Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-03-30 / 13. szám
4 Független Budapest Budapest, 1938 március 30. Az Elektromos Művek fejlődése és jelentősége szakértői megvilágításban Plósz Pál vezérigazgató, Szaszovszky Ottó h. vezérigazgató és Szikla Géza igazgató előadásai a Közigazgatási továbbképző tanfolyamon A Székesfőváros Elektromos Műveiről tartott érdekes előadást a Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam hallgatósága előtt Plósz Pál vezérigazgató, továbbá Szaszovszky Ottó h. vezérigazgató és Szikla Géza igazgató. Plósz Pál vezérigazgató az Elektromos Művek történelmét, gazdasági eseményeit és problémáit ismertette, elmondván, hogy 1878-ban gyulladt ki az első villamos lámpa Budapesten, mert a Ganz-gyár vasöntödéjét már akkor villamos ívlámpákkal világították. A következő télen viszont ívlámpa fénye mellett korcsolyázott a rnagyjég« publikuma is. 1882-ben pedig bevonult a villamosvilágítás a Nemzeti Színházba is, de a közcélú villamosvilágítás csak 1893-ban indult meg Budapesten. Egyszerre két vállalatnak adott koncesz- sziót a város világító- és erőáram szolgáltatására, így épült fel a Tutaj és Osáky ucca sarkán a Budapesti Általános Villamossági Rt. egyenáramot termelő, valamint a Váci út és Tisza ncca sarkán a Magyar Villamossági Rt. vált akozó áramot gyártó telepe. A két vállalat ötszázalékos részesedést adott a fővárosnak a bruttó bevételből. 45 esztendőre kapta a koncessziót, de kizárólagosságot nem élvezett, úgyhogy 20 év múlva a főváros maga is épített egy harmadik elektromosművet Kelenföldön. Két, évtizedig tartott a magánvállalkozás, mely nagyszerű üzletnek bizonyult. Kezdetben a háztartási világítás céljára szolgáló elektromos áram ára kilowattonként 50 krajcár volt, — ma 30 fillér és nagyobb fogyasztás 'esetén 20 fillér — az erőátvitel céljára szolgáló áramot 40 krajcárért adták kilowattóránként, — ma ennek az ára 25 és 5 fillér közölt mozog. Az idők során, különösen a főváros közbelépésére, a két vállalat mérsékelte az áramszolgáltatási tarifát, de az áramszolgáltatás még mindig jó üzlet maradt, amelyet legjobban az a körülmény bizonyít, hogy pl. a Magyar Villamossági Rt. 1910- ben a 200 korona névértékű részvények után 24 korona osztalékot fizetett, ami 12 százalékos jövedelmezőségnek felel meg. Ilyen jövedelmezőség mellett érthető, ha felmerült az a gondolat, hogy a világító- üzemeket a város váltsa meg és vegye házikezelésbe. Ebben az irányban a Gázgyár megváltásával egyidejűleg indultak meg a tárgyalások, de egyelőre nem vezettek eredményre, mert a két vállalat túl- magas árat kívánt a megváltásért. A főváros erre azzal válaszolt, hogy lyek a vesztett háborút követték. Először a romokat kellett eltakarítani és rendet kellett teremteni mindenképpen. Új energiatermelő berendezéseket kellett felállítani, hogy a fokozódó áramigénygket kielégíthessék. Gondoskodni kellett arról, hogy a három telep háromféle rendszerű elosztóhálózata a leggazdaságosabban működő központi erőművekből történjék. Ezt a feladatot a kelenföldi telep kibővítésével érték el, mikor 1929 és 1933 között négy darab nagyteljesítményű turboaggregátumot a hozzájuk tartozó kazánokkal és 'egyéb berendezésekkel üzembehelyeztek és így a kelenföldi telep teljesítménye 30.000 kilowattóráról 150.000 kilowattra emelkedett. Ezenkívül 6 darab nagy városi transzformátorállomást létesítettek, mely a 30.000 Voltos feszültséget 10.000 Voltra alakítja át. Végül épült egy csatlakozó állomás a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. (iramának átvételére. Ama törekvés tehát, hogy a termelés a leggazdaságosabban dolgozó kelenföldi telepre vitessék át, maradéktalanul megoldatott, mert míg 1926-ban az összes termelés 58 százalékát adta Kelenföld, addig 1937-ben 98.64 százalékát adja. Ezt úgy érték el, hogy a Csáky uccai telep tehermentesítése után a váciúti telepet átalakították, mégpedig olyan módon, hogy ez a telep is dolgozhat a kelenföldi hálózatba, ha üzemzavar, vagy csúcsteljesítmény okából erre szükség lenne. Egyébként megállapította vezérigazgató, hogy a fogyasztók száma folyton emelkedik; a közel 200.000 négyzetkilométer területű főváros összes kábelei és légvezetéki vonalainak hossza kb. 3300 km. A gépteljesítmény maximumát rendszerint naplemente után éri el a kelenföldi telep, mikor uccák, üzletek és lakások lámpái egyszerre kigyullnak és egyszerre felugrik a gépek terhelési 'foka. A maximális csúcs különben december második felében szokott jelentkezni. Azután az utóbbi évek gazdasági eredményeit ismertette a vezérigazgató. Elmondta, hogy a kelenföldi telep építése és a kibővítési költségek, valamint a két régi telep megváltási ára összesen 114.3 millió pengőt tesz ki, ezt a nagy summát kölcsönpénzből fedezte a főváros és az utolsó évben tőketörlesztés és kamut címen 6.19 millió pengő terhet viselt az üzem. 1938 január Épiiletveretek Hydronaliumból Gyártja: M. Kir. Állami Vas-, Acél-és Gépgyár Forgalomba hozza GÁSPÁR VILMOS Budapest, VII. Damjanich u. 26/b. Tel. 149-700 — ....... 1 ig 8.5 millió pengőt törlesztett a beruházási tőkéből a vállalkozás. A befektetések beszerzési értéke' 1937 végén különben már 220.4 millió P-t tett ki, amiből a leírásokra megadott összegek levonása után i 123.2 millió könyvérték marad. Szaszovszky Ottó h. vezérigazgató az Elektromos Művek műszaki felszereléséről, a szervezetről és adminisztrációról mondott el ’nagyon éédekes dolgokat. Megemlítette, hogy az elmúlt év folyamán vette át a Beszkárttól a főváros elektromos művei a Révész-uccai telepet, mely egyelőre mint tartalék szerepel. Erre a telepre, melynek teljesítőképessége különben 14.000 kilowatt, a jövőben fontos szerep vár, mert teljesítőképességét aránylag kis költséggel 35—40.000 kilowattra emelik fel. 1930 óta áramvásárlási viszonyba lépett az Elektromos Művek a Magyar Dunántúli Villamossági Részvénytársasággal, amelynek bánhidai telepétől az elmúlt évben 320 millió kilowattórát kitevő saját termelése mellett még 38.5 millió kilowattóra meny- nyiséget vett át. Egyébként Bánhida a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-nak áramszükségletét is ellátja és tavaly mintegy 90 millió kilowattórányi áramot szállított neki. Érdekes, hogy Budapest uccáit ezidőszerint több mint 29.000 villamoslámpa világítja, melyek áram- fogyasztása kereken 12 millió kilowattóra. A helyettes vezérigazgató a légoltalomról is megemlékezett, elmondván, hogy légitámadás esetén az uccai lámpák 66 százalékát egy percen belül központosán el tudják oltani. Az év végére a lámpák 97 százaléka lesz egy percen belül eloltható. Érdékes az is, hogy a díszkivilágítás a múlt esztendőben 315.000 kilowattóra áramot fogyasztott. Végül Szikla Géza igazgató nagyon vonzó előadásiban ismertette a kelenföldi erőműveket. Kárászy István s-fteci&lis aufiruffd üteme. Az összes európai és amerikai autórugók raktáron, gyártás és javítás, amerikai rendszerű edzőkemence Budapest, VI., Aréna-út 65. Autóbejárat: Angyalföldi útról Telefon: 291-840. Alapíthatott: 1872. 10 millió koronás költséggel egy városi áramfejlesztő telepet épített Kelenföldön a Dunaág mellett, azzal a céllal, hogy felveszi a versenyt a két részvénytársasággal és míg egyrészt a városi intézményeket maga látja el árammal, másrészt abban a reményben, hogy a városi üzem egységárra érséklő hatással lesz a magánkézben l'evő áramfejlesztő vállalatok tarifáira. A főváros elhatározásának hatása alatt aztán a Magyar Villamossági Rt. is nagyobb engedékenységet mutatott a megváltásra irányuló tárgyalásoknál. A Magyar Villamossági Rt. telepét és hálózatát 1914 június 1-én csakugyan át is vette a város. Nyolc nappal később pedig megindult, a főváros kelenföldi üzeme is. A Budapesti Általános Villamossági Rt. telepét és hálózatát azonban csak a háború végén, 1918 április 1-én vette át a főváros. A megváltással és a három üzem egyesítésével járó reformok végrehajtását azonban nagyon lassította -a nyersanyaghiárny és azok a zavarok, ameI Véssei Ede dr. előadása a Gázmüvekről és annak szerepéről A III. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam hallgatói előtt dr. Véssei Ede, a Gázművek vezér- igazgatója nagyszabású előadást tartott Budapest Székesfőváros Gázmüveiről és a gázgyártásnak a közgazdaságban, valamint az energiagazdálkodásban betöltött szerepéről. Bevezetésül történelmi visszapillantást vetett a gázgyártás múltjára, majd az üzem szervezetét, működését, jóléti és szociális intézményeit ismertette. Az üzem hatalmas fejlődéséről beszámolva rámutatott arra, hogy amíg d gyár fennállásának első évében 1,689.000 m3 gázt termelt, addig 1937-ben a termelés 97,139.200 m3-re ,emelkedett. A felszerelt gázmérők száma ezidőszerint 125.000, a bérleti gázló g y asztókészülőkék6 pedig 174.000. A gázgyártás energiagazdasági jelentősége főleg abban domborodik ki, bogy a szénnek gázgyártás útján való hasznosításával ugyanazon mennyiségből kétszer annyi mi-leget nyerünk, mint a közvetlen tüzelésnél, emellett pedig a gyártás során olyan értékes mellék termékekhez jutunk, amelyekro az országnak elkerülhetetlenül szüksége van. A Gázművek tehát azzal, hogy külföldi sz'anet hoz be, a.z ország külkereskedelmi mérlegét nemcsak bogy near rontja, hanem egyenesen javítja, mert a gázgyártás révén behozott szén értékét közel négyszeresen juttatja vissza a magyar közgazdaságnak olyan termékekben, amelyeket egyébként jórészt külföldről kellene behoznunk. A -Gázművek fontos köz- és magángazdasági szerepet tölt be azzal is, hogy számos olyan iparcikk előállítását honosította meg, amely cikkeket a múltban a külföldről kellett beszerezni. A fővárosi Gázművek évente kereken 3,000.000 pengőt juttat a magyar gyáriparnak és közel 1,000.000 pengőt a magán- szerelőknek. A hazai szénbányáktól évente 77.000 tonna belföldi szenet vesz át a gázgyártáshoz és egyéb üzemi célokra. Az üzem fejlődésére még igen nagy lehetőségek vannak. A föváirosban ugyanis még kb. 80.000 lakás van, ahová a gáz nincs bevezetve és 60.000 olyan fürdőszoba van, ahová a gáz bevezethitő. Az iparban ugyancsak tág tér áll nyitva a gáz- fogyasztás terjesztésére. A nagy tetszéssel fogadott előadás után. a tanfolyam hallgatói megtekintették az óbudai gázgyár üzemét. Szabó Testvérek mérlegkészítő vállalat — gyorsmérleg specialisták. Gyártmányaink: mindennemű kereskedelmi mérleg, mákőrlő. ________Budapest, VH., Sajó ucca 3. _Tefefon • 134-827 ____ V AGÓ Hat. eng. villanyszerelési _ __ és műszaki vállalat, Bu dapest. Főüzlet: XI., Horthy Miklós út 21. Telefon: 268-086. Fiókok: XI., Horthy Miklós körtér 7., XI., Horthy Miklós út 62. Állandó nagy raktár csillárokban cs rádióban ! iíj.Tóth Ferenc és Jahoda János fém-, alumin um- és kokillaöntőde Budapest, VI, Béke tér 9. Telefon : 2-915-72 NAGY JANOS nagykereskedő XIV., Nagy Lajos király-útja 127. Telefon: 297-544 Asztalos, épülatfa építési anyagtelep XIV, Szugló-utca 87-89. saját telepein Telefpn : 297-089. Postatakarékpénztári rsekszámlaszám : 48787' Farkas és Társa gépműhely elektro- és autogénhegesztő Budapest, IX., Tűzoltó ucca 67. Telefon : 138-984 BOGNÁR FERENC épület- és diszmű bádogos, légszesz- vízvezeték-, egészségügyi berendező és fűtési szerelő Budapest >X.P Tompa u. lE/b. Telefon: 136-927 Lakás: Síp ucca 6. Telefon: 13 2-7 68
