Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-16 / 7. szám
2 Független Budapest Budapest, 1938 február 16. kor erre ia helyes álláspontra helyezkedtünk s a kérdést nem halogattuk a kedvezőbb lehetőségek reményében, nekivágva a nehéz feladatnak, adtunk annyit, amennyit a ma és körülményei megengedtek, remélve, hogy kedvezőbb idők majd lehetőséget adnak, hogy a kereteket tágítsuk, persze mindig a reális valóság szemmeltartásával. 71 kereskedői napok — Hogyan váltak be a kereskedői napok? — Most már ezek gyakorlati hasznát azok is belátták, — hangzók a válasz — akik talán kezdetben vonakodtak tőle s nem értették meg a személyes és közvetlen tárgyalások jelentőségét az íráson keresztül való érintkezéssel szemben. Múlt héten — szerdán — tartottuk a negyedik kereskedői napot. Ezúttal már be is számolhattunk azokról az intézkedésekről, melyeket a kereskedői napokon elhangzott kérelmek, kívánságok és előterjesztések kapcsán tettünk meg az egész kereskedői kar érdekében. Hogy milyen gyakorlati érdekek szolgálatában, állanak ezek a napok, arra legjobban rávilágít, hogy például legutóbb is, az eucha- ■*risztihus kongresszus kapcsán keletkező többfogyasztás kérdéséről volt szó, aminek zavartalan ellátása a fővárosi kereskedelemnek nemcsak gazdasági kérdése, de egyben presztízs kérdése is. Hogy ebben a törekvésében a minisztérium a legmesszebbmenőiig támogatja a kereskedelmet, az csak természetes s azért hasznos, ha ezek a kérdések idejében szőnyegi'e kerülnek és megvitathatok. De, hogy általában milyen gyakorlati kérdések adják a kereskedői napok vita anyagát, arra elég, ha a legutolsó kereskedői nap programjára utalok, amikor is — mint már említettem — az eucharisztikus kongresszus kapcsán felmerült feladatok mellett a gyapjúforgalom, a nemesszőrmék behozatala, a tranzitóforgalom lebonyolítása, a vásári helypénzdíjak egységes rendezése, a főváros és a vidék közti telefonszolgálat, a tűzifaforgalom zavartalan lebonyolítása, a szállítmányozási alkalmazottak munkaidejének kérdése szerepeltek. Olyan kérdések, melyek megoldása, illetve rendezése általános közgazdasági érdek s^ amelyekről vitatkozni, tárgyalni, hogy a kérdés minden szempontból mérlegelhetővé váljon, igazán megéri a ráfordított időt és a fáradságot. — Gyakorlatilag mindig azt a felfogást érvényesítem, hogy a szőnyegre kerülő kérdések megfelelő előkészítő munka, utóin kerüljenek csak tárgyalásra. Sok időt lehet ezzel megtakarítani, de egyben sok fölösleges munkát is. Tiz idegenforgalom kérdése — A sajtó legutóbb bőven foglalkozott egg ilyen előkészítő munkával, melyet kegyelmes uram az idegenforgalom egységes vezetése érdiekében rendelt el. Hogyan végződött ez a munka? Megvan-e kegyelmes uram elé\gedve az elért eredménnyel? — Az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács — feleli a miniszter — amint ismeretes, megkezdte ankétsorozatát, amelynek célja, hogy meg-vitassa mindazon kérdéseket, melyek az idegenforgalom tekintetében különböző oldalakról felmerülnek s hogy ezek megvitatásával kialakuljon egy olyan vezérfonal, amely az idegenforgalom fejlesztését irányíthatnál és vezethetné. Hiszen ma már — szeinem- csére — idegenforgalmunk gazdasági életünknek igen jelentős tényezőjévé vált, ami még korántsem érte el teljes kibontakozását s így itt még igen nagy tere nyílik a lehetőségeknek. — S mivel olyan széles kérdés ez, aminél csakugyan érvényesül a több szem többet lát igazsága, azt akartam, hogy minden vélemény megnyiltkozzék, hangsúlyozottan kívánatos, hogy lehetőleg minden érdekelt tényező, de minden vidék is elmondhassa mindazt, ami az ő külön érdekei szempontjából fontos és szem előtt tartandó. Ezért fordultam felhívással különböző testületekhez és minden olyan tényezőkhöz, melyek az idegen forgalommal kapcsolatban vannak. Kértem, hogy elgondolásikat közöljék velem.-—Az eredmény? — Meglepően gazdag anyaghoz jutottunk ezáltal. A 07 felhívásra 221 javaslat érkezett, melyeknek nagy értéke, hogy kiinduló pontjuk a gyakorlati élet és a helyi viszonyok alapos ismerete- Most már van bőséges anyag, amivel az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács dolgozhat s amit tárgyalás alá véve — azt hiszem — jó szolgálatot tehet majd a magyar idegenforgalom kérdésének s azon feladatok megoldásának, melyek mellett szépen fejlődő idegenforgalmunk csak még nagyobb lendülettel bontakozhat a teljes kifejlődés felé. Zsirkay János. NEP-HIREK Szurday Róbert emlékének áldozott a február 9-i pártértekezlet A kormányzóné iránt érzett hálából és elismerésül egyhangúlag ..Magdoina-város" nevet kapja a X111. kerület Szerdán, folyó hó 9-én tartotta a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja értekezletét, melynek tárgysorozata szinte rosikiadásig zsúfolt a n,a.pi kérdések sokféleségétől, melyek a párt bizottsági tagjait foglalkoztatják, hogy miég a közgyűlés előtt ezeket megvitassák s a párt állásfoglalását a. magukéval összihiamgba hozhassák. Szurday Róbert emlékezete A tárgyalás megkezdése előtt Zsitvay Tibor emelkedett szólásra és megemlékezett Szurday Bóhertibek, a párt kép- vis elő-tag'járna,k tragikus ' haláláról. Az értekezlet felállva hallgatta Zsitvay megható beszédét. Hangjában ott rezgeti annak a barátnak a megdöbbenése és lelki megrázkódtatása, akinek fájdalma nemcsak az egyii hm unkái kodás zavartalan és sikereket biztosító emlékeiből fakad, hanem az átélés tragikus élményéből is, amely a pártvezérnek s a hű barátnak: juttatta azt a fájdalmas és sosem felejthető emléket, hogy az elköltözött utolsó pillantását felfogja és összeeső testét karjaiba emelve, egy utolsó kérzsizorításban fejezze ki mindazt a barátságot, hűséget és olimerést, amit Szurday Róbert köz- szereplésével magáinak kiérdemelt. Kiérdemelte úgy i®, minit ember, úgy is, mint párttag, akit még a halál fojtogató ölelése sem tudott visszatartani attól, hogy kötelességét utolsó lehelletig teljesítse. És ez a halál, bármily megrájzó és döbbenetes1 is, hiszen egy olyan emberre parancsolta, a sír örök nyugalmát, aki még dolgozni akart s aM még tele volt az alkotó munka lázával és szeretőiével, de talán a legi-Uőbb Szurday Róbert életéhez. Hiszem a legvitézebb katona sem .kívánhat magának szebb és méltóbb halált, minthogy ott haljon meg ama küzdőtéren., ahol egész élete lefolyt s amelyhez hozzátartoznak nehéz küzdelmed éppemúgy, mint gazdag sikerei s egy rövid emeri életet túlélő beszédes és áldásos sikerei. S ha a megrendült párt a katasztrófán keresztül meg is érzi a sors nehéz csapását, amit számára egy ilyen értékes élet elvesztése jelent, minit aminőt Szurday Róbert élete s életének tevékenysége jelentett mind a közre, mind magára a pártra, de a sajgó fájdalmat, ha nem is oszlat ja el, de csillapítja a gondolat, hogy Szurday Róbert élete nem múlt el a fizikai halállal. Tovább él alkotásaiban és .az öt ismerő barátok igaz. nagyrabecsüléséhen és szeretedében. A búcsúzitató szavak mélységes hensősége az igaz részvét érzését váltotta ki a jelenlévők leikéből és glóriát font egy elköltözött közéleti ember nemes emléke köré. A tárgysorozat pontjai közül elsőnek Zsitvay Tibor elnök indítványát fogadta el a párt, amely szerint a XIII. kerületet a kormányzóné sokévi páratlan sikert elért jótékony és szociális akciójának hálája és elismeréseképpen »MagdoLn a-város« -nak nevezzék el. Ugyancsak nevet kap iái XII. kerület is, melyet Mátyás királyról neveznek ei. A gazdag tárgysorozatból különösen két kérdés emelkedik ki, mégpedig Hgrrer Ferenc indítványa, a közszállítások ügyében és Pályi Gyuláé: a fogyasztási adóról szóló szabályrendelet módosítására vonatkozólag. A két kérdés teljes megvilágítása s a nézetek összeegyeztetése valóban közérdek. S éppen ezért lapunk más helyén külön is foglalkozunk vele. A tárgysorozat többi előadója Ó3 egyéb érdekes pontjai: Kertész Elemér a nemzeti sportcsarnokról, Számtan István az új gépkocsiszin használatbaadásáról, Raj- nóczi Béla és éleimiszerüzeniek zárórájáról, Pályi Gyula a községi húzbórfiUér, szemétfuvarozási, tűzoltási, slb. járulékról szóló szabályrendelet módosításáról, Demény Aladár .az 1914. évi 4'/2%-os kölcsön vitájáról, Vályi Lajos a behajthatatlan követelések törléséről, Hencz Lajos az adóhivatali és adószedő tisztvise'ők szakvizsgájának új szabályozásáról, fíényí Károly az 1937—1938. évi költségvetési hitelekről, ár. Deményi Aladár a Községi. T akar ékpénztár, a Park^város, az Állatvásár 1937. évi zárszámana- sáréi, Dongó Orbán új tanonootthon létesítéséről. Tóth Gábor a sertés vágóhíd korszerűsítéséről, Szcn- tessi József a gyógyszertáremgedélyek és kérőim ele elintézéséről, Hegedűs Bertalan a Szent Rókus-kórház fejlesztéséről, Gazdy Jenő az 1938. és 1939. évi ágy- nem űszükséglot egységes beszerzéséről és az eucharisztikus kongresszusira való átengedése tárgyában fejtik ki a NÉP álláspontját a közgyűlésen, amelynek tárgysorozatában sok más személyi ügyön kívül szerepel még dr. Unger Béla tanácsnok és kerületi elöljáró nyugdíjaztatási ügye is. Zsitvay Tibor A Nemzeti Casino nyilvános étterem különtermei esküvők és estélyek részére kiadók. Elsőrendű magyar és francia konyha A kőbányai NÉP párthelyiségében folyó hó 8-án folyt le a szokásos negyedévi kér. pártválasztmányi ülés. Dongó Orbán kerületi elülök üdvözlő szavaiban meleg- barátsággal köszöntötte Halter Károly bizottságit tagot, betegségéből való felgyógyulása alkalmából. Az elnökség aljánlatára az alelnöki tisztségre Szieberth Imre, kormáuyfőitanácsost választották meg. Köszönetét mondott az elnök Király Dezső központi kerületi titkárnak a jelentéséből kitűnt sikeres adminisztrációért. Bejelenti, hogy megalakult a kerületben is a párt keretében a magánalkalmazotti szakcsoport Marschall Nándor vezetése alatt. Bodnár János dr. felszólalásában elismeréssel szólt a párt kezdeményező akcióiról, de szívesen látná részlet- eredmények helyett a komoly, nagy eredményeket. HaVer Károly és Dongó Orbán bizottsági tagok viszonválaszukban hangoztatták, hogy magúk sincsenek megelégedve az eredményekkel, de remélik, hogy közös nnunk áj ük a jövőben meghozza a kerület számára a kívánt eredményeket. Felszólaltak még Fran- ciszcy Béla, Szemethy Béla és Tuzson Gyula. »Alkalmas-e a nő politikai szereplésre orvosi szempontból?« Ezen a címen tartott a NÉP VIII. kerületi központjában a Nőd csoport rendezésében Vaszary István dr. főorvos nagysikerű előadást. Az orvos látszögéből világított rá ez aktuális kérdésre s azt fejtegette, hogy az anatómia és örökléstan eddigi ismeretei nem tudják pontosan megállapítani a nemeik közötti elsőbbren hűséget s így megdől az a tévhit, hogy a nő fizikai és szellemi teljesítményei jóval kisebbek a férfiakénál. A kultúra pedig egyenesen megköveteli a két nem közötti jogegyenlőséget. A, nagyszámú közönség élénk tetszéssel fogadta az előadást, melyhez Buzághné dr. Kócsy Aranka szólt hozzá. Mindkét előadást Katona János székes- fővárosi bizottsági tag köszönte meg meleg szavakkal. Február 16-án, szerdán este 8 órakor a Baross ucca 79. sz. alatti párthelyiségben a Női csoport előadóülésén Katona János bizottsági tag tart előadást: '»Az elégedetlenség lelki motívumai«, címen. SZATMARY IMRE Budapest, IX., Páva ucca 31. ,,XYLON" festékipari- és vegyészeti vállalat. Telefon : 141-8i2 ,,Xil n‘- védjegyű niírocel'u'óze szórózománcok minden színben: minden ipari cé ra elsőrendű minőségben, legolcsóob árban. Háztartási olaj- és zománcfestékek. XYLON bútortisztító és fényesítő. Autófényezés ápolására: Cellopolit-polírvíz, poiírpaszta, csiszolópaszta. ,,XYLO.»-* körömlakk. Tisztújítás a VI. kerületi NEP-ben. A »Nemzeti Egység Pártja« VI. ke.r. szervezete e hó,map tí-án tartotta az új szervezeti szabályzat alapján tisztújító közig-yülését. A nagy számban meg-jelernnt párttagok Schoepflin Lajos dr. kerületi elnök vezetésével egyhangú lelkesedéssel választották; meg a hivatalos listán szereplő tisztikart. Az új tisztikar tagjai: Ügyv. elnök: vitéz Papp Gyula. Társelnökök: dr. Bárdoly Sándor, dr. Dóc-zy Imire, dr. Parkas József, Kékessy János, Lenkey Ferenc, dr. Schilling Endre. Alelnökök: dr. Bakonnyi Pál, dr. Beikényi Gábor, dr. Bardin Kálmán, dr. Erdélyi László, BDerzmm János. Elnöki tanács tagjai: dr. Abomyi Tibor, dr. Aczél Ernő, Árvay Henrik, Berki Dezső, Bodrogby István, Bructk Béla, Bulbuch Antalmé, Bürger Antal, dr. Dévay Károly, dr. Elek Endre, Erős Hugó. Éles István, dr. Faragó Sámuel, Farkas János, dr. Feirdinándy György, Gosch V. Xourád, Grünfeld Sándor, Ha ás Elemér, Havas Adolf, vitéz szilágyi Itosvay Lajos, Juszt.ősz István, Keltaer László, dl-. Kisgömöry László, Kontra János, Kuttner Miklós, Kuttner Tivadar, dr. Kümmel Frigyes, László Béla, Lisznyai Simon, Magyarády Jenő, Maleczky Oszkár, Oláh Miklós, dr, Pápay Frigyes, dr. Pécli Aladár, Pilitz Dániel, Péterhidy József, Pintér Sándor, id. Piros Lajos, Raidl Gyulámé, Keiner László, Rónay Tik a mérné. Roszjárovits Ferenc, dr. Salgó Jenő, Síké István, Soor László, dr. Schweiger Gyula, Szántó György, Török Lajos, dr. Vass Imre, vitéz dr. Várossy Jenő, Vörös Ferenc, dr. Zoltán Jenő, dr. Zilzer László, Szász István. Jegyzők: Apáthy János, Biró László. Mánássy István. Pénztáros: Sá.gkelyi Károly. Ellenőr: Ecker Lajos. Szám- vizsgáló bizottság: Roszjárovits Ferenc, dr. Schweiger Gyula, Székely Ármin. Ügyész: dr. Buday Béla. Háznagy: Polivka Károly. Gazda: Zöllner Ágoston. Választmányi tagok: dr. Baneth Aladár, Bárkány Sándor, Bernde János, Davidovits Ödön. Dobó István. Erős Nándor, dr. Fehér Rezső, Haás Elemér, Kalmár Jenő, Katona Géza, Kende Ferenc, Kitscke- lesz József, Kolcza Jenő, Kovács Kálmán, Kutassy István», dr. Lau bál István, Lehel Lajos, dr. Nagy Mihály, Mánássy Miklósáé, Raffay István, Seemann Ferenc, Simon Sándor, dr. Szalay József, Szalay Gábor. dr. Szvoboda Bél«, Urí Kálmán, Vimeze István.' Kinevezett választmányi iagok: dr. Bekény Gábor, dr. Boross András, Czinder Antal, dr. Jakab László, dr. Kekrlimg Károly, dr. Marczinka János, dr. Novák Sándor, dr. Tátink fal vy László, Héger Árpád. £"i __1___i ^_______ Minden szerves trágyái 100 \y QlllPw'ir3'ffy AL százalékban felülmúl hatásában Budapesten házhoz szállítva: 5 q............ P 15— 50 q ..............P 80— 25 q............ P 50— HO q...........P 140— Ké rjen vegyelemzést! Suppan Champignon Kultúrák, Budafélény Iroda : Budapest, IV., Ferenc József rakpart 20 Telefon : *182-945 J^ szakszerű elvégzése miatt räCKOIlaZaS forduljon bizalommal a Parketlázó Kisiparosok Szövetkezeiéhez Budapest, V., Kálmán ucca *.3. Tel. 110 64 1 LÖHMSZ Gép-, szollőzöberendezés ós lakatosáru üzeme, Budapest, X., Gergely ucca 30. Telefon: 148—354. M.ldr. postatakpt. csekkszámla sz. 173-t. Exhaustorok, ventilátorok minden célra. Szellőző, por, forgács, fiistfelszívó, szárító, légfütő, ködtele- nítö, légncdvesltő, pneumatikus szállító, kazán légaláfúvö, kazán úuzJiteröstö berendezések. Lomezmunkák, tart&nyok hegesztett kivitelben. Aranyérem a IV. Orsz. Kézművesipari Kiállításon 1932.
