabó b. tagnak kell« ne zsebbe nyúlni s kérdi győzné e a dicsőséget so­káig? (Nevetés.) Szavazáskor Eötvös mellett 38, Szabó I. mellett 22 b. tag szavazott, bár a meg- hagyatik-stylus 30-at olvasott nagy szerényen. Szabó indítványa igy elbukott. Arad sz. kir. városnak az aradi vértanuk emlékszobrára való adakozás tárgyában kibo­csátott felhívása folytán határoztatott, miszerint az Arad városa által kijelelt eljárás hatályon kívül helyezésével a megye alispánja megbizatott, hogy a nevezett város által küldött 1 frtos nyugtákat az illető járási szolgabiróságok, — illetve a r. t. városok polgármestereikez küldje, — a biz. tagokat pedig ezek beváltására kérje fel. Zemplén vármegyének az amerikai kíván­»••niQo „ I , , v , , ---------... O vá rmegyének a hadmentességi díjról szóló 1880. XXVn. t. ez. 3-ik pontjának módosítása, — és Alsó-Fehérmegyének a kellő időben való keresz­telés tárgyában az országgyűlés alsó házához inté­zett felirata pártolólag felterjesztetni határoztatott. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyének a magyar szent korona országai veres kereszt egylete érde­kében hozott határozata és az országos vörös ke­reszt egylet elnökének azon átirata, mely nagyobb pártolás czéljából egy megyei választmány alakí­tását kéri, együtt tárgyaltatván: Határoztatott, hogy a megye felszólítja a kebelében lévő összes községeket és városokat, hogy e testületbe tagokul .tkozo özség rma­tkozó köz­zekl és G lépjenek be és jóvá hagyja a tagsági díjnak a köz­ségi költségvetésbe leendő beszámítását; egyszers­mind az egylet szép czóljának támogatására Fiáth Ferencz báró , gs főispán ölnÖklöt© alatt. Ányos Tivadar, Ányos László, Békássy Károly. Bibó Dé­nes, Bulla Theophil, Csapó Kálmán, Gróf Eszter- nazy Móricz, dr. Felierváry F., dr. FönyvGsy F* hp- Fiáth M., I orintos István, Fülöp György, Ko- ritschoner Lipót, Hunkár Mihály, Horváth Lajos Ihász Lajos, Kenessey Pongrácz, Kisovisch József dr. Kovács Zsigmond, Kiss László, Kopácsy Viktor, Konkoly Lajos, Lévay Imre, Néger Ágoston Pap Janos Purgly S., dr. Palotay F., Pillitz Benő, Poschl K., Pnbek István, Rosoe István, Ruttner oandor, dr. Sárkány Miklós, Sthály György, Supka Jeromos, Steiner Adám, Szabó Imre azon kéréssel küldettek ki, hogy a nemes czél iránti mozgalmat ébreszteni ügyekezzenek. Papkeszi községi pásztorbázára , szerződés jóváhagyatott. — B.-Szt.-Iv; 1500 frt kölcsönt kérelmező folyamodván hibák helyreigazítása végett visszakülde": A tiszti ügyésznek Enying község 1.- testületének, a korcsma bérletből eredt i • b launá vált 548 frt 99 »/, kr letörlésére azon véleménye, hogy miután a képvis • gyűlés, melyen a kérdéses határozat lioza. tt, h rozatképes nem volt, ennél fogva ©gyű; közg lésen hozott újabb határozatot terjesszen fel uieT-! erősítés végett — elfogadtatott. A főispán tiszteletbeli megyei áll Bognár Jánost, tiszteletbeli tiszti ügy« pedig dr. Galambos Ignácz várpalot lamb József papai ügyvédeket nevezte ' Gyula és Gödé Gábor urak megye bizo: gokká választása és igazoltatása tudomása' Papkeszi községben az elhalt Tánc^ híz. tag helyett, — ni. biz. tagválasztás f. márc’j hó ‘27-én tartatik meg, melynek vezetésére Kopáes Viktor ej- kéretett fel. löbb n^ebbrendü s érdektelen tárgy elint: zese után a közgyűlés a harmadik napon véget éi Károly, Botka Mihály, Lakat Mihály, Kolossváry Ferencz, Paál Dénes, Blum Herman, Dr. Bezerédi Viktor, Szűcs János, Ajkay Imre, Szilágyi Mihály, Wolf József, Dr, Pillitz Benő, Witman Ignácz, Kenessey Lajos, Zarka Dénes, Néger Ágoston, Ka­rácson János, Nay Móricz, Pfuhl Kristóf, Schle­singer Mór, Bezerédj Imre, Bárándy István, Her- ezog Ferencz, Giünfeld Ignácz, Fischer Adolf, Krausz Lázár, Dallos Imre, Steiner Manó, Her­man János, Weisz Elek, Czompó Gábor, Dr. Te- legdy Miksa, Kreislpr József, Preisach Gábor, Szőke László, Koréin József, Plosszer István, Szőke Ká­roly, Kopácsy Viktor, Rápoch Sándor, Wessel Lipót, Horváth Lajos, Osamy László. Kun Aladár, Grtiuf' ld ‘ntal, Csolnoky László, Dr. Steiner Jó­zsef, Zs« < os Ignácz, Horváth Kálmán, Stetina Viucze, Sciilesinger Nándor, Gaál Lajos, ifj. Bélák István, Lő > y Mózses, Eötvös Károly, Vida Antal, H-«rczog Mór, Baráth Ferencz, Véghely Imre, Biró Is: ván, Krausz Armin, Ehen Károly, Wolf Lipót, Bermüller József, id. Berzsenyi József, Morócza Zsigmond, Deutsch Márton, Auerhammer Ferencz, MóJly László, Hartman Adolf, Spitzer Simon, Noszlopy Gyula, Bruck Samuel, Barthalos István, furcsán'Jtö/.ött alakok, melyek csakhamar egy-eg sereg gémektől környezve jelezték a nap zajosságá Ajőkedv estére kelve a Mádai kávéházban táb( rozott, io Cseresnyés újonnan szervezett zenekai csiklándzatta a tánezrakész talpokat. Érdekes vo látni, aáfc a jelmezes alakok, a nap jelentőségéh« hiven —W jelmezesen állottak föl a fraoczia-négyeí j lejteni — e hogyan ........... Egysíva l a keresztények farsang utólja kis Misk sem lehelt a pürim naphoz képe t. Hiáia— mutatkoznak a jelek s nem is az égé hanem a öllön. Szögesnek tartom megjegyezni, hogy a Margil szigeti fürd illetve mulató évadra nem Darázs Misk hanem a i\l Cseresnyésünk lett szerződtetve. Becsi lapjában ugyanis a „Rövid hírek“ rovata ban lett azlózö've, holott nár akkor Cseresnyésnél kezei közöavoltak a szerződési feltételek, a ő ma má azt alá is irl társulatával. Cserejiyés tehát elhagy bennünket, mégsem ma radunk árvái mert tanítómesterük Bettelheim (leendi nevén Bóda;) egy kis társulatot szervez, hogy néha néha hurra áhítozó kedvünk éberen legyen tartva. A tagosítás folytán szükségessé vált telekkönyv — mammm* §i ai tét Veszprémmegye legtöbb Álam adót űzető bizottsági tagjai. Gróf Eszterházy Móricz, Dr. Kovács Zsig mond, Gróf Nádasdy Fereucz, Supka Jeromos, Grc Vallis Gyula, Br. Fiáth Ferencz, Br. I ;itric Zsigmond, Puzdor Gyula, Gróf Eszterhez; yörgy- Kosos István, Anjroo István, Gróf Erdödy Ferenc: Báró Bésáu János, Dr. Sárkány iYitklős, Bezeréd Miklós, Gróf Zichy Lajos, Tallián Lázár, Kisovh József, Ihász Imre, Pap János, Dr. Palotay Fért* a • Komenes Ferencz, Id. Bélák István, Nag Gróf Eszterházy Imre, Wertheim Hermám ,,, i >i József, Spránszky Ferencz, Tóth Kálmán, Purgl1 Sándor, ifj. Kun György, Pribék István, Tarám Ferencz, Molnár Antal, Ihász Lajos, Kenn- y Por* grácz, Bálint Mihály, Hunkár Mihály, I ri Sz:« Sándor, Farkas Kálmán, Vogronits Antal, Tót n Lajos, Schneider Lipót, Koller János, Schrick« T­----T>inV Tornác?. MAdav Tzidor. Dr H.ilassr/ V á­mo s, Hunkár Sándor, Forintos István, Tóth Ede, Szabó Imre, Wolhrab János, Mészöly G üa, Be- kássy Károly, Körössy Lajos, Oppenheim Manó, Pöschl Károly, Kenessey Károly, Kenesseyj Móricz, Pápay Miklós, Kopácsy György, Bauer Károly, Gróf Eszterházy László, Kenessey Miklós, Halász Károly, Mikovinyi Ödön, Csapó József, Szakonyi István, Mihály Sándor, Dienes József, Ányos László, Spitzer Ignácz, Várady Lipót, Ruttner Sándor, Perenczy Károly, Bibó Dénes, Pap Ferencz, Steiner Ignácz, Wertheim Sámuel, Devics József, Sarlay V I- -»- vuMivuuvUUl tuiua. A sévres-i porczellán-gyár. (Folytatás és vége.) Röviden előadjuk, mily módon készítik e gyárban a porczellánt: A földanyagtól, melyet a gyártáshoz használnak, előbb elválasztják az agyagot a homoktól. Az utóbbit e czélra szer­kesztett malmok segélyével lisztté törik. Aztán tudományosan vegyítik a szükséges anyagokat, melyek vizerőre alkalmazott kerék által meggyuratnak. Ilyenkor az ekép előállított tészta még igen nedves. Hogy e lvonják a felesleges vizet, olajozott és légmentesen elzárt tömlőkbe helyezik, melyekre óriási nyo­mást gyakorolnak. Minél többet gyúrták az anyagot, annál alkalmasabbá válik. Gyúrás közben hosszú ideig meg lehet tartani a nedvesség bizonyos fokán. Azt állítják, hogy a kinai porczellán onnan veszi keménységét, hogy meggyurt tésztája az ilyen tömlőben 100 évig hever. Az ekként elkészített agya­got átteszik a műtermekbe feldolgozás végett. A műteremben a malmokat gőzgép tartja mozgásban. A malomra vetett tésztadarabnak a munkás elébb zsemlye alakot ád, aztán két hüvelykujját együvé illesztve, közepén átlyukasztja azt. Erre tenyerével magasra nyújtja a nagy gyorsasággal forgó tömeget és igyekszik megközelítőleg a for­mát megadni, melyet kiván, lemetszi késsel a túlságos vastag részeket és visszahelyezi a malomra megint. Most másik esz­közt vészén segitségül. Ez hegyes aczél pálczácska, mely szintén gőz által hajtva ép oly gyorsan forog, mint a malom maga. Oda irányozza a pálczácskát a még dísztelen forgó edényhez, a mely a legszabályosabb kört vágja bele. A mi pedig nem körben díszíti az edényt, az külön készül és fel- ragasztatik. Nem kell mondanom, hogy ezen munkálatok nagy jártasságot és ügyességet igényelnek; a legkisebb mulasztás, a legcsekélyebb eltérés, vagy mélyebbre hatolás elég, hogy a darabot, midőn az égetés után előtűnnek a hibák, használ- hatlanná tegyék. Használatban van, — tágas nyílású edények­nél különösen — a légnyomás is, az űr egyenletes felosztá­sára. [A nagy vázáknál e módot alkalmazzák. Az alakítás után a darab a szobrász kezébe kerül. A faragott részek az égetés által a camée átlátszó fehérségét veszik fel és a vas­tagság különbezete maga állítja elő az árnyalatokat. A tányé­rokat Dyujtott tésztából alakítják, mindig a malom vagy pál­czácska segélyével. A sévres-i gyár kitünően készíti a tányé­rokat és nagy mennyiséget gyárt belőlük az elárusitásra. E műveletek után a szilárdítás nagy munkája következik. Mi­után a darabokat még különféle folyadékba áztatják, bele- m&rtják sürü ragadós anyagba, mely fénylő simaságát adja meg neki. A felesleges felragadt mást női kezek egyengetik az előirt vastagságra. Most nagy elővigyázattal hüvelykbe he­lyezik a darabokat és beleállítják a kemenezébe. A tűznek nem szabad a darabokat érni, a melegnek csupán. Az ilyen kemenezék esupa épületek, részekre és emeletekbe van fel­osztva. Harminczhat óra hosszat szakadatlanul folyik a fűtés. Mint mindenütt, itt is a legnagyobb elővigyázattal kell élni, hogy az égetés se kevés, se sok ne legyen, mert mindkét es­hetőség tönkre tenné a nagy fáradsággal készült művet. A kemencze hat napot igényel a kihűlésre. Ha a darab megfes­tetett úgy, hogy e nagy tűznek ellentálljon, a darab kész. Néha nemes ércz-diszités kerül még rá az égetés után; ekkor ismét a művész veszi keze alá, amig teljesen kész. A por- czellánfestés külön tanulmányt igényel. A művésznek kitünően kell ismernie az e czélra alkalmas színeket, a íelhordandó vastagságát a festéknek, mely a színek előállításánál rend­kívül fontos. A sévres-i müipar három százados fentállása után a világ legelső és leghíresebb gyárává növe­kedett. Czélja a nem egyedül művészi darabok előállításából áll. Hivatva van megtenni aal, „ mit egyesek megtenni nem képesek. Az állam ke­zeli és nem kiméi pénzt, ha előmenetelről van szó, ha kísérleteket kell véghezvinni, hogy javí­táshoz, tökéletesbitéshez jussanak. Ezelőtt félté­kenyen örzók a titkokat, melyeket Szász- és Fran- cziaországban bírtak a porczellánkészités körül. Ma rendelete van a sévres-i gyárnak, bogy min­den iparos egyszerű kérelmére közölje vele esz­közeit, vívmányait, a legterjedelmesebben. így a sévres-i gyár maga körül csoportositá a gyároso­kat és megfizethetlen szolgálatokat teszen ezen országszerte virágzó, ép oly szép, mint jövedel­mező műiparnak. A műteremből visszakerültünk a múzeumba. A felügyelő magyarázta, hogy a gyártmányoknak csak egy része eladó. Egy mozaikon akadt meg szemem, mely női mellképet ábrázolt. „Ez Rafael kedvese, másolat a saját képe után; Charrier Fanny kisasszony készítette.“ Minthogy másolat, nem le­het drága, gondolám magamban. „Mi az ára ?“ kérdém. „Negyvennyolczezer frank,“ volt a fele­let. Egykedvűen egy picziny alakot vevék ke­zembe, mely XIV. Lajos korabeli vadásznöt ábrá­zolt, „Ez Delafosse-tól való; ára 1200 frank.“ „E csésze 1800 frank; az aranyozást rajta Latache végzó.“ Ugyhiszem, azt válaszoltam a felügyelő nek, hogy nincs aprópénzem. Mándoki Jenő. Mint Magyarországot is többféle nemzetiség lakji úgy Szibériában is sokféle nép lakik, sőt kiseb terjedelmű helyeken is találkozhatunk orosz, tatái bachszkir, eszkimó és tunguszokkal; van itt oly hel is, hol az egész vidéket németség lakja, ilyen példád Kurland és Finnland. Ha egy magyar ember Oroszországba jönne, a ottani enyhe égalj helyett itt örökös telet és hideg, ri deg jégvilágot találna. Ez azonban csak az Oroszbirc dalom északi részéről szól, mert déli részén égés Olaszorszá' i éghajlat van. — Livádiában például meg terem a narancs, czitrom s más déli gyümölcsök, ii van ezután a czár és Oroszország egész intelligentiájá nuk gyülhelye, vannak itt paloták, melyek mesés ps zarsággal, topáz és kristály kövekkel vannak ébitv* Baku környékén sincs soha tél, erre van több „Kürasí szín* (petroleum) forrás és sok gyár ennek tisztításán'" Schámácha mezőváros körül folyton a virágok nyilásá ban gyönyörködhetnek az emberek, mig tőle &z eg verstnyi távolságra levő magaslaton folytonosan hó é jég van. Hazánkban az orosz népet tisztátalannak képze­lik, pedig a mi vidékünkön sokat ád ez a nép a tiszta­ságra, minden ünnepet megelőző napon agy az ur, mint a szegény ember megfürdik és tiszta alsó és felső ru­hát vesz rá. Az iskolák aan az «ok tafós ingyen, hu« ik; iskola­könyvekül csak azok használhatók, melyeket az állam az illető tanodáknak kioszt. Ekaterinburg városában van egy nyolez osztályú gymnasium-féle, hol leányokat oktatnak; érdekes tudni, hogy azon muszka kisasszo­nyok, kik innét kikerülnek, mint nevelőnők havonta 200—250 rubelt is keresnek. A nép vidékünkön nagyon istenfélő, itt bátran lehet nyitott ajtóknál aludni, lakásomról még soha egy tű sem tűnt el; utonállásról, rablásról itt soha nem is hallani. Soraimat befejezve, kívánom az Istentől, hogy levelem a tettes szerkesztőséget a legjobb egészség­ben találják. Minden jó magyar embernek hazafiui tiszteletem küldve, maradok a tek. szerkesztőségnek stb. Berger Vilmos. mi ’le Pápa, 1882. márczius 9. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Városunk legélénkebb napja, a lefolyt hét folya­mán „Pürim“ napja — a zsidó felekezetüek hushagyó- keddje volt. Kora szürkületkor már föl-föltüntek a tarkán XSa|Bff£j SAHttLY, X . firfi-div-v # Uj*?« J-uíc ■■ . U ‘ uer,es alig egy . ß távollae után nejét már h.lva laiálja: de miért nem tűz a kijelentéshez kész eöljáróság az ervosnak időt ki, a meyben megbetegedne szabad ?! Piim nézve e mosten eset annyiban szerencsé­nek kifo .ása, hogy véletlené nem magános lakázomon betegelt.m meg. a midőn is ^ek idejét, idegen egyén­nel íoszíllétemet nem tudathatni volna.— Gyalázatos gondollosásmód orvosról feltenni azt, hogy a szolgá­latot meg.agadja, ha nem kénytder vele, valóban igaz e közmtniás: „Ki mint él, úgy Ítél. Ntgjon jól tudom, hogy az 186. XIV. t. ez. 14K á §-ának :-;ő pontja miWrfll.ő " '* o! szegényeke nézve "• J kötelességet szab eiem, \ a hisz még kő náIam már fég felesleges vlt mindenkin. ^ me§választat~ előtt ,, nélkül- d • 86 fee8z8éggel gyógykezeltem őket cd remén;iet?,^rem, aZ 18?9* XL 1 * kimondom h m csa*ö,fom! úa általánosan elismertnek désénél aC°f^.aihalált kivéve azorv°s megbetege- nem is lét^J“bbok azorvosi EZOl8áiat megtagadására tartonf é?dLt0bbl. ell®Dem hozottakat illeti, nem is abból, hogCHeka felelf re> ,űert az eléggé kitűnik czára az évi '«eni tartózkodásom da­leeuagyobb'x dék m,ruJea osztálybeli betegeinek megemlitekfnSnZve.gyógykoze'ésem alatc «*. és csak bárazorvo:“^ “,8.ze,Mltk“aSyoo sajnálom, hogy leket követi d á y egUJabb színvonalán álló uéze- oithatására 1 8 P°ntos v a ^risme megálla­meghatározígt°rt.ent (^en vizsgálatra szükséges idő laikus) a gr" Ugy/ 11 J’íó ur> mi"t Keöd ur csak tanUótnak'ySZeradag iaeglett ’«tóivá, - mégis a tói - az orvosieíme“e ne,n ®eg a halál­.’ ® a tdomány még nem hulmó annyira, hoffv min en i megmenteni lenesjen, ha a tanító

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom