Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-02 / 5. szám
Budapest, 1938 február 2. Független Budapest Gép- és Szerszámgyár kft. .^Budapest, VI., Frangepán u. 16. Telefon: 290-332 Precíziós munkák, szerszámgépek Két nagy kérdés a pénteki pártértekezlet előtt íviult hó 28-rá' hívta össze Zsilvay '‘Tibor a NÉP fővárosi .szervez®lenek bizottsági tagjai*', hogy elöltük kifejtse azt az állásfoglalást és munkát, amelyet ő, mint a tizenkettes bizottság gondolatának indítványozója és egyben feje: az új költségvetésben érvényre igyekezett juttatni. S míg eddig csak az óhajtás jutott az értekezleteken kifejezésre, hogy vajha a, nagy feladat sikerülne is, s. az. egyensúlyt meg lehetne teremteni a főváros háztartásában, addig a pénteki értekezlet már csak a befejezett tények örömteljes tudomásulvételét szolgáltatta, mert az elnök kijelentése szerint:--- A munka befejezéshez é\ri, a költségvetésből eltűnt a hiány, mégpedig olymódon, hagy a párt állásfoglalását és felfogását az egész vonalon sikerült biztosítani s úgy összeállítani- az új költség- vetést, hogy az elindult úton az 1939-es költség- petéd már az egyensúly képét mutatta s ne tegyen többi] a bizottság tagjainak főgondja, hogyan, miként szabadulhasson a, főváros a költségvetési hiánytól. — Ügy akartuk összeállítani a költségvetést — mondotta többek kö-zött a bizottsági tagok lelkes öröme közben Zsitvay Tibor — hogy ne jöjjünk 'összetűzésbe se: azzal az erkölcsi vállalásunkkal, mely a polgárság felé kötelezett el bennünket s amelyet ekként új terhekkel megrakni nem akartunk :— sem pedig olyan törlésekkel nem akartunk élni, melyük a főváros eddigi fejlődésének lüktető ütemét bénította volna meg s amely takarékosság könnyen az ipari és kereskedelmi élet vérszegényedéséhez vezethetne. — Azt hiszem, hogy a pénzügyi bizottság a polgármester előterjesztését örömmel és megelégedéssel fogadja el s ugyanazt remélem a közgyűléstől is. Mert minden bizottsági tag — pártkülönbség nélkül — csupán a főváros érdekeinek .a szem- szcígéből — méltányolni fogja azokat az előnyöket, amiket a főváros és az állam közti helyzet tisztázásában elérnünk 'sikerült. És itt, amint azt már többször kifejtettem, nemcsak az anyagi szempontok a döntők, hanem talán még inkább az elvi szempontok, ámbár az elért anyagi eredmények sem kicsinyleudők. De meg kell gondolnunk, hogy eddig- nem is lehetett költségvetést készítenünk, mert hiszen nem volt tisztázva a két tétel, hogy valójában mi is a főváros tartozása és követelése s így mindig bizonytalan és ismeretlen tétellel álltunk szemben, amellyel mindig fel lehetett borítani a leggondosabban összeállított költségvetési munkát is. Ma ellenben a bizonytalanság eltűnt, a két érdekelt fél megtalálta egymást, nincs többé kétséges kérdés, tisztán látunk és a számadási műveletet nem zavarják az eldöntetlen kérdések X-ej. Megteremtődött ezzel az a »bizalmi hangulat«, amit •én mindennél többre értékelek, s aminek haszna jelentkezni fog már a legközelebbi költségvetés összeállításában s még jobban ama pénzügyi tervek felfektetésében, melyek megoldása a tizenkettes bizottságra hárul s melyeknek — hitem és reményeim szerint — meg is fog az felelni. Abban a tudatban, hogy pártunk ezúttal is jó szolgálatot tett a fővárosnak s hogy munkájával csak mélyítette azt a becsülést és értékelést, amit eddig magának megszerzett és biztosított, ebben a meggyőződésben ajánlom a pártnak, hogy a polgár- mesteri előterjesztést vegye tudomásul s azt magáénak vallva, a közgyűlésen fogadja el. A pártértekezlet második programpontja: Dr. Gaár Vilmosnak, mint az újonnan megszervezett jogügyi bizottság elnökének az ismertető előadása volt a választójog kérdésében. Ezt a kérdést a bizottság két ülésen már előzetesen megvitatta, amit csak azért nem lehetett tovább folytatni, mert időközben az elnökségnek már fel kellett terjesztenie a párt állás- foglalását. Gaár Vilmos dr. a jogászember szakszerű tárgyilagosságával s elfogulatlan megállapításaival boncolta a javaslatnak a fővárosra vonatkozó intézMivel tartozik az állam a fővárosnak és a főváros az államnak Részletes elszámolás az állam és főváros egymással szemben való Követeléseiről Esztendők óta folyik a nagy vita állam és a főváros közit- a kölcsönös tartozások és követelések körül. Mind az állam, mind a főváros azt állította, hogy a másik féllel szemben jelentős követelése vám és folyton sürgették a számadások me-gejtését, az egyenleigi kifizetését. A városházám — legalább isi a bizotitsáigi tagok — sokáig azt hitték, hogy ez az egyenleg a főiváros javára néhány milliót gelernt és ezért keltett meglepetést legutóbb az a megállapodás, amellyel a főváros 15 millió' pengős tartozást vállalt el. Eddig azt hitték, hogy a fővárosnak van legalább ekkora, követelése. Az autonómia most részletes elszámolásit kér a polgármestertől e számadásokra vonatkozólag és végre nyilvánosságira kerülhettek: ezek az évek, évtizedek óta vitatott tartozások és követelések. E számadásokból azonban kiderül, hogy az állam 28,385.471 pengőt követel a fővárostól, míg a fővárosnak csak 10,713.098 pengős ellenkövetelése van, úgyhogy a főváros tartozásegye nlege 17,672.373 pengő. Igaz, hogy ezeket a tartozásokat, vagy legalább is azoknak egy részét, mindkét oldalról vitatják, any- nyit azonban a főváros is elismer, hogy 23.5 millióval tényleg tartozik az államnak, saját követeléseinek levonása után tehát tartozásegyenlege mégis 12.8 milliót tesz ki. Voltaképpen tehát csak 2.2 millióval nagyobb tart o zásegyenl eget vállalt magiára, mint amennyinek fizetésére kötelezettséget vállalt és e'z a 15 millió isi közel 2.7 millióval kevesebb, mint amennyit az állam követel. Hogy miiből adódnak a kölcsönös tartozások, azt az alábbi számadatok tüntetik fel: A főváros követel a miniszterelnökségtől' 212.238 pengőt, főleg- a Közmuinkafanács tartozása címén, csatorna járulék! és késedelmi kamat fejében. A belügyminisztériumtól d.131.986 pengőt, ebből a választói névjegyzék összeállításáért közel 1.6 millió., a hontalanná nyilvánított szegényházi ápoltak tartásáért 1.2 milliót, külföldi illetőségű szegényházi ápoltakért 462.700, a menekültek 'elhelyezésére használt iskolák helyreállítási költségeiért 368.000, a Fertőtlenítő Intézet költségleiért 160.150, internált hadifoglyok fertőtlenítéséért 15.500, tüdő vész elleni védekezés államsegélyeként 40.000, szegény jogon rendelt gyógyszerekért 157.400, útburkolási és csatornázási járulékokért 100.000 pengőt. A kereskeAlapvető, nagyszabású reformokra készül a Beszkárt delmi minisztériumtól 2,475.033 pengőt, a megszüntetett közlekedési adó helyett ígért kárpótlásért, 1.432.000, a hajóhíd ja vadalom megváltásáért 912.000. a hidak világításáért 114.500, a ferencvárosi kikötő útépítéséihez hozzájárulás címén 16.300 pengőt. A honvédelmi minisztériumtól 7,772.090 pengőt. A Pri- másibástya rendezési munkálataiért 110.000, laktanyák 'háborús kárainak helyreállítási költségeiért 515.500, a Gyáli úti katonai kórház úrijogelismerési díja fejében 41.800, a katonai célra igénybe vett iskolák helyreállítási költségeiért 45.800 pengőt. A kultuszminisztériumtól 1,648.110 pengő a követelés. Ezek: az egyetem részére átengedett kórházak után 570.000, az; állami színházak villainyfogyasztásáért 675.800, útburkolási járulékokért 67.000, a Nemzeti Színház bér hátraléka1 fejében 241.000, a Horthy Miklós' kollégium bárhátraléka fejében 94.600 pengőt. A \öldmívelésügyi minisztériumtól a mezőgazdasági termények vizsgálati díja címén 1,291.000 pengőt. A pénzügyminisztériumtól útburkolási és csatornázási járulékok miatt 46.160 pengőt. Végül az Állami Gépgyártól villanydíjtartozás címéin1 136.500 pengőt. Az állam követelése a fővárostól a. következő tételekből adódik: államrendőrségi hozzájárulási díjtartozás 20,240.500, ínségakció részére adott- államsegély 000.000, a Horthy-meniház építési költségéhez adott hozzájárulási rendeltetésellenes felhasználása miatt 450.000, a dunuhid-ak íentartásához való hozzájárulás elmaradt összege címéin) 2.8 millió, a közművek használati díjai címén (300.000, a Nemzeti Színház- tatarozási és egyéb költségeinek elmaradt megtérítése címéin 210.850. a Kémiai Intézet rész-éré veigyvizsgiá-lati díjak 33.500, a tatarozás ötévi hátraléka 3,320.000, végül az Államvasutak követelése a vásárcsarnoki (ki-szolgálási költségeknél 464.700 pengő. T SlHháflf ülnií)az eredő egyéb ildu Udllldmldüfilal bajoknál - hol más betét — biztosan gyógyít az „Imperator“ szabályozható lyíflf Orvosok rendelik, a és rugalmas lUUlíSUJUCICl, betegek használják „Imperator" V., Phönix u. 4. Telefon: 1-189-91 A tarifareform mellett a villamosközlekedés teljes átalakítását is előkészítik Ezen a héten befejeződtek azok az informáló jellegű megbeszélések, melyek a Beszkárt igazgatósága kebelében a küszöbönálló reformok ügyében folynak. A Független Budapest jelentette annakidején, hogy a kereskedelmi miniszter egyenes utasítására július elsején már életbe kell lépnie a Beszkárt újabb tarifarendszerének, tehát addigra e-1 kell készíteni a jól átgondolt új javaslatokat. A Beszkárt azonban e reformok keretében nemcsak viteldíj- módosításra gondol, hanem egyéb olyan reformokat is keresztül szándékozik vinni, melyek a vállalat gazdaságos üzemvitelét, a forgalom javítását és köny- nyítését célozzák. A sorozatos megbeszéléseken tehát napirendre kerültek — nem hivatalos formában — mindezek a kérdések is és az igazgatósági tagoknak, valamint a vasúti szakértőknek alkalmuk volt véleményeiket, ötleteiket elmondani. A javaslatok egész tömege hangzott ,el ezeken a megbeszéléseken. A Beszkárt ügyvez-etősége most feldolgozza a rengeteg anyagot és igyekszik kihámozni belőle- a reális elgondolásokat. Annyi már bizonyos, hogy igen sok hasznos terv merült fel és kerül majd kivitelre. A tarifakérdés tulajdonképpen másodrendű szerepel játszott az ankéten. A legtöbb javaslat arra vonatkozott, miként lehet kiemelni a kátyúból a villamosközlekedést, melynek mai állapotával a közönség .joggal elégedetlen. A közlekedés küszöbönálló reformja során tehát nagy gondot fordítanak a közlekedés megjavítására. Már meg is állapodtak több végrehajtandó intézkedésben. Ezek szerint mindenekelőtt a forgalmasabb útvonalakon a legsürgősebben az úttest közepére helyezik a villamosvágányokat, miáltal a közlekedés zavartalanabb és így gyorsabb lesz. Az eddigi közép refoktotések teljes mértékben beváltak, mert ez a rendszer elválasztja a villamost az egyéb járműforgalomtól. Ennek a rendszernek további kiépítése már tervbe volt véve, de most a program gyorsaid) végrehajtására fognak törekedni. A vagányok átépítése alkalmával új vágányrendszerre is térnek út Jelenleg a villamosok olyan vágányon közlekednek, mely kettős vágány, a kerék és a két vágány közötti vályúban fut. Ez a vágánytípus nagyon drága és semmi előnye sincs. E kettős vágány helyett a jövőben egyvonalú síneket fognak használni, úgyhogy a kerék nem a két sínfelület közötti mélyedésben halad, hanem magára az egyvonalú sínre fekszik majd rá. Ez a. vágánytípus majdnem feleannyiba kerül, mint a jelenleg használatos, sokkal könnyebb acélanyagból állítják elő1, elhelyezés© is kevesebb munkát, meg- költséget igényel. Az új vágánytípussai csökkentik az a Iáépít menyeik költségeit is. Számos olyan újítást vezetnek majd be, melyek a forgalom biztonságát, a közlekedés gyorsítását célozzák. Uj motorokat és fékeket szerelnek fel a kocsikra, a régi, jelenleg használaton kívül helyezett villamoskocsikat modernizálják: és ezáltal körülbelül 100 új kocsival növelik a forgalmi eszközök számát. A modernizált kocsik beállításával csökken majd a túlzsúfoltság, -a megszaporodott kocsipark pedig lényegesen javítja a közlekedés gyorsítását. Ami a tarifiális problémát illeti, ott elsősorban azt a két főkéndlést vitatták meg, vájjon szociális szempontok érvényesüljenek-e az új tarifarendszer keretében, vagy pedig távolsági tarifát állapítsanak-c meg. Az új tarifára nézve közel tucat javaslat merült fel, kezdve a tantusz,rendszer további kiépítésétől és variálásától az egységes viteldíjrendszerig. Most kidolgozzák ezeknek a tarifajavaslatoknak a valószínű bevételi kimutatásait. A Beszkárt igazgatósága február közepe táján kapja kézhez az ügyvezetés hatalmas elaborátumát és akkor fogják érdemileg megtárgyalni a már konkretizált javaslatot. Kárászy István rneddilis ilMCwnc» Az összes európai és amerikai autórugók raktáron, gyártás és javítás, amerikai rendszerű edzőkemence Budapest, VI., Aréna-út 65. Autóbejárat: Angyalföldi útról Teletop : 291-840. Alapíttatott: 1872.
