Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-11-30 / 48. szám

Függollßn Budapest A belügyminiszter és a főváros vitája a kórházi orvosok szavatossági biztosítása körül A Független Budapest írta meg- elsőnek, hogy a belügyminiszter nem hagyta jóvá a kórházi olya­sok szavatossági biztosításáról intézkedő szabály­rendeletet. A miniszter elvi szempontokra hivatko­zott, amidőn ilyen értelemben döntött. Arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a törvény értelmében a fjőváros közgyűlése csak a közigazgatás ügykö­rébe eső közügyekben alkothat szabályrendeletet, már pedig a belügyminiszter jogi felfogása szerint a szóbanforgó szavatossági biztosítás egyrészt olyan magánjogi ügylet, melynek megkötése az érdekelt felek önkéntes akaratelhatározásától függ, tehát a magánjog körébe tartozik, másrészt a kötelező meg­valósítás nem az önkormányzat, hanem a törvény- hozás kizárólagos joga. A törvényhozás kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések szabályozását pedig — mondja a belügyminiszter -— az önkormányzati testület törvényhozási felhatalmazás nélkül a ha­táskörébe nem vonhatja. > A polgármester nem nyugodott meg a miniszter elutasító döntésében és a tisztiügyészséget kérte fel jogi véleményadásra. A városházán az volt a felfogás, hogy a belügyminiszter jogi álláspontja téves. Hiába hivatkozott a belügyminiszter arra, hogy az OTBA létesítésével kapcsolatos kötelező biztosítást is icsak törvényes felhatalmazás alapján lehetett ke­resztülvinni, a fővárosnak más a jogi felfogása. A tiszti ügyészség szakvéleménye rámutat arra* hogy ha az OTBA a kötelező biztosítás egyik meg­nyilvánulási alapja, úgy a fővárosi tisztviselők Segítőalapját ugyanígy kellene minősíteni. Már pe­dig a Segítőalap élétrehívása, fenntartása és fej­lesztése nem törvényen és törvényes felhatalmazá­son, hanem a törvényhatósági bizottság elhatározá­sán alapszik, annak folyománya. Ha igaz az, — fejti ki jogi álláspontját a tiszti ügyészség — hogy a kötelező biztosítás bármely nemének megvalósí­tása a törvényhozás kizárólagos hatáskörébe tarto­zik, úgy a Segítőalapra vonatkozó rendelkezések és szabályrendeletek, törvényes alap híjján vannak és a belügyminiszter akkor, amikor ezeket a rendelke­zéseket magukban foglaló közgyűlési határozatokat és szabályrendeleteket jóváhagyta törvényes álla­pot kialakításában és fenntartásában működött közre. A miniszteri leiratból önként folyó ez a követ­keztetés beláthatatlan következményeket vonhat maga után. Olyan állapotokat teremthet, melyeknek a bekövetkezését megakadályozni elsőrendű közér­dek. A főváros szerint a kórházi orvosok szavatos­sági biztosításának szabályozása nem a magánjog- körébe tartozó egyszerű biztosítási ügylet, hanem a közigazgatás körébe tartozó olyan illet­ménykérdés, melyet a közgyűlés saját hatáskörében hivatott ren­dezni. E jogi érvelés és annak megfelelő alátámasz­tása mellett a ,főváros most újabb felterjesztést intéz a belügyminiszterhez. Arra kéri, vegye újabb vizsgálat alá a kérdést, tegye magáévá a főváros megdönthetetlen jogi ál­láspontját és hagyja jóvá a kórházi orvosok szava­tossági biztosításáról intézkedő szabályrendeletet. HOLUB SÖRÖZŐ épületasztalosüzeme Budapest, VII., Szug-ló-utca 99. Telefon : 297-712. sz. Budapesten egy idő óta rendszeresen folynak a levegővizsgálatok. A közegészségügy szempontjá­ból, annyira fontos művelet meglepő eredményekre vezetett, mert megállapították, hogy Budapest levegője rendkívül szennyezett. Megfelelő intézkedéseket tartanak -szükségesnek az állapotok megjavítására. Dr. Dabis László főorvos, a főváo-si Bakteriológiai Intézet igazgatója rend­kívül érdekes beszámolót terjesztett elő a leg­utóbb folytatott és eredményekben az eddigieknél is gazdagabb vizsgálatokról. A közelmúltban kere­ken 3000 esetben tartottak Budapesten levegővizsgá­tatokat, amelyek során a levegő legkülönbözőbb összetételére és tartalmára terjedt ki a figyelem. Az új megállapítások, sajnos, Budapest levegő­jének további, ha nem is nagymértékű romlását állapították meg. A főváros felett elterülő levegő­réteg még több gázt, kénsavat és egyéb káros ha­tású anyagot tartalmaz, mint amennyinek jelenlé­tét az eddigi vizsgálatok kiderítették. Az intézet véleménye szerint a fokozódó autóforgalom és a hazai szenek fogyasztásúinak növekedése okozza Budapest levegőjének romlását. A nehéz idők a közönség nagyrészét az olcsóbb hazai tüzelőanyagok használatára szorítják. A barnaszén, a brikett füstje, koronája egyre jobban szennyezi Budapest levegőjét. Az elmúlt évben 4 millió métermázsával növekedett Budapesten a szénfogyasztás, míg sokkal higiénikusabb kokszfo­gyasztás 10 százalékkal esett. Mióta a külföldi tü­zelőanyagok behozatalát megnehezítették és a hazai szenek használatát tették kötelezővé, a fűtési célo­kat szolgáló, kokszfogyasztás több, mint 0000 va­gonnal esett vissza. Ezen a téren csak akkor ér­hető el javulás, ha a füst és koromnélküli hőfor­rások, a koksz, gáz és villany olcsóbbak lesznek, a házitüzelő berendezéseket tökéletesítik és a közön­ség megtanulja a helyes tüzelést. rpeciális nxuíönürrö Üzeme. Az összes európai és amerikai autórúgók raktáron, gyártás és javítás, amerikai rendszerű edzőkemence Budapest, VI., Aréna-út 65. Autóbejárat: Angyalföldi útról Telefon: 291-840. Alapíttatott: 1872. az előkelő világ találkozóhelye Elsőrendű konyha, Dreher-sörök, polgári árak Budapest, IV, Kossuth Lajos u. 12 Az új vizsgálatok szerint elsősorban a Gyáli úton és a József körúton emelkedik a levegő szennytartalma. A pontos vizsgálatok nyomán történő helymegha­tározások nem törekszenek a főváros egyes részei­nek megbélyegezésére, mert hiszen köztudomású, hogy a sűrűn lakott, ipartelepekkel túlzsúfolt vá­rosrészek és útvonalak levegője sokkal rosszabb, mint a ritkábban lakott városrészeké. Egyes helye­ken a levegő szennytartalma évszakonként rendkí­vül változó. Vannak a városnak pontjai, ahol idő­szakonként a levegő, korom és gáztartalma meg­négyszereződik. A legtöbb korom a József körút környékén, a Szent István városban, a Tisza Kál­mán téren és a Horthy Miklós úton található. Va­lamivel jobbak a viszonyok a Margit körúton, a Kálvin téren, ezzel szemben a legtisztább levegőt a Fenyves uccai villanegyedben találták. A József körúti magas értékek oka minden bi­zonnyal a régi bérházak elhanyagolt kályhafűtése, az itt található sok fűtési góc, mint a Itókus-kór- haz, Corvin-áruház, Hungária-fürdő, Nemzeti Szíu- niz, meg a közeli szállodák. A Szemere ucca kör­nyékén sok a középület és hivatal, ahol központi l'fs,,.íiány^aí rossz kályhákban magyar szenek­kel tuteriek. Sok itt a kisebb-nagyobb ipartelep is, szélviszonyok szintén hozzájárulnak e környék levegőjének szennyeződéséhez. Ez a vidék az óbudai, újpesti és Váci úti gyártelepek füstjét első lerakó- c asként kapja. A Tisza Kálmán tér levegőjét első- sorban a Keleti pályaudvar rontja, míg a Horthy 1 ílvlos ut környékét a Műegyetem,, az elektromos centra!é é® a Gellért-szálló füstje szennyezi. Kiterjedt a vizsgálat arra is, hogy az esővízzel mennyi szenny hull le a vá­rosra. E colra 3 különleges készüléket szereltek fel a vá- Tos különböző 3 pontján. Nagyszámú pótvizsgálatot is tartottak és a kii­Budanest, 1938 november 30 —■ffffillli IBII! —HBBí CÍMamf&ifi, pu£itidu& éd katona Koller tanár utóda S/z&tieA, adu. fenyfíé^jéA/díe/z fáit V., Harmincad ucca 4 lönböző forgalmú, különféle járművek által hasz­nált útvonalak felett vizsgálták a levegő összetéte­lét. Az eredmények világosan megmutatják, hogy a porképződést főként a forgalom nagysága, miné- müsége ás az úttest szélessége befolyásolja. A hé­zagmentes burkolatoknál sokkal kisebb a porkép­ződés, mint a kockaköves úttesteken. Ez azonban csak viszonylagos eltérés, mert a hézagmentes burkolatokat főleg könnyű járművek használják, míg a nehéz teherjárművek által használt útvona­lak kockakövekkel vannak burkolva. A füst elleni küzdelem nemcsak nálunk van ál­landóan napirenden, hanem külföldön is mindenütt más-más füstmentes melegtermelű forrásokat igye­keznek teremteni és a törekvés arra irányul, hogy a villamosság és a gáz mellett elsősorban az olajfűtést vezessék he. Nálunk ez, az olaj drágasága miatt, sajnos, még messze van. Dabis László dr. 15 pontba foglalta össze javas­latait Budapest levegőjének megjavítására. Ezek a po.fitok a következőket tartalmazzák: 1. A középületek tüzelését fokozatosan ellenőriz­zék. 2. Tanítsák az iskolákban a helyes fűtést, a szakiparotokat, különösen a kéményseprőket ké­pezzék ki a füstmentes tüzelés terén. 3. Alkalmaz­zanak szakszerű fűtőszemélyzetet és a helyesen fütő­Parlament pince nyilvános étterem-söröző Az úri közönség találkozó helye Elsőrangú magyar-francia konyha Hangulatos cigányzene Telefon: 120-497 MÁRKUS IMRE IGAZGATÓ két jutalmazzák. 4. A műszaki és közegészségügyi servek együttműködését biztosítsák. Legfőbb feladat lenne a főváros füsttérképének felvétele a már megállapított füstgócok felvételével. 5. A gázt és elektromos áramot használják nagyobb mértékben a fővárosi és a magánépítkezéseknél konyha és fürdőszoba berendezéseknél, ß. Tegyék kötelezővé több helyen a koksztüzelést, a hajókon pedig a füst és kénmentes tüzelést. 7. A vasúti végforgal­mat villamosítsák. 8. Dolgozzák ki a városfűtési terveket és tegyék meg az intézkedéseket a tervek megvalósítására. 9. A főváros területén 3 százalék­nál magasabb .kéntartalmú szenet ne hozhassanak forgalomba. 10. A bűzös gyárövezetet a város déli részére telepítsék. 11. A vizes makadám utakat lássák el végleges hézagmentes burkolattal. 12. Az itt olajozást terjesszék ki a perifériákra, mert főleg onnan zúdul a por a városra. 13. Fokozzák a zöld felületeket. 14. Az aszfaltos utakat öntözés he­lyett mossák. 15. A portalan szemétgyűjtést ter­jesszék ki és a háziporolás helyett tegyék kötele­zővé a központi házi porszívást. Dugattyús-, körforaó- és turbina­szivattyúk, tüzoltószerek, aőz-, víz- és gázarmatúrák, útépítő gépek,köztisztasági szerek,gőz- fertőtlenitő berendezések, Job- bágy-féle barnaszéntüzelésű folytonégőkályhák, gépjárművek Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete Rt. Budapest, Vili., IVIúzeum körút 18 Telefonszám: 133-394 Megdöbbentő adatok Budapest levegőjének romlásáról Tizenöt pont a főváros levegőjéneK megjavítására

Next

/
Oldalképek
Tartalom