Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-05-27 / 21. szám

rI

Dnkorlts S.: Kérdem a tek. polgármester urai, rgyaltatott-e a minapi közgyűlésen hivatalosan az pző évi zárszámadás, a A polgármester: Igen.

Dukovits S. Nos akkor a számadásra tett s a hát- Jékokra vonatkozott észrevételei Husvéth urnák szinti hivatalosan tétettek s a nyugták is hivatalosan mu- „ttattak föl, s Husvéth ur interpellátiója jogos volt. i Kenessey Pongrácz a jkönyv fogalmazását hegnek tartja, mert az auditur et altera pars elvénél •jva egyoldalulag nem lehet valakit elitélni. A vád fg vau. de az illető még nem nyilatkozott erre s igy ralis dolog őt jkönyvileg meg nem czégérezni. p' Husvéth János: Részemről tek. képv. közgyűlés hndhatnám azt is, hogy e kérdés nincs napi renden, I rt a meghívón nincs jelezve, de nem teszem. Kije ütem, s hivatkozom a t. polgármester urra, hogy én Vr 2 év előtt barátságosan figyelmeztettem ez ügyre ,, A polgárméste.1 : Úgy van, mondta nekem.

'i Husvéth J. Nos én nem hajhásztam erre az al- jmat, mert 7 év óta tanulmányozom városunk pénzgyeit s megtettem két év előtt is barátságos utón kövességemet. Mert mikor a hátralékos pótlékért elvi- jtc szegény polgáraink utolsó vánkosát is, különös gy éveken át 1800 Irt. behajthatlan követelésünk trepeljen, kijelentem, hogy mint ma, úgy a minapi sí gyűlésen is megneveztem tek. Csolnoky urat s ( kezdtem beszédem, hivatkozom az összes jelenv.ol- i;ra : „Sajnálom, hogy tekintetes Csolnoky városi ,,gyész ur nincs itt.“ A mi a tényt illeti, az tényül yrad, hogy tek. Csolnoky ur 12 év előtt a felmu- iiott nyugták szerint pénzeket hajtott be, melyek |an szerepelnek sehol a városi számadásokban, napúban vagy könyvekben.

i|, Szabó Imre tiltakozik Szilágyi M. azon álli- Jt ellen, hogy ő s társai ezen ügyet „elsinkófálni- urnák. A jegyzőkönyv illető határozatai pontja ép •írt olyan „langymeleg“ mert a nyugták h i v a t a- (B a n nem mutattattak be. Ha úgy lett volna ő kérte Ina a legszigorúbb eljárást s vizsgálatot. 0 esküdni l áz, hogy a jkönyv szövegezése helyes. Hanem itt or- a megtámadni egy tisztvivelőt, mikor az nincs jelen, i\ nem tártja jellemes dolognak.

,'z Szilágyi Mihály tiltakozik az ellen, hogy ő elsin- ifálással gyanúsította volna előtte szólót. 0 a tegnapi i íértekezleten s ma is csak azt kívánja, hogy az odio- 1 ügy valahára tisztáztassék. Hogy orvul lett volna elnoky ur megtámadva, ezt a rágalmat visszautasítja, /■rt Husvéth interpellátiója a behajtott hátralé- ,'Jról csakis akkor volt helyén, mikor az évi zárszómba a kézgyülés elé került. Egyébiránt — úgymond — <2sék elhinni, hogy meg van bennünk is a lélekbátor- ,iő, hogy a vádat, a kit illet, annak azt a szemébe is ^mondjuk, s hát miért nem jött el ma-a közgyűlésre ,’e. Csolnoky ur, holott tudta, hogy az ő ügye előkerül, i ~:or hallhatta volna tőlünk e dolgot szemtől szembe, aá Keresztes Pál arra nézve, hogy Csolnoky ur Ért nem nyilatkozott e lapban, kijelenti, miszerint az . fizónézete az, hogy Csolnoky ur ezt méltóságán alóli- :ií tartotta, s ilyesmire nem is érhet rá. (Hosszan «tó derültség.)

Dunszt polgármester kijelenti, hogy az egész vből nem lett volna semmi, ha a lapban eme czikk nem jelenik.

Perlaky József csodálkozik, hogy Husvéth ur tőle ez ügyben fölvilágositást kért s meg- | Itatta neki a könyveket, mért nem figyelmeztette le. Különben ő évről évre megtette kötelességét, a , Smadásokat jegyzetekkel -kisérte, s hogy ezeket nem Jjték figyelemre s ez ügy most ily odiosussá vált, ezért közgyűlést teszi felelőssé.

| Husvéth János kijelenti, hogy interpellátiojának ||edüli czélja az volt, hogy ez ügy tisztáztassék, s ha alnoky ur tisztázza magát, — ennek ő örül legjob- |*i. A tény meg van, ha megdönti a vádat, jó; ezt a j|os reputátiója is követeli.

r Dr. Halassy Vilmos abbeli felszólalása után, hogy jkönyv illető pontjának szövegezése magán az ügyön ;sem változtat s az korrektül elfogadható — a közülés az illetett pontot hitelesnek jelenti ki.

Ülés vége d. e. 11 órakor.

Nyilatkozat.

A városi közgyűlésen oly kínos jeleneteket szült iire-hez, mely némely beszedett s el nem számolt •ősi pénzek iránti interpellátióból eredt — nekünk ran pár szavunk s pedig azért, mert a közgyűlést gelőző napi előértekezleten némely túlbuzgók azt írták keresztüvinni, hogy a közgyűlés jelentené ki, szerint lapunknak ez érdemben hozott közleményei ptalanok, mi azonban (közleményeink eorrektsége llett) keresztülvihető nem volt. A közgyűlésen azonI a polgármester ur azt jelenti ki, hogy ha a lap nem

II az ügyhöz, „hát nem lett volna semmi az egész- .“ Elhisszük, valamint azt is, hogy sok egyéb nem tenne s történt volna, ha a lap kötelességét nem jesitené. Részünkről kijelentjük, hogy ez ügyet rég íertük s fél év előtt barátságos indokból személye- i figyelmeztettük erre a t városi ügyész urat. Hogy latalosan nem sietett tisztázni a dolgot,— ő tudja ért, s mi a történt interpellátió hű közlése által egy alán nem konstatálok a súlyos vád alaposságát is. így most szerte az a hir kering, miszerint azért hall- t ez ügyben, hogy mást takarjon a míg lehet, mindesetre más világításba helyezi e szomorú ügyet, dy hogy igy elmérgesült, csak jó akaró barátainak, í a tegnapelőtti közgyűlésen oly qualifikálhatlanl írben hagyták — köszöuheti.

I Veszprém, május 25. 1882.

A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztősége.

Egyleti élet.

A veszprémi dalárda közgyűlése.

— 1882. évi május hó 21-én. —

A veszprémi dalárda alapszabályainak megfelelő- leg e hó 21-én tartotta meg évi közgyűlését, mely alkalommal a testületnek úgy pártoló és működő tagjai szép számmal voltak jelen.

Balogh Károly elnök az ülést megnyitja és a számvizsgáló bizottság jelentését felolvastatni kéri: a felolvasott és helybenhagyott számadásból kitűnik, hogy a testületnek 1880. évről pénztári maradványa 35 frt 11 kr. ehhez 1881. évben befolyt 111 frt. Összesen tehát 14(5 frt 11 kr. Ebből a kiadás 74 frt 55 kr. volt. Tehát a pénztári maradvány 1882 évre 71 frt 5G kr.

Ezek után az elnök jelentést tesz arról, hogy az egylet védnöke nsgos Forintos István kanonok ur éven- kint 30 irtot ajánlott a zenetanár fizetésére. Ezen adomány köszönettel fogadtatott és a nemeslelkü adakozónak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott.

A dalárda tisztikara beadván lemondását, azok kivétel nélkül újból mind megválasztattak.

Azon indítvány, hogy az egyesület tőkéje gyara- pitására hangversenyt rendezzen, elfogadtatott és a hangverseny rendezésével a választmány bízatott meg.

Yégül a városnak a dalárda-helyiség díjtalan használatáért köszönet szavaztatott és ezen köszönet tolmácsolására Balogh Károly, Eősze Dezső és Brenner Lőrincz urakból álló küldöttség kéretett fel.

Ezzel a közgyűlés véget ért.

A VIDÉKRŐL.

Pápa, május 10.

(A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez.)

— Városunk társas életéről ez idő szerint nem iehet referálni. Tháliánk ott diszlik a sétatéren, de azok után siránkozik, kik félénkiteni szokták. A templom áll, de ez évszakban nem bir annyi vonzerővel, hogy a szivsereget magához édesgethetné.

— A Három fagyos szent éppen nem törődött a szegény hazával. Mi pápaiaknak is jutott dérből, hidegből, fagyból, quantum satis. Már pedig könyörületesebbek lehettek volna ő szentségeik irányunkban. Bab, krumpli, rozs, szőlő és gyümölcs félig-meddig elfagyott. Adja az ég, hogy ezentúl kedvezőbb időjárásnak örvendhessünk, mert a még mindig őszutói hideg kétségbe ejt mindnyájunkat.

— Mülovarda érkezett városunkba. Tegnap jelen voltam más százakkal az első előadáson. Ez az úgynevezett „englische Reitergesellschaft“ megállja helyét úgy a műlovaglás-, mint a testgyakorlatokban, mely utóbbi produktiókban művészeknek elismerhetők. Pan- tomiájuk azonban nemigen ingerük a nevető idegeket. Hja ezek is élni akarnak, tehát kell, hogy a magyar áldozatkészséget tőlük se vonjuk meg.

Szeretett főorvosunk, Dr. Steiner József ur családját érzékeny csapás érte. Tegnap temették el an- gyalszépségü Regina nevű leánygyermekét, ki a kanyaróból gyógyithatatlan agylobba esett, mely utóbbi baj az ártatlan angyalkák mennyei seregét ismét meg- szaporitotta egy letépett bimbóval. A gyászmenet im- posans volt. Nyugodjék békében! Mint hallom, ma ismét ravatalon fekszik derék főorvosunk másik gyermeke. H.

Eöcs, 1882. május 20.

— Levél egy veszni indult községből. —

Szomorú levelet vettünk Eöcs megyénkbeli községből többek aláírásával. A levél, melyet melegen ajánlunk a magas kormány figyelmébe, következőleg hangzik-:

„Yeszprémmegye devecseri járásában fekvő Eöcs község nyolcz százat meghaladó lakói, minden szor- dalmuk, törekvésük mellett is az elpusztulás örvényébe sodortatnak. 1868-tól fogva a jelen évig tehát 14 év alatt hétszer esett áldozatul községünk a tűzvésznek. 1868-ban egy harmada lett hamuvá községünknek, 1871-ben pár lakház kivételével az egész községet elpusztította a tűzvész, s hitközségeinknek nemcsak iskolaépületei, de templomai is porrá égtek. A közelmúlt években is többször pusztított községünkben a tűz, mig ez év január 18-án esti 8 órakor a legnagyobb szélviharban tűz ütvén ki, a melléképületeken kívül 18 ház égett el. A szerencsétlenek a nagy-vázsonyi urodalom utján nem is emlit- hető árért kaptak fát, de alighogy felépültek, a legtöbbnek lakházából még ma is a puszta falak hirdetik gazdáik nyomorúságát. S ime e hó 19-én este, alig kogy pihenni tértünk, éjfél után egy órakor községünk felső részébön kiütött a tűz, s a nagy szélben a melléképületeken kívül 31 lakház s köztük a református lelkészi lakház is áldozatává lett a pusztító elemnek. Tehát ismét 31 család lett szerén- csétlenné. A község fecskendője is elégvén a tűzben, még oltani sem lehetett. Az elkeseredés, a félelem oly nagy községünkben, hogy rémülettel várjuk az éjjeli órákat, mindig attól rettegve, hogy váljon a harangok nem ráznak-e fel alvásunkból újabb szerencsétlenségre.

Hogy Eöcs község a tűzvész szerencsétlenségében csaknem páratlan község, ennek főoka a lakházak és melléképületek tultömöttségében rejlik. Nincs egy tágas, rendes utczánk, nincs egy tágas udvarral biró lakház egész községünkben! Énnek folytán a tűz nálunk mindig borzasztó károkat okoz. Minthogy pedig községünk lakói sokkal szegényebbek, hogysem épületeiket önerejükből cserépfödél alá vehessék, tehát nagyon előnyös volna községünkre nézve, ha a magas kormány felhívná a megyei hatóságot, hogy községünket kölcsönsegély alapján kiszélesbiteni, — vagyis az egymás mellett vagy az egymás végében levő házak közül minden másodikat a községen kívül elhelyezni segítse.“

Kelemen Károly, kurátor. P a t a k y Béla, ev. tanító. K é r y János, Kelem e n Feaencz elöljárók.

Pápa, 1882. má jus 25.

(A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez.)

— Múlt levelemben azon rész, melyben a pápai izraeüta hitközség tulajdonát képező gőzfürdő bezáratását, illetőleg megnyitását hoztam föl, oly értelmi zavar támadt, amit ezennel jónak látok a véleménv tiszta megvilágítása szempontjából kiigazítani. A corrector ur niegbocsájtható elnézéséből származhatott ugyanis, hogy ezen kitételemet: nem lehetne dr. Breu érnék (rabbi) útlevelet írni“ — ily megrövidítéssel hagyta meg: „nem lehetne a doctornak. . . .“, mely szavakból dr. Steiner felszóllalását elitélő következtetés is érthető; holott én egyenesen dr. Breur rabbi tulf'anaticus rendeletét sújtottam. És sújtom ez alkalommal ismét! A fürdő most siucs megnyitva, mert téves informatiók alapján értesültem, hogy a rabbi ur a kor humánus eszméitől áthatva, a fürdőt megnyitandó- nak declarálta. Maguk legerősebb hívei szégyenpir futotta arczal hallgatják az erre vonatkozó tiltakozó vitatkozást, melyet a rabbi ur drácoi hajthatatlan szigorral, megrögzött fanatismussal keresztül vitt rendeletére vonatkozik. Ez kedves rabbi ur aligha van az annyira gyanúsított Talmudban megírva. Ez önkényes határozat, bűnös rögeszme, melynek csak a pápai meghunyászkodó hitközségnél lehet kövér talaja. Járt egy tekintélyes zsidó férfiakból alakult bizottság is doctor Breier rabbi urnái, hogy ezen a kor haladó irányát megszégyenítő intézkedését vonná vissza, azonban e nézetében megszilajult kis isten az egészség ügyre vonatkozó nyomós érdeket sem véve figyelembe — capa- citálható nem volt. Ez nem vallási disputatió,— egy ily társulati vagyon, még kezelés, használat dolgában sem képezheti annak tárgyát. A szó legszigorúbb értelmében vett egészségügyi kérdés ez. Ezen helyet éppen úgy mint a gróf kertet, a közönség egészségügyi tekintetből igen sinli, s ezzel a rögeszmékben teljes rabbi ur mit sem törőoik. Hallomásom szerint egy irhás mester volna a hitközség elnöke, ki annyira vakbuzgó láb- talpnyalója a rabbinak, mintha csak Pilátus korában élnénk. Pedig ez az irhás mester tudja, mert látja, hogy a mai izraelita fiatalság inkább megeszi a sonkás tésztát, töpörtős pogácsát, mint a bákeszt, et sic porró, —persze az ily tapasztalatok megdöntésére nincs lakat, mint a fürdő ajtai — tehát csak tovább cultiválja a papjuknál fölvilágosodottabb fiatalság nagyobb része. Azért az irhás mester elnök ur ezeket is notitiába teszi, hogy majd data occabine bigotterismusa teljes dühével boszut állhasson. Az ilyen állapotok türelmes szemlélete azután éppen nem csoda, ha Istóezy eszméit segíti elő. Érdemes hitközség ez ügyben erélyes szavatok vetőt kell, hogy mondjon, mert azok jogtalanul fönálló vélemény határait csak kitágítjátok különben. Mi szülhette más az Onody-féle véráldozat történetét, mely már a paésamentben kerül szőnyegre, mint a dr. Breuer-féle basáskodás, megátalkodott fanatismus. Ilyen meséket produkál a „Breurizmus.“ Ne hagyjuk szem elől téveszteni, hogy réges-régen dominált Pilátus— ma a 19-ik század koreszméi mást szabnak elénk. Pax nobiscum et vobiscum etiam;

— Tegnap volt a tekeversenynyel egybekötött megnyitása a casino-kertnek. Az első dijat (egy db aranyat) Neuman Béla ur, a másodikat (ezüst) Mészáros Károly nyerte meg. Az ilyen nyeremények szokás szerint drágák. A jó sikert czigányaink és a vendéglősre nézve rÖAiden szólva: az eső elmosta.

— A Pannonhalmára tervezett kirándulás is megtörtént, a résztvevők nem győzik eléggé magasztalni a látottak nagyszerűségét, valamint a szerzet barátságos fogadtatását.

o o

— Két tekintélyes vendége is van városunknak, egyik dr. Laky Kristóf törv. elnök ő méltósága, ki a járásbirósági és telekkönyvi hivatalokat visitálja, a másik a szent Ferencz-rend nagytudományu pro- vincziálisa, ki a szerzet működése felül jött tudomást veendő. Mindkét magas férfiú több napi itt időzése által azt bizonyítja, hogy jó nekik itt lenni.

— Az idei jogász-majális — juniális lesz, mert junius 10-ére van hirdetve, sikeres kimenetelét már ez biztosítja, hogy a casino-kertben lesz megtartva. No már egyszer ideje is.

— Yárosuunk egyik kedves, kitünően müveit

lelkű, gyönyörű virágával is kevesebb lesz Her'czl Teréz kisasszony férjhez menetele által, kitDr. Klein Miksa es. kir. főorvos ur vesz nőül e hó 28-án. Az Isten áldása koronázza a szivviszonyból eredt frigyet! Radius.

Irodalom és művészet.

— A Magyar Regény-Csarnok 19. füzete a szokott csinos kiállítással s gazdag élvezetes tartalommal ma jelent meg s ez alkalommal sem mulaszthatjuk el felhívni rá t. olvasóink figyelmét, mint rendkívül olcsó s kellemesen szórakoztató olvasmányt nyújtó folyóiratra. E füzet tartalma: Libapósta, humoros elbeszélés Bulla Jánostól. — A Petőfí-társaság Debreczenben czimmel, alkalmi költemények a társaság debreczeni kirándulása alkalmából, a társaság főbb tagjainak névaláírása. Doctor Castilo, eredeti spanyol regény. — A fekete fátyol, angol vázlat Dickens K. után angolból ford. Bállá Mihály. — Mozaik czim alatt mulattató s ismeretterjesztő apróságok s Aprópénz feliratú humoros képek. — A hetenkint 21/2-3 iv nagy nyoczadrét alakban megjelenő folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Egy füzet ára csak 12 kr.

— A veszprémi színházban a múlt hét folyamán Lendvayné Fáncsy Ilka asszony vendégszerepelvén, oly műélvezetben részesité közönségünket, aminőben nem mindig gyönyörködhetünk. Színházi közönség, mig a művésznő közöttünk időzött csak volt a színházban, de mióta ő eltávozott bizony csak az üres falaknak játszanak szegény színészeink. A héten színre kerültek a következő darabok: Május 7-én vasárnap „A czi- gány“ népszínmű, irta Szigligeti. Kedden a „Kor- neveili Harangok,“ csütörtökön „Dunanan apó utazása“ operettek. — Mint a szinlapok jelentik legközelebb eltávoznak körünkből, és pedig Kis-Czellbe, a

minek az oka leginkább közönségünk megmagyaráz- hatlan közönye. Pedig olyan tagok, mint Reiner Antonia k. a. Czecz Katalin k. a. Hatvaniné és Károlyiné asszony; Szathmáry Károly, Szép és Hatvani urak bizony megérdemelnék a pártolást.

— A szabadkőművesség lényege, alapelvei, történeti fejlődése, szervezete és feladatai, különös tekintettel hazai viszonyainkra. Kiadja a magyarországi szabadkőműves nagypáholy. Ara 30 kr. Budapest Aigner Lajos bizománya. — Ily czim alatt az imént igen érdekes röpirat jelent meg, a melyet, miután az a szabadkőműves - nagypáholy czége alatt kerül nyilvánosság elé, úgy kell tekintenünk, mint a magyarországi szabadkőművesek hivatalos nyilatkozatát. Czéljá az, hogy eloszlassa a szabadkőművesség felől hazánkban uralkodó téves nézeteket és a szabadkőművesek iránt különböző oldalról táplált előítéletet, hogy kimutassa a szabadkőművesek ellen emelt vádak alaptalanságát, és igazolja azokkal szemben a szabadkőműves szövetség létjogosultságát. — A „Bevezetés“- ben elő van adva a szövetség czélja, mely röviden ösz- szefoglalva abból áll: a humanismus gyakorlása, a felvilágosodás, az erkölcsiség és a jólét terjesztése által a lehetőségig megvalósítani az emberi nem boldogságát. Rövid történelmi visszspillantás után, mely a szabadkőműves-szövetség eredetét és fejlődését tárgyalja, a röpirat főbb vonásaiban ismerteti a szövetség szervezetét és tagok fölvételének módozatait. Majd áttér a szabadkőművesek ellen emelt főbb vádak czáfolására. Az állam- és egyház-ellenes törekvések vádjaival szemben a többi között arra utal, hogy a szabadkőművesek mindenkinek hitét és valódi meggyőződését tiszzteletben tartják, hogy politikai és vallási kérdések vitatása a szabadkőműves-páholyokban el van tiltva, s hogy épen azon országokban, a melyekben a szabadkőművesség a legmélyebb gyökereket verte, mint Angliában, Németországban és Svéd-Norvégor- szágokban maguk az uralkodók és az uralkodóház tagjai állanak a szövetség élén. — Szintúgy kimutatja a cosmopolitisms vádjának alaptalanságát is. — A túlzott titkolódzás vádját illetőleg megjegyzi, hogy a szabadkőművesek ma már csakis a kölcsönös fölismerésre szolgáló alakszerűségeket, jeleket és jelszavakat tartják titokban, ezt pedig netalán visszaélések megakadályozása teszi szükségessé. Yégül a röpirat előadja a szabadkőművesség jelen állapotát hazánkban és utal azon feladatokra, a melyeknek megoldását a magyarországi szabadkőművesek maguk elé tűzték, valamint felsorol nehányat azon intézmények közül, a melyeknek létesítése közvetve, vagy közvetlenül szabadkőműveseknek köszönhető. Ilyen a népoktatási kör, az erkölcsös ponyvairodalom-vállalat, a rabsegélyző egylet, a hajléktalanok menedékhelye, a fővárosi szeretetház, népkönyvtárak stb..— Ajánljuk a röpiratot mindazok figyelmébe, kik a szabadkőművesség lényege iránt alapos tájékozást óhajtanak maguknak szerezni.

— A Kép. Családi Lapok 33-dik számának tartalma Másfélpár szerelem. Elbeszélés; irta Erdélyi Gyula. (Vége.) — Imádkozom érted. Költemény; irta Bhuróczy Endre. — Csak. Beszély; irta Vörös Kálmán. Hogyan lehet szert tenni férjree ? Karczolat; irta Kmethy István. — Az elveszett. Beszély; Feix L. után Borsody Bélától. (Vége.) Ripők Marczi. Rajz; irta Tihanyi Benő. (Vége.) — Korán letörve. Rajz; irta Kulcsár Péter. — A nihilisták áldozata. Humoresk. Sch. A. után irta Philantrop. (Folytatás.) — Képeinkhez. — Mindenféle. — Képeink: A gyermek-kórházban. — Lengyel tutajosok. — Vadruczavadászat. — Melléklet: „A kincs“ czimü regény.321—336. oldala. „A Nővilág májusi havi száma. — A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Szótagrejtvény. — Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora. :— ‘Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztőség postája. — jjirdetések. — A kis lottó húzásai.

Újdonságok.

— Hátralékos t. előfizetőinket kérjük hátralékaiknak mielőbbi szives beküldésére. A kiadóhivatal.

— A veszprémi polgári dalárda

Véghelyi Dezső megyei alispán urat és tiszt. Eősze Dezső evang. lelkész és claláregyleti alelnök urat, névnapjuk előestéjén, múlt hétfőn este, énekszóval megköszöntötte.

— A helyi tűzoltó-egylet a múlt vasárnap délután ismét közgyűlést tartott, melyen az egyenruhák beszerzésének módozatairól s több efféle dolgokról értekeztek.

— Grófi keresztelő. Gróf Eszterházy Móricz ur leányának keresztelője e hó 18-án d. u. 1 órakor volt a plébánia templomban. A keresztelési szertartást Néger Ágoston apát-plebános fényes segédlettel végezte. — Keresztszülék Stockau gróf és neje. Az uj szülött a keresztségben Mária, Paula, Ilona s Matild nevet nyert.

— Eötvös László ur, az enyingi járás derék úti biztosa, ez állásáról a múlt április hó 29-én lemondott. Lemondásának — mint minket értesítenek — oka volt az a hivatalos üldözés, az a kislelkekre valló seeatura, melyet egyes megyei férfiak ellene elkövettek. Hogy ő megunta ezt és hogy úgy megunta, miszerint állását dobta oda azoknak a a megyei hatalmasságoknak; önérzetes lelkére vall. — Különben, ha talán egy kis utóhatással volna reá ez a cselekedete, amit mi nem hiszünk, vigasztalódjék, mert hisz a közmondás is azt mondja: Lesz még Csicsón búcsú!

— Necrolog. Fájdalmas csapás érte a helyi tanítói kar egyik érdemdús tagját, Rák János főtanitó urat. Szeretett neje f. május hó 20-án néhány havi szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 22-én délután ment véghez, szép számú közönség részvéte mellett. A csinos érczkoporsót a kegyelet jelvényei: szebbnél szebb koszorúk födték. Legyen az elhunyt jó anyának és hű nőnek édes a nyugalom, és az örök világosság fényeskedjék neki.