Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-10-07 / 40. szám

zsilip nem volt, soha sem emeltetett észrevétel az iránt, hogy a Balatonban fogy a hal állag, pedig azon időben, tüzzel-vassag halászott boldog-boldog­talan s még is bámulatos sok volt. Különösen a nemes süllő és fogas, a melyek most már a kipusz­tulással fenyegetik a part lakóit. De 2-szor van még egy rettenetes következése is a zsilip nyakló nélküli kezelésének, nevezetesen az: mint teszem most is, mely körülmény indít leg­inkább jelen sorok írására, 14 napra lefogatott a Sióvize, zátonyok kiemelése czéljából. No ha már ezt másként nem tudják eszközölni, tehát legyen, fogas­sák el a viz, de ne igy egyszerre 3 óra, hanem leg­alább lassanként 5., 6. nap alatt, mert a rögtöni vizleszállás miatt sok százezer hal a Sió mellék ná­dasaiban kint akad, elvész, rothadásnak indul. Ellen­ben ha a víz fokozatosan fogatnék el, a halak a viz lassú apadásával s sziiremkedésével bevergődné­nek a Siómederbe s pusztulások meg lenne mentve, így tehát a viz ilynemű lefogásával még a hal- tenyésztésbe kiszámithatlan kár okoztatik, addig a rothadás bűze által inficiáltatik a levegő, s egészség- telenittetik rothadt halak hullái által megeresztés után a Sió vize, melyből nagyobb részt a Sió menti községek lakói isznak, ezek tehát mégis oly világos okok, hogy nem ártana felette kissé gondolkozni. Azonban itt még nincs vége a halpusztitásnak. Következik a viz lefogása után a legvadabb barba- rismus, mely abból áll, hogy a Sió vizében bevergő­dött halakat azután irgalom kegyelem nélkül pusz­títja az egész Siómenti lakosság, apróját zsák számra, öregét kocsi számra hordják. S mikor már sem enni, sem felfüstölni nem kell, adják a disznóknak barom­fiaknak és mivel igen csekély a viz, kifogattatik csak nem a legutolsó darabig. Természetesen tehát ily dolgok után, nem valami mély tudomány kell an­nak kutatására, hogy mért fogy halunk a Balatonban, s ha az illető forum figyelmét ki akarja terjeszteni csekély véleményemre, több hasznot tesz mintha szak munkák megirása hivja fel hazánk haltenyésztési tu­dósait. Szakférfiaknak részemről következők megvitatá­sát ajánlom figyelmükbe: a) Szerkesztessék a zsilip akként, hogy azon a Dunából fel úszó halak magukat átvethessék, s a zsi­lippel való bánás megbízható kezekre bizassék. b) Ezen zsilipnél a halak irtása, ne csak papi­roson, de valósággal tiltassék el. c) A vizlefogások csak 5—6 napon át fokon- kint eszközöltessenek. d) A viz lefogáskor a halirtás, (mert az fogás­nak nem mondató) megyeileg ellenőriztessék, még pedig az egész Sió mentében. Ezen rövid négy pont alatt fel van állítva az összes tudománya a balatoni haltenyésztésnek, most már ehez nem kell ördögség csak jó akarat és erély. Végre szükség esetén, szívesen nyilvánítanám azon nézetemet is, hogy miként volna szerkeszthető a Zsilip oly modorban, hogy azon a halak magukat át vethetnék, mely korlátozásukat tartom pusztulásuk legnagyobb okának; lehet,hogy alkalmilag ezt mélyebb indokolással is fogom igazolni. Si gray István. Újdonságok. 1849. október 6. Setét gyász borongás érzete tölti be a honfi keblét s száll leikéből nehéz sóhaj, mely a múlt letűnt nagyságain elmereng. — Egy könnyet szentel a 13 vértanú emlékének, kik J a nemzet szabadságáért éltek-haltak. 33 év zajlott le azóta az enyészet ten­gerébe, s ha nem hegedtek is még be a fájó sebek, melyelcet a békék tagjainkon törtek, s ha vérzik is a szív hőseink elvesztőn — de él a nemzeti élnek Ők! S miként az éjszaki fény lángsugvrakat lövell: úgy tekint szelle­metek a jelen nemzedékre... szégyen fog el bennünket, hogy ma sem örökíti méltó jel emléketek! Hiába — a népszabadságnak nem ju- tálmazottjai, hanem csak vértani vannak. — Egy fohász, egy sóhaj száll a magasba: áldva legyenek hamvaitok, nemzetünk vértanúi! * A Ferenczrendi főtdő szerzet helyi tem­plomában e gyászos emlékű nap alkalmából ma ünnepélyes gyászisteni tisztelet tartatott, melyben részt vett városunk csaknem teljes számú intdligentiáija. A hármas emelvényii nagy gyászravatal a 13 vértanú s a dicső emlékű gr. Bathyányi képeivel volt díszítve, fölöttük két egymást keresztező meztelen kard, alattuk halálfő, s számos babérkoszorü. A ravatalon száznál több viaszgyertya égett. A requemet a rend-főnök ur szolgál­tatta, főtdő Meszes Polykarp és főtdő Végh Sándor urak segédlete mellett. Az ünnepély végén pedig a magy „Hymnus“ zengett le a khórusról. Az örök kegyelet virrasszon a haza vér­tanúi áldott emléke fölött! — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására; oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési rész­lettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — A magyar király nevenapja alkalmából f. hó 4-én a helyi székesegyház­ban ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet tar­tatott, melyen képviselve láttuk a helyben állomásozó honvédség tisztikarát, a meg\rei s városi tisztviselőket s a polgárság nagy ré­szét. Természetes, hogy a csinnadrattába oltott derék Behm ur ezúttal is hatalmas „Gr o 11 Erhalt e“-val adta tudtára a m a- gyar királynak, hogy de bizony még mindig — csehül vagyunk. — A honvéd ellenőrzése szemle a veszprémi járásra nézve f. hó 2-án tartatott a veszprémi városházon. Maga az ellenőrzési szemle a nyilvántartás helyes vezetéséről tett bizonyságot, amennyiben a szemlére kötele­zettek legnagyobb része megjelent, sőt több távollevő tartózkodási helye is kipuhatolta­tok. Az utószemle Pápán e hó 11-én fog megtartatni. Ezúttal nem mellőztetjük ama skandalumnak megemlítését, melyet Bara­bás nevű főhadnagy H. D. kitűnő képzett­ségű s egyik legderekabb megyei jegyzőnk, s megyei bizottsági taggal szemben, kit lapunk olvasói is gyönyörű hazafias dalai után tisz­telnek, inscenirozott. H. barátunk malérja ugyanis, hogy tartalékos honvédtizedes s azzal vonta magára a vitéz lajdinánt ur bősz haragját, hogy több intézkedésének ostoba voltát kivilágositotta. Ezért aztán brutálisan rátámadt H. urra, kinek a jelen volt jegyzői kar különben rehabilitáló nyilatkozatot adott át Írásban, melyben a lajdinánt ur eljárását alaposan kiczégérezék. Tiszteljük a honvéd­séget, hanem az eféle hoptákos fenegyerekek csakugyan nem válnak a becsületére. Érdekes lövés. A napokban egy szom­széd balatonparti község mellett egy sport- kedvelő úri ember vadász-lesbe állt. Egy- szerre észreveszi, hogy fönn a magasban egy vércse egy fecskét vett űzőbe. A szoronga­tott fecske máskép nem tudván menekülni, hirtelen lecsapott a magasból s alig egy öl- nyire a vadász leshelyétől, a szőlőtőkék közé. A vércse utánna. A vadász erre fölvont fegy­verrel várta, mikor repül föl a vércse. Ez egy pillanat alatt villámgyorsasággal fölrep- pent — s a lövés eldördült. Mikor a vadász a leeső vércséhez sietett, abban a pillanat­ban repült ki annak karmai közül a szegény fecske. Menekülése úgy volt lehetséges, hogy a vércsét a fegyvertöltés egyetlen fogoly- srétje találta fejbe. A lövés számos szőlő- munkás-tanuja persze a legbabonásb toldalé­kokkal beszéli el most e kalandot. — Magyar Gyula ur lapunk belmunka- társa f. hó 1-én Győrbe utazott, hogy eleget te­gyen hadkötelezettségének. Ez útjára lapunk szer­kesztője is elkésérte. — Nem midaszthafjuk el e helyen ifjú polgártársunknak őszinte szívből eredt részvétünket kifejezni ama szomorú napokhoz, melyeknek ő is, mint sok szerencséden társa, bízvást osztályrészese lesz. Erős szivünek ismerjük őt s azért hisszük, hogy a szenvedések e korsza­kán ifjú lelke hevének majd csak átküzdi magát, s talán „megfogyva bár,“ de törve nem jő vissza szerető körünkbe, baráti ölelő karjaink közé. Hozza Isten mielőbb körünkbe! — Garázdálkodás. Preiner József részeg siitŐ-segéd a piaczon garázdálkodván, le kellett tartóztatni s illetősége helyére tolonczoltatni. — Zugiskola betiltása Sárvárott. A megyei tanfelügyelőség Sárvárott közelebb megvizsgálván az összes iskolákat, egy enge­dély nélküli zsidó zugiskolát, melynek taní­tója nem tudott magyarul, betiltott. Igen helyesen! — Gyermektelen szülök figyelmébe! A napokban egy beteges öreg ur kereste föl szerkesztőségi irodánkat. Nem régiben még Veszprémmegye közigazgatási tisztviselője volt, de állásáról zilált egészsége miatt lemonda­nia kellett. Szűk anyagi körülményei most oly roszra fordultak, hogy 11 éves szép kis leányát nem képes eltartani s lapunk utján felkér egy jószivü gyermektelen hő^pspárt, hogy minden házi teendőben jártas s jószivü leánykáját magukhoz venni szíveskednének. Szerkesztőnk, titoktartás feltétele alatt szí­vesen értesít a bővebbekről. — Ünnepély Pápán. Vettük a követ­kező meghívást: A dunántúli ev. ref. egyház- kerület a pápai főiskola érdemdús tanára, Bocsor István kir. tanácsos ur tanári mű­ködésének félzázados évfordulója alkalmából Pápán, a főiskola nagytermében, 1882. évi október hó 10-én délelőtt 10 órakor öröm- ünepélyt rendez. — Az ünnepélyen meg­jelenő küldöttek és tisztelgők felkéretnek, hogy nevüket és érkezésük idejét a bizottság elnöke: Kis Gábor pápai ref. lelkész úrral okt. hó 7-ig tudatni szíveskedjenek. A rendező bizottság. — Az ünnepélyen szerkesztőségünk is képviselve lesz, szerkesztőnk által. — Jegyzői egylet. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a Veszprémi központi já­rási jegyzői kar egyletté szervezkedett. El­nökké megválasztatott Mező Imre n.-vázso- nyi; h.-elnökké Molnár Károly hajmáskéri, jegyzővé Hetessy Dániel v.-berényi, h.-jegy­zővé Ikray Károly, szt.-király-szabadjai, pénztárnokká Drabik Károly ősküi, választ­mányi tagokul Stefan itezső, Robeli Mihály, Berecz Gyula, Südi Károly, Asztaller Kál­mán és Tamás Károly jegyző urak. A mint óhajtjuk, hogy ezen egylet működése a köz­életre minél előbb jótékony hatást gyako­roljon, ép oly mértékben óhajtjuk azt is, hogy a többi járási jegyző urak is, kiknek még egyletük nincs, minél előbb megalakul­janak, hogy ezen járási egyletekből megyei egyletté szervezkedve, a központi országos egyletben magukat képviseltethessék, mert csakis igy remélhetik, hogy törekvéseiket siker jutalmazza. — A pliilloxera Yeszprémmegyében. Vörösberényben, mint értesülünk, naponkint ujabb-ujabb helyeken konstatáltatok a pliil­loxera jelenléte. Az ellenintézkedések meg­tétettek, s a szükséges szénkéneg már a hely színére szállíttatott. — Azok a terü­letek, melyek a philloxerának főtelepét ké­pezik, kiirtatni, azok pedig, melyeken csak szórványosabban mutatkozik, gyérittetni fog­nak. A minisztérium és a megye által kia­dott óvintézkedések a gyakorlatban szigorúan megtartatnak. A mint ezeket egyelőre he­lyén valóknak tartjuk, nem mulaszthatjuk el megjegyezni azt is, hogy nagyon helyén valónak tartanánk azt is, hogy ha a szőlő­ket terhelő állami terhek e tekintetnél fogva leszállittatnának. így pl. a fogyasztási adó alakjában nagyon helyesen cselekedné­nek azok a községek, melyek szőlőterületei inficiáltak, ha a megállapított átalános leen­gedésért folyamodást nyújtanának be. Kime- ritőleg ez irányban különben közelebb fo­gunk nyilatkozni. — Talált jószág. F. hó 2-án a csap- bereki erdőben a maktilosban két db. hasas disznó bitangságban találtatott tulajdonosa átveheti Konta József feleskettetett csap- bereki erdő őrnél. — Gyújtogatás. F. hó 2-án éjjel ősi községaen tűz ütött ki, mely alkalommal egy szalma kazal hamvüsztatott el a tűz által, a gyújtogatással Berki István ősi lakos van vádolva, az ügy a helybeli kir. járábiróság előtt van. — Tolyajlás múlt hó 27-re virradóra Kéri Gábor és Nagy Gábor totvázsonyi lako­sok kárára egy—egy lovat a közlegelőről ismeretlen tettesek eltolvajoltak. — Kié? Múlt hó 28-án Városlődön 17* éves ökör tinó bitangságban találtatott, a tulajdonos Városlőd község furájánál átveheti. — Verekedés. Múlt hó 30-án éjjel Vörösbe- rény községhez tartozó Vöröshegyen Cseh Péter szőlőjében a pinczében Cseh Péter és Varjas István szt.-k.-szabadi lakosok régi haragból származó boszu- állásból Falusy Dániel sz.-k.-szabadi lakos vörös- berényi szőlő birtokost annyira össze verték, hogy életéhez kevés a remény, még pedig balfelől a kopo­nyán egy tompa eszközzel egy mély törést, hátul a nyak felső részén egy mély hasítást, továbbá bal­fülét behasitották és bal szemöldöknél egy erős ütést ejtettek rajta. — Halálozás. N.-Péczölről órtesitik lapunkat, hogy az ottani igen derék s a társadalmi körökben igen rokonszenvesen ismert községi jegyző Sörös Géza múlt Szerdán reggel meghalt s tegnap ott nagy részvét mellett eltemettetett. Béke hamvaira! — A helybeli kádár iparosok azon izraelita polgártársak ellen, kik a szüreti időszak alatt mesterségükbe bele kontárkodnak, erélyesen felléptek a rendőrkapitányi hivatalban s az adó- felügyelőség figyelmét is fel fogják hívni reájuk. — A hopták-ármádiából. Az ellenőrzési szemle alkalmával Hab Károly nevű kertész, ki csendes örült, itt elfogatott s Pápára mint honvéd szökevény elkisértetett. Szökevénynek azért nyilvá­nították, hogy több év óla nem jelentkezett, pedig az nagyon természetes, mert hát ha valaki a lipótmezei országos tébolydában évekig becsukva van, nem jelentkezhetni az ellenőrzési szemléken. — Nyilatkozat. A hozzám érkezett tu­dakozó levelek végett is kell, hogy kijelentsem, mi­szerint a „Pápai Lapok“ múlt heti számában kottára alkalmazott kotkodocsálás hős kotlája Judea egyik orszlánbörbe bujt Don Jüanja: Számi von Krausz — tisztességes szándékú betűszedő, nem az, a kire gyanakodtak. Isten legyen a Szami- jereknek kegyelmes, az olvasni tudó közönség pe­dig hálára kötelezett, megmutatta, hogy journalista, még pedig a javából. — Megrágta a szíjat, — megette a szappant'— profidat! Majd törünk hozzá egy kis borsot is, hogy a barkesz mohó fo­gyasztása máskor el ne szédítse. De mit gondol, hogy lehetnék én egy Szamilehenhez atyafi — kuss! Yégül pedig a mit már tudomására is hoztam, majd én tanítom meg Számilében zsidó létére a magyarok Istenére! Adieu! — Rácz nem rácz, de atyafi sem. —A boldog tapsifliles. Egy Veszprémhez igen közeli helységben történt s nem is Rá- tóthon. Egy a mezőn elkószált nyulat a falusi ebek beszorítottak a faluba s az egy ház fészerébe menekült, hol a béresek lefülel­ték a szegény megijedt hosszufülüt. A gazda hazajővén a szőlőből, a világért sem örült meg a hozzáfuti szerencsének, hanem eszéb jutván neki az uj vadászati törvény millión)' nyakatekert tilalmi paragrafusa, még meg i ijedt szörnyű módon, hogy a tilos jószág ; nyakába származott. Fogott hirtelen két hi teles adófizető s szavazó polgár-tanút, ezel jelenlétében és segédlete mellett kiexpediáit; a szegény nyulat az erdőbe s ott-------nen lő tte agyon, hanem eleresztette. A boldoj tapsifüles legközelebb nyilvános „köszönet nyilvánítást“ tesz közzé a „Sunyi“ czimi meghagyatik-ujságban, a megmentett irh; okáért! így veszik hasznát a kisikeritett u vadászati törvénynek — a boldog tapsifülesek — A „Győri Közlöny“ 25 éves jubi leumát fényesen ülte meg Győr városa. Dél előtt irodalmi ünnepély tartatott, este 14( teritékü gyönyörű bankett, melyen részt vet tek a Dunántúl intelligentiájának legelei Képviselve volt mintegy 20 hírlap, pártkü lönbség nélkül; többek közt a „Pápai La pok“ képviseletében Horváth Lajos szer kesztő; lapunk képviseletében pedig szer­kesztőnk s Magyar Gyula munkatársunk Mondatott számos talpraesett felköszöntő, a; első a királyra. Érkezett mintegy 50 sürgöny A bankettnek a másnapi hajnal vetett véget Isten éltesse az ellentáborban küzdő e vete­rán laptársunkat még számos jubileumnapokig — A pénzváltónál. Egy falusi ember a pénzvál­tónál százas bankót vált egyesekre. A pénztáros elejt tesz egy ujdonat uj, pecsételt csomagot, száz dara! egyessel. Megszámolom, — monda az ember — ha rit- tig-e. És számlál egész 75-ig, aztán zsebreteszi a pénzt. „Hát tovább mért nem számlál?“ — kérdi a bankár. — „Ha eddig rittig volt, csak ezután sem lesz benne hiba,* — szól a derék ember és elmegy, — Viaszbáb a czár kocsijában. Rochefort lapja, az Intransigeant írja, hogy Pobjedonosev és Tolstoj rábírták a czárt, készíttessen egy viaszbábot, melji minden tekintetben hozzája hasonlít, öltöztesse azf fel a saját ruháiba és küldje sétálni nyitott udvari kocsiban Pétervár utczáin. A czárnak tetszett a terv és csakugyan nehány nap múlva Pétervárott hire járt, hogy a czár kiséret nélkül kocsizott végig ri Newsky-sugár-uton. A czár emberei pedig nem győz­ték eleget hirdetni, hogy III. Sándor nem oly gyáva mint gondolták, mer nyitott kocsiban mutatja magái népének. A hir valóságáért feleljen az elől említeti Intransigeant. — RÖVID HÍREK. A háborgó tenger le­csillapítása. Az aberdeeni kikötőben múlt he 26-áu kezdték meg a csövek lerakását, meJ lyeknek az lesz rendeltetésök, hogy zivatai idején azokba olajat bocsássanak, mert a fel­találó Schield nevű egyén nézete szerint ez lesz egyedül képes a háborgó tengert lecsilla­pítani, s a hajóknak a kikötőbe biztos be-i evezést biztosítani. — Öngyilkos alügyész, Rochel Aurél nagyváradi kir. alügyész e hő 1-én délután agyonlőtte magát. Tettének oka ismeretlen. Mint megvesztegethetlen, kitűnő képzettségű hivatalnok volt ismeretes. Nejét az nap várta haza fürdőből. — Öngyilkos magyar katonák. Triestben az Albrecht főher- czeg-ezred hetedik századából egy káplár és közlegény, mindkettő magyar fiú, agyonlőt­ték magukat, hátrahagyott levelükben családi ügyet hoznak fel okul. — Lőcsén hó esett október 1-én. Az időjárás egészen télire vál­tozott. —t Megrázó eset történt e hó 1-én, Pardubitzban. Albel katonai állatorvos agyon-i lőtte magát. Midőn ősz atya meglátta fia i holttestét, felvette az öngyilkos mellett fekvő ; fegyvert s agyonlőtte magát. — A görög királyi pár Gmundenbe érkezett, hol két hetet fog tölteni. — Második gyermekség. Csákován egy Muszkopf nevezetű 82 éves asszonynak a napokban uj foga nőtt. — Megszökött a berlini nemzeti színház bérlője Kistel Pál, 70,000 márka adósságot hagyott hátra a hite­lezők boldogitására. — Udvari vadászat. A : király, Albert szász király és Frigyes Vilmos porosz herczeg, valamint Rezső trónörökös és Luitpold bajor herczeg e hó 4-én utaztak Neipergbe, az őszi vadászatokra. — Nagy tűzvész pusztított a napokban a vasmegyé­hez tartozó Vámoscsalád községben. A tűz 4 házat, 20 melléképületet, 23. szorgalmas gazda egész termését megsemmisítette. Két; nő is benégett, kik vagyonukat akarták meg­menteni. A kár 15,000 frt. — MiletiCS, szerb agitator, ki mint közelebb irtuk, elme zavar­ban szenved, jobban van. Ez idő szerint csa­ládjával Budapesten tartózkodik. — Pompás Üstököst láttak Párisban e hó 2-án. — Po­zsony város köztörvényhatósága a Petőfi- szobor leleplezési ünnepélyre koszorút küld. — A nyomor áldozata. Freier István czipész Szegeden a robogó vonat elé vetette magát, mely testét darabokra szaggatta. Nem tudta lakbérét kifizetni, ez vitte a kétségbe esett lépésre. Egy árvája maradt. — Antiszemita falragaszokat akartak Budapesten a falakra ragasztani, de a rendőrség közeledésekor a tettesek megugrottak. — Az aradi független­ségi párt Kövér Gábor tekintélyes aradmegyei földbirtokost, lépteti föl követjelöltül. — Árvíz. A lombard és velenczei tartományok legszebb vidékei teljesen viz alatt állanak. Az idei termés tönkre van téve. Az olasz király 100,000, a pápa 5000 lirat adott a nyomor enyhítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom