Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-01-19 / 3. szám
HARMINCHARMADIK évfolyam 1938 január 19 3. szám független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSEG PARTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Beszélgetés ZSMTVRY TfBORRML a Nemzeti Egység fővárosi pártjának elnökével a 12-es bizottság felelősségte tjes munkájáról, a NÉP történelmi hivatásáról és a párt jövő feladatairól ■hiány eltüntetésének a aneig’oldása, az csak igaKét kérdés Tízmillió pengőt kell a fővárosnak »szanálnia.« Alighogy hozzá’áttak ehhez a máskor lehetetlennek látszó művelethez., már meg is oldották azt. Persze nem a forrnák és fennálló szabályok értelmében, csupán elvben és lényegben: de olyan nagy szó, hogy Szendy polgármester egyszerre megtalálta a megoldás írtját, hogy szinte meg kell lepődnünk azon, milyen természetes módon és eszközökkel on egy végbe ez a szanálás. Hárommilliót ad a tízből az állam, négy, negyedfélmillióval lesz több a főváros jövedelme, mintahogy azt a költségvetés előirányozta, a megmaradó milliókat pedig megspórolják, ott ahol lehet. Tiszta sor, Kolumbusztojása, csak éppen rá kellett jönni. És szerencsére volt, aki rájöjjön. Ezzel a jövő évi büdzsé kérdése végképpen elintéződött. A főváros önkormányzata most foglalkozik azzal, hogy mindezt alakba öntse és részleteiben is letárgyalja. Mert, ha egyszerű is, mint a kétszerkettő, mégis megvannak a dolgoknak a maguk útjai, amelyet ép oly kevéssé szabad és lehet eltérni, mint a vonatnak a sinekből. Megy tehát minden a maga rendes útján és mire itt a tavasz, a főváros teljes figyelmét a nagy ünnepségek felé fordíthatja, amelyek ennek az esztendőnek nemcsak úgynevezett idegenforgalmi attrakciói, hanem Budapest jövőjének sorsdöntő napjai' is lesznek egyúttal. Az ünnepek előtt azonban még’ nagy kérdések bolygatják fel Budapest és az* egész magyar közélet csendjét. A titkos választójog parlamenti tárgyalása küszöbön áll. A főváros élete is megváltozik a választói joggal együtt, hiszen a törvényhatósági választói jog’ terén is nagy változások várhatók. Az autonómia területén is sok szó hangzik' még el e kérdéssel kapcsolatban, egy azonban bizonyos: a főváros választóinak összetétele érdekes változáson megy át, az a bizonyos »sötétbe ugrás« nem kerüli el Budapest törvényhatósági pártjait sem, amelyek e pillanatban egyáltalán nem tudhatják, mit hoz számukra a jövő. A főváros adminisztrációja azonban már tisztában van azzal, hogy óriási feladat vár reája az új választói joggal kapcsolatban. At kell szervezni az egész apparátust, új névjegyzéket kell összeállítania, egészen új szempontok figyelembevételével és kivizsgálásával: olyan feladat lesz ez, amely nemcsak siílyos anyagi áldozatot jelent, hanem rendkívüli munkát is. Örömmel végzi el azonban a főváros ezt a feladatot, mert ezzel végre olyan nyugvópontra kerül a magyar közélet a Darányi-kormány jóvoltából, amelyre 'aggodalmas bizonytalansággal készült több mint három évtizede. * De nemcsak ez a szempont az, amely megnyug- tatólag hat a főváros polgári társadalmára a választójogi kérdéssel kapcsolatban. A legfontosabb, sőt döntő ebben a kérdésben, hogy az líj választójog a fővárosban az intelligens polgári réteget és a ! tanult, konstruktív gondolkozásét munkásságot teszi j meg a magyar alkotmányos élet ala/pjává, azokat a nemzetfenntartó erőket, melyek az ősi alkotmány keretein belül akarják és fogják tovább vezetni a nemzet sok vihart kiállott hajóját új láthatárok szivárványon horizontjai felé. E két nagy esemény, az egyik, az eucharisztikus kongresszus, — amely gazdasági és városfejlődési szempontból rendkívüli jelentőségű, nem említve annak egyházi és erkölcsi vonatkozásait — a másik pedig, a választójog ügye, amely a magyar alkotmányosság legnagyobb eseménye sok évtized óta, akkora jelentőségűek, hogy mellettük eltörpülnek a várospolitika napi aktualitásai. A napi politikának nincs helye a városházán: a választójog kérdése azonban nem politika, annál sokkal több: a nemzet életének vagy bukásának kérdése. Elhibázott, vagy túlzotl intézkedése könnyen válságba sodorhatják mindazt, amit sikerült ezer éven át felépíteni és éppen ezért a főváros polgársága megértő szívvel helyesli a, kormány bölcs óvatosságát, amely nem akarja bizonytalanságok prédájává tenni a nemzet életét, hanem a magyarságnak arra a biztos fundamentumára épít, amely híven és kipróbáltál! szolgálja a további fejlődést a. mai élet ezer bizonytalansága között. A sok rossz közt, amely minden oldalról fenyeget., ez nyugtat meg bennünket, ez adja meg azl az erőt, mellyel sikeresen fogjuk megoldani a reánk háruló nagy feladatokat. Általánosam tudott dolog,, hogy a helügyminiszter I ismeretes leirata a költségvetés, új, deiicátmetnlteis1 ösz- sízeállitásia ügyében, a városháza mindem pénzügyi szakemberét olyan nagy, olyan súlyos és1 nehéz, feladati elé állítattál, amihez nem elég a szakismeret, mert 'nagymértékben szükséges hozzá az önkormányzat szüretelte csakúgy, mint magának a fővárosnak önzetlen szolgálata és a fővárosi polgárság életbevágó érdekeinek igazi védelme is. E hármas érzés tette lehetővé, hogy az óriási munka Szendy Károly polgár mester irányítása és személyes részvétele mellett; elkészülhetett. A Végrehajt ássál megbízott tizenkettes bizottságot már a múlt héten össze is hívták, ami azt jelenti, hogy minden tényező, kinek az új költségvetésben valami munkája, volt, erőn felüli muinlkiát végzett, mert hiszen rnási ép új tervezet el sem készülhetett volna,. Meg kell jegyeznünk, hogy a;z i öinkormámyaaitl miniden igaz hívei készséggel vállalta I ezt a mimikát, már csak aJZ lautonómiaJ iránti tiszte- j létből is, amely a minisztert Is arra vette, hogy szakítva, az utóbbi idők gakorlatával, — az autonómia .szelleméhez híven — ne a. minisztérium, hanem maga a főváros végezze el a, szükséges munkát s így az önkorányzat szelleme teljesen és csorbítatlanul érvényesüljön. Az első tizenkettes ülés — amint a sajtóból ismeretes — nem történt meg, mégpedig éppen Zsitvay Tibor halasztó indítványa miatt, aki azzal az érveléssel kérte a halasztást, mert nem volt elég idő a polgármesteri jelentés áttanulmányozására. A halasztás miéig is förtéjnit s az első tizenkettes' ibizottsági ülést egyhetes késéssel, éppen a mai napra tűzték ki. Ez a. köniilmny jő alkalmiul szolgált, hogy Zsitvay Tibor személyét bizonyos irányból a, támadások pergőtüzébe állítsák s úgy tüntessék fel a halasztó indítványt, mintha csak ürügyül szolgált vollmai, hogy Zsitvay Tibor résztvehessien zavartalanul azokon az estélyi ünnepségeken, melyeiket a hármas külügyminiszteri találkozó alkalmából rendeztek s /melyeikre érthetőéin! — a, NÉP főivárosi szervezetének elnöke is hivatalos volt. A gúny ősi megjegyzések nem maradtuk el. Ez természetes, hiszen a, politikai elfogultság hamar talál mérget, hogy nyüali hegyét belemé irtsa,, mikor az edlenifél meigisebzéiséről s a maigiai pártérdekeinek esetleges növeléséről van. szó. — Persze, az Opera előbbvaló, mint a főváros. — Párizs megért egy misét a francia királynak —- de Zsitvaynak Budapest nem ér meg egy operai balettet — mondták gúnyos .nyilazással, gondolván, hogy ez minid jó szolgálatot tehet a néphalignint irányításában a. miaiguik javára, Zsitvay ellen. Persze, a, szándék csak szándék maradt és Zsitvay Tibor fölényesen tért napirendre az erőszakolt beállításon. „Miért kértem a 12-es bizottság ülésének elhalasztását — Mint minden lépésemet; — mondja az elnök — a halasztási indítványt is tudatosan és megfontolva tettem meg, mégpedig magának a fővárosnak és az ügynek .jólfelfogott érdekében. Aki tudja, hogy miről van ezúttal szó, aki tudja, hogy mi a tizen kettes bizottság mun- ikiájia s milyen felelősiS'éig hárul erre a ibiiziclt- isáigra, .az nemcsak természetesnek, de köteleis- siégszerüneik fogja venni tőlem, ha ezúttal is ragászikodtaim, vallott és mindig gyakorlott cl- vemhez, hogy wiíwIch kérdéshez annak alapos ismeretével szóljunk hozzá és1 csakis a kérdés minden oldalról való megvizsgálása után foglaljunk abban állást. S akinek fogalma van róla hogy mit jelent a. költségvetési munka s a zol ni fogja nézetemet, hogy itt nem lehet helye a felületes és elhamarkodott munkának. Aki ezért a felfogásomért azzal vádol engem, hogy bármily ünnepségek miatt háttérbe szorítom kötelességemet, annak én csak azt felelhetem, hogy nem ismeri, felfogásomat, s nem tudja, vagy nem alkarja tudni rólam, hogy vagy vállalok valamit, vagy nem De ha egyszer elvállaltam, azt minden erőmmel, és tehetségemmel szolgálom. Pártom tagjait is ebiben a szellemben, igyekeztem vezetni, hogy a munkába, amit önként válla inak, vigyék bele lelkűk és szer etet ük melegét, mért Széchenyi szerint is csak az ilyen munkának lehet sikere és eredménye. M párt történelmi hivatása — De különben is -— mondja emelten Zsitvay Tibor — nem Almiéira az az emberi lelket, aiki feltételezni tudná, hogy ebben a műm kában, vagy mondjuk miéig helyesebben: éppen ebben a. munkában bármi Íven más szempont is vezethetne engem, mint a siker biztosítása. Fejtegetnem :seim kell, hogy a fordulattal, amely a miniszteri döntésen keresztül egy évekig húzódó vitás és kényes kérdést juttatott az elintézés és megoldás sokáig eredménytelenül sóvárgott révébe: én a magam és pártom hivatásának, mondhatom ezúttal is bátran: történelmi hivatásának az elismerését és méltánylását látom. Erre a történelmi hi vatásra többször tettem célzást beszédemben csakúgy, mint a Független Budapest-nek adott nyilatkozataimban. Nem ok nélkül emeltem ki hangsúlyozottan mindannyiszor, hogy én még néhai Gömbös Gyulától megkaptam az ígéretet, hogy engem e hivatásomnak a teljesítésében a, kormány megértőleg fog támogatni s igyekezni fognak az akadályokat, lehetőség szerint, elhárítani, amelyeket a nehez idők nehéz körülményei az állam és főváros közé toniyosítottEzt az Ígéretet megkaptam a jelenlegi kormányelnökünktől is. Ennek az ígéretnek az ereje buzdított engem és pártom tagjait is, hogy községi politikánkba bele tudjuk vinni azt az alkotómunkát, mely eb a Darányi-kormány az országos politikában is érvényre juttat, szinte erőnkön felül valósítván mieg mindazt, amit a imái szociális élet (parancsa feltételez és megkövetel. De ez? tette lehetővé, hogy a legnehezebb időkiben is, mikor még a kezdet nehézségei, akadályozták pártunk munkáját: erőit tudtunk kapni a hiten és a meggyőződésen keresztül, hogy milyen messze az idő, amikar a főváros é\s az állam nem mint ellenfelek állnak majd egymással szemben, nem mint viaskodó, peres felek, ahol az erősebb fel mindig ia győzedelmeskedő is- Újévi nyi Latkoizia- > fonalban mondottam, hogy a döntésnek az elvi jelentősége nagy horderejű s merőben ^ hibás volna, ha azt csupán a. számok mérlegén méz- nők. mert ez a kereskedői mérlegelés nem fc-
