Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-11-16 / 46. szám
4 Függgflgn Budapest Budapest, 1938 november 16. Szegényes és szégyenletes volt Budapest zászlódísze a nemzet nagy ünnepnapjain Új szabályrendelet teszi kötelezővé a szebb és megfelelőbb lobogóhasználatot Két évvel ezelőtt alkotta meg a főváros á zászlószabályrendeletet. Ezt megelőzően sok vita folyt ai-ról, hogyan oldják meg ezt a kérdést, melyhez csak óvatos kézzel volt szabad hozzányúlni. A szabály- rendelet megalkotása elkerülhetetlen volt, mert nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmaknál sok jogos kifogás merült fel a nem megfelelő, szegényes lobogódísz miatt, amit a háztulajdonosok és házfelügyelők nemtörődömségével magyaráztak. A kitűzött lobogók is joggal voltak kifogásolhatók, mert egyes házakon elhasznált, régi, fakult, piszkos zászlók lengtek, hatalmas bérházakon pedig csak törülköző nagyságú zászlók voltak láthatók. De ami még kifogásolhatóbb, igen sok helyen nem vettek tudomást a nemzeti ünnepről és egyáltalán nem tűztek ki zászlót. A helyzet a szabályrendelet életbelépése óta javult. \ háztulajdonosokban részben felébredt a lelkiismeret, de az is lehet, hogy a szabályrendelet büntető- rendelkezései miatt most már kivétel nélkül lobogóval látják el ünnepi alkalmakkor házaikat. Csakhogy ez a fellobogózás még mindig nem elég lelkes, nem elég díszes és nem olyan, amilyennek lenni kellene. A mostani nagy nemzeti ünnep napjain, a magyarság feltámadásának örömteljes idején azt látjuk, hogy a házak fellobogózása — annak ellenére, hogy miden épületen látható a magyar nemzet trikolórja — nem egységes és esztétikailag nagyon is nívótlan. 'Nemcsak a lobogók nagyságóit kell kifogásolni, hanem főleg a zászlók elhelyezésé\t. Minden épületen más helyen leng a zászló, — ha ugyan leng — mert a legtöbb épületen a zászló fel van csavarodva a rúdra és egyáltalán nem láthatók. Sem a háztulajdonos, sem a házfelügyelő nem vesz magának annyi fáradságot, hogy a rúdra csavarodott zászlót helyrehozza és néha egész uccákon lobogók helyett csak zászlórudakat lehet látni. A jogos felháborodás és panaszok nyomán a pol- gürmester elhatározta, hogy az érvényben levő szabályrendelet megfelelő módosításával orvosolja a nemzeti érzületnek (Íííamféxfi, pxtlítíkuA é& katona Koller tanár utóda Sszene& adu. fényúépéfrzííoz jwt V., Harmincad ucca 4 azokat a sérelmeit, melyeket az ilyen esetek előidéznek. A polgármester utasította a közművelődési ügyosztályt, mely a lobogószabályrendelettel eredetileg is foglalkozott, készítsen javaslatot a szabályrendelet hiányainak pótlására. A tárgyalások ez irányban már megkezdődtek. Különböző külföldi példákat vesznek alapul és véleményeket hallgatnak meg. Kötelezni fogják a háztulajdonosokat, hogy a zászlókat az épület megállapított helyén tűzzék ki, tehát nem fordulhat többé elő az, hogy az egyik házon a kapu felett, a másikon a harmadik emelet magasságában, a szomszéd épületnek pedig a tornyán díszelegjen a trikolor. Egységes magasságot állapítanak meg uceák szerint és kötelezik a háztulajdonosokat, hogy a zászlókat mindig jókarban és ne a rúd* ra felcsavarodott, hanem lobogó állapotban tartsák. Ez egész más képet fog adni az ünnepeknek és az útvonalakon végigtekintve majd valóban díszes benyomást kelt. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a nagyobb uccafronttcil rendelkező házak tulajdonosait több zászló kitűzésére kötelezzék. Lehetetlen, hogy két-három uccára nyíló hatalmas bérpalotákon csak egyetlen árva zászló lengedezzék. Esetleg minden tízméteres uccafront után lenne kötelező egy-egy megfelelő méretű zászló kitűzése. Ez nem olyan nagy költség, mit a háztulajdonos ne tudna elviselni. Külön fogják ellenőrizni a lobogók idejében való kitűzését és ugyancsak idejében való bevonását, mert az is lehetetlen, hogy egyes házakon már egy-két nappal az ünnepek előtt lengjen a zászló, máshol pedig még napokkal, sőt hetekkel az ünnep elmúlása után is. Egy kis jóakarattal mindezeken a hibákon segíteni lehet. Külföldön már a legkisebb nemzeti megmozdulás, a legjelentéktelewebb ünnep is valóságos zászló- erdőt varázsol a városokra. Nemcsak egy-két zászló leng az egyes épületeken, hanem valóságos zászló- erdőt tűznek ki és a főbb útvonalakon minden egyes ablak mellett is zászlót látni. Nálunk sem okozna nagy költséget a lakóknak, ha legalább a főbb útvonalak mentén köteleznék az uccai lakások bérlőit, hogy ablakukon kisebb zászlókat függesszenek ki. A készülő szabályrendeletmódosítás során figyelembeveszik a különböző javaslatokat, azután a legrövidebb időn belül közgyűlés elé bocsátják az átdolgozott jogszabályt. IBANDL FERENC j ^^7ERMEI^udapesO^Nb^enilet^^ózseM'vörú^4ó Kitelepítik a Szentkirályi uccából a Stühmer-gyár üzemét A gyár kedvezményes olcsó telket'kap a fővárostól Megírta a Független Budapest, hogy a főváros minden tőle telhető eszközzel elősegíti a belterületeken működő gyárak és nagyobb iparvállalatoknak a külterületre való kitelepülését. Ezek érdekében előnyös feltételekkel juttat a külterületeken telket a kitelepülő gyáraknak. Az utóbbi időben már több Hyeü. megállapodás jött leltre a főváros és egyes nagyobb gyárak vezetősége között. így többek között A Stühmer-féle csokoládégyár is megállapodott a fővárossal, hogy a Szentkirályi uc- eában lévő üzemét megszünteti és a perifériákon létesít nagyobbarányú új gyárat. A tárgyalások során a Nádasdy ucca, Vágóhíd ucca és Vaskapu ucca által határolt városi telek- komplexumnak egy 2700 négyszögöles részét engedték át a Stühmer-gyárnak, 145.000 pengő vételáron. Különféle kikötéseket vettek fel a megállapodásba. így többek között a szerződésben leszögezték, hogy az új gyártelep üzembehelyezésével egyidőben a Szentkirályi uccai gyár üzemét meg kell szüntetni. A telken a csokoládégyáron kívül csak alkalmazotti lakások építhetők. Ezeket a tulajdonjogi korlátozásokat telekkönyvi- leg is be akarják jegyezni. A Stühmer gyár most azt az ajánlatot tette a fővárosnak, hogy a kialkudott 145.000 pengős vételáron felül további 15.000 pengőt hajlandó fizetni, ha a főváros lemond az előbb említett tulajdonjogi korlátozások bejegyzésétől. A vállalatnak ugyanis egyéb tervei is vannak a megszerzendő telekkel és nem akar abba a helyzetbe kerülni, hogy a telekkönyvileg bejegyzett korlátozások miatt üzleti elgondolásait esetleg ne valósíthassa meg. A főváros elfogadta az ajánlatot, amely szerint a Stiihmer-cég még 15.00(1 pengőt fizet a telekért és ennek fejében a tulajdonjogi korlátozásoktól eltekintenek. A gyár vállalat még így is olcsóbban kapja a telket, mint amennyi a forgalmi érték. Valószínű, hogy a fővárostól megvásárolt telken felépítendő új gyár üzembohelyezéso után is megtartják a Szenkirályi uccai gyárat. A közeljövőben a főváros több más gyárvállalat j kitelepítéséről is tárgyal és ezek számára is kedvez- > ményes áron biztosít telkeket az új gyár építéséhez. í Apostolok Sörözője Budapest, IV., Kígyó ti. 4-6. Tel. 188-239 A főváros folytatja az iskolai Kirándulások szervezését Részletes beszámoló az iskolai kirándulások eredményeiről Az iskolai kirándulások ügye mostanában többször szerepelt a nyilvánosság előtt, annak kapcsán, hogy egyes bizottsági tagok elszámolást és felvilágosításokat kértek ezeknek a kirándulásoknak a költségeiről és szervezéséről. A polgármester néhány héttel ezelőtt már közzétett egy jelentést, de mert az abban foglaltak nem elégi tettéi; ki az érdeklődőket, most bővebb beszámolót is készített. Az újabb jelentés rámutat arra, hogy az iskolai tanulmányi kirándulások kétfélék. Készben az iskolák igazgatói rendeznek kisebb helyi és környéki kirándulásokat, részben a közoktatásügyi ügyosztály szervez hazai és külföldi tanulmányi kirándulásokat. Ezek szervesen kapcsolódnak bele az iskola tanító és nevelő munkájába. De főleg nemzeti szempontból van ennek különös jelentősége, mert a tanulókkal megismertetik hazánk történelmi, gazdasági és kulturális tekintetben fontos helyeit, növelik a nemzeti öntudatot és a hazához való ragaszkodás érzését. Bár a kirándulások alapgondolata a honismertetés, mégis félévenként legalább egy külföldi kirándulást is rendeznek, hogy a tehetősebb tanulók külföldre szintén a tanárok tervszerű vezetésével utazzanak ős szakszerű útmutatással tekintsék meg a látnivalókat. Ezeknek a kirándulásoknak költségeit olyan alacsonyra szorították le, hogy azokon még a szegény tanulók is részt vehetnek. Példa erre a bécsi háromnapos kirándulás, melynek költsége, a szórakozást is beleértve, 22.50 pengő volt. A főváros anyagilag támogatja ezeket a kirándulásokat. A költségvetésben 60.000 pengő van felvéve ilyen célra. Ebből az összegből fedezik a jó előmeneteld szegény tanulók kirándulási költségeit, a rendezők szervezési költségeit, a tanulók villamos- és auto- buszkiadásait. A befizetett részvételi összegek elszámolása a legteljesebb ellenőrzés mellett történik, amit a számvevőség is igazol. A főváros a jövőben is folytatja ezeknek a tanulmányi kirándulásoknak a szervezését és az egész tanévre kiterjedő részletes programot dolgozott ki, Balázs vendéglő Hűvösvölgy villamos végállomás, egész télen át nyitva. Tel.: 164-079 Új ötlet Feszty Magyarok Bejövetele körképének elhelyezésére Máté-Törék Gyula ny. testőrezredes indítványa A Független Budapest már sokszor adott hangot azoknak a kívánságoknak, amelyek a Magyarok bejövetele körkép megfelelő elhelyezésére irányultak. Számtalan terv merült már fel ennek a nemzeti kincsnek szebb, méltóbb környezetbe való helyezésére, mégis Festy Árpád remekműve ma is a vurstli vásári látványosságai közé számít. A körkép megfelelőbb elhelyezését az akadályozza, hogy a kép m agáin részvény társaság tulajdona, amelynek nincs pénze méltóbb környezetnek a megteremtésére. Most Máté-Törék Gyula, ny. testőrezredes vetett fel érdekes javaslatot. L- Az egész magyar művészvilágnak, — mondja Máté-Törék Gyula — festőművészeknek, építőművészeknek, tudósainknak és a TESz-nek egyetemlegesen kellene eljárnia a kultuszkormánynál és a fővárosnál a Magyarok bejövetele körkép érdekében. A nemzetnek legközelebbi cselekedete kell hogy legyen, hogy ezt a képet jelenlegi kegyeletetsértő helyéről méltó keretbe állítsa. A Szabadság térre. Mert itt van négy irredenta szobrunk, Magyarország virágtérképe, az országzászló és a magyar fájdalom szobra. Nemzeti szempontból ennél méltóbb keretet nem lehet elképzelni. A körkép csarnoka magyar nemzeti templom, történelmi kegy-hely lesz, ahol minden iga® hívő magyar erőt, fanatikus hitet, ihletet meríthet trianoni rabságunkban. E templom elé vélem Vastagh György műtermében készen álló fenséges Árpád-lovasszobrot állítani. Máté-Törék Gyula azt javasolja, írjanak ki pályázatot a Magyarok bejövetele új épületére, a következő feltételekkel: az épület a honfoglalás korához hű ősmagyar jellegű legyen. Magyaros jellegével példát mutasson arra, hogyan kell magyarul megteremtemi valamit. Legyen méltó és beilleszkedő a környezetbe. Az érdekes terv most újból napirendre tűzi a Magyarok bejövetele körkép évtizedek óta vajúdó sorsát és ezúttal talán találnak is alkalmas megoldást. FLÖRA FEST, TISZTÍT Üzem: Vilmos császár út 4. T. 180-2 Budai központ: Török u. 2. T. 366-6 Vitéz Pálmay Ferenc villamossági, légoltalmi anyagok és szerszámok Budapest, VI, Csengery-utca 51. Telefon 122-140
