Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-06-22 / 25-26. szám

Fuggeilen Budapest Budapest, 1938 június 22. ebből csak azt akarom levezetni, hogy igenis szükségesnek, nagyon is szükségesnek tartom az egységet, az erők ősszel oga- sát, természetesen amaz erőkét, melyek egyazon világnézeti alapon állanak, Azt hiszem, az ese­mények eddig is engem _ igazoltak, s azt hi­szem, hogy a jövőben is igazolni fognak, mert a gondolat, a vágy ott él mindnyájunk lelké­ben akik a keresztény gondolat győzelmet ki vánjnk, s ettől reméljük egy igazabb, egy em­beribb egy szociálisabb világ kialakulásai. Aki hisz ebben a gondolatban, aki ezt a va- o-vat hordozza a lelkében, az nem munkálkod­hat más irány felé, mint az erők összefogása és egysége felé. Azt hiszem, hogy ezzel a fel­fogással magát a gondolatot szolgalom, mint ahogy akarom is szolgálni a jövőben is. A magyar turisták munkája Egy másik Zsitvay-beszédre hivatkozom, arra, 'amelyben Zsitvay Tibor, mint a Magyar Turista Szövetség védnöke, a Szent István ván­dorlás résztvevőit, mint a Kék szalag munká­sait üdvözölte a Dobogókőn, kijelentve, hogy nemes és áldozatkész munkájukkal, melynek eredménye a nagyszerűen megépített új utakban jelentkezik: nemcsak a vidéknek, de magának az egész országnak, így természetsze­rűleg Budapestnek is nagy szolgálatot tehet. Erre Zsitvay Tibor a következőket mondta: — Hogy a magyar turisták munkáját Bu­dapest viszonylatából is megérteni és méltá­nyolni tudjuk, meg kell ismernünk ennek a szövetségnek az életét, szervezetét és működé­sét. Alig van az országnak még egy olyan szervezete, amely ilyen csendben, ilyen kitartó és hasznos munkát végezne, mint éppen ez a szövetség. Ez magában a legnemesebb érte­lemben vett demokráciát testesíti meg, hiszen tagjai sorában bent találjuk a legelőkelőbb s legmagasabb hivatalnoktól kezdve a legkisebb iparosig és munkásig mindenkit, akinek érzéke van a természet szépségei iránt. Hogy ez a negyvenezer tag mit tud tenni a maga propa­gandájával és példájával a turisztika fejlesz­tésében, azt csak azok tudják, akik csendben folyó munkáját figyelik és ismerik. A Szövet­ség munkája nélkül ma elhagyottak és üresek volnának hegyeink és erdőink s a kék vonal nem szelné végig hazánkat, minden erdőn és hegyen keresztül jelezve, hogy a mi népünk­ben él a természet szeretete és a természeti adottságok megismerése és ezek méltánylása. Hogy mit jelent ez Budapest forgalmában és az ideterelt idegenforgalomban: arra csak azt mondhatom, hogy tömeges idegenforgalom csak ott keletkezhet és ott állandósulhat, ahol a belső forgalom is kifejlődött. Olasz, svájci, tiroli példák beszélnek arról, hogy milyen nagy vonzóereje van a belső turisztika kifej­lődésének s hogy a megindult belső ember­rajok milyen vonzó hatással vannak az idege­nekre is. Ebből a szempontból tartom én igen fontosnak a Szövetség munkáját, mert egész­séges és állandó jellegű idegenforgalom csak ott fejlődhet ki, ahol a belső turisztika már ehhez az utat megtörte és alapját megvetette. A főváros tisztviselőit egészséges közszellem hatja át — Mit szól kegyelmes uram ahhoz a tény­hez, hogy a főváros nagyszámú tisztviselő tá­boréiból egyetlen egynek sem kellett zavarba jönnie az ismert belügyminiszteri rendeletre, amely tudvalévőié g arról intézkedik, hogy köz- tisztviselők milyen egyesületnek nem lehetnek a tagjai. — Magát azt a tényt, — hangzik a válasz — hogy egyetlen tisztviselőnek sem kellett a rendelet miatt zavarba jönnie, sem pedig fel­fogásával összetűzésbe kerülnie, aztán úgy ve­szem, mint az egészséges közszcllem legkézzelfog­hatóbb, legvitathatatlanabb bizonyíté­kát. Ez magában is cáfolat arra az indokolatlan ellenzéki támadásra, mely a főváros tisztvise­lőitől több munkát, kevesebb politizálást kö­vetel, Szerencsére ez olyan vád, amit nem is kell cáfolni, mert senki sem ad hitelt az ilyen vádaknak, aki azt a szellemet ismeri, ami a. Városházán uralkodik. S hogy ez a szellemiség nagyrészben Szendy Károly öntudatos munkájának és példa­I jbUdtVi tahsö A GÁZHÜTÖSZEKRENY APRÓ GÁZLÁNGJA adásának az eredményeként jelentke­zik, az magyarázatra sem szorul. Budapest gazdasági élete — S hogyan látja kegyelmes uram Budapest gazdasági életét, idegenforgalmát, ellátását s mi­vel magyarázza az egyre többször hangoztatott drágaságot és drágulást? Zsitvay Tibor feleié: — Egyre gyakrabban halljuk mostanában, hogy az idegenforgalomban bizonyos lanyhu­lás állott be s úgy tűnik, mintha ma már nem keresnék fel oly tömegesen a Duna gyöngyét az idegenek, mint csak tavaly is. De én azt hiszem, hogy ez — ha így is volna — legfel­jebb csak átmeneti jelenség lehet. A kimutatá­sok adatai legalább is azt bizonyítják, hogy állandó jellegű a mi idegenforgalmunk. Legalább is olyan, ami nem enged teret a nagy különbségeknek. így például, ha az utolsó évek bevételeit nézzük, ami idegenforgalmunk révén jutott hozzánk, meg kell állapítanunk, hogy ez a bevétel állandó emelkedést mutat, amit csak emel a mérleg másik serpenyőjének az eredménye, ahol a magyar külföldi kiadá­sok összege szerepel. E szerint tehát, ha az 1929. év eredményét és elmúlt év eredményét nézzük és hasonlítjuk össze: a haladás szembe­szökő. Először is emelkedett bevételünk az idegenforgalomból, másodszor: csökkent a külföldre vitt magyar kiadás. Azaz számokban: míg 1929-ben 22.8 millió pen­gőt. tett ki az idegenforgalomból származó jö­vedelem, addig a múlt évben ez az összeg 38.3 millió pengőre emelkedett. Míg 1929-ben évi 57 millió pengőt jelentett a magyar külföldi kiadás, addig a múlt évben csak 50 millió pengőt tett ki, szóval 7 millió­Gép- és Szerszámgyár kft. Telefon: 290-332 Budapest, VI., Frangepán u 16. Precíziós munkák, szerszámgépek val kevesebbet. Ha még mindig igen jelentős összeg is ez, de mégis csak javulás, hiszen ha ma a különbözet a bevétel és a kiadás között 10—11 millió körül mozog is, de vigasztaló, hogy ez az összeg még 1928-ban 34 millió pen­gőt jelentett, ami ma már szerencsésen leol­vadt az említett 10—11 millióra. Ez azt je­lenti, hogy még mindig igen sok a tennivalónk, de viszont vigasztaló, hogy nem dolgoztunk és nem dolgozunk hiába. — Ami már most a drágulás kérdését il­leti, nem hiszem, hogy drágulási folyamatról komolyan be­szélni lehetne. Legalább is arról, hogy ilyen drágulási folya­mat állandósulhatna és a főváros szociális éle­tének nyugalmát veszélyeztethetné. Pró­bálták a ken vérrel, az nelmi isikerült. De még valamit szem előtt kell tartanunk. Nevezetesen pedig az Imrédy Béla minisz­terelnök bejelentését, amely szerint éppen a napokban írta alá a közmunkák egyik részé­nek a megindítását s a szükséges összeg folyó­sítását. — Igen, kegyelmes uram, de ez nagyrészben olyan közmunkák megindítását jelenti, ami vi­déken történik s így ott apasztja a munkanél­küliséget s ott jelent bevételt s nem a főváros­ban, — Igen, — feleli Zsitvay Tibor — ez igaz. Ámde a gazdasági életben is érvényesül a köz­lekedési edények törvénye s ígv a forgalomba hozott pénz sosem zárható el úgy, hogy a gaz­dasági élet másik ágában is ne igyekeznék je­lentkezni és benyomulni. Zsirkay János. A főváros hálafelirata Serédi Jusztinián bíboro A szerdai közgyűlésen határozza el a főváros törvényhatósági bizottságai, hog'y az Eucharisztikus Kongresszus rendezéséért köszöntő feliratot intéz Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímáshoz. Serédi hercegprímás befolyása eredményezte, hogy a leg­főbb egyházi körök Budapestet szemelték ki e hatal­mas egyházi ünnepség színhelyéül és a hercegprí­más fáradhatatlan személyes közreműködése bizto­sította az előkészítés és a lebonyolítás mintaszerű tökéletességét. A feledhetetlen ünnepségek emlékezetére, a fő­pásztor iránti hála érzésétől áthatva, a főváros kö­zönsége hódolatteljes köszönőiratot intéz a herceg­prímáshoz. A felirat szövege így szól: »Főmagasságú és Főtisztelendő Bíboros-Her­cegprímás Úr! Mi, Budapest székesfőváros tör­vényhatósági bizottságának közgyűlése, Buda­pest székesfőváros milliós lakosságának nevében mélységes köszönetünket és hálánkat fejezzük ki Főmagasságod előtt azért a fáradhatatlan és ered­ményeiben Magyarország és fővárosunk javára felbecsülhetetlen főpásztori munkáért és fárado­zásért, melyet Főmagasságod a XXXIV. Eucha­risztikus Kongresszusnak Budapestre való irányí­tása és Budapesten történt megszervezése és meg­rendezésével kapcsolatban kifejtett. Magyarország fővárosa lelkesedéssel fogadta Főmagasságod kezdeményezését; áldozatos kész­séggel sietett a magasztos cél érdekében Főrna- rnsságcrj segítségére; ünneplő és áhítatos lélekkel l^nacba szívébe a. kongresszus alapeszméjének, a »Vinculum Car it at is« örök igazságait. Kísérje áldás Főmagasságod buzgó és Hazánk boldogulására irányuló további nemes munkáját, main a. szeretet, megértés és egymást megbecsü­lés magasztos eszméjében meg fogja hozni a lel­kek valódi békéjét.« MAROVITS ANDOR füagas-g mély és vas­beton építési vállalata Pécs, Kolozsvár ucca 7. Telefon : 22-04 CUCamf&tß,, poíiüfiuó é& fíatana Koller tanár utóda | Szenet uda. £ényfiépéózflez jóit I V., Harmincad ucca 4 NEP-HIREK — Klubavatás az V, kerületi NEP-beu. Június hó 13-án, hétfőn este avatta fel nagy ünnepélyesség­gel új helyiségeit a Nemzeti Egység Székesfővárosi Pártjának T. kerületi szervezete. Az ünnepi felava­táson megjelentek Bessenyey Zénó és Krompaszky Miksa, a kerület országgyűlési képviselői, a központi pártvezetőség kiküldöttei és a tagok nagy tömege, valamint a női tábor nagy küldöttsége, akik zsúfo­lásig megtöltötték a kör új helyiségeit. Az ünnepi megnyitóbeszédet dr. Fábián László kerületi elnök mondotta és lelkes felszólalását nagy figyelemmel és nagy érdeklődéssel hallgatta az előkelő társaság. Bessenyey Zénó, majd Krompaszky Miksa nagy be­szédben számoltak be a mai politikai helyzetről, majd Schöpf Un Lajos főigazgató és Szombathy Kál­mán nyug. őrnagy szólaltak még fel rendkívüli tet­szés és lelkes ünneplések közepette. Festő, mázoló és tapétázó iparüzem Hantos Testvérek Rt. Festett és kárpitozott modem falmegoldások Budapest, VI., Horn Ede ucca 5. Telefon: 118-523, 119-4S1 HMJZn SMNDOR MHKamBHüSM okT. gépészmérnök B—— Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás litt fi pc % t, V Gyöngy fkűx-u. 6. Telefon: 298—212. Magyari Vladimír katonai és polgárisapka üzem, egyenruházati és felsze­relési cikkek gyártása és árusítása nagyban és kicsinyben Budapest, VIII, Hunyadi ucca 56 Pál Sándor mts.;arg6' TELEP: BUDAPEST LAKÁS: III.. Bécsi út 20.009 III., Tavasz ucca 1. (saját házban Elvállal kő-, műköópítkezési ,és temetői munkákat javításokat, átalakításokat. — Állandó nagy sirkóraktár BTMGE MJMDRMS fémárúüzeme Pestszenterzsébet, Ferenc József-utca 77. Telefonszám 147-775 Készít: víz-, gőz-, gáz-armatu át, mindennemű réz» és fémszerelvényt Szilán km elites autóüvegezés KOVÁCS JÁNOS üveges, uvegcsiszoló- és tükörkészít óüzeme Budapest, VI., Lehel ucca 33. (Aréna út sarok.) Tel. 293-996, 298-126 ostatakarékpénztári csekkszámla : 45.865

Next

/
Oldalképek
Tartalom