Veszprémi Független Hirlap, 1881 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1881-12-31 / 14. szám

sárnapi Újság“, „Politikai Újdonságok“, „Neues Pester Journal“, „Debreczen-Nagyváradi Értesítő“, „Bors­szem Jankó“, „Magyar Iparlap“, „Veszprém.“ Közgyűlés ez évben 8 tartatott; az egyleti tagok száma: 157. Chevra Kadischa. E jótékony egyesület mai nap érte el fönállásá- nak századik évfordulóját. Száz éve már, hogy működik jótékonyan. Az egyesület elnöke: Abeles Miksa, he­lyettes elnökei: Politzer Áron és Steiner Mór, pénz­tárnoka: Rápoch Sándor, ellenőr: Fuksz Miksa. — Az egyesületnek ez évben volt három közgyűlése, tagjai­nak száma: 180. Veszprémi II. segély-egylet. 18 év óta áll fenn ez intézet. Tisztikara a követ­kezőkép van alakulva: Igazgató: Eszterhay Ferencz, aligazgató: Brenner Lőrincz, titkár: Plosszer István, első könyvvezető: Fuchs Miksa, másod könyvvezető: Lövvenstein M. Jakab, pénztárnok: Androvich Imre. — Az intézetnek minden év február 2-ik napján van köz­gyűlése. Tagjainak száma: 800. „Dávidicum.“ A legnemesebb intézet városunkban, melyben árva és vegyes házasságból származott gyermekek ne­veltetnek. Az intézet, úgy mint más években, most is megfelelt szép hivatásának, a mennyiben magában az intézetben 20 finövendék nyert teljes ellátást és ruhá­zatot, azonkívül pedig 15 leány növendéket helyezett el a helyi irgalmas nénék zárdájában, kikért évenként és egyenként 150 irtot fizet. — Az intézet évi kiadása 8500-9000 frt, melyben azonban bennfoglaltatik az elbocsájtott növendékek szabadulási és egyéb költségei. Az intézet fiuövendékei iskolai oktatásukat a helyi népiskolákban és a gymnasiumban nyerik. Az intézetben a közegészség kitűnő volt ez év­ben, a mennyiben komolyabb betegségi eset elő sem fordult. Az intézet élén mint főgondnok ngos Kemenes Ferencz kanonok áll; algondnok: főt. Farkas Constan­tin, nevelő: Somogyi Ferencz, kulcsár: Knau Ferencz. Az intézet alaptőkéje: 150,000 frt. Iparos olvasókör. Ezen egylet 1874-ben alakult. Helyisége a „Ku­bai Kávéház“ emeletén van. Évenként az olvasókör sa­ját pénztára javára estélyeket szokott rendezni, úgy 1881. év farsangján is tombolával egybekötött táncz- estélyt rendezett, mely szépen sikerült. Az egylet tisz­tikara a következőkép van alakulva: elnök: Brenner Lőrincz, alelnök: Husvéth János, tiszteletbeli jegyző: Balogh Károly, jegyző : Viz János, pénztárnok: Becsák Ferencz, könyvtárnokok: Husvét István és Buday Jó­zsef, biztos: Varga István, számvevők: Androvics Imre, Perlaky József és Knau Gábor. Az egylet könyvtára 700 kötetet számlál, mely magában foglalja az irodalom uj és legjobb termékeit. A kör a következő lapokat járatja: „Egyetértés“, „Függetlenség“, „Vasárnapi Újság“, „Veszprémi Füg­getlen Hírlap“, „Iparügyi Közlöny“, „Bolond Istók“, no meg a hivatalos „Veszprém“-et. Az egyletnek van 165 tagja. Dalárda. Városunk ez egyetlen ilynemű intézete, 1880-ik évben alakult újjá. Helyisége a tűzoltó laktanya fölött a régi népiskola helyiségében van. Ez évben egy hangversenyt rendezett a „Korona“ vendéglő nagytermében, saját pénztára javára, és köz­reműködött Csermák zeneköltő siremlékének leleple­zése alkalmával. A „Dalárda“ védnöke nagyságos Forintos István apát kanonok u^, elnöke: Balogh Károly, alelnöke: Eősze Dezső, pénztárnoka: Huszár János, Karmestere : Langer Károly. Van az egyletnek 26 működő és 140 pártoló tagja. (Folyt, köv.) Szerény kérdés a veszprémi r. bath, iskolaszék t. elnökéhez. Van szerencsém tekintetes Elnök úrhoz, a teme­tőhegyi r. kath. iskolára vonatkozólag a következő kér­dést intézni: Van-e tudomára arról, hogy a temetőhegyi róm. kath. iskolának külső homlokzatán különféle nyulak holt tetemei fityegnek állandóan s daczára a temető- hegyi lakosság általános megbotránkozásának, még a a karácsonyi szent ünnepek alatt is lógtak ott ily nyúl - dögök? Van-e tudomása róla, hogy ez a botrányosság már több hét óta történik s már csufondáro9 közbe­széd tárgyát képezi? Tekintettel arra, hogy az iskola szünidők idején lehet ugyan kortestanya, — de a szorgalomszak alatt vad-kereskedésül mégsem használható: kérem vau-e szándoka e tekintetben a megfelelő intézkedéseket ba- ladéktalannl megtenni s a további botránkoztatást ez által megszüntetni ? Veszprém, 1881. decz. 29. Egy virilis. Veszprémi színház. Veszprém, 1881. decz. 30. A múlt vasárnap, deczember hó 25-én előada­tott: „Molnár és gyermeke, vagy a lelkek vándorlása karácson éjjelen“, Raupach szomorujátéka, melyet Szerdahelyi József fordított magyarra. A darab alkalmi akart lenni, azonban nem lett alkalomszerű, — halottak napján megjárja, de kará­csony estéjére nem való. A szomorujáték hősei egyenként meghalnak sor­vadásban, — ami bizony nem valami mulattató. A szereplők közül Balogh Árpád, Kiss, Tóth Anna k. a.4 Kaposi, igen jól játszottak. — A közönség megtölté a házat. Hétfőn, decz. 26 án szinre került Darvas Aladár „A leányasszony“ czimű népszínműve. — A népszínmű elég maradhatós és egy estét betölteni képes. Azonban még javítani való elég akad rajta. Nevezetesen az első felvonás, azexpositiö túlságos hosszú itt rövidítésekkel, több helyütt, az utolsó felvonásban pedig némi kibőví­tésekkel lehetne segíteni. A népszínmű meséje isme­retes, sőt alakjai is ismerősek egyébb művekből. — Tekintettel arra, hogy ez szerzőnek első kísérlete fel­jogosít bennünket arra, miszerint még jobbakat is vár­hatunk tőle. A szereplőket tekintve az énekről, kar­ról hallgatunk. — A játékban Kiss, Balogh Árpád, Paksi, Kemény igyekeztek kitüntetni magukat. — Bodor Etelka, most is úgy játszott, hogy kifogástalanul, de hát tőle ezt meg is várja közönségünk, — Eötvös Laura kedves Rózsi volt — A szerzőt a darab végén kihívták. Telt ház. Szerdán, f. hó 28-án előadatott: „A nihilisták Oroszországban, vagy II. Sándor czár halála“ rém­dráma 5 felvonásban, irta valami Palotay Sz. Andor nevű ismeretlen óriás. A darabban van két emberölés és egyéb rémes jelenet. — A szereplők iparkodtak a rémdrámán komikus előadásuk által javítani. Bodor Etel k. a. ügyes kis nihilista volt. Nemkülönben jól ját­szottak: Kemény, Kiss, Paksi,Tóth Anna k. a. és Balogh Árpád. A közönség kevés. Csütörtökön, decz. 29-én „Akornevilli harangok“ került szinre —Szerpolett szerepében Bodor Etel k. a. ragadta el a kevés számmal megjelent közönséget, — Bodor Etel k. a. közönségünknek kedvencze s átalan nagyon kedves színpadi alak.— Kiss oly kitünően éne­kelt, hogy mondhatni remekelt ez este, — Balogh Árpád játéka correct, de hangja fátyolozott, Tóth Anna k. a. jó hangjával aratott sikert. Legközelebb szinre fog kerülni Csiky legújabb színműve a „Czitra nyomoru ság8, „BorzánéMarcsája“, „Körösi lány“ népszínművek. A MEGYÉBŐL. Pápa, 1881. decz. 28. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Az öröm, szeretet és a kibékülés ünnepe eúgetn is édes otthonomba varázsolt. Egészen meglepett, hogy a közügyek iránt eddig oly kevéssé fogékony város, kezd tenni, áldozni a közügyért is. Midőn a múzsák­nak templomot épített, akkor kezdett azon útra térni, mely csak a dicsőség oltárához vezethet. Az a hely, hol eddig vásott gyerkőczök kifutósdit játszottak, most a művészet pantheona; hol eddig a sajtáros höl­gyek a legmagasabb sarkú csizmák után epedő gaval- léraiknak adtak légyottot, ott most városunk szine- java élvezi a művészet gyönyörét. Eddig csak két elő­adáson voltam szerencsés jelen lenni, de mindanyiszor tapasztaltam, hogy kellő kitartás és buzgalom a szerep tanulásban csekélylyé fogja olvasztani azt a roppant nagy különbséget, mely a Beődy-féle társulat és a bu­dapesti nemzeti színház tagjai között létezik. A bizalmas szobácska, a karácsonyi örömök ezen társházának ablakaira ezer alakú virágokat fakasztott a dermesztő fagy. Hihetőleg csak a korcsolyázók örömére, kik most a legczifrább karikatúrákban czi- káznak végig a korcsolya-egylet jegén. A délutáni órákban a kiváncsiak egész raja hullámzik a korcso­lyázó tér felé. Mindenki örül e nemes sportnak, pedig annak keserű levétöl hány ember mondott jó éj.-zakát ennek a czifra nyomot uságos világnak. A szent ünnepek alatt majdhogy nem ismétlődött nálunk a városi szerencsétlenség. A nagy templom zsúfolásig telve volt ájtatos hívekkel, midőn a főtéren tüzlárma támadt. Mindenki rohanni akart a hely színére, pedig senki sem tudta, hogy tulajdonké­pen hol van a tűz. Azt hitték eleinte, hogy a templom gyulladt ki, de rendőrkapitányunknak a legelismerésre méltóbb energiával sikerült lecsendesiteni a népet. A tüzlárma csak egy optikai csalódásnak volt eredménye. A hatkerekü malom ködboritotta vizére verőíényes nap sütött, mely egytüstölgő háznak látszott. Ez okozta a lármát. Tehát el­mondhatjuk különben buzgó tűzoltóinkról, hogy az egyszer vizet oltani siettek. Ebben a szinházgyujtogató világban már fel sem veszi az ember, ha egy szerény viskó a lángok marta­léka lészen. Egész apáthiával vettük tudomásul, hogy karácsony első estéjén egy térj meg uiczaihaj- lék porráégett. Épen akkor adtak jelt a tűzoltók­nak, midőn Thalia templomában egészen megtelt ház előtt „A kis herczeg“ második felvonását kezdték. A mi élelmes rendőrkapitányunk tudomására jutván az esetnek rögtön intézkedést tett, hogy a színházban a hir el ne terjedjen. A színészek végig játszották a da­rabot, a közönség elhagyta a házat, hogy míg ők Le- coque productumábau gyönyörködtek, addig humánus tűzoltóink hivatásuknak tettek eleget. Tüzesetek alkalmával a közönség személy biz­tonságára való tekintetből pápai állandó színházban is megtették a szükséges intézkedéseket. Az ajtók kifele nyilnak, a ruhatárban már olajlámpák vannak alkalma­zásban, Sőt a kötéllel megerősödött csillárt is vassod­ronyok tartják erősen. Ugyancsak intézkedés történt aziránt is, hogy az oldalkijáratok előadás végén kinyit­tassanak s igy a közönség lassanként ezen kijáratok­hoz is hozzá szokjék. A városi intelligentia mulatva kívánja oldalba rúgni az ó esztendőt. Aláírási ivek vannak forgalom­ban a Sylveszter-estei társas-vacsorárol Nem tudom, hogy eddig hányán subscribálták, de hogy Pápán mindig akad mulató pajtás, abban már tökéle­tesen biztos vagyok. Nem hagyhatom említés nélkül hogy a szellemi élet is kezd pezsdülni városunkban. Rácz Márton pos­tatiszt ur „irodalmi kör“ alapításán fáradozik. Nem szükséges a kör czélját, kifejtenem, a név már a czéit is kifejezi. Elég legyen megemlíteni azt, hogyha a pár­tolók olyan érzelemmel fognak a czél kivételéhez, mint a minő lelkesültséggel kezdeményezi Rácz ur a nemes eszmét, akkor „a pápai irodalmi kör“ babérokat arat. Városunk képe különben csendes, monoton, nem pezseg ide-oda a nemes ifjúság, mert nagyobb része legatióban jár, hogy dús episodokkal saturált életta­pasztalatokkal térjen vissza. Kende. Herend. 1881. deczember hó 28. — A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez. — Nem uj hírekkel, miket tán szívesebben fogadna, mint mivel én bátorkodom nagybecsű lapja hasábjain néhány sort tölteni, — hanem köszönetemnek hálás kifejezést akarok ezúttal adni derék biránk t. Fejes Dániel urnák nevelés körüli áldozatkészségéért! — Ugyanis mint minden évben úgy az idén is sajnosán tapasztaltam, hogy számos növendékem, — szülei zi­lált anyagi viszonyai miatt — a kellő iskola könyvek­kel nem rendelkezhetik, — a mely körülmény tanulási előmenetelükben mindig nagy hátrányt mutatott s mutat fel; — derék biránk azonban, ki nemcsak a közügyek érdekében tettel igazán fáradozik, hanem a nevelésnék ápolója, arra gondos szemekkel tekint, a minthogy az idén is számos szegény sorsú növendéke­met. uj iskola könyvekkel megajándékozta! Fogadja ismételve nemes tetteiért hálás köszö- netemet s adja az Isten, hogy a nevelésnek ily párt­fogói minél nagyobb számmal legyenek! Ezzel maradok azon reményben, hogy tek. szer­kesztő ur szíveskedik e néhány sornak nagybecsű lapja hasábjain helyt adni. Alázatosan Singer Vilmos, ok), tanító. A VIDÉKRŐL. Budapest, 1881. decz, 30. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) „B. U. É. K.“ Helyre szállították az ezer mázsás követ, hogy ujesztendőre már legyen belőle valami, de bizony ezer mázsás kő nyomja a takarékpénztár szivét, mert látja, hogy abból már nem lesz predikácziós halott, pedig nagyra voltak vele, mint a velős konczczal! Tüzbe jött a színházi bizottság mind a két szín­háznál, nagy gondban fő a fejük, hogyan lehetne a szín­házat megmenteni a tüztöl — mert más kárán tanul a magyar — meg is ejtik annak a módját szép­szerivel, ki lesz mondva, hogy a világítást a primadon­nák szemei, a melegséget pedig szerelmük hő lángja fogja megadni. Édes eszem tégy ki magadért! Mintha a hétfejű sárkány kerülgetné ezt a napot olyan szárnyszegett! Amerre csak megy az ember utol­éri az átok. Az még megjárná, hogy valaki éhgyomorra ráköszönt az emberre, hanem mikor éhgyomorra rá­olvasnak egy csomó istenadta „Rehnung“-gal, megta­karítja az ember a reggelit, mert elmegy az étvágya! Az még megjárná, hogy pénzes levelet -hoz a le­vélhordó uj év napján, de mikor „póstakönyvet“ hoz — kénytelen-kelletlen szeretne az ember kiszaladni vele a portából 1 Amit a „kis jézuska“ hozott az „újév“ kamatjával együtt viszi. Karácsony napján kicsip az ember, mint a szalonna bőrke a parázson, de még veszprémi ron­gyos szűr módjára mosolyog is, újévkor meg „boldog uj esztendőt kíván“, hanem beszámítja azt a napot is, hogy azon is békében hagyják 1 Még csak jó, ha az ember az elmúlt esztendőre békességes tűréssel, lelki megelégedéssel visszatekint­het 1 Hanem bizony nálunk me'esküdt a sut a kemeu- czével a munka dolgában, a haladást pedig az unokákra bízzák, hogy hát „tegye be az ajtót majd valaki hátul.“ A foglalkozás: politika, az élvezet, politika, az eredmény; politika, hanem a tudományt ápolni, az ipart fejleszteni, a művészet haladásában közreműködni, ha­zafiakat nevelni, bee űletes kereskedőket képezni, eh­hez nem bírnak politikával! Az ész, a rang, a becsület, a tisztesség — a pénz dolga! „Van remény“ azt mondja Fiametta, és igaza van! Oroszhon boldogságának megejtették módját a ni­hilisták, ahol vannak a socialistáink, ezek is ember­számba mennek vagy mi! Petőfi eszméi mellett har- czolnak, hogy minek a kormány, minek a katonaság, mi­nek a miniszter és minek a papság! 1 Mondanak valamit, csak az az egy baj van a do­logban, hogy nem bírják megrágni a szót, hanem jön az magától 1 Ezek lesznek a mi boldogítóink 1 És ha a kormányt beszüntetik, a katonaságot fel­oszlatják, a gazdagok vagyonát a szegényeknek adják, hogy „egyenlőség“ legyen, és ha a választásnál min­den ember, legyen az koldus, adóhátralékos, fiatal em­ber — jussot formálhat szavazatához, ha a gyáros, a munkaadó anynyit fizet a munkásnak, amennyi a tiszta haszonnak felét teszi, akkor meg lesz az „egyetértés“ a „szabadság“ is, és akkor mellét veregeti majd a so­cialists, hogy hát: „ez az én művem 1“ Csak attól félek, hogy ez olyan suta gondolat, és a „mea culpára“ jutnak!------­Bo ldog uj esztendőt kívánok ! Darvas. Újdonságok. — Az ujév reggelén lapunk olvasóinak, munkatársainak és jóakaróinak általán szives üd­vözletünket küldjük. Vajha a mindenség ura ez évben jobban teljesítené reményeinket, mint az elmúltban, bizzunk a jövőben ! Rendkívüli megyebizottsági közgyűlés volt ma a megyeház nagytermében, mig tegnap decz. 30-án az állandó választmány tartotta ülé­sét. Az ülés tárgyai voltak: 1-ször, hogy a köz­ségek háztartásában óhajtandó rend mielőbb meg- honositassék, 2-szor a községek 1882. évi költség vetési előirányzata még 1881. évben törvényható­sági jóváhagyással elláttassék, 3-szor. A községek 1882. évi költségvetési előirányzatára, és a me­gye 1882. évi költségvetési előirányzatára érke­zett belügyminiszteri intézmények és egyébb idő­közben beérkezett ügyek tárgyalása. Bővebben jövő számunkban. — A „Veszprém“ czimü meghagyatik- ujság holnapi számát már főtisztelendö Lévay ur jegyzi alá, mint felelős szerkesztő. A ki még ezután sem hiszi, érdemes, hogy prenumeráczióra ítéljék! — Az uj csehek megérkeztének örö­mére meglehetős forrongás tört ki a helyi dom- khóruson. A zenekar vezetője most egész hajtó­vadászatot tart arra a gyanús alattvalójára, ki az ez ügyben lapunk előző számában közlött alapos czikkeket netán irta s a szegény üldözött khórus- tagok még éjszaka idején is felverik szerkesztő­ségünket, adnánk nekik rehabilitáló Írásbeli nyi­latkozatokat, hogy nem ők voltak, akik az igazat kiírták. Két nyilatkozattal szívesen megsegítettük őket s remélni akarjuk — hogy nem lesznek többé zaklatva. A rcgens-chori urnák pedig legyen tudo­mására, hogy a közönség megúuta az ő khórus- beli hepeziáskodásait, minden hivatást nélkülöző működését s bnsáskodó botrányhajhászatát tűrni, s ha azt akarja, hogy nyugsága legyen, menjen a rég megérdemlett nyugalomba s lévén tehetsége hozzá hát aztán cseh zsebrákaival húzássá magá­nak aztat a tilulilázi Gott-Erhaltét haspukkadásig. Hoch! — Megyebizottsági tagok válasz­tása volt f hó 28-án Veszprémben s Tót- Vázsonyban. Mindkét helyen a függet­lenségi párt jelöltei győztek és pedig Tót-Vázsonyban Gödé Gábor 47 szóval, Vesz­prémben Fodor Gyula ügyvéd 2 szótöbbséggel. Az utóbbi ellenében helyből egy, máskülönben de­rék családból, (melynek nevét e helyen tiszteletből kíméljük) való fiatal úri ember lépett föl, ki arról az oldaláról tette magát hírhedtté, hogy élete leg­nagyobb jótevője elleni hálátlansagat nemcsak piaczra vitte, de sőt nyíltan kérkedett is ezzel. Reméljük, hogy ez eset alkalmat adaud neki, az élet czéljáról komolyabban, nemesebben gon­dolkodni ! — Gr. Eszterházy Mór a pápai nőegylet szegényei részére tiz öl fát ajándékozott Miért is az egylet hálás köszönetét nyilvánítja. — A pápai színház derék tervezőjét, Voyta Adolfot azon kitüntetés érte, hogy a zombori színház tervezetére hirdetett pályázaton 10 pályázó között az ő tervezete lett a győztes. — Ezenkívül a pápai színház igazgatóságánál Voyta ur terve után a m.-szigeti és n.-kikindai szinház-épitő bizottságok is tudakozódtak. — Pápán a megye előkelő fiatalsága február hava elején egy magán-bált rendez. — Ádász-Tevel községben f. hó 18-án esti tél 8 órakor ismeretlen okból kiütött tűz folytán a romboló elem martalékává lett 6 lakház, 1 pajta, 1 fejőstehén, 3 db. sertés, takarmány, gazdasági s házi eszközök. Becsű szerinti összes kár 863 frt., bizto­sítva volt 320 frt. — A pápai szt. Vincze-nővérek zárdájában kellemes karácsonyestét folyt le. Délután á órakor vette kezdetét az ajándék-ruha kiosztása, melyben 120 szegény leánygyermek részesült; e ruhák a nővérek által a szegény gyermekek részére, mint karácsouyi ajándék készíttettek. A ruha-kiosztás után a vendégek egy szép terembe léptek, melyben az óriási karácsonyfa tarkánál tarkább csecsebecsékkel diszitve és a kis Jé­zus jászola művészi kivitellel volt látható. A zsúfo­lásig tett teremben ekkor fölhangzott a kar szép éneke. Ezt követte a legváloqatottabb alkalmi költemények szavalása, énekek, végre az úgynevezett pásztor-játék. A programm nagyon gazdag volt. — Szentkirály-Szabadján Várkouyi István segédlelkész ur buzgólkodása folytán dalárda alakult, mely már is 20 tagot számlál és szép előhaladottságot tanúsít — Valóban elismerést érdemel a s. lelkész ur szép törekvése, mely hogy követésre találjon: adja Isten! — Vettük a kővetkező meghívót: A ba­latonfüredi önkéntes tűzoltóság által 1882 évi január 7-én és február 11-én, mindenkor esti 7 órakor, a községház termében tánczestélyek rendeztetnek. Belépti díj személyenkint 50 kr. Felül fizetések köszönettel fo­gadtatnak és hir del meny ileg nyugiáztatnak. A bala­tonfüredi önkéntes t üzoltóság parancsnoksága: Re­mény fy Jenő, főparancsnok. Komjáthy Pál, jegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom