Veszprémi Független Hirlap, 1881 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1881-10-15 / 3. szám

szöknek jó tanácsaikkal együtt és szavazni fognak a kormány- vagy a muszáj-pártra.

Mentsd meg Uram a mi pártunkat mielőbb az ilyen jó barátainktól!

A feljelentések aerája.

Veszprém, 1881. okt. 13.

Ha valóban igazságtalanságot követett el anagy- méltóságu pénzügyminiszter ur, — elkövette ezt a con- sum-adó beszedésének módozatai által, akkor, — midőn a gyarmatáru kereskedőt aljas denutiácziókra kény- szeriti.

A gyarmatáru kereskedő mitsem sejtve tisztességesen könyveli el mindazt, mit a vevők nála vásárolnak, a saját és feleinek megnyugtatására.

De egyszerre megjön felsőbb helyről a parancs, hogy minden gyarmatáru kereskedő feljelenteni tartozik, vevő feleit, kik consum-adó alá eső czikkeket vásárolnak, — feljenteni, kik, mennyi ilyen czikket fogyasztanak.

A parancs a legválogatottabb rafinériákkal telt módozatokkal van egybekapcsolva. — A parancsban azoknak, kik feljelentik feleiket és a vásárlás mennyiségét, menyország és paradicsomkert igértetik, kik ezt tenni nem akarják ördög és pokollal lesznek fenyegetve. — A jóravaló kereskedő rosszat ismét nem sejtve a menyország útját választja; előveszi könyveit, kiírja tételről-tételre hűségesen ki és mennyit vásárolt, beküldi az illetékes hivatalba, hol örömmel veszi át az erre kirendelt hivatalnok.

Egy ideig az ügyet nyugodni engedik, semmi nesz, semmi zaj, az ügyet suttyomban tanulmányozzák, elkülönítik az egyes kereskedő által benyújtott, a felekre kimutatott., czikkek mennyiségét, alattomban összeállítják, és kimutatásokat készítenek.

A bejelentések czéljáról csak akkor tud a kereskedő, midőn vevő felei üzletébe jönnek, perelnek, lármáznak, szidalmazzák és rémülettel veszi észre őszinteségének eredményét, — hogy vevői elhagyják elpártolnak tőle, és elmennek olyanokhoz, kik könyv-, vezetést vagy számítva történendókre, kimutatást készíteni képtelenek voltak, vagy nem akartak.

íme ez a következménye, ki a kormánynyal szemben őszinte, mert hiába beszélnek a falusi szatócsnak, hiába a befőzöttet készítő gazdaasszonynak, — megharagudva a kereskedőre, többé üzletébe nem tér be; és ott áll a kereskedő üzletében, várva várja régi vevőit, de ezek nem jönnek, tönkre jutott, koldusbotra hozta az átkozott denutiáczió.

Aggodalomteljesen kérdezzük egymást, mi lesz abból, ha a kormány ily irányt fog ezután is követni ? Aggodalommal kérdezzük nem fog e ezután oly aera kövétkezni, melyek az aljas denutiácziók minden ágazatát kimeríti ?

Még megtörténhetik, hogy vigyáznunk kell, egy barátunk délben meg ne látogasson, mert könnyen megtörténhet, hogy amig az adó-kivető bizottság azon véleményben van, hogy csak babbal és bablevesen élünk, egy barátunk akad, ki jutalomért feljelent, hogy pecsenye is jön asztalunkra.

Ha a kormány szigorú büntetések mellett bármire is elrendeli az önfeljelentést, azt mondjuk, hogy helyes, ezt kívánni joga van, — de ha azt kívánja, hogy más jelentse fel felebarátját, mit eszik és mit iszik, mennyit vásáról és hol, úgy azt kell felelnünk, hogy ehhez joga nem lehet, — mert a kereskedőt saját veszedelmére jellemtelen emberré teszi, és szükségessé teszi, hogy a minden kenőcscsel kent pénzügyminiszteri közegeket a kereskedő minden lehető utón, módon kijátsza. H. G.

Marhák 1

Rraim! önök és tik 1 mit tudjátok ti mi az a bö- csület ? (Közbekiáltás: Hát a szabó kontó ?)

Az egy szemtelen szonézet!

Hogy én pagát ultimó vagyok, hogy én négy ru- czával együtt fürödhetem a hidegfürdőben, hogy én a lakatosinasokkal gombozok és per tu vagyok a Dávid árváival; buta szonézet, nevetségtárgy,marhaság, szemtelen ráfogás! Pszt! Ne ugass kutya, önök és tik!

Hogy engem a szent Dávid helyett szobornak állítanak, én és cselédkönyv! mi? he? Én vagyok ur, én vagyok Knau Ferkó! Engemet egy gyufaskatulyába bedugni, hm, nevetség, buta szonézet.

Rraim, tik és önök, marhák! szonézetem az, hogy belkeblem jó, megbocsáttok, én vagyok Knau!“

A beszédet természetesen óriási éljenzés követte s a lelkesedés, meg a hatás óriási. A társaság lefőzött tagjai sirva boiulnak a hős nyakába, ki a gladiátor dicsőségével napóleoni arczczal foglal ismét helyet a széken. Beszélik aztán néki, hogy holta után is megbecsülik s emlékül vagy óraláncz-függeléknek használják, vagy medaillonba teszik, vagy üveg alatt tartják, vagy emlékszoborul a Davicium ormán levő kőszent helyébe állítják. Ferkó büszkén mosolyog, köp egyet s nyugodtan szétterül az ő nagysága dicsfényében.

Egyébként pompás, jó fiú s ritka jellem. Ezt nem vonhatja kétségbe senki. Csak egyet sajnált eddig, hogy nem lehetett katona; most már, hogy Lendliék gazembereknek bizonyulnak — e gondolat sem bántja többé hősünket.

Főfoglalatossága most már csak a pagát-ultimo elfogása s a — szerelem.

Belkeble rejtekeiben titkon nő a boldogság e szűzi virága, melylyel egykor boldogítani készül a város valamely nemesszivü hölgyét.

Ha ugyan előbb Törökországba nem kerül, vagy Perzsiába — mert hajlama is, kilátása is sok a bagdadi fő-basaságra ------Fo

gadja előre is gratulácziónkat!

A MEGYÉBŐL.

Pápa, October 10.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

A múlt levelemben tett azon Ígéretemtől, miszerint a városi képviselőválasztás befolyását tüzetesen leirom, sajnálattal el kell állanom. A helyi lap közölte kerületenként a megválasztottak neveit, nekem legföl- lebb annak mozgalmairól lehet szóilauom.

De ebbe sem bocsátkozom, annyit mégis köteles- ségszerünek tartok megjegyezni szemlélődésem felől, hogy a sok futkározas, névsorosztogatás, vallásfelekezetek csoportjai szerint történt.

Különösen a zsidófelekezetbeliek kikeblezése ellen irányult a harcz — s ők viszont ádáz támadást folytattak. Nevezetes körülmény továbbá, hogy Láng Lüjos városunk országgyűlési képviselője, úgy Fenyvessy Ferencz városi képviselővé történt megválasztásuk ellen kérvényt nyújtottak be többen az igazoló bizottsághoz, minthogy ők szabályellenes alapon lettek kijelölve t. i. sem nem helyi lakók, sem pedig városi pótlékot fizetők közt nem szerepeltek.

A dunántúli ref. egyház intéző férfiúi is városunkban időznek nagyérdemű püspökük főt. Pap Gábor superintendens elnöklete alatt kerületi gyűlést tartandók. Legfelsőbb elismerés is érkezett városunkba Rezső trónörököstől Bánfi János polg. iskolai igazgató, mint ifjúsági iró részére. Bánfi az ifjúsági irodalom termékeny írója, s oly avatott otthonossággal kezeli e téren irói tollát, hogy a kritika már-már eddig működését a legnagyobb elismeréssel fogadja; s többre becsüli műveit Hoffmann és Schmiedt e nemű iratainál. Hallomás szerint most egy nagyobbszabásu beszélyen dolgozik, melyet egy fővárosi vagy megyei lap utján a közönségnek szánt.

A napokba lett a ref. collegium tanári karába két uj erő beiktatva s pedig dr. Kapossy Lucián és Keresztesi Kis József. Utóbbi egy hosszúra nyújtott tanulmány felolvasásával foglalta el székét.

Egy vérlázitó esemény nélkül sem múlhatott el e hét. Fejes Dávid nevű pápai lakos saját nőtestvérét, osztályozási zavargások következtében támadt dühös- ködésében, az istállóban egy csapással a másvilágra küldte.

Ez iszonyú tett végrehajtása után a gonosztevő azonnal feljelentette magát a rendőrségnél, s következő vallomást tette: Nőtestvére Fejes Anna, férjhezmene- tele óta, mi csak nem régiben történt, vele folyton ellenségeskedésben élt, bizonyos ingóságok miatt, melyeket elhalt szüleik után tőle jogtalauul követelt. E miatt többször heves szóváltás történt közöttük, mely f. hó 2-án végzetes kimenetelűvé vált. Jelzett nap estéjén ugyanis az istáiéban, hol a menyecske tehenet fejt, mig bátyja marháit etette, megint összeszólalkoztak, s előbbi kissé nagyon is erős kifejezéseket mondogatott oda testvérének, mire ez az indulattól elragadtatva, a kezében levő vasvillával feléje vágott, de ütését a ge- rendázat fentartotta, s a villának két ága törött le egyszerre. Rövid szünet múlva a perlekedés újra kezdődött, még pedig oly hevesen, hogy Fejes Dávid mér- hetlen felháborodásában újra sújtott a csonka villával) mely ezúttal testvérét fején találta, még pedig oly szerencsétlenül, hogy az azonnal megszűnt élni. Mondják, hogy már hónapok óta viselős volt szegény. A gonosztevőt átadták a járásbíróságnak.

Színházunk teljes befejezése felé közeleg s amint mondogatják a jövő hóban a győri színtársulat megkezdi előadásait, az időre talán pontosabb világítás illetőleg lámpafölgyujtás leend a vasútról a városba vezető utón, hol a napokban csak úgy gondolomformán irányozhatta az ember lépteit.

A városban már ehhez hozzászoktunk — hisz a kevés pótlékból teljesebb világítás nem kerülhet.

Jövő levelemben érdekes leírást hozhatok Ober- mayer helybeli derék iparos nagyszámú régiség darabjairól. Az e téren foglalatoskodó egyének figyelmét úgy hiszem nem kevéssé fogja e tudósításom lekötni.

Radius.

Uj donságok.

— Sajtóper indíttatott lapunk ellen. A „Veszprémi Független Hírlap“ egy hetes korában megkapta az első sajtópert. Lapunk első és második számában egy-egy czikk jelent meg e felirattal: „Az árverések hyenái“ saze czikkekben ismételt két fejérvári ügyvéd, dr. K á- rolyfy Nándor és Nagy Ignácz indították meg a sajtópert. Múlt szerdán délután 3 órakor megjelent szerkesztőségünkben a helyi közjegyzőség egy küldötte Nagy Ignácz ügyvéd kíséretében. A bemutatás után N. I lapunk szerkesztőségétől ama czikkek szerzőinek nevét kérte. Szerkesztőnk azon hiszemben, hogy a lovagias elégtételre pro- vocáltatik, megtagadta a szerző nevének deponálását s kijelenté, hogy a teljes felelősséget minden irányban elvállalni kész. Erre a fölmutatott több- rendbeli okmánynyal beigazolták, hogy sajtópert tettek folyamatba s ez okból még egyszer fölszól- litótták szerkesztőnket a czikkek szerzőinek megnevezésére. Szerkesztőnk erre kijelenté, hogy a „Veszprámi Független Hírlap“ első számának illető incriminált czikkét ő irta, a lap 2-ik száma illető czikkének a lap belmunkatársa, M a- gyar Gyula ur a szerzője, ki sajtópör esetére eleve kijelenté felelősségét. Ezután az iratokhoz csatolás végett az illető lapokból 4—4 példányt vásároltak s a sértett felek részére a lapra előfizettek. Majd a szokásos lapadatokat vették jegyzőkönyvbe, melyet szerkesztőnk is aláirt s távoztak. A sajtóper a szombathelyi esküdtszék elé fog kerülni s lapunk szerkesztője s munkatársa védőikül Eötvös Károly s Komjáthy Béla urakat fogják fölkérni. A végtárgyalás a jövő hó végére várható, s bizonyára végzetes világot fog vetni rohadó társadalmi viszonyainkra.

— Vidéki megrendelőinket kérjük, hogy előfizetési összegeiket mielőbb beküldeni szíveskedjenek s ezt legczélszerübben a postautalvány utján tegyék. A megrendelések tömeges beérkezése a kiadóhivatalt arra utalja, hogy az előfizetéseket mielőbb bekivánja — az expeditio csak igy történhetvén rendben s fenakadás nélkül. Fölös példányok csak kevés számban nyomatnak s igy csak a tényleges t. előfizetők tarthatnak arra számot. A hét folytán beérkezett t. előfizetőknek tudomásul, hogy lapunk első száma kiadása teljesen elfogyott s a 2-ik szám kiadásából már alig van nehány példány.

— Egy iQu kereskedő nyitott a hét folyamán uj íüszerüzletet városunkban. Keresztes urnák erre vonatkozó hirdetését mai lapunkban ajánljuk t. olvasóink szives figyelmébe.

— Eötvös Károly, pártunk volt szeretett képviselője, nagykőrösi választóit fogja képviselni az országgyűlésen és igy Dunavecsén uj választás leend.

— Egy előkelő úri ember kereste fel szerkesztőségünket azon kéréssel, hogy adjuk tudtára azoknak a kiket illet, hogy a múlt csütörtökön egyik kabátzsebéből 125 frt. készpénzt tartalmazó tárczáját, melyben több értékes okmány is volt, elloptak. — Kéretik szépen az igen tisztelt tolvaj ur, hogy amaz okmányokat valami utón szerkesztőségünkhöz juttatni szíveskedjék. A pénzt megtarthatja magának.

— Belőttek a múlt hét egyik estéjén az „ Uri kasino“ ablakán. Vála erre nagy rémülés. Egy srét keresztül törte a külső és belső ablakot, azután megütközve a falba, lehűlt nagy csöndesen. Az ijedtségen kívül más nem történt.

— Egy 90 írttal terhelt erszényt talált egy falusi atyafi, midőn azonban felvette „az isten adta“ jószágot, meglátta ezt egy másik is, ki szinte jogot formált hozzá. Kiegyezkedni nem tudván, a dolog a kapitánysághoz került, honnét már a jogos tidajdonos el is vitte az ö piros erszényét.

— Siófokról értesítenek, hogy múlt hó

7-én este nyitották meg ünnepélyességgel az olvasókört.

— A dunántúli református egyházkerü let Pápán a franczia nyelv tanári székét rendszeresítette. A franczia nyelv tanulását kötelezőnek mondotta ki a 7 és 8 osztályú tanulókra nézve.

— Uj orvos. Városi intelligentiánk egy derék orvosnak köztünk megtelepedése által öreg- bedett. Dr. Perlaky József Komárommegye csallóközi járásának 14 éven át volt orvosa s 1848/49 iki 40. zászlóaljbeli hadnagy gyermekeinek itt neveltet- hetése czéljából, elfoglalta a veszprémkerületi orvosi állomást, s letelepedett köztünk. Lakása a palotai- utcza 467. sz. a. van. Hisszük, hogy a jó hírnevű s fáradhatlan ügybuzgalmu orvost városi közönségünk méltányló pártfogásában részesitendi.

— Óratolvaj. Horváth György helyi ifjú polgártól még a nyáron lopott el ismeretlen tettes egy ezüstórát lánczczal. A tolvaj most került meg Sz. kir. Szabadján Petke nevű ember személyében, ki az órát eladni akarta. Hűvösre tették.

— Megérdemlette! A Nani olyan cseléd volt, a kire azt szokták mondani', úti czifra, házi rósz. . . Volt is szeretője elég, akár minden ujjára kettő, három. A Nani kegye nyitott erszény volt, melybe akárki fia belemarkolhatott. Egyszer megint mulatozik egygyel, mikor úgy éjfél tájban megkopogtatják az ablakot: HejliPáva Nani, Páva Nani, jusson eszedbe Hetyke Pista, akit oly hűtlenül elhagytál.“ A Nani megijedt, de az imádója még jobban. Suttognak, suttognak, hogy mittévők legyenek. Az imádó soha életében nem kívánt egérré lenni, csak most az egyszer. „Bújjék kigyelmed az ágyam alá!“ Úgy történt. Páva Nani ajtót nyitott. Hetyke Pista bejön amúgy kissé kapatosán s miután körülnéz, letelepül az ágy fejéhez és riasztgatja a leányt: „Hejli Páva Náncsi, azt a félszemü dicsőséges hajnalát annak a botfejü, malaczpofáju, lőcs- lábú szeretődnek, ha itt találom, tudom istenem, hogy kiverem belőle azt a kutyából belészorult vékony szuflát.“ És lön az ágy alatt a tagok reszketőse. .. Később Hetyke Pista ugyancsak tette a szépet az ő Nanijának. Csókra csók, suttogásra suttogás. A szerencsétlen imádót az ágy alatt meg rikatta a buzgóság, sőt mi több, egyszer életjelt is adott magáról... „Mi volt az?“ kérdi Hetyke Pista. „ Csiba te!“ és alávág nagy méreggel az ágy alá. A szegény imádó pedig kénytelen volt ki nem jelenteni, hogy hát ő tulajdonképen ember volna, vagy mi... nem pedig kutya, de ezen fölgerjedő méltósági érzetet elfojtotta benne a félsz... Hetyke Pista pedig miután belefáradt keze az ütésbe, kivilágos kivirradtig csodálta Panni növésének karcsú ságát, csókjainak édességét.

— Betörők a parochián. Nyárádon e hó 2-ikán ismeretlen gazemberek Stettner Ignácz lelkész lakásába a kályhán keresztül behatoltak. Elloptak 57 pár ezüst evőeszközt és egy csomó fehérneműt. Oly ügyességgel vitték keresztül a tolvajlást, hogy mielőtt távoztak volna, a kályhát előbbeni állapotába visszaállították.

— Végh Ignácznak, a kisbirtokosok földhitelintézete sikkasztó igazgatójának, ki még most is vizsgálati fogságban ül, Tót-Vázsonyban és Balaton-Füreden fekvő ingatlanait a napokban foglalták le. A becsérték 7000 forint. Az árverés nemsokára megtartatik s ekkor tán a végrehajtató földhitelintézet követelésére elmondhatni, hogy veszett fejsze helyett nyele kerül.

— Hangverseny. Ma szombaton, folyó 1881. évi október 15-én a „Korona“ vendéglő nagytermében műkedvelők és a helybeli székes- egyház zenekara több tagjának közreműködése mellett tartandó hangverseny műsorozata:

I. 1. Nyitány, előadja a helybeli első zerekar (Kis Jancsi). 2. Aria Trovatore-ból, Verditől; vadászkürtön előadja Langer K. 3. „Vágyódás,“ dal Gottwaldtól; vadászkürtön előadja Parg ur. 4. „ A vak zenész,“ duett; hegedűn és vadászkürtön előadják Körmendy és Parg urak. 5. „Ismerek egy szemet,“ dal; cziterán előadja Langer K. — II.

1. „Andante,“ Mozart-tól; gordonkán előadja Matausek László ur. 2. „Massnadiere duettkét vadászkürtön előadják Langer és Parg urak. 3. „Változatok,“ Czerny-től; klarinéton előadja Pe- kárdy ur. 4. „Quartett,“ két vadászkürt és két gordonkán előadják Matausek, Krétsy, Parg és Langer urak. 5. „Csárdás,“ szerzé Körmendy J. ur; „Csárdás“, szerzé Krétsy Ede; hegedűn előadja Körmendy J. ur. — Helyárak: Első hely 1 frt. Második hely 70 kr. Harmadik hely 50 kr. Kezdete 8 órakor. Hangverseny után táncz. Jegyek előre kaphatók; Sthymmel ur kereskedésében és Krausz Julcsa kisasszony szivartőzsdéjében, az előadás napján és este a pénztárnál.

— Öngyilkosság. Várpalotán Tóth József ifjú polgár ember, jó módú szülők gyermeke, — családi viszonyok miatt— apja szobájába zárkózva, apja fegyverével okt. 6-án délután 2 órakor agyonlőtte magát. A lövést álla alá ejtette. A szerencsétlen 23 éves, és háromnegyedéves nős, egy nő testvérje maradt.

—- Tamásy, városunk jeles szülötte, ki nemsokára megválik a népszínháztól, f. hó 11-én játszotta benne utoljára „Göndör Sándort.“ Midőn a színpadra kilépett, a terem felső emeletein taps támadt, mely a rendes fogadó tapsnál kissé hosszabb ideig tartott. Az egész közönség megértette, hogy Tamássynak azért adják meg e rendkívüli tiszteletet, mert jeles színészünk ma játsza utoljára e színpadon egyik kiválóbb szerepét, melyben évek hosszú során át annyi igaz élvezetet szerzett a közönségnek. Mindenki helyeselte a tüntetést és a taps csakhamar általános lett. Ekkor a karzatról színes lapokat kezdtek alászórni. Előbb egyenként, aztán csomókban hullottak, és csakhamar ellepték a földszintet. A lapokon a következő vers volt olvasható:

„Tamássy Józsefnek

1881. október 11.

E csarnokot azért emeltük Csupán magunknak, csak magunk :

Hogy benne templomot találjon Népéi etünk, szép népdalunk.

Ez a magyarság szentegyháza,

E a magyar dal menhelye —

Nem üzlet ez, — ki annak nézi,

Pusztuljon el ; itt nincs helye.

És tégedet űznek ki innen;

Pedig ha elhagysz, éneked A sirva vigadó magyar dal,

Szintén búcsúzik, megy veled.

De eljön még a Messiás,

Eljön, csak várjuk meg sorát,

Korbácscsal űzi templomából A kankánt és az uzsorát.“

— A „Gazdasági Mérnök“ ez év október 1-étől kezdve a „Műszaki Hetilap“-pal, mely beleolvadt, egyesülve, az eddiginél tetemesen nagyobb alakban és terjedelemben jelenik meg. Czélja a mezőgazdasági és műszaki ismeretek terjesztése, különös tekintettel hazai viszonyainkra és a gyakorlati igényekre. Most megjelent első száma a legelső magyar gazdának, Korizmics Lászlónak kitünően talált arczképét, élet- és jellemrajzát közli a lap élén; ily élet- és jellemrajzot a „Gazdasági Mérnök“ ezután minden hónapban fog közölni, legalább egyet a mezőgazdasági és műszaki tudomány és gyakorlat jelesebb művelői sorából. A lap e számának gazdag tartalmából kiemeljük a következőket: Vizi törvényeink. Budai Istvántól. — Az építészeti ismeretek népszerűsítése. — Uj szerkezetű emelőcsiga (ábrával.) — Vizi ügyek. — Közlekedés. — Mezőgazdaság. — Borászat. — Építő ipar. — Iparkiállitások. — Vállalatok. (Építkezési árlejtések és azok eredménye,) — Pályázatok és szolgálati ajánlatok. — Gabonaüzlet Budapesten és a külföldön. — Időjárás.— Vízállás. — A „Gazdasági Mérnök“ megjelenik minden héten, nagy negyedrét alakban egy, egész másfél Ívnyi tartalommal: szerkeszti és kiadja Gonda Béla műegyetemi m. tanár. Munkatársai sorában a mezőgazdasági és műszaki tudomány és gyakorlat annyi jelesével találkozunk, hogy már ez magában véve is kellő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a „Gazdasági Mérnök“ képes leend megfelelni annak a feladatnak, melyre irányánál fogva hivatva van. Előfizetési ára az október 1-én kezdődő hatodik évfolyamra: Egész évre 8 frt., félévre 4 frt., negyed-