Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-05-18 / 20-21. szám

HARMINCHARMADIK évfolyam 20—21. szám 1938 május 18 Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKÁI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSEG PARTJA SZEKESFOVAROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA SZEJVDV KJÍROLY polgármester az új költségvetés elkészítéséről, a sokat panaszlott drágaságról, az ország és főként Budapest történelmi jelentőségű napjairól s az időszerű kérdésekr a Független Budapest munkatársának Imrédy Béla Új kormánya van Magyarországnak. Hogy ez . mit jelent a magyar élet számára, azt már a leg- jj közelebbi jövő fogja megmutatni. A Darányi-kormány távozását megelőző drámai í napok túlfűtött hangulatát a megnyugvás és biza­kodás érzése váltotta fel. A jövendő magyar króni­kása, amikor majd napjaink történetét tárgyalja, megállapítja, volt-e szükség erre a változásra: azon­ban, akik az események forgatagában élünk és velük, általuk sodródunk az idők viharaiban, talán legke­vésbé vagyunk illetékesek ennek megállapítására. Mint érdekeltek, nem lehetünk elfogulatlanok. Hiszen még a történetíró sem tud az lenni, őt is befolyá­solják világszemléleti, politikai és a mindenkori kor­szellemben élő momentumok, melyeknek hatása alól csak akkor vonhatná ki magát, ha emberfeletti lény lenne. De egy tényt, éppen azért, mert tény, mégis meg lehet már most is állapítanunk: azt, hogy nem volt még kormány, alkotmányos életünk feltámadása óta, amely annyit produkált volna közjogi és szociális téren, mint Darányi Kálmán kormánya. A magyar­nemzet azzal a szeretettel búcsúzik tőle, mint amoly- lyel fogadta annakidején, remélve, hogy a politikai élet, amely nem nélkülözheti Darányi Kálmán finom, halkszavú egyéniségét, nem veszti el őt, akire még szüksége lehet ennek a nagyférfiakban szegény or­szágnak. Ezért nem is búcsúztatjuk, csupán elköszö­nünk tőle a viszontlátás reményében. Imréd.y -Béla elmondta pr~~rnmjáf, rádiószózatát és megkezdte nyomban a munkát is. Leírhatatlan az a bizalom, amellyel az egész magyarság tekint Imrédy Béla működése elé. Az utóbbi évtizedek kor­mányválságai mindig nagy várakozásokat ébresztet­tek a magyarság lelkében, de olyan egységesen lel­kes öröm még nem nyilvánult meg egyik kormány­változásnál sem, mint most. Ennek pedig megvan a maga pszichológiai oka: Imrédy Bélában nem csa­latkozhatunk, még pedig azért, mert — ismerjük. Az új miniszterelnök nem homo novus a politikában, nem új ember a cselekvésben sem: a legkonstruk­tívabb elme és erő a háború utáni magyar közélet­ben. Tagadhatatlan, hogy a magyarság életét erős viharok dúlják fel. A közvetlen közelünkben végbe­ment és még várt földrengésszerű változások alap­jaiban ingatták meg nemzeti életünk hagyományos rendszerét, folytonosságát és biztonságát. Kern von­hatjuk ki magunkat az események és áramlatok hatása alól. Lázas napok, rendkívüli izgalmak dúl­ják fel az ősi ház falainak nyugalmát és, mint ilyen rendkívüli időkben az már világjelenség, úrrá lett a tömegeken a messzianizmus, a Messiásvárás. Min­dig így volt ez a történelem folyamán és mindig így lesz. Ma fokozottan él ez a lelki szükséglet az elesett és megalázott európai népek lelkében, hiszen egyes nagy nemzetek meg is találták a maguk óriásaikat, akik kivezették és megváltották népüket a szolgaságból és megalázásból. Nincs Európának megalázottabb, megbántottabb népe, mint a magyar. Nekünk minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy fülébe harsogjuk a világnak a mi igazságunkat. Amikor körülöttünk már romba- dőlt a párizsköirnyéki békerendszer, őrültség azt kí­vánni, hogy belenyugodjunk abba, amibe belenyu­godnunk sohasem lehet. A mi »messiásaink« erre a lelki megalapozott­ságra építik fel merész ábrándjaikat. Számosán vannak ők: akkora inflációnk van megváltókban, hogy szinte számon se lehet tartani őket. És min­denki próféta, megszállott nemzetvezér akar lenni. Ebben a lelki zűrzavarban rendkívüli férfiakra van szükség és a Sors különös ajándéka, hogy most meg­találta számunkra azt a férfiút, aki kivezet bennün­ket ebből a szörnyű káoszból. Imrédy Béla a magyar politikai élet legnagyobb tehetsége. Kivételesen nagy ember. Nem a szólamoké, hanem az alkotásé. [Páratlan tudása, energiája, intuitív éleslátása, európai kultúrája a legnagyobb magyar értékek közé emelik őt. Rendkívüli időkben rendkívüli emberekre van szükség: Imrédy Béla rendkívüli, ember. Nem könnyű a feladat, amelynek megoldására it állította élre a legelső magyar ember, Horthy Vfiklós kormányzó. De megkönnyíti ezt a munkát ninden becsületes magyar ember közreműködése, iogy imrédy Béla elvezethesse az országot a szo- jiális igazság, kultúra, szabadság és nagyság útjára, nclyről oly régóta álmodunk gyönyörű álmokat. Vannak a közéleti férfiaknak úgynevezett »sűrí­tett« napjai, mikor az események torlódnak, úgyhogy paég a legrugalmasabb munkaerő is megtorpanni kényszerül, hiszen a fi­zikumnak is megvannak a maga megszabott hatá­rai, ahol érvényesül a fizikai törvény: »eddig és nem továbbá. Úgylátszik, hogy Szendy Károlynál mindig meglepetés éri az embert s még az éjfélig tartó közgyűlés után is (amit persze egésznapi hivatali munka előzött meg!) módot talál rá, hogy a Független Buda- pesf-nek rendelkezésére ál jón, amiben — termé­szetesen benne van a csülése mellett a maga * hivatásának a teljes átérzése is, amely mindig hát­térbe tud és akar vonulni a közérdekkel szemben, különösen mikor a főváros érdekéről van’ szó. De a fáradságnak semmi nyoma. Még a második napi, szintén éjjelbe nyúló közgyűlés gyűrődése, fá­radsága is csak alig hagy valami nyomot rajta, annak ellenére, hogy egy ilyen közgyűlési nap min­dig kétszeresnek számít, mert hiszen maga az anyag előkészítése s a szünetekben való személyes tárgya­lások sokfélesége is nagy erőpróbát jelent. De a pol­gármester állja és bírja. Erre vonatkozólag maga mondja: — A munka sosem fáraszt. Fő, hogy ered­ménye legyen. S az, — hála Istennek... — ked­vesen lekopogja, mintha csak babonás volna­M zárszámadás és költségvetés reformfa — Ha szabad egy bizalmas kérdést tennem — mi az, ami polgármester úrnak a fővárost ille­tőleg a legnagyobb örömei szerezte az utóbbi időkben? Gondolkozás és habozás nélkül mondja rá a vá­laszt: — A zárszámadás beterjesztése. Már tudni­illik az, hogy éppen egy hónappal előbb lehe­tett azt beterjesztenem, mint ahogyan a rendes határidő megköveteli. Ennek a gyakorlati ered­ményeképpen tárgyalhatta azt le a 12-es bi­zottság, hogy azzal a pénzügyi bizottság után a közgyűlés is végezhessen. S ezzel egy teljes hónapot nyertünk, ami viszont azt jelenti, hogy a pártok gazda­sági és pénzügyi szakemberei behatóan foglal­kozhatnak az új költségvetés összeállításával, s kidolgozhatják javaslataikat, melyeket aztán ebben a költségvetésben gyakorlatilag is érvé­nyesíteni. akarnak. Hogy mi ennek a gyakor­lati jelentősége, mind a pártok, mind az ön- kormányzat szempontjából1? Csak az, hogy most már mód adódik, hogy a pártok megbízott szakembereiken ke­resztül de facto részeseivé válhatnak a költségvetés összeállításának és e nagy és felelős munkának az egésze a pár­tok összakaratának a tükröződése legyen­— Nem így volt ez a múltban is? Nem egészen- Hiszen olyan kevés idő állt rendelkezésre, hogy az adminisztrációnak nem roll módjában keresztülvezetni a felmerült óhajtásokat, vagy módosításokat. A közgyűlés is annak a tudatában tárgyalta a kész költség­vetést, hogy úgyszólván csak a jus murmurandi- nak tesz eleget, mikor felszólal, anélkül, hogy át lett volna hatva a tudattól, hogy beszédé­nek hatása gyakorlatilag is jelentkezni fog. Ez a tudat kétségtelenül fásító hatással volt s a legnagyobb ügyszeretet mellett is önmagától értetődően arra vezetett, hogy nem az ügy nyert a. tárgyalással, hanem a forma. Mert a lényeg már kialakult, mielőtt a költségvetés a ! törvényhatóságot foglalkoztatta volna. Azzal, j hogy ezután megfelelő idő áll rendelkezésre. I mód és alkalom adódik, hogy minden gyakor- j latilag hasznos és megvalósítható szempont i tényleg érvényesüljön is a költségvetés össze- j állításában s én ettől a helyes változástól csak az önkormányzati gondolat megerősödését s a törvényhatósági élet felfrissülését várom. Ezzel azt is elértük, hogy most már biztos vágányokon mozog a költségvetés összeállításának munkája s bízom benne, hogy az egyensúly biztosítása mellett a főváros gazdasági életének egyenle­tes fejlődését is sikerül biztosítanunk. 71 drágaság réme — Olyan bizakodás ez, — mondom — ami ért­hetővé teszi Budapest polgármesterének a lelki­örömét, mert ez az öröm sok évi küzdelemnek, a a nagy erőfeszítéseknek eredményes volta mel­lett beszél. Olyan valóság ez, amit még a mának felmerült újabb gondjai sem tehetnek árnyékolná. Még az az elégedetlenkedés sem, ami éppen most morajlik a tömegek ajkán az egyre nö­vekvő új rém: a fokozódó drágasággal szemben. Mi erről a polgármester véleményét Budapest nagy fogyasztórétege, mely még érzi a múlt megpróbáltatásait s nyögi a jelent, szeretne könnyebbülten nézni a jövő felé. Adhatunk-e neki errevonatkozólag bizonyos reményi? — Az bizonyos, — hangzik a válasz — hogy az idei tavasz nem úgy köszöntött be, mint ren­desen. Hiszen a tavasz általában a téli gondok­tól való szabadulást, a megkönnyebbülést, a gondterhelt enyhülését, a munka és kereseti lehetőségek növekedését szokta jelenteni. Az időjelzők meg is mondták, hogy félszázad óta nem volt ilyen tavasz, mint az idei. Es ez annyit jelentett, hogy még május első feléhen úgyszólván, »fűtési gondok« tették terhessé az életet. Természetes, hogy ilyen kivételes idő­járás nem hagyja érintetlenül a gazdasági élet egyéb területeit sem, az is természetes, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom