Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-01-08 / 1. szám

„Egyetértés,“ — „Pesti N?pló,“ — „Ellenőr,“ — „Pes­ter Lloyd“, — „Vasárnapi Újság,“ — „Üstökös,“ — „Ország-Világ,“ — „Politikai Újdonságok,“ és a „Veszprém °-et. Az egvlet könyvtára 2000 kötet müvet foglal magában. Az egylet alaptőkéje mintegy 1600 frtot tesz ki. Jótékony nőegylet. Városunk nemesszivü hölgyeinek e szép egye- Fii'ete nagy virágzásnak örvend, — A tagok száma 139, — melyből 50, pártoló, 13 rendes, 64 évdijas, 9 ala­pitó van. A nőegylet ez elmúlt évben 9 gyűlést tartott és két jótékony czélu tánczmulatságot és egy lölolva- sást rendezett; több Ízben éreztette jótékonyságát a város szegényeivel. Az egylet alaptőkéje jelenleg 18,534 frt. Az egylet tisztviselői: Elnök: Báró Fiáth Fe- rerczné, aleluök: Véghelyi Dezsőné, pénztának: Ko­vács Antalné, ellenőr: Sándorfi Miksáné, titkár: Csol- noky Ferencz, orvos: Dr. Pilitz Benő. Városi kórház. Ez évben a kórházi betegek száma túlhaladja a múlt évbeli létszámot. Ápoltatott 1881-ik évben 303 beteg. A kórház, mint köztudomású, az irgalmas néné k gondozása alatt van. A kórház tisztikarát a városi képvisleti közgyű­lés választja. Dr. Pilicz Benő volt főorvos lemondása folytán a főorvosi hely Dr. Kerényi Károly m. főorvos ur által töltetett be. — Ideiglenes II. orvos Dr. Csolnoky Fe­rencz, gondnok: Ferenczy Károly. Veszprémi kir. börtön. Szomorú világot vet közbiztonsági viszonyainkra, hogy börtöneink egész hazában telve vannak fegyen- czekkel. így nálunk 560 volt a fegyenczek forgalmi lét­száma, ezek közül meghalt 7. Az elhunytak közül 4 férfi és 3 asszony volt, mi annál feltűnőbb, minthogy 20 év óta nem volt olyan év, melyben a börtön lakói közűi 3 nő elhunyt volna. Bötönünk nevezetes rabjai: HoszterFülöp a várpalotai kilenczszeres rablógyilkos, kinek ügye fo­lyamatban van, ZsédeyI, ki saját gyermekét gyil­kolta meg és azért kötél általi halálra Ítéltetett, ügye fellebezés alatt áll. Pintér István gyilkos, ki 15 évi börtönre van Ítélve, kinek ügye szintén felebbezés alatt áll. A többi fegyenczek büntetés ideje nem haladja meg a 10 évet. Ezen kívül a börtön helyiségeiben van szabó- műhely pokrócz szöveteket készítenek stb. stb. Mért nem jő haza Kossuth? A „Függ.“ közli Kossuthnak egy levelét, melyet az 1872-ben Tnrinból egy zemplénmegyei úrnőhöz intézett. Közöljük belőle ama részeket, melyek a fenti kér­désre válaszolnak: „Czélt emlegetnek, melyet segítségemmel elér­hetni hisznek. Ebben illúzió van. Ha lehet még bennem némi erő, melynek a nem­zet talán még hasznát veheti, ez erőnek titka elvhű­ségem. Adjam fel ezt, olyanná leszek, mint a megnyirt. És mi czél végett óhajtják, hogy én megtagadjam elveimet? A végett, hogy segítsem őket, miszerint Magyar- ország más formában legyen a bécsi udvar szolgája? No már kérem, az a czél nem az enyém. Én ezt semmi alakban el nem fogadom, még a perszonál unió alakjában sem. Soha 1 Elmentem én az önmegtagadás legvégső hatá­ráig; kinyilatkoztattam, hogy hí Ferencz József fejé­ről ma lehullana minden más korona, s csak a magyar korona maradna fején, én, a republiknus azt mon­danám: íme, itt vagyok királyom, szeretni nem foglak, de hived leszek. A ki többet kíván tőlem, a ki azt kí­vánja, hogy én osztrák császárt ismerjek el, bármi formák mellett királyomnak, az tőlem azt kívánja, hogy segítsem őt hazámat idegen érdekek vontató lán- czához forrasztani. Ehhez nem nyújtom soha kezemet. Soha! Soha! Isten engem úgy segélyjen 1 Ez válaszom most és mindörökön ölökre. Ámen. Egészség-ügy. A himlü-járvány évről évre nagyobb pusztitást visz véghez az ifjú nemzedék, de gyakran a felnőttek soraiban is. Hogy ezen mérges bőrküteg tovaterjedésének némileg ellenálhassunk, óvszer gyanánt a következő egyszerű s mindamellett hasznos eljárást ajánlom. Kiki óvakodjék azon ház lakóival érintkezni, hol a járvány már megfészkelt; mert e betegség ragályos lévén, könnyen tovább harapózik. Gondoskodói kell arról, hogy a lakszobában a le­vegő, azoknak gyakori tisztogatása és szellőztetése ál­tal, lehetőleg tisztán tartassák* Azon gyermekek s esetleg felnőttek is, kik a himlő-ragálytól még mentek lévén: naponta réggé', mi­kor felkelnek vagy este, mielőtt lefeküdnének, vizes ruhával dörzsöltéssenek meg. Ezen műtét akkép viendő véghez a gyermeken, hogy őt meleg szobában egészen meztelenre levetközfetvén, egy törülközővel, melyet előbb langyos vízbe mártottunk, mellét, hátát, felső és alsó végtagjait, szóval egész testét ledörgöljük, ami egy perez alatt megtörténik. Ezután a gyermeket szá­raz kendővel megtörűlvén, felöltöztetjük, ha t. i. reg­gel történt a műtét, hn ellenben este, úgy legjobb őt mindjárt ágyba fektetni és igyekezni, hogy magát az álom karjaiba bocsássa. Az ily ledörgöléseknek az a fontos haszna van, hogy a bőr munkásságát illetve a test párolgását hat­hatósan elősegítik, miáltal a testből sok kóranyag el­illanván, az semmiféle betegség vagy ragálynak nincs annyira kitéve, mint — ha a fent leirt eljárás figyel­men kivül hagyatik. Ez oknál fogva egészségi szempontból nemcsak ajánlatos, sőt járvány idején, mint jelenleg, nagyon is szükséges, miszerint a nevezett műtétek mentül gyak­rabban alkalmaztassanak. A vizgyógyászok állítása sze­rint egyetlenegy ily ledörgölés is képes sokszor elejét venni a bajnak, ha járvány idején, mihelyt a gyermek rosszal lesz, alkalmazásba hozatik. Luthár Pál, állami néptanító. Veszprémi színház. Veszprém, 1882. jan. 6. Baloghék társulata Sylvester estéjén Csiky Ger­gelynek kitűnő színmüvét a „Czifra nyomoruság“-ot hozták színre. Csiky e darabja sem szorul a dicsé­retre, dicséri az önmagát s valóban oly kellemes él­vezetet nyújt, minőt igen kevés szinmü. A szereplők közül első sorban ki kell emelnünk Balogh Árpádot, Kiss és Keményt. Balogh Árpád alakítása, játéka ritkítja párját. Kiss megmutatta, hogy nemcsak operetteben, népszínműben, de itt is meg­állja helyét. Keményről elmondhatjuk már, hogy jó drámai színész és hogy ezt most igazolja is, annak csak örülhetünk. — Paksi is jól játszott, úgy a kis Ötvös Kaura k. a. is nagyon ügyesen mozgott sze­repében, nem különben Tóth Anna is jól játszott, úgy Balogh Alajosáé és Döményné is. Közönség kevés. Vasárnap, január 1-én színre kei ült Tóth Kál­mán jeles népszínműve, Dobó Katicza vagy Egervár hősies védelme. A darab ismeretes, az előadás sikerült volt. Kiss oly kitünően szavalt, hogy méltán megérdemlette tapsait, — B :dor Etel kisasszony hasoalókép jól ját­szott. Balogh Árpád, mint mindig, agy ezúttal is ki­tünően megállta helyéi. — Keményt is elismerés és dicséret illett, úgy Paksit is jeles komikumáért. Jól játszottak Baloghné, Döményné, Kaposi, Ötvös Laura k. a. Közönség kevés. Kedden, január 3-án előadatott: „Tiszt urak a zárdában“, franczia színmű, melynek elég válto­zatos és mulattató meséje vau. A szereplők is meg- álták helyöket, Bodor Etel kisasszony megérdemli az elismerést, látjuk rajta, hogy önállóan fogja föl szere­pét. Tóth Anna k. a, Kiss, Balogh Árpád, Kemény, úgy Paksi is, — Baloghné és Eötvös Laura k. a. hozzá járultak a darab sikeréhez. Szerdán színre került ismét Csiky „Czifra nyomorúság“ czimű műve,hasonló szerep beosztás­sal és hasonló sikerrel. Kevés közönség. — Mindezek­ből látszik, hogy Balogh-ék megérdemelték eddig a pártolást, melyet a közönség úgy megtagad tőle, hogy kénytelenek lesznek rövid idő múlva körünkből távozni. Jövő szerdán jutalomjátéka lesz a társulat prima­donnájának, Bodor Etel kisasszonynak, mely alkalom­mal színre kerül a „Sárga csikó“, jeles népszínmű Tegnap színre került „A körösi lány“ Balázs Sándor jeles népszínműve, melyről jövő számunkban szólunk. A következő héten ismét néhány jó és uj darab kerül színre. Szerény kérdés a veszprémi önk. tűzoltó-egylet t. elnökéhez. Ismerve tek. Elnök urnák egyletünk irányában való lelkes ugybuzgalmát, van szerencsém kérdeni: Van-e tudomása arról, hogy az egylet oly rossz anyagi körülmények közt van, hogy az őrhelyiségben lévő lámpák részére már petróleumra sincs pénz s egyes tisztek a saját pénzükön kénytelenek ilyent hozatni éjjelről-éj jelre ? Van-e tudomása arról, hogy a tagok közt is oly laza már a fegyelem a beállott válság követ­keztében, hogy azt különben kitűnő tiszteik ügy- buzgósága sem ellensúlyozhatja ? . . Van-e szándoka a tek. Elnök urnák az egylet anyagi s erkölcsi ügyeinek rendezését mielőbb eszkö­zölni s a kiküldött városi gyámbizottsággal magát ez­iránt érintkezésbe tenni? A többiek nevében: Egy tűzoltó liszt. A MEGYÉBŐL. Pápa, 1882. január 5. (A ((Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez*) Uj év -— uj küzködéS) vesződség, nyomorú-ág szomorú jeleivel köszönt be, mégis annyival vigaszta­lóbb, hogy az adóprés tudós factora kimerült dicső­séges munkájában s nyugodni tért kárörvendő, fon­toskodó arczczal székvárosába. Igeu ajánlatos volna, hogy ez urat nevezné ki kormányuuk drágalátos hor- vátjaink, bosnyákjaink közé présdictatorrá, és Iste­nemre hinném, hogy e fészkelődő, költséges népség, inkább-lemondana túlságos nemzeti igényeiről, semhogy e dictatori bánásmódnak alávesse magát. Már-már odajutott a nép, hogy a magyar vezérek félelmes korában, a németek nőtáját czitálta, ha az adó- íelügyelö helyettes neve jött szóba vagy léptei hallatszottak az ablak alatt, Önkénytelen ily fohászt menesztett az ég felé: Ments uram minket! Egy vérfagylaló körülmény is előfordult. A múlt hét folyamán ugyanis egy kis csecsemő hullá­jára akadtak a Tapolczára járó cselédek, a szörnye­teg kiléte eddig még ninős kiderítve azonban kegyet­len tettét alig palástolhatja el, de ne is engedje az Isteo. Amint hírlik országgyűlési képviselőnk Láng La­jos ur is lejön közénk a napokban, ünnepélyes fogad tatása felől nem hallani semmit sem, hihető, hogy a vesződséges budget vita után idejön barátai, jóakarói közé kipihenni magát. Ami a költséges fogadtatást il­leti, bizony jobb volna, ha azon összeget az adózakla­tás által tönkrenyomoritott, napi kenyérre sem viradó családok életszükségleteire fordítanák. Panem — kiáltja a köznép s nincs keresete, cir- cences kiálltotta a jómódú osztály — s ez eredmény­re jutott. Ott áll színházunk a legújabb renovatiok kívá­nalma szerint — s Beödy Balogék elég derekasan megfelelnek hivatásuknak, mégis a „Tiszturak a zárdában“ czimű darab miatt clericai hang egy meg­félemlítő „Veto“-t mondott. Ez persze „eső után köpeny“. Részben igaza, s valláserkölcsi szempontból minden tekintetben igaza van a felszólalónak, de vájjon, senki sem akadt a szin- házbizottságban, ki ismerte volna a megtámadt darab irányát, ezélzatos tartalmát, vagy előbb kéjmámor s utánna rágalóm, utálat?! így nem járja szinházi-kőzönyt teremteni. Mai hetivásárunk igen középszerű majorság, s a méregdrága terményfélékben gazdag. Tegnap és ma folynak a tanácskozások a város tulajdonát képező laktanyának az állam további bérbevétele iránt megállapítandó módozatok iránt Az észszerű szerződéstől függ a katonatartás mérve is — Úgy hisszük; hogy a város atyái szem előtt tartják a polgárság érdekeit. E b. lapok múlt számában említett s Rácz M. postatiszt által kezdeményezett kör nem „irodalmi“ magaslaton álló férfiak sorakozását fogadná be, mint azt az „irodalmi kör“ elnevezés kifejezné, hanem a továbbképzés törvényei szerint, kitűzendő tárgy, eszme fölött váltandó egészséges vitatkozás, irodalmi gyen­gébb kísérlet határozmányai szerint alakulna meg. Az anyagi hozzájárulás vajmi kevésben van megállapítva (hetenkint 15 kr.), mégis hovahamarább odajutnánk, hogy úgyis pártolatlan, irodalmi vállalatainkon segít­hetnénk Hanem ugylátszik, hogy ez eszmét is a mai fia­talság a közöny mocsarába fullasztja. Elvállik 1 Radius • Újdonságok. — Vidéki tisztelt előfizetőinket s elvbarátainkat, kik az újévi első negyedre az elő­fizetést még nem küldték be, tisztelettel kérjük, hogy e csekély összeget egy hét alatt beküldeni szíveskedjenek, nehogy a rendes szétkül­désben akadályozva legyünk. — Eljegyzés. Keresztes József helyi ifjú kereskedő a napokban jegyzi el városi hölgy­közönségünk egyik legbájosabb virágát, a kedves Kreutzer Anna kisasszonyt, Kreutzer Frigyes derék polgártársunk ifjú lányát. Kisérje frigyü­ket az égiek áldása ! — A temetőhegyi iskolahelyiség hom­lokzatáról a nyul-tetemek eltűntek . . . — A sunyi-ujság első száma „Vesz­prém“ czimmel megjelent s bélyegét hordja ma­gán a szerkesztőnek. Az első czikkben a kiadóin lajdonossal puszizkodik, a másodikban „program- mom /“ felkiáltással kijelenti, hogy ő az embereket nnem hátul só — de élőár ezukr ól fogja meg Ítélni.“ Ezután sunyi módon elkezd politi­zálni s dugva, kézalatt a függetlenségi párt vezé­rei ellen kel ki. Kijelenti, hogy nem lesz egyébb mécsnél, mely a sötétséget eloszlatni van hivatva s annak mi is csak örülhetünk, mert hisszük, hogy lassankint a szerkestői rúgott zseni agyában is fog derengeni némi világosság. Meleghangú s szakér­telemről tanúskodó czikket szentel ezután a szel­lemiproletároknak s elősorolja munkatársait, kik közt a legtöbb doktor. Ezekkel ugyan nem menti meg a végsorvadásban levő „Veszprém“-et, mert halál ellen nincs orvosság. Jellemző, hogy ami te­kintélyes pár név van e névsorban, azok a „Vesz­prémi Független Hirlap“ előfizetői egyt.öl- egyig. A sunyi-ujsúgnak különben igen jól állnak az akcziái s legközelebb a Lázár intézet is hivata­los közlönyéül választja, — Az „Iparos Ügyi Közlöny“ fenállása szellemileg és anyagilag biztosítva lévén, elhatároz­tam, hogy a január hó 21-re ígért 3-ik számot már január hó 14-én adom ki, miről midőn a n. é. kő zönséget értesíteni szerencsém van, tisztelettel kérem a lapom terjesztésére vál W.viz 'd gyügiJ.et méh tóztassanak gyűjtő iveiket hozzám mielőbb annyival inkább visszaküldeni, hogy a kellő időben tájékozva legyek a nyomtatandó példányok száma iránt, mert felesleges példányokat nem nyomatandok. — Kiváló tisztelettel Deés, (Erdély) 1882. január hó 1. Havas Gyula, az „Iparos Ügyi Közlöny“ szerkesz­tője és kiadó-tulajdonosa. — lánczestély. A veszprémi mészáros ipar­társulat az 1882 évi január hó 24-én Veszprémben a „Korona“ vendéglő nagytermében jótékony iparezé- lokra zártkörű tánczestélyt rendez, melyre a meghívók most küldetnek szét. Belépti dij: egyeseknek 1 frt, családnak 1 frt. 50 kr. Jegyek a meghívó felmutatá­sával előre válthatók Rauer Károly és Kreutzer Ist­ván urak üzletében. Kezdete esti 8 órakor. A fényű­zés mellőzése kéretik. — A rátóthi szamár. Datz Gerö orv­vadász ur Rátóthról levélben értesít bennünket, hogy azon szamár, melyet a nemes Gyulafí, — ré­thátiak őz gyanánt agyonlőttek: él és mikor hírét vette, hogy nccrologja megjelent, fájdalmasan el- orditotta magát a faárver elésen. Hát meg­engedjük, hogy él, hanem azt is hiszszük, hogy testi átalakuláson ment keresztül, csak fülei maradtak a régiek. Különben van ott még több ilyen őzbéli kifordított díszkiadás is. — Megbotránkoztató dolog az váro­sunkban, amit a világítással elkövetnek. Hisz amúgy holdvilágon ég minden lámpa, de ha ködös pokoli sötét éj van, akkor még egy „szerény mécs“ sem világit. Nem tudjuk, hogy ennek az-e az oka, hogy kifogyott — a mécses, de azt mindenesetre konstatálhatjuk, hogy megrovandó dolog, kivált ily fagyos időjárásban, mikor egy félrelépés, elsikam- lás örökös szerencsétlenséget idézhet elő. Más vá­rosokban intézkedik az illető hatósági közeg, még arról is, hogy tél idején az utak b ehintessenek, de nálunk ... ah igaz, hogy közel esünk Rátótli-hoz! — A Sylveszter-éjet városunkban igen kedélyesen töltötték el több helyütt. Estély volt az „Ipar és keresk. kör“ helyiségében És harmincaim búcsúztak el az ó évtől. Itt történt az a szép tény is, Androvics Imre ur indítványára a balaton­füredi szeretetházat illetőleg, a melyről lapunk más helyén emlékezünk. Tánczestéty volta „Ko­rona“ vendéglő nagytermében, melyet városi szép hölgyeink rendeztek és a mely annyira sikerült volt, hogy még másnap) is folytatása következett Hasonlókép a „Magyar király“ szállodában is kedélyes volt a bucsuzás az ó- évtől, és az összes helyeken egyenlő az óhaj: „Adjon Isten minden jót, Az uj esztendőben'A — A veszprémi izr. hitközség elöljárósága s képviselőtestületének választása f. jao. 15-én fog vá­rosunkban megejtetni. Választatni fog elnök, elnökhe­lyettes, 1 pénztárnok, két templomatya s egy 18 tagú testület. A városi választók száma 193. — A khőruson szélcsend állott be. Az [eheti s újabb regényekről jövő lapunkban. — Gyászhir. Városunknak gyásza van. Stenger Károly, városi adópénztári ellenőr múlt 1881. évi deczember hó 30-án este, élte 72-ik évében elhunyt. A boldogult 34 hosszú évig volt tisztviselője városunknak, s általán feddhet- len jelleme s ritka becsületességéről volt ismere­tes. — Legyen feddhetlen földi életének jutalma az örök boldogság! — Egy szegény mesterlegény kó­borolt a jutási puszta körül, nem volt ruhája, gyö­törte a hideg és az éhség. Könyörületes emberek kocsira tették és behozták városunkba, mire azon­ban beértek volna, halott vol\ Neve Motál János, foglalkozására nézve szábósegéd volt. A kórházból temették el, távol szülőföldjétől, anyjától, a ki ta­lán most is várja kenyérkereső fia hazatértét. Ha tudná, hogy az már hant alatt van, megmerevülve, hidegen. — Hoszter várpalotai rablógyil­kosról a budapesti iapok csütörtöki számai azt ijják, hogy az minduntalan a vizsgáló bírót kéreti magához azon czélból, hogy bevallja iszonyú tet­tét. — Erre nézve kinyilatkoztathatjuk a leghi­telesebb forrásból nyert értesülésünk után, hogy ebből egy szó sem igaz, sőt mint a jelek mutat­ják, Hoszter vallani nem is fog soha. — A vég­tárgyalás e hó végére várható. — Egy alárendelt káptalani tisztviselő lelkiismeretlen eljárását kellene ismét megró­nunk, ha a hiba már orvosolva, nem volna. A rátóthi erdész ugyanis közhírré tétette Rátóthon, hogy a megejtendő faárverésen csak oly egyé­nek kapnak tűzifát, kik a követválasztás alkal­mával a kormánypárti jelöltre adták szavazatu­kat; azok, kik el nem adták lelkiismeretüket és a függetlenpárti jelöltre szavaztak, azoknak hideg lesz a kemenezéjük. — Ha e visszaélést, mielőtt lapunk napvilágot látott volna, nem or­vosolta volna örömünkre a nagyságos káptalan, kommentárral kisérnők az erdész ur eljárását, de igy hallgatunk tettéről és saját javára szol­gál, ha egyszerűen azt szeretjük hinni, hogy e rendelet kibocsátásakor beszámithatlan állapot­ban volt. — Siófokról írják nekünk, hogy a Ka- jár községhez tartozó szöllőhegy mellett egy mész* áruló embert agyonütöttek. — Kajárról eltávozta előtt 2 zsák búza is volt kocsiján, ezt azonban és erszényét, melyben néhány forint lehetett,— el­| .’aholtáj tőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom