Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-07-01 / 26. szám

A VIDÉKRŐL. Pápa, 1882. junius 28. A „V. F. H.“ szerkesztőjének. — Városunk hatósága úgy látszik nem igen messze terjeszti figyelmét az egészség-ügyben. Ugyanis a Pápáról Gyimotra vezető ország utón napok óta fek­szik már valami állatnak dögteste, a forró nyári időben messze terjesztve légrontó büdhődségét. Nem tudjuk a a gróf ur tiltja-e onnan elvinni azt (mert annak a kertje mellett van), vagy a városi hatóság figyelmet­lenségének tudjuk-e be ? minden esetre üdvös volna azt onnan eltakarítani. A ref. főiskola Ifjúságának önképzőköre ez év­ben is megtartja szokásos öröm ünnepélyét, mely alka­lommal valószínűleg benépesedik, - az oly régóta üres — temploma Thalianak, mert itt fognak a pálya­művek is felolvastatni. A mŰ3orozat egyelőre megál­lapítva nics. Az érettségi vizsgálatok még csak jövő hó 24. 20-én lesznek, biz elég későn. A polgári leányiskolában a múlt vasárnap ment végbe az ének és zene vizsgálat Csekö Gusztáv tanár ur vezetése alatt, igen szép számú közönség előtt, melynek végeztével Antal Gábor elnök ur gyö­nyörű beszédet tartott, buzdítva növendékeket, hogy a szép művészetek gyakorlására is fordítsanak minél több gondot és figyelmet. A széles viz melletti tűz ismétlődésétől rettent meg a mult szombaton a város alsó részében lakó kö­zönség, mert este felé tömegesen futott a nép a hosszú utczán végig, az ijedtség azonban csak pár perezig tartott, mert a visszatérők hamarosan hírül adták, hogy csak egy kémény gyulladt ki. A múlt hétfőn óriási, de nagyon kevert közön­ség előtt produkálta művészetét Richter István ken­gyelfutó. Mindenesetre elismerést érdemel azon erős kitartás mellyel nevezett a főtemplom és „Griff4 fogadó között levő, körülbelül egy holdnyi területet 30 perez alatt 32-szer körül futotta. A tűzoltók derék elnöke P. Szabó Károly ur és főparancsnoka Teuffel Mihály ur, e hó 27-én tiszte­legtek az egylet védnöke gróf Eszferházy Móritz urnái, hol egyszersmind a gyűjtést a mászó toronyra meg is kezdték. 0 méltósága 100 irtot adományozott e czélra. Nem hagyhatom említés, illetőleg dicséret nélkül a fentnevezett urakat, de különösen P. Szabó Károly el­nök urat, ki valóban oly önfeláldozással és buzgóság- gal teljesiti tisztét, nem kiméivé sem fáradságot, sem időt, és csak a közóhajnak teszek némileg eleget e sorok írásával.Ugyancsak e hó 27-én elnök urnái zárt ülés volt, melyben julialis megtartása lett elhatározva a jövő hó 9-ére. Megemlítem végül, hogy a helyi és környékbeli molnárok ezéh- egyesülete a szokásos évi társas-ebé­det a „Fehér lóban' vasárnap megtartotta. Ilazafiui üdvözlettel Harsány! Otto. Pápa, 1882. juniut 28. — A „V. F. H.“ szerkesztőségéhez. — Az óvóintézet volt vezetője, Magvassy Pál ur végkép eltávozott, vezérelje Isten újabb életczéljai- nak más irányban haladó utjain. Csak valljuk meg igazán és elfogulatlan álláspontról: ha az irigység nem működik közre, s egyesek felsőbbségi érzetük­ben kerülő utakon nem gyűjtik halomra vádjaikat, tehát nincs engesztelhetlen kihívó; — Magvassy ur ma is derekasan él hivatásának, s azon tiszteletteljes niveau-n marad, hol volt mindaddig, mig ama bizo­nyos elkeseredett vádak szőnyegre nem hozattak. Nem tudjuk, az ideiglenesen megválasztott óvó­vezető Ujváry Gizella ő nagysága, áll-e azon a gya­korlati fokon, hogy egy jól berendezett óvóintézet nagyszámú növendékeit nagyobb megerőltetés nélkül szórakoztatni és oktatni bírjon ? Meglehet — s adja Isten! Annyit városunk megkövetelhet, volt elég pályázó, tehát volt módjában tetszés szerint jelöltek­ben válogatni. Az igaz, ez csak ideiglenes czimen lett betöltve, de a véglegesség csiráját magában hordja. Részemről ez állomást a munkaképesség kitartóssága szempont­jából férfi képesítetteknek hirdettem volna, szem előtt tartva a nő-emancipatio veszélyes kinövéseit. Ez idő szerint időzik városunkban Med- veczky őrnagy ur, hadbiztos, a számvevői vizsgálato­kon részt veendő, úgyszintén Zlaniál Gusztáv őr­nagy ur is. A már feloszlás hírében álló „Lövész-egylet4 is éledezni kezd. Egyik ügybuzgó vezérférfia Lázár Benő ügyvéd ur már eddig tekintélyes számú tagot verbuvált össze. Ebben a krivosjei világban Hercn- lesre mondom nem árt egy-egy kis vasárnapi lövészét. Közel kilátásba van helyezve, hogy uj kávés­üzlet nyílik. Grill helybeli iparos emeleti lakosztályai vannak e czélra átalakítva. Grill ur kávés-üzletét Vajdics Imre urnák adta át, kinek ismert jó modora, üzlettapintata kétségkívül jó hírnevet szerez az aj üzletnek. Nőegyletünk minden évben sikerrel rende­zett „kóstoló* vigalmát, ez idén jövő hó 2-án ren- dezendi az óvó-intézetnek ezen czélra igen alkalmas helyiségében, pártolás már is nyilvánul, csak az idő­járás kedvezzen. No kiváncsi vagyok, hogy kel el az idén egy angyali csók ? A napokban volt szerencsénk egy kengyelfutóhoz, a ki legyen előnyére megemlítve, hatalmas tüdővel rendelkezhetik, mert tágas piaczunkat négyzetes kerü­letben egy huzamban 40-szer 34 perez alatt körül fu­totta. Bizony Isten megszolgálta a kongó piezulákat. Most meg egy Sibylla vetődött hozzánk, a Sibyl- lában nem az érdekes, hogy minden hozzá intézett kérdésre jósló választ ad, hanem, hogy még csak 16 éves. Mert a nóta is azt mondja: „A leány gyöngyvirág tizenhat esztendeig.“ Az efféle comédiák után ráadás­kép igen jól esik hallanunk, hogy Thália papjai Károlyi vezérlete alatt jönnek legközelebb hozzánk. Végül megemlítem, mint igazi újdonságot, hogy a ref. főgymnásium ifjúsága az idei örömünnepélyt az állandó szinházban belépti dij mellett rendezendi, ha jól értesültem jövő hó 16-án. Valeas ! Radius. Kis-Czcll, junius 29. 1882. A „V. F. H.“ t. szerkesztőségéhez. Ritka ünnepély lesz városunkban augusztus 28-án. Ugyanis akkor ünnepli I n t a y Vazul szt. Benedek- rendü áldozár s az itteni székház perjele, áldozárságá- nak 50-dik évfordulóját. Az ünnepélyre az előkészüle­tek nagyban folynak, s az apátság is megtesz mindent, hogy az ünnepély fényét emelje. — Mint az apátnak Pápáról írják, az ünnepeltnek — ki 1836—41-ig volt a pápai kisgymnasium tanára, — volt tanítványai tö­megesen jönnek át tiszteletére. — Az ünnepély lefo­lyásáról annak idején b. lapját értesíteni fogom. Színészeink — mint hallom — eltávoznak kö­rünkből, s Pápára jönnek, hol az előadásokat jul. hó 1-én akarják megkezdeni. Folyó hó 17-én volt Reiner Antonia jutalomjátéka, — kit tisztelő egy szép koszo­rúval leptek meg. — A hét folyamán még szinre kerül­tek; „Czifra Nyomorúság,“ „Szép Helena,“ „Milimári.* Utolsó előadás ma tartatik. Kenesaljai. Ajka, 1882. junius 28. — A „V. F. H.“ szerkesztőségéhez. — A f. évi 24-dik számú becses lapjában egy az Ajkán felállítandó gyógyszertár ügyében „Virilis“ ál­név aláírással Ajkáról keltezett levélre nem lenne okom sem jogom, felszólamlásra, ha ebben a körorvos és cse­kély gyógyszertára megtámadva nem lenne. De igy kénytelen vagyok tek. szerkesztő urat honfi tisztelettel felkérni hogy ezen soraimat a legközelebbi számú sze­retett lapjában felvenni méltóztassék, és csupán lova­giasságból elvárom, hogy az ügy érdekében kérésem­nek és igy az igazságnak is tért engedni szives lesz. A „Virilis“ urnák sok fájdalmai lehetnek a ma­gasabb hatóság ellenében, és úgy látszik egy kettő a körorvos ellenében is. No de jó helyre fordult, ameny- nyiben az orvosnak kötelessége már a priori fájdalma­kat lehetőleg csillapítani, tehát szívesen veszem az il­lető Virilis urat, ha mindjárt nem is az, kiírásban, és következőleg kezdem. 1. Biztosítom „Virilis“ urat, hogy az orvos min­dig a betegségnek megfelelő gyógyszert rendelhet és adhat, de ád is, de egyúttal biztosíthatom arra is, hogy erre, vagy annak ellenőrzésére mások hivatva vannak, de „Virilis* már bizonyos oknál fogva nem. 2. A mi a bánásmódot illeti, az egyedül az orvos dolga, de egyszersmind az is, hogy milyen orvosságot ád, vagy adni akar, csak hogy ez, az 1871 éviPharma- copea hungaricának megfeleljen. Hogy azonban a ki­szolgált orvosságot magasabb áron adjam, vagy adni szoktam az ellen tiltakozom, és kimondom hogy Virilis uram ezzel csak segénységét tanúsítja, a mennyiben mindenki tudja, hogy az 1872. évben a magas belügy- minsterium az úgynevezett „Taxa medicamentorum“-ot szentesítve kiadott és minden gyógyszerész és gyógy­tárt tartó orvos kötelezve van e szerint az orvosságot t CSITÁRI GRAMANETZ KÁLMÁN. A fájdalomtól megrendülve vet­tük a hirt, hogy Csitári G. Kálmán, a „Székesfehérvár és Vidéke“ derék szerkesztője, lapunk nyomdájának tu­lajdonosa nincs többé; a vér meghűlt ereiben, bezárta szemeit, hogy ne ; nyissa fel többé sohasem. — Csitári Gramanecz Kálmán, 1842. jun. 18-án született Bozsokon, megyénkbeli köz­ségben. Atyja Gramanecz Gábor okle­veles ügyvéd s megyénk szeretett tisztviselője volt. — Iskoláit nálunk és Székesfehérvárott végezte, melyek végezte után a gyógyszerészeti pályára lépett, hol oklevelet is szerzett ma­gának. — Magasra törő lelke azon­ban elvonta őt e pályáról, s már ifjú korában a „Koszom“, „Népzászlója“, „Nefelejts“, „Magyar Újság“ stb. lap­nak állandó munkatársa lett. — A „Gyógyszerészeti Lapokban“ pedig, mint képzett szakiró vonta magára a nagy közönség figyelmét. — A 60-as évek körül ment Fehérvárra; s a „Székesfejérvár“ ez. lap segédszerkesz­tője lett, 1874-ik évben pedig meg­alapította a „Székesfehérvár és Vidé­két“, melyet a vidék legelső, legel­terjedtebb lapjává emelt. — A bol- dogultat mindenki tisztelte, otthon jó barát, vendégszerető házigazda, mint hírlapíró megvesztegethetlen jellem, szókimondó, igazságos volt. — Jószívűsége kimerithetlen volt, csa­ládjának ő volt támasza, fentartója, mig nem a rideg halál el nem ra­gadta a jó férfiút szerettei köréből. Halála a hévvizi fürdőben történt. — F. hó 27-én, kedden reggel megfür- dött, s lakására indult, útközben azonban szivszélhüdés következtében meghalt. — Leírhatatlan a borzasztó hatás, a mit e gyászhir Székesfehér­várott és a család tagjai közt előidé­zett. A holttestet Székesfehérvárra hozták, és itt pénteken délelőtt be­láthatatlan nép részvéte mellett he­lyezték az örök nyugalom helyére. — Isten veled jó barát, nyugodj békén korai sírodban, te elmúltál, de emlé­ked nem, — az élni fog szivünkben elenyészhetetlenül!!! Isten veled!!! 1882. évi julius 8-án szombaton, a „Betekintsu mulatókertben zártkörű tánc:mulatságot rendez, melyre a meghívók most küldetnek szét. Belépti-díj szernélyenkint 50 ke. Szives felülßze- tések a helyi lapok utján nyugtáztatnak. Kezdete esti 8 órakor. Alkalmatlan idií esetén a mulatság a legközelebbi köznapra hal asztalik, s ez mozsár- lövéssel adatik tudtára a tisztelt közönségnek. — Szigeti József a nemzeti színház egyik legkitűnőbb művésze körünkben időzik és a nyarat a szép fekvésű, kellemes Almádi fürdőben töltendi nejével együtt. Szigeti Jó­zsef arczképét a „Képes Családi Lapok“ múlt vasárnapi száma, külön lenyomatban közli. Szigeti József városunk szülötte, született 1822. évi május hó 11-én, a palotai-utczában fekvő Trippamer-féle házban, melyben jelen­leg Fischer Manó ügyvéd lakik. — Atyjának az öreg és közbecsülésben álló Trippámernek ugyan e házban volt hosszú ideig vaskeres­kedése. — Szigeti József a magyar színművé­szeinek úgyis mint ábrázoló művész, de úgy is, mint színműíró egyaránt kitűnő szolgá­latot tett és tesz folytonosan. A népélet be­ható megfigyeléséről, valamint nagy színpad ismeretről tanúskodó színműveivel, melyek közül nem egy (mint pl.: „A vén bakancsos és fia a huszár,“ vagy „A csizmadia mint kisértet“) örök repertoire darabjai maradnak a magyar színháznak. írói érdemeit méltá­nyolva, a Kisfaludy-társaság már 1865-ben tagjává választotta; székfoglalóját 1868-ban tartá meg „Toldy Miklós“ ez. népszínművel. Mint színész régi kedvencze a fővárosi és hazai közönségnek. — Legközelebb a magyar tudományos akadémia tüntette ki a veterán irót, a midőn rendes — eddig egyedüli szí­nész tagjává választotta. Szivünkből kíván­juk. hogy jól érezze magát, ami kedves für­dőhelyünkön és hogy az isten tartsa meg még sokáig színészetünk javára a múzsák kedvenezét, a legkedvesebb „nagybácsit!“ — Miért fogy a hal a Balatonból? Erre a következei választ adja egy balatonvidéki birtokos. Már 15 éve, hogy az egész Balaton vidékén űzik az uj halászati munkát: t. i. 300 öles hálóval és 600 Öles kötéllel húzzák ki a hálót vízből a partra, s ez elöl pedig a legkisebb hal sem szabadulhat, mert ezek a hálók igen erősen le vannak ólmozva, úgy hogy belevágnak a sárba, a háló bősége periig olyan nagy, hogy a felső ina fönn van a viz színén akármi nagy vízben is. Miután pedig a hal nagy tömegben van a hálóban tehát összetorlódnak az apróbbakkal együtt s igy nem menekülhetnek, mert a háló szeme olyan szüle a toroknál és zsákjánál végig, hogy az embernek a hüvelkujja is megszorul benne és igy olyan apró halakat fog, amelyekből 60—70 drb tesz egy kdöt, persze ezt használni nem lehet; tarisznyaszámra hozzák a falubeliek, a macskák­nak és kacsáknak. — S ez naponta igy megy és ha még ez a halászati rend 5—6 évig tart, ép úgy el fog pusztulni a hal a Balatonból örökre, a minthogy elpusztult a rák is. — Szentkirály-Szabadján f. évi jun. hó 29-én jegyzőválasztás volt, mely alkalom­mal Ikray Károly, jelenleg körmendi (Vasm.) jegyző választatott meg 420 szavazattal. — A megválasztottat ügybuzgó, tevékeny fér­fiúnak tartják általában. — Eszterliázy Móricz a pápai gróf, Péter és Pál napján fényes kivilágítást ren­dezett neje tiszteletére a grófi parkban. A kivilágítást egy léczalkotmányra rakott lámpasor képezte, mely lámpákból zeneszó mellett égett ki az olaj. Az egész teketóriá­nak okát abban találják, hogy az események által behomályositott grófi kastélyra a kút és kert elzárató Eszterliázy de Móricz, egy kis fényt akart hárítani, tehát elpazalt 5 liter ohleumot. — Várpalotairól írják, hogy Trezics nevű kovács-káplár, ki az ott állomásozó dzsidás ezredhez volt beosztva, jun. hó 28-án pisztolylövéssel vetett végett életének. Tet­tének oka ismeretlen. — Elfogott gyújtogató. Kovács Márton a vanyolai szőlőpásztorra — amiért ez őt egy hónapja a szőlőbe mint tolvajt megcsípte — haragudván, boszuból a szőlőben levő kuny­hóját felakarta e hó 20-án gyújtani, s e czél- ból az eresz alá egy csomó égő taplót dugott. J. Gy. szőlőpásztor, ki kőrútjából akkor tért haza, kunyhója felül neszt hallva, lassan oda sompolygott, s Kovács Mártont a tett szín­helyén megcsípte. Elkezdte vallatni, hogy mit keres ott, de ő egy szót sem szólt; — fogta tehát magát, s azt mondta Kovács Mártonnak, hogy jöjjön be vele a faluba. Alig értek ki azonban a szőlőből, midőn a kunyhó égni kezdett. Kovács Márton a tüzet látva meg­ijedt, s bevallotta, hogy ő gyújtotta meg. — Bekísérték a pápai szolgabirósághoz, a tüzet pedig csakhamar eloltották. •• — Otven éves tanári jubileum. Bocsor István, a pápai ref. főiskola tanára s jelen­legi igazgatója, a jövő tanév elején ünnepli tanárságának 50-ik évfordulóját. — A pápai ref. főiskolában a nyil­vános vizsgálatok julius 12-én kezdődnek. Mikor ebédhez akart ülni, hirtelen félre ugrott és elkiáltotta magát, hogy: „Takarodjál iunen! Ez az én helyem!“ Ha egyedül maradt, azonnal kiáltásokba tört ki, mint ha valaki ijesztené. Mindig maga előtt látott va­lakit, a kitől félt. Két kollegája Volt mellette, most nyugodt volt. Csendesen beszélgetett. Ez alatt beesteledett. Mindenki a temető felé tartott. Világos volt a temető, mint fényes nappal! — Távolról megismerhették egymást az emberek. A temető kapuja előtt ült a koldus asszony és leánya. Mindegyik nyakában olvasó ! Nem néztek sen­kire csak imádkoztak. Nem látták még azt sem, a ki őket keresi, a ki az ő sírjukat keresi, hogy kisirhassa magát. Andics visszajött. Valami sejtelem iizte őt vissza hazájába; aztán — gondolta magában — senki sincs, a ki az övéi sírját feldíszítené, magával hozott két drága koszorút, az egyiket leányának, a másikat nejé­nek szánta. Egész utón sirt. — Nem mivel ott kellett hagynia az idegen földet, mert igaz, hogy sok pénzt ^szerzett magának és nehezen vált el Amerikától, de a lelke űzte őt vissza, az mint valami parancsoló vissza­kergette őt régi lakóhelyére.Es ö egész utón siratta ha- lottait. De lelki megnyugvására fog szolgálni, ha ele­get tesz ebbeli kötelességének. Este érkezett meg, senki sem látta. Egyenest a temetőbe ment. Egy fél órája olvasgatja már a keresz­tek felírását és nem találja, a mit keresett. Megáll, kö­rülnéz, ekkor egy koldusasszony jön feléje egy leány­nyal! Tőlük akarta megkérdezni neje s lánya sírját, a koldus asszony mindent tud, mert sok felé jár. Ebben a pillanatban éles sikoltás hallatszik a nő elkanyatlik, az apa pedig felismerte Margitját. Nem tudták mi történt. Az apa őket, ők az apát gondolták feltámadt halottnak. Az oda csődült tömeg egy kissé rendbe hozta őket.,.. Rajongva tapogatta őt neje, a leány pedig nem birt könyeivel. — A csődület szavai Andicsnak szeget ütüttek fejébe és rögtön haza ment velük, ott mindent megtudott. Legelső dolga volt Scheinerszet meglátogatni, kit ekkor kötöztek meg, — mert nem bírtak vele. A mint belépett, — Scheinersz állati hangon kiáltott és lábai elé borult. Ezután meg­tudták őrülésének okát. ..Feltámadunk! kiszolgálni; ennek ellenőrzésére a hatóság hivatva van és megint nem „ Virilis* barátom. Sajátságos azonban, hogy iró nevét nem Írja és állnévvel áll elő, mi által gátolva vagyok megmond­hatni, hogy váljon „Virilis* uram csak is rendesen vagy is a tőlem kapott orvosság rendes árát kifizette-e már, vagy nem, de bizonyosan kimondhatom, hogy drágábban sohasem fizette meg. A formális felhívást arra, hogy a nép bizonyíté­kokat hozzon, váljon drágábban szolgáltam ki az or­vosságot, nagyon is helyeslem sőt kérem, és nyugodtan várom a jövőt. A mi az Ajkán felállítandó gyógyszertárt illeti, csak annyit jegyzek meg, hogy Virilis uram Ajka vidé- déket nem ismeri, amennyiben olyan községeket csatol hozzá, melyek Nagyvázsony és Devecserhez sokkal kö­zelebb vannak mint Ajkához, úgymint Halimba Eőcs és Úrkút. Ha azonban a gyógyszerész ur Ajkán gyógyszer- tárt nyittani óhajt, biztosíttassa magát« „Virlis* által, hogy legalább 800 frtnyi forgalma legyen egy évben, akkor magam is azt mondom hozza isten ! én pedig Vi­rilis urat 1000 forintnyi fogadásra hívom fel, hogy Ajkán egy gyógyszerész nem élhet meg, és 800 forint évi forgalom nem lehet, van-e kurázsi ? Tekintetes szerkesztő urnák maradtam köszöne- tem nyilvánítása után teljes alázattal, kész szolgája Grttnfeld Zsigmond Hánya- és körorvos. Újdonságok. — Mindazon tisztelt vidéki előfizetőinket, kik még előfizetési összegeiket nem küldték be — kérjük elő­fizetésük szives megújítására - nehogy a szétküldés­ben akadályozva legyünk. Hymen. A mi kedves Szűcs Dániel bá­tyánk a Kisfaludy-társaság veterán, érdemek­ben megőszült tagja f. é. julius 4-én ünnepet ül. Ekkor vezeti ugyanis a frigy oltárához kedves és szellemdús lányát, Idát — Csapó Ödön úr, Csajágh község derék néptanítója. Az ég áldása legyen a szép frigyen. Az ősz írónak pedig kívánjuk, hogy még unokái lakziján is jelen lehessen! — Curiozuui. A palotai-utczában az evangélikusok temploma előtti leereszkedőnél egy vörösre festett fára szegezett táblán a következő sorok olvashatók: „Mindazon egyének, kik ezen leereszkedón ke­reket nem kötnek...“ — Többről, arról, hogy azután mi lesz velük, — nem szól a krónika. — A veszprémi iparos-ifjúsági önképzíi- és betegsegélyzlj-egylet saját pénztára javára folyó

Next

/
Oldalképek
Tartalom