Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-12-02 / 48. szám

— Eötvös Károly, pártunk képviselője múlt kedden városunkban időzött. Csak egy napot időzhetvén körünkben, ezúttal csak a függetlenségi párt főbb tagjaival értekezhe­tett a párt viszonyai iránt. Látogatásokat ideje rövidsége miatt, sem nem tett, sem nem fogadhatott. Jövő lapunkban bővebben Írunk ez ügyben. — A helyi honvédparancsnokság jóakaratu figyelmébe ajánljuk ama körül­ményt, hogy egy helyben állomásozó honvéd­főhadnagy S. F., ki állítólag nem is magyar születésű — oly brutálisan viseli magát az altisztek s a legénységgel szemben, hogy erről nemcsak a polgárság körében foly már szóbeszéd, de im — nekünk is, kelletlenül bár, tudomásul kellett vennünk. — A Ferenczy-házat, mely a főpiacon áll, a nyomdával szemben, a napokban meg­nézte ama bizottság, mely kiküldetett jelen­téstétel végett az iránt, nem-e lenne czél- szerü azt városházul megvásárolni. Építé­szetileg még eléggé alkalmas lenne, de ud­vara nincs s igy használhatatlan e czélra! — Zongorával Kiró családaink figyel­mébe ajánljuk, hogy Végh országos hirü bécsi zongoragyáros, hazánkfia a jövő hét folyamán városunkba érkezik több üzletkötés végett. Itt tartózkodása rövid idején régibb zongorákat uj szerkezetüekkel cserél be; — javításokat eszközöl s hangol is. Előjegyzések Matauschek László urnái eszközlendők. — Yeszprémmegye állapota 1881-ben. Ily czimü terjedelmes müvet bocsátott ki jelentés alakjában, sajtó alól Yéghely Dezső alispánunk. A mü híven tükrözi vissza me­gyénk életét s állapotát a múlt évben s az adatok halmaza valóban ritka tapintatos szerkesztésre vall. Akit a niegye sorsa érde­kel, e müvet élvezettel fogná olvasni. Mu­tatványul közöljük ebből mai lapunkban a megyénk vízviszonyairól szóló érdekes közle­mény főbb részét. — A polgári Őrség Veszprém város­ban mától fogva lép életbe. — Miden éjjel ezután 8 polgárember 4 rendőrrel és 4 tüz- oltótiszttel fog czirkálni a városban 4 csapat­ban; úgy, hogy minden csapat két polgárból, egy rendőrből s egy vezénylő tüzoltótisztből fog állani. Az őrség esti 9 órától reggeli 4 óráig fog járni a város minden részében. — A polgárőrök dija éjjenkint fejenkint 40 kraj- czár lesz. — Megtörtént. Egy szenvedélyes vadász a napokban hiába zavarta föl a csalitokat, nem akadt vadra; hazatérőben találkozott egy szerencsésebb kollégával, kinek tarisz­nyáján két nyúl figyegett. — Egy eszme! — s az egyik nyúl az ő tarisznyájára vándo­rolt egy rénes forintért. Elfelejtették azon­ban az alkunál a discretiót kikötni — a do­log nem maradt titokban — s most oda a dicsőség! — Országos vásár lesz városunkban holnapután, hétfőn, f. hó 4-én az u. n. Mik- lós-napi vásár. A vásár a belső nagy vásár­téren fog megtartatni. — Hátha Rátőthön történt ? Egy másfél éves süldőt eltipratott a napokban egy atyafi, az elöljáróság azon nézetben volt, hogy a kárt meg kell téríteni; de az öreg biró úgy vélekedett, hogy egy másfél éves süldőnek kell annyi eszének lenni, hogy a kocsi alá ne szaladjon — ergo kártérítést jó lélekkel nem Ítélhet a tör­vény. És úgy lön, a miként beszéle: a káro­sult nem kapott kárpótlást. — Elkobzott halak. A hetivásár al­kalmával történt orvosrendőri vizsgálat al­kalmával egy véka hal — nem lévén élvez­hető — elkoboztatott és megsemmisittetett. — Jóváhagyott szabályrendeletek. A zárórákról és a tüzrendőrségről szóló sza­bályrendeletek a m. kir. belügyminister által jóváhagyatván, e hó folyamán életbe lesznek léptetve, s a korcsmák, kávéházak stb. esti 9 órakor be lesznek zárva. Közöljük lapunk főczikkei közt e szabályrendeleteket. — Oláh czigányok rabló támadása. F. hó 24-én Reichard Sebestyén németbarnadi latos Vesz­prémből kocsin ment haza, útközben több oláh czi- gánnyal jött össze, kik őt megtámadták, s erőszako­san tőle elvették tarisznyáját, a melyben 2 frt értékű lakat és szegek voltak. Ezen vakmerő támadásukért a czigányok hamar elvették jutalmukat, mert f. hó 26-án Reichardt Sebestyén Nagyhidegkut község birájával és elöljáróival a czigányok keresésére a nagyhidegkuti harasztosba mentek, a hol a czigá- nyokra valóban rá is akadtak. A czigányok nyom­ban elszaladtak, hátrahagyva 2 db. jó uj vasas ko­csit és 5 db lovat, a kocsikban megtalálták Reichard Sebestyéntől elrablott tárgyakat s azonkívül igen sok különféle tárgyakat, nagyon valószínű, hogy mind a kocsik mind a lovak lopottak, azért ki igényt tart reá, jelentkezzék a veszprémi járásszolgabiró hivatal­ban. Arra vagyunk kiváncsiak, e kőbőr népfaj, mely a közbiztonságot mindenkor megzavarja, mikor tele­pítetik már le végképen valahol ? — A tüzoltózászló-bálra vonatkozó s a tűz­oltói tisztikar körében fölmerült sértődés ügyében, békés utón történt a kölcsönös felvilágositás. Ko- p á c s y Árpád ideigl. főparancsnok nem volt e bál elnöke s igy nem is lehetett felelős a tisztikar meg nem hivatásáért. A tisztikar múlt vasárnap ülést tar­tott s mint bennünket értesítenek, az ideiglenes fő- parancsnoknak a tisztek teljes bizalmat szavaztak. Örülünk, hogy e beesületügy ily békés rehabilitáczió- val nyert megoldást! — Sikkasztó végrehajtó. Kálózdi Ritter Endre komáromi végrehajtó több rend­beli hivatalos pénzek elsikkasztása után meg­szökött, a múlt héten itt járt váltósunkban, de mire a rendőrség az elfogatásra felhiva­tott, akkorra már innét Pápára távozott. — Lóvizsgálat. Veszprém vár megye al- ispáni hivatala elrendelte, hogy a város ló­állománya megvizsgáltassák; mert nem rég egy takonykóros ló bunkóztatott le. Jó lesz elővigyázni. — Egy szerencsétlen anya érdekében hívjuk föl' a jószívű polgárok figyelmét. Vecsey, lövöldéi Őrnek leányát a minap három apró gyermekével, ugymondva egy ingben kitette jeruzsálemhegyi lakásából a házigazdája, mert 7 frt tartozását nem bírta megfizetni. A szeren­csétlen anya most ott didereg 3 gyermekével a lövöldékért hideg pinczéjében s nincs egy betevő falatja. A minap Breuer megyei írnok segélyezte őket, de elvégre sem segithete a szerencsétleneken. Keressék fel adományaikkal a jólelkű polgárok, vagy közvetítés végett küldjék ezeket irodánkba. A könyörülő Isten fizesse vissza irgalmukat! — Karácsonfa az óvodában. A helyi óvodá­ban Babay Kamilla kisasszony, az óvoda buzgó vezetőnője, karácson délutánján a kicsinyek örven- deztetésére karácsony ünnepélyt rendez. Lesz kará­csonfa, a piczik szüleinek ajándokaival megrakva gyermekeik részére; alkalmi szavalat s végén élőkóp- tableauxk, a kis csemetékből összeállitva görög tűz fény mellett. Mindenesetre szép terv s a kisasszony e vállalkozása bizonyára találkozni fog a szülék el­ismerésével ! — Rendőri llir. Állatkínzás miatt volt nyilvános tárgyalás a rendőri hivatalban. Key Lipót helybeli lakos volt a vádlott, mivel hamuhordásra oly lovakat használ, melyek csak a gyöpmesternek valók lebunkózásra, mert alig van annyi erejük, hogy menni tud­nának, nemhogy kocsit huzni! Elmarasztal- tatott, de föllebbezett. — 37 forintos vőlegény. Pápáról írja egyik levelezőnk, hogy ott a minap egy K. S. nevű úri ember egy vén leányt azért volt kénytelen elvenni, mert 37 frtnyi adóssága volt nála s a pörös skan­dalumtól való félelmében — nőül vette. Ez ugyan meglehetős olcsó boldogság, csak aztán tartson is addig mig a 37 forintba tart! — Mi nincs még megadóztatva. Egyik élezés veszprémi doktorunk a napokban igyen töprengett. „Igazán csodálom ezt a Szapáryt. Már kitalált mindenféle veszekedett adót s a luxusczikkekből mégis kihagyott egyet!“ — „Mi ez?“ kérdék többen. „Az ar arany ér,“ feleié a doktor komolyan. Dictum-recipe! — A pápai jó hirü zenekar, Cseres­nyés és Garay társulata, engedélyt nyert a helyi veszprémi kapitányságtól arra nézve, hogy jövő vasárnap és hétfőn este a „Ko­rona“ fogadó emeleti termében hangverse­nyezzen. A zenekart kitűnőnek mondják, mely a külföldön is csak becsületet szerzett a magyar népzenének. Városi polgárságunk­nak most alkalma lesz játékukat méltányló- lag megismerni e két estélyen. — A zirczi fogadós, Tóth J. ellen terjedelmes panaszlevelet vettünk, melyből — térszüke miatt — csak azt jelezzük, hogy roppant nagy árakat szab s a kiszolgálat felette hiányos. — Avárosi pénztárosi állás közelebb megörült; az eddigi ügybuzgó pénztáros, Kiss István ur beadván lemondását. — Részükről nem tévedhetünk, ha avárosi összes polgárság nevében csak őszinte sajnálkozásunknak adunk kifejezést Kiss ur ez elhatározása fölött, — melyre bizonyára csak roszlelkü alattomos emberek gáncsai bírhatták. Jellem, munka­bírás s ügybuzgalom tekintetében minden­esetre élén állt az összes helyi tisztviselőség- nek, s igy esetleges távozását csak közügyünk fogják megsinleni. Vajha változtatni lehetne e szomorú eshetőségen! — Uj fogy házat állít föl Vörösberény- ben a magyar kormány. Mint értesülünk, a napokban egy kiküldött bizottság megtekin­tette az ott évek óta üresen álló vallás- alapitványi uradalmi kastélyt, s ezt nagyobb- szabásu építkezés által fegyházzá fognák kiépíteni. Ily nagy intézetnek a Balaton- parton rendszeresítése az ottani lakosság üzleti forgalmára mindenesetre csak lenditő- leg hathatna. — A kis czimbalmos Veszprémbe jön a héten. Balogh Jóska, Mária Valéria fő- herczegnő 4Va éves kis czimbalmosa, ki f. hó 4. és 5. napjain Székesfehérvárott a szín­házban és Vörösmarty-körben mutatja be művészetét — szerdán, esetleg csütörtökön városunkba érkezik, hogy itt is hangverse­nyezzen. Közvetlen értesítése előtt, előre is felhívjuk a kis csoda-emberre m. t. közönsé­günk figyelmét. — Siófokról írják lapuuknak, hogy ott napi­renden vannak a tolvajlások s betörések; legutóbb a szőllőhegyen két helyen is követtek el betörést, egy vasúti felügyelőnél pedig a konyhába törtek be. — Ugyan ily híreket vesszünk Kenesse vidékéről s Ugod környékéről is. — Kinevezések. A veszprémi kir. törvényszék elnöke, Galamb Zoltán végzett jogászt a pápai kir. járásbírósághoz, V1 a s s i c s Károly végzett jo­gászt pedig a veszprémi kir. törvényszékhez segély- dijas joggyakornokká nevezte ki. — Kenesséröl az a hir a fővárosi lapok leg­többjében, hogy ott most gyakori betörés és lopás s úgy látszik, mintha szervezett rablóbanda alakult volna a vidék rettegtetésére. Felhívjuk e körülményre úgy a járási szolgabiró, mint a megyei alispán ur figyelmét! — Jószivü családok figyelmébe. — Nemrégiben közöltük, hogy megyénk egykori tisztviselői közül egy elagott hivatalnok oly sanyarú sorsba jutott, hogy 11 éves szép s müveit leánykáját már nem képes eltartani, s minthogy az elbukástól másként meg nem menthetné, kéri újból a jószivü gyermektelen családok valamelyikét, hogy e kis leánykát magához venni kegyeskednének. A czimmel e közlöny szerkesztője szolgál. — Leégett szőllöliajlék. Almádiban múlt hétfőn, valószínűleg gyújtogatás folytán, le­égett Fülop János helyi polgártársunk nagy szÖllÖhajléka. A hajlék — úgy tudjuk — bizto­sítva volt. A kár tetemes. « — Gyilkosság. Letenye mellett az úgynevezett „Bóbicza“ csárda korcsmárosát, Pajkovics Jánost, amint Z. úrral kártyázott, múlt hó 17-én esti 9—10 óra közt valaki az ablakon agyon lőtte; a gyanú Toplek József, józsefhegyi kanászra esett, ki is még az érintett idő éjjelén elfogatott. — Tűz. Vaszaron Nagy József házánál folyó hó 20-án lakodalom tartatván, esti fél tiz órakor a ház hátsó részén tűz ütött ki, és ez a gazdasági épület s felszerelés és takarmánynyal együtt elégett. — Biztosítva nem volt. Hogy a tűz oka szándékos gyújtás vagy vigyázatlanság volt-e, még eddig nem derült ki. — A plliloxera Francziaországban a múlt év óta ismét nagyobb mértékben terjedt el; 1811-ben 4000 hektárnyi területet lepett el; az idén az invasió már 7400 hektárra terjed, me­lyek közül 1250 tökéletesen él van pusztítva. — Ellenszerül folyvást a szénkéneget alkalmazzák mind nagyobb mérvben. Legújabban amerikai szölötöveket importáltak, melyet tizenhét községben ültettek el. — Születtek Tarosunkban november 15—30-ig. András, Szűcs Ferencz fia. Jenő, László József fia. János, Bóta István fia. János, Herczeg István fia. Katalin, Csornai János leá­nya. Mária, Pádi Erzsébet leánya. Katalin, Strenner János leánya. Pál, Cserny László fia. Etelka, Huber József leánya. János, Simon Ist­ván fia, Mária, Gscheidt Gyida leánya. Vero­nika, Eördogh József leánya. Károly, Bregócs Károly fia. — — dr. Sándorffy Miksa leánya. Árpád, Záveri Gábor fia. Imre, Pataki Henrik fia. Jolán, Pintér István leánya. János, Cser- kuti János fia Pápáról. — Házasságra léptek városunkban: Fejes Antal, Kuzselka Mária; Pordán Sándor, Cziller Zsófia; Fojtyik Mihály, Bognár Anna; Horváth György, Müller Mária; Hajda Gábor, Vadaj Teréz; Stefanies Lajos, Jánosik Julianna; Gergely Mihály, Viczai Ágnes; Ohegyi Ferencz, Varga Rozália; Ebei Imre, Beireder Jozefa; Happ Márton, Geiszt Anna; Vágner János, Bolla Erzsébet. — Halálozások Veszprémben november hó 24-től dec.zember hó 1-ig. Nagy Roza, 1 éves, gyermekaszály. Özvegy SzőlŐsi Ántalné, 103 éves, végelgyengülés. Horvát János, Gi/i éves, álhártyás gégelob. Kenesei Lászlóné, 41 éves, gyermekágyi láz. Özvegy Primus Jánosné, 75 éves, végelgyen­gülés. Tóth István (bádogos), 52 éves, tüdő- gümÖkór. Dr. Fischer Béla. Fekete leves. N. Bélától, a pápai ügyvédjelöltek öreg apjától kérdezték első éves jogász korában: — Ki volt Magyarország első királya? — Második Leopold, felelt büszkén a nagyre­ményű jogoncz. * Ugyanettől diák korában kérdezte földrajzi ta­nára hogy mondja el az európai államok fővárosait, mire ő mindjárt ezen kezdte: — Páris ország fővárosa London. * A „Sunyi* czimü ujságpapiros szerkesztője ta­lálkozik a napokban Schneider Imrével, lapja egyik hátramozditójával, s vele beszélget. —Beszédközben előveszi óráját, megnézni hány óra, de annyira szóra­kozott volt, egy bolond vezérczikkről morfondírozott tán, hogy elégett szivarja helyett óráját dobta el, mely szerencsésen el is törött. * Be volt idézve a rátóti ember a veszprémi já­rásbírósághoz. — Útközben azonban elfelejtette a bí­róság nevét, csak arra emlékezett hogy az valami menés vagy járás volt. — A bírósági épület kapuja előtt meglát egy hiv: talszolgát, kitől egész tisztelettel kérdezte: „Kérei alássan tens uram, itt lakik a tekintetes menés b róság ?“ * Szállásadónő: Szabad kérdenem becses nevét Lakó: Miért ? Szállásadónő : Csak azért, hogy a rendőrségül bejelentsem. Lakó: Felesleges fáradság, ismernek ott enger amúgy is. Az éjjel is ép ott háltam. * Asszony: Ringasd már azt a rivó gyermeket ti is, a tied csakúgy mint az enyém hadd aludjam énis Férj: Ringasd magad : az én részem hadd rijjon * — Nem képzeli orvos ur, mennyire fáj a bo kám ! Jujujuju! — A bokája ? — Hm ! mutassa a nyelvét. * A papnak szavajárása volt, hogy valahányszo: gazdasszonya ételt hozott be, azt mondta: quid ergo Egyszer egy barát vetődött a paphoz, ki ebéi után a konyhába ment pipára gyújtani, a mikor i; a gazdasszony megszólította a barátot. — Ugyan tisztelendő atyám, micsoda szó az í quid ergo. Oh lelkem mond a barát, az igen csunyr szó, azt jelenti, hogy bestia, ringyó. Erre dühösei ront be a gazdasszony a paphoz. „Hallja-e tisztelöndő ur, maga tett engem Quid­ergóvá, nem fogunk többé quid-ergózni. * Nyakra főre hazudik a „régi kaka“ a körülállc uj nemzedéknek: „Hej mikor mi Taliányországban azon a magas hegyeken jártunk, zsákszámra szedtük a csillagokat: — Hát a fiastyukot miért nem fogták meg kendtek ? — Megfogtuk volna, kergettük is, hanem a gönezölszekere alá bujt. * Sándor belép Károlyhoz, a ki még alszik. — Kelj föl hó! Hasadre süt a nap. — Károly fölébredve megszólal: — Mit? Hm? Hó? Háh? Jaj de kár hogy föl- ébresztettél. — Hogy — hogy ? ^ — Hát úgy, hogy épen egy tál pompás pogács- csal kínáltak meg és nem ehettem belőle. — Adj hálát az istenek, mert bizonyosan tudom, hogy sokat ettél volna belőle és el rontottad volna a gyomrodat. * Egy fiatal ember nagyban udvarolt a bálban egy kisasszonynak. — Ha még egyszer ilyet össze beszél, bedugom a füleimet mondá a nő. — Gyönge pici kezei — viszonzá a gavallér, — nem hiszem hogy elégségesek lennének ahhoz. * Egy leányszivet meghódítani könnyű, de megtartani nehéz. Ha a szerelem betegség, a házasság meggyó­gyítja. Felelős szerkesztő: Kompolthy Tivadar. Nyílt tér.*) Nyílt közleményre nyilt válasz. Azon magas hullámokat verő személyes küzde­lem, mely a „Veszprémi Független Hírlap“ t. olvasó közönsége előtt tdő Kolbenheyer Albert csernyei ev. lelkész és t. Kálmán István körjegyző urak között lefolyt, s tán még folyamatban van, az idéztem hír­lap f. évi 42-ik számú mellékletében Veszprómmegye határait tulcsapongva, hozzám Somogyba is eljutott. Higgadt elolvasása után, lelkem nyugodt tudatában: felvetém a kérdést: váljon feleletre méltassam, vagy | pedig válasz nélkül hagyjam t. Kálmán István jegyző i ur „nyilatkozatában s közzétett leveleiben* szemé­lyemre és megboldogult édes atyámra vonatkozó ál- ! litásokat s megjegyzéseket ? Az utóbbira határozóm ; el magamat. Akár autentikusak ezen idézett levelek, akár nem, (hitelességök elbírálása nem az én fóru­mom elé tartozik) de tény, hogy napvilágot láttak, s ezélzatok, tiszta jellemek s becsületes nevek beár- j nyékolása, elhomályositása. Ily gyanúsításokkal szem­ben jogosult, sőt elengedhetlen erkölcsi kötelesség a védelem. Az idézett levelekben foglalt gyanúsításo­kat, hosszú pórázra nyúló részletezés helyett, rövid 1 egymásutánban egyszerűen egybefoglalom és nem i igazaknak nyilvánítom. Hogy azokból egy betű kevés, • sem való, arról a csernyei lelkészi állomás elfogla- . lása óta Kolbenheyer lelkész ur minden feltevései, combinatioi halomradőlésével bőven meggyőződhetett. Ugyanis hiteles tudomást, meggyőződést nyerhetett, hogy nálam Tabon a lelkész-választás megejtése előtt sem egyesek, sem a csernyei egyház kiküldöttei nem j jelentkeztek, következésképen az ő óhajtása szerint simonia üzés, vesztegetés, fizetés-leengedés, zsibárus- kodó lélek-vásárlás be sem következhetett. Ily vesz­tegetési kísérlet „egy Sztanó“ (miként nevezni ke­gyeskedett) jellemével összeférhetetlen! Még nem látott napvilágot, nem is fog látni soha, oly kísértő, akár emberi ábrázatban, akár mammon képében lát­ható alakot öltő, ki engem az igazság s becsület útjáról eltántorítson, szédítsen. — Továbbá állomása elfoglalása óta tudomást, meggyőződést szerezhetett arról is, hogy érdekemben és érettem, a sziv-felvidá- mitás nemes italából, egy korty nem sok, sem ürit- tetett ki kortes-fogásból sehol és senkinél, annál kevésbbé atyám szőlőjénél, hol pincze sem volt. Kü­lönben megjegyezhetem, hogy ily nemtelen eszközök­kel, ha lehetséges volna az üdv országába jutni — még e czélt is — eszközei miatt — fel nem hasz­nálnám, elejteném. Végre állomása elfoglalása óta meggyőződhetett, hisz kitárva lettek előtte a gyüle­kezet számadó könyvei, hogy atyám lelkiismeretes I ellenőrzése mellett, az egyházi elöljáróság által sem­minemű sikkasztás el nem követtetett. Ily vádnak még csak árnyéka sem férhet tiszta szinarany jelle­méhez. Szent volt előtte a másé, a reá bízottakkal ' híven sáfárkodott, s ha egy fillér — kevés — tapadt volna kezéhez — tudva idegen vagyonból — túl nem éli e pillanatot, mert nem kívánt volna lenni erkölcsi halott. — Legyen elég ennyi tdő Kolben- . heyer lelkész ur feltevései, combinatioira. Gyanusi­*) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom