Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-08-31 / 35-36. szám

35—36. szám IARMINCHARMADIK évfolyam 1938 augusztus 31 Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 117-981 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA mamiim immwmiwwmurm i w———wwinMi—iiiwwi ii.nwwi h- Berlin, Bled, Budapest A politika és diplomácia boszorkánykonyhájéban talán még sohase volt nagyobb a sürgés-forgás, mint éppen most, nyár végeztével, az őszi munka- idény kezdetén. Azok a kiválasztottak, akik a világ- sorsát intézik, rendkívüli erőfeszítést tesznek, hogy megmentsék az emberiség békéjét és ezzel együtt az európai civilizációt, a fehér ember kultúráját, ame­lyet pusztulás fenyegetne, ha lángba és vérbe bo­rulna ez a sokat szenvedő, örökké háborgó világrész. | A magyar nemzet ezekben a súlyos napokban bizakodva tekint elhivatott vezetői felé. Ha van, ami biztonságot, reményt, hitet ad nékiink, hogy a fejünk felett gyülekező viharfelhőktől nem kell félnünk, hogy házunk tájékát elkerüli az Európát fenyegető veszedelem, úgy az nem egyéb, mint az a tudat, hog-y Magyarország élén olyan férfiak állanak, — köztük legelői és mindenekfelett Horthy Miklós kor­mányzó — akiknek bölcsessége, tudása és tökéletes hozzáértése keresztülvezeti majd a nemzet hajóját a ránk leselkedő Schyllák és Charybdisek közt. A Csonka-ország akkora nyugalommal tekinthet, a kö­zeljövő felé, mint kevés állama ennek a különös, izgága Európának. Két hatalmas világbirodalom áll mellettünk a föilénk tornyosuló viharfelhők közt. A hatalmas, most kialakuló olasz világbirodalom és az újjászüle­tett Németország, a 70 milliós óriási birodalom, amelyhez hasonló még sohasem volt Közép-Európában. Büszkék és boldogok lehetünk, hogy ilyen barátaink vannak, büszkék és boldogok, ha azt látjuk, mint .ahogyan éppen a legutóbbi napokban láttuk, meny­nyire becsülnek bennünket barátaink. Kétségtelenül része van ebben a megbecsülésben azoknak az érté­keknek is, amelyek a magyar nemzet egyéniségében, földrajzi helyzetében, politikai, gazdasági és katonai erényeiben jelentkeznek, de egészen bizonyos, hogy mindezek a nagy nemzeti értékeink sokat veszítené­nek súlyukból, ha nem olyan kiváló egyéniségek reprezentálnák azokat, mint mostani vezetőink. A nyugati magyar határtól Kielen, Hamburgon, Berlinen és Nürnbergen keresztül, vissza a határig, egyetlen diadalát volt a kicsiny Magyarország kor­mányzójának és feleségének, valamint a kíséretében volt államférfiaknak utazása. Olyan fénnyel, szere- tetettel és hódolattal fogadták őket, hogy sokkal nagyobb, katonailag és gazdaságilag többszörösen súlyosabb erejű ország is büszke lehetne erre a fo­gadtatásra. Mint egyenlő felet üdvözölte és vendé­gelte falai között a magyarság vezérét és vezetőit a Németbirodalom, kifejezve ezzel az állami szuveréni- tásunk teljességének ielismerését: azt, hogy ha terü­letben és népességben kisebbek vagyunk is, függet­lenség és állami egyenjogúság tekintetében ép olyan teljesek vagyunk, mint akár a világ leghatalmasabb országa. Különös találkozása a történelem játékainak, hogy ugyanakkor, amikor német szomszédunk és barátunk ilyen impozáns formában fejezte ki a vi­lág előtt — szinte demonstratív formában — a ma­gyar állammal szemben való érzelmeit és felfogá­sát, ugyanakkor Európa egy másik pólusán, a jugo­szláviai Bledben három kevésbé barátságos szomszé­dunk egyidejűleg szintén elismerte (ha talán keve­sebb örömmel is), hogy függetlenek, egyenrangúak és teljes jognak vagyunk. A világháború óta, a mon­archia bukása óta, most első ízben történt, hogy a Csonka ország teljes szuverénitását nyilvánosan deklarálták azok is, akik eddig minden eszközt fel­használtak arra, hogy állami létünk teljességét csök­kentsék, nemzeti életünk függetlenségét megcsor­bítsák. A nyugati nagy államok diplomáciája, éppen úgy, mint ezeknek az országoknak a sajtója is, el­ismerte, hogy azok a külpolitikai eredmények, ame­lyek az elmúlt héten minden magyar szívet erősebb dobogásba hoztak, a magyar kormány nagy sikeréi jelentik. Győzött a magyar külpolitika, olyan diadalt aratott, amilyenre nem volt példa a világháború óta. Az önérzet, a magyar erő politikája aratott győzel­met Európa minden pontján az elmúlt héten: az az önérzet és erő, amelyet az Imrédy-kormány fejez ki, megalakulásának első pillanata óta. Ez okozza, hogy bizakodással, teljes optimizmus­sal nézzünk a legközelebbi jövő elé, bármilyen vi­haros is a láthatár. A magyar front egységes és ha diadalmasan álltuk meg helyünket Berlintől Bledig, nem félünk az ezután következő időktől sem. Budapest ma erősebb, mint valaha és ezt már tudo­másul vette az egész világ. SZEJVDY KÁROLY polgármester a főváros legidőszerűbb kérdéseiről nyilatkozik a Független Budapestnek „Megnyugtathatok mindenkit, hogy újabb megterheléssel nem akarjuk sújtani a polgárságot s nem is fogjuk A főváros életében valódi határnapot jelent Szent István király napja. Ez hozza a beállott nyári teljes szünetbe a köze­ledő ősz és tél mozgal­mát és elevenségét. Fokmérővé vált már ez a nap. Ezen keresztül megmérhető az az erő- gyarapodás, amit a fő­város egy év alatt nagy céljai: a teljesen kiépí­tett idegenforgalom, a ; nemzet nagy napjának országos arányú megün­neplése terén tett. Csodálatos módon ennek a napnak a han­gulata átárad az egész városházára. Senki nem tudja magát vértezni el­lene. De nem is akarja. Szinte különös büszke­séggel élvezi, hogy egy gyönyörű nap emléké)- vei zárni be a nyár s indul meg az új munka. Szendy Károly Ha a jelekből ítélni lehet: az idén nagyon ke­csegtető kilátások között indul meg az őszi munka a városházán. A szabadság, a pihenés felfrissítette a városháza urait s a rendbehozott, széppé vará­zsolt városháza most bontakozik ki teljes szépsé­gében. Szembetűnően jelentkezik a nyár jótékony ha­tása a városháza gazdáján: Szendy Károly polgármesteren. Valóban jót tett neki a nyaralás, olyan üde, igazi hamisítatlan »vidéki« színt hozott be magával, mintha csak a gyöngyösbokrétától kapta volna ajándékba, merő hálából, mert hogy ennek a pá­ratlanul szép és kedves, most már hála Istennek végleg meggyökeresedett pesti »specialitásnak« olyan hűséges barátja és támogatója. Mikor magáról a nyári pihenésről beszél, azt mondja Szendy Károly polgármester — Tudja Isten, valahogyan mégis csak úgy van, hogy azok, akik beleélik magukat egy bizonyos munkakörbe, amit szeretnek és amit lélekkel kezelnek, nem is tudnak valójá­ban kiszakadni, már legalább is úgy nem, hogy ne is törődjenek munkakörükkel egész szabadságuk alatt. Azt hiszem: ez nem is le­hetséges. A lélek munkája nem is olyan, mint a testi munka. Nem úgy van itt, mint amikor kikapcsolom az áramot s egyszerűen csak sö­tétség marad az eddigi világosság helyén. A magam példájából kiindulva, csak azt tudom mondani, hogy van száz és száz kérdés, ami bizony el­kísér hazáig, sőt az ebédemig, az esti kísér hazáig, sőt az ebédemig, az esti pihenésemig, hogy őszinte legyek; még helyet követel magának az éjszakai ál­momban is. És ez nem is csoda s nem is lehet ez másként. Fellendül a gazdasági élet — Hogy van méltóságos uram megelégedve Budapest gazdasági életével s az idei Szent Ist- ván-nap sikeréven — — Már a tavasszal megmondottam, hogy a vésztjósló sötétenlátást korainak és elha­markodottnak tartom, mert libgy egy 'hely­zetről tiszta képet alkothassunk, meg kell várni a kijegecesedést. A gazdasági életben vannak pillanatok, amikor kedvezőtlennek látszik a helyzet, de ami aztán megváltozik és kedvezően alakul. Hogy mennyire gyors- ítélkezésü a nagyközönség, azt mi sem bizo­nyítja jobban, hogy az úgynevezett »An­schluss«. sem, volt elég indok a szemében, hogy a gazdasági élet bizonyos r »zökkenőjét« ilyen nagy változás után ne találta volna, természe­tesnek. Pedig hogy milyen nagy változást je­lent ez egész gazdasági életünkben, azt az is bizonyítja, hogy egyes kérdések, például a fakérdés, még mindig nincsen végleg lezárva Ausztriával és még mindig a megoldandó kérdések közé tartozik. Ezt csak példának hozom. De a gaz­dasági élet ereje és egyre izmosodó egészsége mellett tesz tanúságot, hogy még ilyen nagy változások mellett is nyugalom van s az egyensúlyt nem hogy elvesztettük volna, hat­nem minden vonatkozásban tapasztaljuk a rendes vágányokra való visszatérést, sőt a fokozódó bizalmat és a lendületet is, ami miatt pedig olyan sok vfolt a panasz a tavaszi időszakban. — Én már akkor is jeleztem, hogy korai­nak tartom a kishitűséget s a helyzetet fel­tétlenül »átmeneti« feszültséggel tudom csak magyarázni és indokolni. Nos, a ma adatai teljesen indokolják bizakodásunkat. Az építkezés is nagyobb lendületű most, mint tavasszal volt s a hivatalos kimutatás is arról számol be, hogy az idegenforgalom is kedvezően megin­dult s akik a Szent István-napi forgalomtól várták a fellendülést, azok nem is csalódtak. 7t Szent István ünnepségek sikere — Ezidén értük el először, hogy a Szent Ist­ván-napi tűzijáték komoly és általános elisme­rést váltott ki minden oldalon, még azokon a helyeken is, ahol ezt az ünnepi számot_ szívesen tették mindig a tréfa és a. lekicsinylés céltáb­láiéivá. Ezidén legfeljebb csak azt hozzák fel ellene, hogy túl rövid volt. — Ez jó jel s annyit jelent, hogy valóban tetszett. Mert ha nem tetszett volna, örültek volna, hogy minél előbb vége van. De mindez

Next

/
Oldalképek
Tartalom