Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-01-15 / 2. szám

pusztábiró „Peti fia,“ is megállta helyét, de már mint „Bogár Imre“ nem helyén; dalait illetőleg pedig igen nagy szabadsággal élt. Kaposi, PaAsf je­lesen játszottak, de Döményné alakítása nem volt he­lyén, mig Szentgyörgyi alakításáról az ellenkezőt mondhatjuk. A közönség szép számmal volt képviselve, a ju- talmnzottat többször kihívták. Csütörtökön, január 12-én előadatott Moliére jeles vigjátéka, a „Botcsinálta doktor, vagy a néma menyasszony.“ A vígjáték kellemes humora derűit han­gulatot idézett elő. Balog Alajos (Rigó Márton hars fejtő) sikerült alakítása és játéka köztetszésben részesült, Balog Ár­pád igen jól felfogta szerepét, úgy Kiss Sándor is. Balogh Alajosné, Bodor Etel k. a. Gallo játékaik is kifogásnélküliek. Kovács Ilka k. a. újonnan szerző­dött tag ez este először lépett föl. Csinos színpadi álak, sserepe azonban oly kicsin volt, hogy játékáról nem mondhatunk ítéletet. Közönség úgyszólván semmi, mi szomorú vilá­got vet jóizlésére. A MEGYÉBŐL. Pápa, 1882. január 13. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A mi a városház udvarára nem került, azzal a zálogházak tehenek meg. Nem sokára várható a benrekedt zálogtárgyak elárvereztetését hirdető fal­ragasz 8 nyernek a drága tárgyak uj gazdát. A helyi lap egy még a múlt nyáron megjelent vezérczikkben élesen kikel a könyörtelen uzsoraállapot ellen, mit zálogházaink boldog tulajdonosai a törvény védpalástja alatt élveznek. Az intézmény mindenesetre szükséges, mégis a város népességéhez viszonyítva Pápán például egy solid szabályzatu zálogüzlet segitőleg volna a meg­szorult helyzetek orvoslására — mig ellenben három, négy rendes és igazságos működési föltételek mellett főn nem állhat — s mégis fönállanak s virágoznak, mert szivattyúznak s hova hamarább égbekiáltó háttért hagynak maguk után — a város anyagi existentiáin, nemhogy segítenének, de azokat fenyegetik. Csodálni való, hogy az állam nem siet ez intéz­ményből tőkét csapni, pedig akár a kezelés-jogát maga gyakorolná, akár azt a fogyasztási adók módjára kezel­tetné — szóval befolyásolná, nagyban segítene az állam s az egyesek háztartásán. A Carueval-aaisou nem valami nagy zajt keltett eddig, alig van nesze, egy-két létesítendő bálnak. Lesz Mádai kávésnál az úgy confirmalt D i a n a - teremben — attól tartunk azonban, hogy a kedvet s a közönsé­get minden vasárnapra úgy kell ösBzevadászni. Minden vasárnap egy polgári bál, vivátl De csak csöndesen, mert ha az adófelügyelő ur tudomására jut — majd rendez ő is. (Schweig’ meiu Kindl tanácsolná Mokáuy Bérezi.) Attól azonban soha tartanunk, hogy bálokból nem vehetjük ki részünket, nőegylet, vereskereszt, jogászok, theologia, tűzoltók, mindmegannyi factorai a farsang elevennétételének. Városunkban a múlt hetekben ismét csödeset merült föl, s a mint hirlik számításon alapult, amennyi­ben nagymennyiségű eldugott áru lett a csődbejelentés után fölfedezve. Ha ez szembekötösdi akart lenni — eléggé informálja a jellemet s hiszem nem marad pél­dás megrovás nélkül. A mai nap tartja esküvéjét Dr. Stricker Adolf ifjú tehetséges ügyvéd Reich Liza kisasszonynyal. A irigyhez, melyet a tiszta vonzódás heve létesített, ó- szintén gratulálok. Egy uj postahivatal is lesz fölállítva Dá- kán, melyet a nagy alásonyi postajárat fog Pápával közvetíteni. Bizony sok a jóból 1 Radius. A VIDÉKRŐL. Győr, 1882. jan. 12. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A mulatságok sorát náiunk a Sylvester est kezte meg. Az Auer-féle kávéház termében a győri jótékony nőegylet rendezett sikerült tánczczal egybekötött tom­bolát; az önkéntes tűzoltó egylet a Redoutban tartotta kedélyes bucsuzóját az ó évtől. Á győri ének- és zeneegylet jan. 7-én táncz­czal egybekötött sikerült dalestélyt rendezett a keres­kedelmi gyülde teremben. Az estély programja változatos volt és kielégité a közönséget. Rendőrségünk egy Némethé nevezetű czigány asszonyt, ismert gyujtogatónét ép akkor fogott el a múlt napokban, midőn az egy újvárosi háztetőjét akarta meggyujtani. Gaztettének méltó büntetését veendi. Ismét egy a régi időkből való jóember ko­porsóját tettük az öröknyugalom helyére. A régi gár­dának egyik derék tagja Roger Kálmán 1848/49. honvéd kapitány, jelenleg győrvármegye várnagya, épen újév napján szenderült jobb létre. Legyen neki köoy- Dyű az a nyirkos hant 1 Érdekes műélvezetnek néz elébe városunk közönsége ; ugyanis a győri jótékony nőegylet február 4-én hangversenyt rendez, melyen Krisztinkovich Béla és Ráth Zűgmond fővárosi művészek is közreműköd­nek. A hangverseny után táncz fog következni. Az es­tély fényesnek Ígérkezik. Uj lap is született az uj évvel városunkban ez a ,öa raboncziás*cziműélczlap, mely csinos külső kiállítással és zamatos humorral kedveskedik. Hogy megfog-e élni az a jövő titka. A Rába szabályozás ügyében, mint értesülünk a közlekedésügyi miniszter f. hó 11-éré enquet hivott össze Budapestre, melyre megyénk és városunk tör­vényhatóságát is meghívta, e végből polgármesterünk már le is utazott budapestre. Bély János derék megyei tisztviselő a napok­ban váltott jegyet dr. Argay István kedves leányával Irénnel, mig Veisz Elek nagykereskedő f. hó 8-án ve­zette oltárhoz Winkler Iza kisasszonyt városunk egyik bájos hölgyét. Színészeink is iparkodnak kitenni magukon. Január 4-én két külön műfaj adatott elő: „Apró félre­értések“ vígjáték és Souppénak jeles operettje-ét: „Szép Galathea“. Csütörtökön „Brankovics György“ szomorujáték. Pénteken „Egy nő aki az ablakon kiug­rik* ez. vígjáték. Szombaton pedig a „Kis herczeg“ ez. operette adatott elő. Színtársulatunk valóban oly jeles, hogy méltán megirigyelhetik tőlünk. A karnevál egyik beköszöntője volt jan. 7-én a „Nádor“ nagytermében tartott jelmezbál. Nem is annyira bál volt, mint Ludassy Rafael tanítványainak öreg tánezpróbája. Nem tudjuk most már, a farsang beköszöntése, vagy a rendezés ügyessége volt-e, mi a nagy számmal jelenvolt szép közönség kedves hangu­latát okozta; annyi bizonyos, hogy a ki jelen volt, nem csak báli, de valóságos műélvezetet is talált. Mintegy 60 pár tánczolta a négyesek mellett a körmagyart, ezt a mellőzött kedves magyar tánezot és pedig oly pontos ügyességgel, oly kifogástalan gyakorlottsággal, hogy az ősz mester e bravourja méltán irigyelt lehetne a leg­fényesebb bálok előtt. Azután jött a magyar-magány, mit Kovács Teréz, Horváth Emma, Juhász Mari, Odor Gizi kisasszonyok lejtettek Richerle Fereucz úrral, élénk tapsokat aratván művészi ügyességeikkel- Majd ismét­lődött a magyar-magány még pedig az ősz mester és a föntebbiek közül két kisasszony föliéptében. Az öreg mester fiatal volt e tánezban, magyar vér pezsgő hevé­vel mutatta meg, hogy ő a magyar tánezra mindig ifjú lesz. Tapsvihar lett jutalma a bravournak, s tanítvá­nyai, vállaikra emelve éltették mesterüket. Meg kell említenünk még a füzértánezot, mulattató változatai val és azon preczizióval,ami különben Ludassy egész tanítását jellemzi. A nagyszámú közönség reggel 4 óra­kor kezdett oszolni, követelve, hogy a kedvelt mester minél előbb rendezzen hasonló mulatságot. Uj életre derült ismét a város: megérkeztek az eddig a karácsonyi szünidők alkalmából otthonn tar­tózkodott vidéki akadémiai polgárok, új szellem lengi át ismét a győri társas életet, megélénkül ismét a Ka- zinczy-utcza és a Rábaszer a sétálgató „arany ifjuság“- tól. A jogászok közt lázas élénkség uralkodik: nagy előkészületeket tesznek a jogász bálra, mely a Győr­ben tartatni szokott bálok közt mindig a legfényesebb s mely, mint már emlitém is a kegyed becses lapjában, január 14-én fog megtartatni. Az egész város vigadni szerető közönsége nagy várakozással néz ezen bálnak elébe, mely mint a jelek mutatják, az idén az eddigi­eknél is fényesebben fog sikerülni. Több tekintélyes győri polgár mozgalmat indított meg a czélból, hogy a kormányhoz felirat intéztessék, miszerint ne engedje meg a budapest-bécsi vasútnak a Csallóközön át leendő kiépítését, hanem e helyett inkább a budapest-győri vasút épitésére adjon enge­délyt. E tárgyban egy emlékiratot szándékoznak a kor­mányhoz benyújtani, melyben elősorolják, hogy mily károkat fogna Győr az őt nem érintő budapest-bécsi vasútnak kiépítése által szenvedni. Színtársulatunkra még megjegyzem, bogy váro­sunk közönsége indokolatlan közönynyel még mindig nem pártolja Beödy színtársulatát, mely valóban több elismerést érdemelne. Ha Pápának lelkes, haza­fias közönsége hetenkint többször ott játszó színésze­inket oly szép pártolásban nem részesítené, megesnék az a szégyen, Győrön, hogy színtársulatunk tagjai ván­dor botot volnának kénytelenek kezökbe fogni. A győri jótékony nőegylet által Sylveszter-estén rendezett tombolajáték fényesen sikerült, úgy hogy a tiszta bevétel 240 írton felül van. A „Győri Közlöny“ hivatalos lappá lett. Maradtam a tek. szerk. urnák stb. K .........y F___ez Bud apest, 1881. jan, 13. — A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez. — Hegyen-völgyön lakodalom I Thália papjai bíborban fürdeuek. A népszinháznak a „Nap és hold“ a nemzeti színháznak Wilt Mária asszony, a né- met-szinháznak pedig a „csőd“ hozta meg az üdvöt, a boldogságot. Mégis legjobban érzi magát Bergheer, ő nem veszithethet, csak nyerhet. És ki ne nézné meg a halottakat, a tulvilági alakokat, ki ne bámulná a világ csodáit, melyet még Mózes sem birt elkövetni?... Aztán külsőjéről el se hinné az ember azt a mi benne rejlik. Egy háztelken készült fabódé a sugár­úton, a paloták országában. Mellette virsli, perecz, sült gesztenye-vásár. Mintha csak azt akarnák mon­dani: „Szabad a vásár, miért nem siettek az építéssel 1“ És igazuk van. Ha már enynyire jutottak a sugárút szépítésével, miért nem kerítik sorát a többi házhely kiépítésének? Azért valamennyi használatban van most is. Hirdetik a jelenkor és közelmúlt esemé­nyeit. Hírnevessé teszik a rablókat, gyilkosokat. Be­mutatják a csodagyerekeket, óriásokat, potrohos asz- szonyt, garda-sovány férfit, a bécsi szinház-égést, még ott láthatjuk Francesconit, még most is fojtogatja a levélhordót, még most is czéloz rá a pisztolylyal Az­tán az a reklám! „Tessék! Tessék! A világhírű rablógyilkos, a ki Várpalotán 9 embernek elvette életét. Töké­letes életnagyságban, gyönyörűen elkészítve — viasz­ból. Tessék! Nem kell tőle félni, mert lánczon van! És minden látogató egy ajándékban részesül!“ Egy másik német meg ily formán fiezomitja a nyelvét: „Tessék! Tessék! Most csak látható! a bécsi „Ringtheater“ tűz; kilenczszáz emberfej, borzasztó esemény! Erste platz 10 krájezár, második platz 5 krájezár! Tessék, meine Herren !!“ Oh sugárúti szépség. Jöjjön el a te országod! Áll is ott elég ember, mint borjú az uj kapunál! A városliget még se ki- se be módjára küsz­ködik a sorssal! Minthogy korcsolyázni még nem lehet, promenádét csinálni meg már nem lehet, hát bizony sport embereink vakargatják a fülük-tövit, hogy „kár azért a szép helyiségért a mit potyára oda teremtettek a tó partjára!4 Aztán ki a nagyobb önző ezek e vagy a mun­kások ?. . . Vagy talán az az önzés, ha az akadémiai pályá­zatokra halomszámra érkeznek be a müvek, hisz ez csak azt bizonyítja, hogy sok a „derék ember“ ! Vagy talán az az önzés, ha a „népszinmű pályá­zatra“ 124 munka érkezett? — Ha valaki a 100 ara­nyat szeretné elcsipni nem önzésből tesszi, hanem — hát... mert no! .. . Szegény Vidor! beleőszül a bírá­latba! Eddig még egyet sem talált, a mire azt lehetne mondani — beválik! Ez aztán nagy reményt nyújt a pályázat eredményére nézve;... Lukácsy egészen más ember. Ő nem ir potyára, hanem mikor látja, hogy darab szükiben vannak, neki ül és még a második fel­vonás sem egészen kész már szerepezik. Két hét alatt megteremti a darabot! Jövő héteu találkozunk ismét egy népszínművével az „Árva Zsuzská“-val. Az tény, hogy a 35 darabjának a „Vereshaju“ mentette meg a becsületét! Vagy talán az az önzés, ha valaki kedvére ki­mulatja magát valamelyik bálon? — Mit csináljon böjtben, ha már most sutban gubbasztva gunynyasz- tana! Minden nap egyik-másik tánezvigaiomnak sorát kerítik, van úgy, hogy egy nap három is van négy is, hát bizony nem lehet eivállni szó nélkül a világra való embernek, ha mindjárt nem is erre a világra való! A „redout“ a „Hungária“ és valamennyi szálloda terme occupálva van I Mintha csak jó napra virradt volna az egész főváros! Ilyenkor milyen egyformák vagyunk! Aztán úgy éjfél után, mikor a mellékszobákba megyünk, hogy le­öntsük a keserűséget egy kis tavalyi lőrével, muzsika­szó mellett, mi mindent elkövet az a bor! Egy óra múlva csak azt vesszük észre, hogy a siketnémából a legékesebb szónok, az örömmel telt kebel szárnya szeggetté, és a komor tudós pajkos gyer- kőczczé lesz ! „Ide húzd! A fülembe! Azt hogy: „Úgy szeret­tem, majd megettem, mégis elhagyott!“ „Ez a fél tizes addig marad a kezembe, mig el nem találod az én nótámat 1 .... Ez az! Ez! .. . . Húzd!!“ .. . Erőtlenül a székre esik! Szivéhez kap! Halvány lett arcza! Ez volt az a nóta, a mit Irén zongorázott, mikor még szerette! ... Csalfa! .... Hej Ferkó! te sózod meg ennek a levét, minek szóltad el tőlem! . . . „Elég! ne húzd! Megszakad a szivem!“ Darvas. Újdonságok. — A veszprémmegyei független­ségi párt megalakítása iránt illetékes köreink­ben tevékeny mozgalom indult meg. Az előmunká­latok betekintése végett a párt szeretett vezére Eötvös Károly a költségvetési viták lezajlása után, melyekben ő is tevékeny részt veend, febr. hó közepén városunkba jő s két napig fog időzni körünkben. A párt a márcziusi évnegyedes köz­gyűlést megelőzőleg, márczius hó 5-én tartandja alakuló közgyűlését városunkban, melyen a me­gyei összes választókerületek küldöttségeik által lesznek képviselve. A vidéki pártbizottságok an- uak idején külön értesítést veendnek. — Wurda A. helyi banküzlete által rendezett sorsjáték-társaság részjegyei már kiadattak a nevezett ezég által a sorsjátékban résztvevők részére. A társaság már a tegnapi s mai szerb s tiszavőlgyi sorsjegyek húzásánál játszott. Úgy halljuk, hogy a társasági részjegyek iránt nagy az érdeklődés, mit a biztosított előnyök tekintetbevételével csakis örömmel jelezhetünk. — A vasmegyei függetlenségi párt múlt vasárnap, jan. 8-án alakult meg Szombat­helyen. A megye mind a 10 választókerülete kép­viselve volt ott, mintegy 600 küldött által s a szomszédos megyék is küldtek képviselőket, igy Győr, Sopron stb. A közgyűlésen elnökké Bé- kásy Gyula orsz. képviselő választatott meg, jegyzővé pedig Rúzsa Kálmán, ki a párt lapját is, mely a jövő hó 1-én indul meg, fogja szerkeszteni. A közgyűlésen nagy hatással beszélt Eötvös Károly a párt intenczióiról, mire a sok ezernyi hallgatóság szűnni nem akaró lelkesült éljenzéssel felelt. Beszéltek még: Mocsáry Lajos, Helfy Ig- nácz s Pázmándy Dénes s elfogadtatott Naszlu hácz Ödön németujvári ügyvéd abbeli nyilatko­zata, melylyel a párt határozottan visszautasítja a sunyi-párt abbeli vádját, mintha a 48-as párt forradalmi czélokra törekednék. E nyilatkozat a párt közlönye első lapjában fog megjelenni. — E közlöny belmunkatársa Peőcz Sándor ügyvéd irótársunk s lapunk nagyrabecsült külmunkatársa leend. A közgyűlés megalakítván a vidéki pártbi­zottságokat, esti ‘/j7 órakor ért véget, mely után az orsz. képviselők tiszteletére 700 fáklyából álló fáklyásmenet rendeztetett a városi kapitány er- kelyes háza elé, honnan Diskay körmendi ügyvéd s lapszerkesztő üdvözlésére Eötvös Károly be­szélt a lelkesült néphez. Este több száz teritékü gazdag bankett volt, melyen számos felköszöntés mondatott a jelenvolt képviselők s vendégekre. A valóban rendkívüli fényes sikerű pártgyülésen s ünnepélyen lapunk szerkesztője is részt vett. — A múlt kedden, január 10-én tar­totta eljegyzését Keresztes József, derék ifjú ke­reskedő, Kreitzer Anna kisasszonynyal, Kreitzer Frigyes ur bájos és művelt leányával. A násznagyi tisztet a rövid idő múlva megtartandó mennyegzőn GyőrffyGéza, ura nagyvázsonyi kerület országgyű­lési képviselője fogja teljesíteni. — Sylvester-estéjén Lepsényben Ki- risits Antal vendéglőjében a bécsi szinházégés ál­tal sújtottak javára jótékonyczélu tánczmulatság rendeztetett, melynek tiszta jövedelme — a mint értesítenek — 18 frt., mely összeg már az illető helyre elküldetett. — A mulatság igen kedélyesen folyt le; az első franczia négyest 22 pár tánczolta. Jelen voltak Lepsényből: Mayländer Karolina, Lurya Adél, Goldmann Janka, Johanidesz és Stoits Mariska k. a. A vidékről: Siófokul Mayer Teréz, Spitz Francziska és Spitzer kisasszonyok. Csajághról Krausz Róza k. a. M.-Sz.-Györgyről: Schvartz Jolán, Heumann Mari és Back Rózsa (Berta) k. a. —• Kirisits Antal vendéglős ur a te­rem világításáért, a jótékony ezé! iránti tekintet­ből, semmi fizetést nem fogadott el. — A kis-czelli iijuság jan. 21-én a „Vörös ökör“ vendéglő nagytermében, az ott el­halt Virághalmi Ferencz honvéd-őrnagy és hírne­ves magyar iró síremléke fölállítása javára zárt­körű tánczvigalmat rendez. Belépti díj: személy­jegy 1 frt., családjegy 2 frt. — Tolvaj adóvégrehajtó. Zirczi já­rás Lókut községében is ott működött egy pénz- ügymiuiszterjelölt, elszedvén a szegény néptől az utolsó vánkost is. — Hanem az egyszer megjárta. Disznóhusra fájt a foga, e végből a lókuti bírótól ellopott egy „koffer“ 24 ki. friss, besózott disznó- húst. Az ipsét megcsípték, Zirczre, a szolgabiróság elé kisérték;azonban mig a pandúr jelentés végett a szolgabiró szobájába ment, ő kegyelme megugrott, s azóta se hire, se hamva. — No legalább ez sem lesz Veszprémmegyében adóvégrehajtó többet. — Sajtópöreink fejleni kezdenek. Az első két ügyben szerkesztőnknek a napokban még egy pótkihallgatása lesz, aztán végtárgya­lásra kerülnek ez ügyek Budapesten, valószínű­leg a jövő hó 16 — 17-ike körül. Többi sajtó­pöreink, mint halljuk, Szombathely esküdtszéke elé vitettek. Védőnk mind e sajtópöreinkbeu Eötvös Károly orsz. képviselő ur lesz. — „A várpalotai rablógyilkosság élő áldozatai közül az asszony csak egy hétig volt eszénél, azóta folyton őrjöngő állapotban van s nincs is remény józan kiépüléséhez; vallomása azonban hitelesítve van. A két cseléd már hetek óta elvesztő józan eszét, s az egyik rövid idő múlva elhal, a másikról az a vélemény, hogy örökre bamba marad; ezeknek Hoszterre vonatkozó val­lomásai nincsenek hitelesítve, s igy az Ítéletnél tekintetbe vehető nem lehet. így állván a dolog, jogász körökben nagy vitatkozás folyik a fölött, hogy Hoszter halálra itélhető-e vagy nem. Túl­súlyt nyert az a vélemény, hogy miután Hoszter merev és következetes tagadásával szemben posi­tiv bizonyíték vajmi csekély van — halálra nem Ítélhető.“ így Írják ezt majdnem kivé­tel nélkül az összes hazai lapok. Mi erre csak azt jegyezzük meg, hogy igaz ugyan, hogy Goldné még mindig életveszélyes állapotban van, de tett vallomása aggálytalan. A két cseléd pedig már egészen felüdült, sőt Ne­mes Mari már szolgálatba is állt. — Az időjárás az utóbbi napokban az országban megenyhült s több helyen oly tartós ólomeső volt, hogy a növényzetben, de különösen a szőlőkben tetemes kárt okozott. Az országos központi időjelző iDtézet jóslata szerint hazánkban a jövő napokra, félbeszakított helyi derülések mellett többnyire borús, ködös időt várhatni, he­lyenként esővel. — Győrben megyei közgyűlés volt jan. 7-én, szombaton délelőtt, Bársonyos, Bánk, Lázi, Sikátor, Varsány, Péterd, Románd, Gicz, Gyirót és N.-Dém községek elöljárói, képviselő­testületei és nagybirtokosok jelentek meg a köz­gyűlésen. A gyűlés tárgyát képezé a fentnevezett községeknek a belügyminiszterhez intézett kérvé­nye, melyben azok a nevezett községeknek köz­igazgatásilag és törvénykezésileg Győrhöz való csatoltatását kérik. A belügyminiszter által véle­ményadás végett leküldött feliratot Győrmegye közönsége a legmelegebben pártolta. — A la Boccacscsó. S. faluban a gazd’uram tehene egyszerre megszűnt tejet adni. „Meg lett habonázva“, gondolá magában a gyer­mekkorában iskolát nem látott gazda és ezzel el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom