Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-10-26 / 43. szám

Budapest, 1938 október 26. Függgflgn Budapest 3 Á pénzügyi bizottság kedvező megállapításai az új költségvetéssel kapcsolatban Helyesli és magáévá teszi a bizottság a polgármesternek a költségvetésre vonatkozó szempontjait A fpváros törvényhatósági bizottságának köz­gyűlése kedden, október 25-én, kezdte tárgyalni az 1939. évi költségvetés tervezetét. Előreláthatólag a közgyűlési vita ez alkalommal lényegesen rövidebb lesz, mint máskor, mert az új költségvetési tervezettel a törvény- hatósági bizottság minden tekintetben meg van elégedve és ezt a megelégedést a pénz­ügyi bizottságban is már kifejezésre juttatta. A közgyűlés elé a pénzügyi bizottság előterjeszté­sével párhuzamosan került a polgármester javaslata. A pénzügyi bizottság a lefolytatott tárgyalás ered­ményeként az új költségvetésre vonatkozóan a kö­vetkező megállapítást és javaslatot hozta: — A polgármester által a költségvetés elkészíté­sénél követett szempontokat és pénzügyi elveket he­lyeseljük. Egyetértünk a polgármester úrnak azzal az álláspontjával, hogy az 1939. év költségvetését az adók és üzemi árszabások emelése nélkül, kiegyen­súlyozva kell megállapítani. Bár a költségvetésnek -hiánymentes megállapítása csak a legnagyobb taka­rékossággal, a szükségletek nagymérvű megszorítá­sával, a dologi kiadások és a csaknem kizárólag be­ruházási célokat szolgáló rendkívüli kiadások csök­kentésével érhető el, az 1938. évi költségvetés végle­ges megállapítását megelőzően a kormányhatósággal folytatott tárgyalások és az idei végleges költség- vetés megállapításánál történt közgyűlési állásfogla­lásból adódó helyzetben ezt az eljárást látjuk a leg­célszerűbbnek és a legindokoltabbnak. A most emlí­tett okokból helyeseljük a polgármester úrnak azt az el­járását, bogy a költségvetés tervezetében a légoltalmi kiadásokat nem irányozta elő fogadtuk Cselényi Pál bizottsági tagnak azt az in­dítványát, hogy a polgármester a már régebben kilátásba helyezett egyetemes és a terhek igazságos el­osztásán alapuló adóreformot a kormánynál sürgesse ki. Különös jelentőséget tulajdonítunk ebből a szempont­ból a kórházi kiadások és bevételek közötti eltérésnek és kívánatosnak tartjuk olyan intézkedések megté­telét, amelyek a múltban jelentős tömegűvé vált, a főváros által külön áldozatokkal rendezett közkór­házi hiányok újabb fellépését megakadályozni len­nének alkalmasak. Az előterjesztés ezután ismerteti azokat a vál- i toztatásokat, amelyeket a pénzügyi bizottság a költ­ségvetés egyes tételein végzett. Az elfogadott javas­latok alapján a felekezeti segélyeket 29.380, a feleke­zeti rendkívüli segélyeiket 24.000, az Erzsébet szere­tetotthon-kórház gyógyszerelőirányzatát 4000, a Bu­dapesti Önkéntes Mentőegyesület segélyét 19.500, az egészségügyi intézmények segélyezését pedig 1620 pengővel emelték. A többi kiadás fedezésére a fő­város a bevételi oldalon a fogyasztási adóból vár­ható jövedelmeket 60.000, a vigalmiadó jövedelmet 15.000, a részvényárfolyamnyereségből várható jöve­delmeket 35.000 pengővel emelte. A pénzügyi bizottság számos indítványt tett magáévá és több előterjesztett indítványt ta­nulmányozás végett kiadott a polgármester­nek. Az elfogadott indítványok a következők: Cselényi Pál javasolja az adóreform megsürgetését, az adó­összeírásnál a törvényes rendelkezésekben előírt tit­kosság megóvását, a kereseti adót, földadót és ház­adót fizető hadiroikkantak, tűzharcosok és vitézségi éremtulajdonosok részére az 5—30 százalékos adóked­vezménynek a jövedelmiadóra való kiterjesztését, a kedély- és idegbeteggondozás intézményesítését. Har­rer Ferenc javaslatára utasították a polgármestert, hogy a műszaki igazgatás újjászervezésére készítsen javaslatot. Elfogadták Horovilz Gábor indtíványát a Szent László utat keresztező uccák sürgős rende­zésére, megfelelő élelmiszerkészletek elraktározására. Kozma Jenő indítványára kimondták, hogy a kisegítő köztisztasági altisztek véglegesen státusba való át­minősítéséről a polgármester sürgősen intézkedjék. Müller Antal indítványára elhatározták, hogy lépé­seket tesznek a sertésértékesítő alaphoz való hozzá­járulás megszüntetésére, a gázműveknél alkalmazott gázlámpakezelők szabadnapjának biztosítására. Ré­vész Mihály indítványozta a szobakonyhás és két- szobákonyhás munkás- és tisztviselőlakások gyor­sabb ütemű építését, a fővárosi üzemekben dolgozó munkások béreinek megfelelő nívón tartását, a vá­rosi üzemekben olyan új munkásrend intézményesí­tését, amely a napi nyolc órai munkát biztosítja, az üzemi munkások remunerációjárnak egységes ren­dezését, a főbb útvonalakon kerékpárutak létesítését. A polgármesternek tanulmányozás végett kiadott indítványok a következők voltak: Cselényi Pál java­solja a XII. kerület határának kiigazítását. H or ovit z Gábor a HEV-nél három esztendőnél régebben szol­gáló alkalmazottak kinevezését sürgette. Müller An­tal a gépészeti státus létszámának felemelését java­solta és a fővárosi kertészetnél segédtiszti állások szervezését. Javasolta továbbá valamennyi városi üzemnél és intézménynél a családi bér bevezetését, szabadságidő ren­dezését és az órabéres munkások és alkalmazottak automati­kus előlépésének biztosítását. Révész Mihály olyan új illetménytervezet kidolgozását (kérte, amely az üzemi alkalmazottak számára visszaállítja a régi já- í randóságokat. Javasolta a gáztarifának a kisfogyasz­tók számára történt leszállítását és hogy a Beszkárt a műszaki és segédmunkások részére több ruhaneműt szolgáltasson ki természetben. Megkezdte a közgyűlés a főváros költségvetésének tárgyalását Zsitvay Tibor, a NÉP elnöke a költségvetésről nyilatkozik a Független Budapest munkatársának és a magunk részéről is javasoljuk, kérje fel a köz­gyűlés a kormányt, hogy a légoltalmi kiadások fe­dezésére a fővárosnak í millió pengő hozzájárulást engedélyezzen. Ezt az állásfoglalásunkat az a felfo­gás irányította, hogy az 1938. évi költségvetés meg­állapításával kapcsolatos intézkedéseknek az volt a célja, hogy a flőváros háztartása a jövőben is pénz­ügyileg kiegyensúlyozottan legyen vezethető. Ez a cél azonban csak akkor valósítható meg, ha a fő­város pénzügyi egyensúlyára kiható tényezőkben változás nem áll be. A közgyűlés a főváros helyre­állított háztartási egyensúlyának meg'óvása és a jövőre való biztosítása érdekében már korábban fel­kérte a kormányt, ne hárítson a fővárosra a jövő­ben olyan újabb terheket vagy feladatokat, amelyek a főváros kiadásait növelik, vagy pedig ha ez elke­rülhetetlen, úgy az újabb terhek vagy feladatok fe­dezésére egyidejűleg megfelelő összegű tíj bevételt adjon a. városnak. Miután a légoltalmi kiadások vi­selése a főváros teherbíróképességét meghaladja, Zsitvay Tibor, a NÉP fővárosi szervezetének el­nöke, a küszöbön álló költségvetési vitára való te­kintettel, csütörtökön értekezletre hívta össze a párt tagjait, amikor is behatóan minden kérdést meg­vitató megbeszélést tartott a párt tagjaival. Az ér­tekezlettel lapunk más helyén részletesen foglal­kozunk. A Független Budapest munkatársának volt al­kalma az értekezlet után ZsiSvay Tibor elnökkel a főváros ezeket a kiadásokat csak akkor irányozhatja elő, ha egyidejűleg fedezetül megfelelő hozzájárulást kap. az előkészítő munkáról beszélni, aki a következő­ket mondotta az értekezlet munkájáról és a szőnye­gen lévő és a pártot foglalkoztató kérdésekről: mikor kijelentem, hogy ma már sokkal nyu- godtabb érzéssel figyelhetjük a főváros ház­tartásának menetét, mint néhány évvel ez­előtt, amikor még mi magunk sem voltunk tisztában, hogy miként is állunk voltaképpen a költségvetésünkkel. Ma, — szerencsére és hála a minden erőt összefogó összetett mun­kának — másként áll a helyzet s elmondhat­juk, hogy a főváros gazdálkodása olyan preciz és tiszta munkának az eredménye, ami minden kritikát kibír és minden bizal­mat megérdemel. — Ezt az örvendetes tényt honoráljuk mi akkor az egész pártban, mikor a költségvetési munkára lelkiismeretesen felkészülünk, hogy ott olyan kritikát gyakoroljunk, amilyet ez a munka valóban megérdemel. Amint a sajtó beszámolásából megállapít­ható, a közönség nagy lelki megnyugvással vette a költségvetés elkészítésének bejelenté­sét s nagy lelki nyugvással vette tudomásul, hogy sem az adó emelésére, sem az üzemek drágítására nem került sor s a költségvetést meg lehetett tartani, még pedig olyan keretek között, melyek egy fejlődni akaró és vágyó főváros életfeltételeinek megfelelnek. Nagy és felelős munkát kellett elvégezni, hogy ez az annyira áhított költségvetés létrejöhessen. S mi csak ezt a nehéz, felelősségteljes munkát méltatjuk, mikor a költségvetés vitáját olyan szintre igyekszünk emelni, ami ennek a jóval harmadmilliárdon felüli költségvetésnek meg­felel. Ha az adminisztráció megtette a magáét s derekas munkát végzett, azt hiszem, a ver- venyben nem marad alól az önkormányzat szerve: a törvényhatóság sem. _____________________ (Zs. J.) Za gora Zoltán Vili, Eszterházy-utca 2o’ Telefon: 136-911 Alapítva: 1910 GYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és iroda, állónaptát különlegességeket. Telefonkönyv védőtáblákat, noteszeket üléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák — Helyeseljük az üzemek feleslegének a költség­vetési előirányzatban való csökkentését és a felújí­tásra szolgáló tartalékok kielégítőbb javadalmazását szolgáló intézkedéseket is, mert az üzemi vagyon megóvását üzempolitikai és pénzügyi okokból elengedhetetlennek tartjuk. Amikor azonban helyeseljük azt az álláspontot, hogy a főváros háztartási helyzetét a kormány részéről nyújtandó támogatással egyensúlyban kell tartani, rámutatunk arra is, bogy a kiadások bizonyos vo­natkozásokban szükségszerűen előálló emelése indo­kolttá tenné, hogy a főváros kiadási és bevételi le­hetőségei átvizsgáltassanak és a főváros háztartási helyzetének pénzügyi megalapozottsága e vizsgálat alapján teendő intézkedésekkel több évre biztosít- tassék. Ezért örömmel fogadjuk a polgármester úr­nők a költségvetést bemutató beszéde során tett azt a bejelentését, hogy egy több évre szóló munkaprogram és a be­ruházások fedezetének ügyét a költségvetés letárgyalása után a 12-es pénzügyi bizottság elé kívánja terjeszteni. Azok közül az intézkedések közül, amelyek a fő­város pénzügyi egyensúlyának hosszas időre való megóvása céljából kívánatosnak látszanak, már most felhívjuk a figyelmet, egyrészt a főváros közigazga­tása és üzemi igazgatása további racionalizálásával adódó megtakarítási lehetőségekre, másrészt pedig a főváros bevételeit is érintő adóalapok helyesebb ki­munkálására és a bevételek fokozásának lehetőségé­re. Ezt a lehetőséget tartottuk szem előtt, amikor cl­Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk ■ IV., Apponyi-tér5 ^Telefon: 184-334 — A költségvetési vitában nyilatkozik meg — mondja az elnök — minden párt fegyelme és vitalitása. Eddigi tapasztalataim szerint pártunk munkája, szakszerű, mindig a főváros egyetemes érdekét szolgáló felszóla­lásai általános méltánylásra találtak s azt a meggyőződést érlelték, hogy a párt »minő­ségi«. versenyben méltó ellenfél, melynek ál­lásfoglalása tárgyilagossóig a, egymagukban is biztosítani tudják az általános figyelmet pártunk munkájával szemben. Hogy ez a munkásság minél hathatósabban szolgálhassa az egész főváros érdekeit s hogy a bizottsági tagok ne csak a maguk kerületük részletkér­déseit ismerjék, hanem az egész Budapestet érintő kérdésekkel is behatóan foglalkozhas­sanak, azért tartjuk különösen ilyenkor a költségvetési viták előtt olyan sűrűn az érte­kezleteket, amelyek alkalmat adnak arra, hogy minden kérdés felvetődvén, azt minden bizottsági tag minden oldalról megismerhesse éppen a vitán keresztül. Nem szabad elfeled­I nünk, hogy az állami költségvetési összeg 1200 millió pengőjével szemben itt csaknem 400 millió pengő sorsáról történik döntés. Tehát egyharmad összegről, mint maga, az ál­lami költségvetés. Fel sem lehet tételezni, hogy az önkormányzat egyes tagjai, a tör­vényhatósági bizottsági tagok ne éreznék át azt a felelősséget, amit ennek az óriási összeg­nek a. kezelése mindenki részéről igényel, aki ebben a sáfárkodásban részt vesz. S én, mint egyik fővárosi pártnak, a kormánypártnak elnöke, csak boldogan tudom leszögezni és méltatni azt a nagy odaadást, melyet egyrészt a költségvetést előkészítő, ügyosztályok, mint adminisztráció, másrészt a bizotlságiok, mint önkormányzat, ez óriási munka, összeállításá­ban kifejtenek. — Tálán nem mondók szubjektív dolgot, Skriván F

Next

/
Oldalképek
Tartalom