Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-10-12 / 40-41. szám
Budapest, 1938 október 12. FLiggellenBuüapßsi 3 A Központi Anyagszertár és a Kórházi Műszer* és Anyagraktár egyesítése A fővárosi üzemek és intézmények gazdaságosabb és racionálisabb működése érdekében sok eredményes intézkedés történt a közelmúltban. A szerzett tapasztalatok nyomán a polgármester igyekszik folytatni ezt a racoinaliz'áló tevékenységet. Küszöbön áll több ilyen értelmű rendelkezés kiadása. Az első érdemleges rendelkezés máris megtörtént és ennek során két beszerző intézmény egyesítését hajtották végre. A Központi Anyagszertár és a Kórházi Műszer- és Anyagraktár egybeolvasztásáról1 van szó, amit a polgármester e héten, egyelőre ideiglenes jelleggel, elrendelt. Valószínű, hogy ezt az intézkedést januárban véglegesítik. Illetékes helyen a következőket mondották az adminisztráció és az iizemgazdálkodás egyszerűsítését és racionálisabbá tételét célzó újabb tervekről: — A legújabb években végrehajtott üzemegyesítések és ügykörösszevonások nemcsak az adminisztráció, hanem a gazdaságosság szempontjából is igen kedvező eredményeket mutatnak fel. A rokoncélú intézmények egyesítésével jelentős megtakarításokat sikerült elérnünk, azonfelül, hogy a velük való kapcsolat is egyszerűbbé vált. Ez előnyös tapasztalatok hatása alatt határozta el a polgármester az akció folytatását. Első lépésként egyesítette a polgármester a Központi Anyagszertár éis a Kórházi Műszer- és Anyagraktár ügyvezetését. Tulajdonképpen mind a két, eddig különállóan dolgozó intézmény hasonló feladatot végzett. Mindkét intézmény anyagbeszerző és elosztó hivatal, azzal a különbséggel, hogy a Kórházi Műszerraktár csupán a kórházak különböző szükségleteit szerezte be és osztotta szét, míg a Központi Anyag szertár, a kórházak kivételével, a főváros összes hivatalainak és üzemeinek beszerző és elosztó hivatala volt. Nem látszott semmi értelme aunak, hogy csupán a kórházak ellátására nagy költséggel működő külön intézményt tartsunk fenn. Az egyesített intézmény Anyagszertár néven fog működni. A polgármester az összevont beszerző hivatal vezetését Schön Oszkár igazgatóra, a Kórházi Műszerraktár eddigi vezetőjére bízta. Schön Oszkár elismert gazdasági szakértő, aki az anyagbeszerzés terén kiváló képességeinek adta tanujelét és nagy megtakarításokat szerzett már eddig is a fővárosnak. A volt Központi Anyagszertár eddigi vezetőjét, Erdélyi Jenő gazdasági főfelügyelőt, a polgár- mester a városgazdasági ügyosztályba osztotta be, ahol a gazdasági ügyek központi előadója lesz. Schön Oszkár az üzemegyesítés végleges körülményeire nézve december 1-ig tesz majd javaslatot a polgár- mesternek, aki az év végéig intézkedik annak keresztülvitele iránt. A volt Kórházi Műszerraktárnál nem régen határozták el a státuszrendezést és ezzel kapcsolatban az állások egyrészének műszerészi állásokká történő átszervezését. A belügyminiszter most hagyta jóvá az erről szóló határozatot. A polgármester az állások átszervezéséről és az ennek nyomán szükséges kinevezésekről most intézkedett. Főmérnöki, műszaki tiszti, gazdasági főtiszti, irodafőtiszti, kezelő főtiszti, főműszerészi és műszerészi állások kerültek az átminősítések során betöltésre. Morbitzer Nándor építészmérnök és építőmester, m. kir. törvényszéki és Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye árvaszéki hites szakértő Budapest, VIII., Nap ucca 10. I. 4. Tel. 131-090 Építkezési vasanyagok vasgerendák, vasúti sínek,(U-vasak, beton- gömbvasak, kokszkosarak és szádialak Pich L. és Torsánál, cégtui. lileín llenrih V., Fáik Miksa ucca 11. Telefon : 128-167 Sajgó Alfréd építőmester Budapest, IX., Üllői út 69. Telefon : 130-007 Révész János mozaik lapok, kútgyür ük, betoncsövek, padló és faburkolatok Újpest, Ősz ucca 14. Telefon: 294-198 MELCZER KÁROLYI építőmester és vállalkozó 3udapest, IX., Ferenc körút 14. — Telefon: 187-726 1 Szendy Károly polgármester a deficitmentes 1939. évi költségvetésről Sáendy Károly polgármester nagyhatású expozéjával kedden megkezdte a pénzügyi bizottság a főváros 1939. évi költségvetésének vitáját. Hosszú évek után ez az első eset, hogy már az első tervezet is egyensúlyban van. Szendy Károly polgármester nyilatkozott a Független Budapest munkatársának az új költségvetésről, az összeállítás nehézségéről. Többek között a következőket mondotta: A legszigorúbb takarékosságot kellett alkalmazni. A szükségletek leszorítása esetén mindig a rendkívüli kiadások azok, melyek a költségvetésből elsősorban szorulnak ki. Ennek pedig nemcsak költségvetési és városfejlesztési, hanem gazdasági szempontból is igen nagy a jelentősége, mert a rendkívüli kiadások legnagyobbrészt beruházások, A jövő évi költségelőirányzatban a rendkívüli kiadások előirányzata meghaladja a 8.2 milliót. De még sok rendkívüli szükséglet akad, melyre már nem jutott fedezet. Ezeket igyekezni fogjunk a felveendő kölcsönből kielégíteni. — Nagy probléma a főváros számára a légoltalmi szükséglet. A több mint 20 milliós légoltalmi beruházási programot hat év alatt kellene végrehajtanunk. így évi hárommilliót állítunk be erre a fontos célra. Ha a körülmények a légoltalmi beruházások tempóját meggyorsítanák, úgy az évi kiadások terhe természetesen emelkedni fog. Szendy Károly — Pontos határidőre elkészült a főváros új költségvetése. Nem volt könnyű a feladat, mert kezdettől fogva ragaszkodtam ahhoz, hogy a költségvetés deficitmentes legyen. Ez eleinte majdnem lehetetlennek látszott, de körültekintő gondossággal és a legmesszebbmenő takarékoskodással ezt a lehetetlennek látszó feladatot mégis sikerült megoldani. Az 1930. évi költségvetés 165.8 millió pengő bevételt remél és pontosan ugyanannyi kiadást irányozott elő. A takarékoskodásban odáig mentünk, hogy a kiadásokat 425.000 pengővel az idei alá csökkentettük. Ismétlem, nem volt könnyű, a difiéitmentes, egyensúlyban lévő költségvetés előirányzatot tető alá hozni. A fejlődő nagyvárosok háztartásában a kiadások évről-évre emelkednek, míg a bevételek, még kedvező gazdasági viszonyok között se tudnak ugyanolyan mértékben növekedni. A bevételek fejlesztéséről a városok, nagy pénzügyi megkötöttségüknél fogva, önmaguk alig tudnak gondoskodni. A bevételeket csak a községi adók, vagy az üzemi tarifák emelésével lehetne szaporítani, ez azonban olyan lépés, amitől a főváros önkormányzata tartózkodik. A jövő évi költségvetésben az üzemekkel együtt négymilliót tesz ki a légoltalmi kiadások költségszükséglete. Erre az összegre nem rendelkezünk fedezettel és azt javasolom, írjon fel a közgyűlés a kormányhoz és e négymillió pengő erejéig állami segély kiutalását kérje. — Az üzemek közel 30 millióval járulnak a főváros községi háztartásához. Ebből 15 milliót tesz ki az üzleti felesleg. Az üzemek bevétele, a, nagyobb forgalom következtében közel ötmillióval emelkedik, de a várható felesleg mégis kevesebb, mert az üzemek tartalékalapjait a jövő évben már jobban kell dotálnunk. Az elmúlt években elég gyöngén javadalmazták az üzemi tartalékokat, melyek teljesen kimerültek. Ezt a mulasztást a jövőben pótolni kell. Skriván F. Alapítási év: 1852 Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk IV., Apponyi-tér5 Telefon: 184-334 Hat újabb üzem alkalmazottai kapcsolódnak be a Segítőalap kötelékébe A fővárosi üzemi tisztviselők régi óhaja teljesült: családtagjaikkal együtt beléphetnek a Se- gíiöalap tagjai sorába. Hosszas küzdelem ért célhoz ezzel az intézkedéssel. Dulócska Jenő igazgató a Segítőalap kitűnő vezetője, az üzemi alkalmazottak bekapcsolásáról a következőket mondotta munkatársunknak: — A Fővárosi Tisztviselők Segítőalapja egészen a legutóbbi időkig csak a közigazgatási és tanügyi alkalmazottakat, valamint azok családtagjait tartotta kötelékében. Csak a közelmúltban terjesztették ki a szociális intézmény hatáskörét és gondoskodását az Elektromos-, Gáz- és Vízművek, valamint a Házinyomda. alkalmazottaira. A többi városi üzem alkalmazottai továbbra is kívül maradtak a Segítőalap kötelékén és betegség esetén ellátásukról az ÜTI és a MAPI útján történt gondoskodás. Ezek az üzemi alkalmazottak is szerettek volna a Segítőalap tagjai sorába tartozni. Már régebben mozgalmat is indítottak céljuk eléréséért. Most végül teljesedik az érdekelt üzemi alkalmazottak kívánsága: a polgármester előterjesztést tesz a közgyűlésnek, hogy a Székesfővárosi Gyógy fürdők és Gyógyforrások, a Községi Élelmiszerárusító Üzem, a Községi Kenyérgyár, a Községi Lóhúsüzem, Hirdető- vállalat és a Községi Temetkezési Intézet havidíjas alkalmazottait, valamint azok családtagjait szintén vonják he a Segítőalapba. Erre a lépésre azért határozta el magát a polgármester, mert a nagyüzemek alkalmazottainak bekapcsolása során a Segítőalap tanúságot tett arról, hogy ZS3NZOL7MN KÖZVÁGÓHIDI VENDÉGLŐJE BUDAPEST, IX., SOROKSÁRI ÚT 58. SZ. el tudja látni az üzemi alkalmazottakat is és meg tud felelni a fokozott kötelezettségeknek is. — Az előbb említett hat városi közüzem bekapcsolódásával a Segítőalap tagjainak száma 595 fővel szaporodik. Ezek közül 323 az üzemek tisztviselőinek száma, 272 pedig azok családtagjaié. Az üzemek kiadásai ezzel nem emelkednek érezhetően, mert az alkalmazottakat, mint említettük, eddig is biztosították betegség esetére és ez a költség, a törvény rendelkezése szerint az üzemeket terhelte, A Segítő- alapba való bekapcsolódás mindössze évi 4450 pengő többkiadást jelent az érdekelt hat üzemnek. — Amidőn a nagyüzemek és a Házinyomda alkalmazottai a Segítőalap kötelékébe bekapcsolódtak, ezek az üzemek egyszeri vagyoni hozzájárulást juttattak a Segítőalapnak azon a címen, hogy az intézmény az új tagok csatlakozása után azonnal teljesíthesse mindazokat a szolgáltatásokat, melyeket a közigazgatási és közoktatási alkalmazottak részére az évek sora alatt befizetett járulékok tartalékolásával nyújthatott. Az egyenlő elbánás elve alapján most ez a hat üzem is egyszeri vagyoni hozzájárulást ad a Segítőalapnak. Összesen 91.277 pengőt tesz ki ez a hozzájárulás, amit az érdekelt üzemek 1940, 1941 és 1942. években, három egyenlő részletben teljesítenek. A vagyoni hozzájárulásból a Gyógyfürdők és Gyógyforrások 29.480, az Élelmiszerüzem 21.543, a Községi Kenyérgyár 5953, a Lóhúsüzem 4820, a Hirdetővállalatra 7370, a Temetkezési Intézetre 22.100 pengő 'esik. Zagora Zoltán Vili, Eszterházy-utcaP2o' Telefon: 136-911 Alapítva: 1910 GYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és iroda, állónaptái különlegességeket. Telefonkönyv védőtáblákat, noteszeket Üléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák
