Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-04-06 / 14. szám

Budapest, 1938 április 6. Független Budapest o A BeszKárt-alKalmazottaK panaszai és Kívánságai Perczel vezérigazgató megnyugtató Kijelentései az alkalmazottak küldöttsége előtt Beszkárt-alkalmazottak és munkások küldöttsége kereste fel újból Perczel György vezérigazgatót, bogy panaszaikat előadják és azoknak orvoslását kérjék. A vezérigazgatónak átadott memorandum­ban mindenekelőtt azt panaszolták, hogy a Beszkárt főműhelyében rendezetlen a munkaidő. Nemrégen bevezették az osztatlan munkaidőt, d,e a rendszer gyakorlati alkalmazásával szemben a munkások részéről bizonyos kívánságok merültek fel. Régi panasz, hogy a munkások egyrészét nem veszik fel a nyugdíjintézetbe, arra való hivatkozással, hogy túl­haladták 35-ik életévüket, holott a korhatárnál jóval előbb léptek a vasútvállalat szolgálatába, tehát minden igényük megvan arra, hogy a nyugdíjintézet tagjai lehessenek. Panaszolták azt is, hogy egyes munkáskateg,óriák inég mai is 34—36 filléres órabért kapnak, tehát sokkal kevesebbet kieresnek, mint amennyi a létminimumhoz kell. A munkaruhák mennyisége és kiszolgáltatása ellen is panaszaik vannak a munkásoknak. Felsorol­ták sérelmeiket a szociális és egészségügyi berende­zések hiányai terén. A munkásoknak nem áll ren­delkezésre megfelelő öltöző, nincs mosdó és a leg­primitívebb egészségügyi berendezések is hiányoz­nak. A Beszkártnál alkalmazott munkásnők és taka­rítónők az órabérek revízióját kérik. Igényt tarta­nak arra, hogy őket vasútüzemi alkalmazottakká minősítsék át, hogy ennek következtében lakásbért, családtagjaik pedig utazási igazolványt kaphassa­nak. Általában panaszolják, hogy az újonnan felvett munkások sokkal magasabb bért kapnak, mint a régebb ideje szolgálók, ami egészen furcsa helyzeteket teremt. Azt kérik, hogy az előléptetésektől és kinevezésektől függet­lenül vegyék revízió alá a munkásO'k órabérét és leg­alább oly mértékben emeljék azt, hogy a szerény megélhetést számukra biztosítsa. A túlórák díjazásá­nak méltányos rendezését is szükségesnek tartják. A legalább 3 év óta a vasútnál foglalkoztatott mun­kások részére az ünnepnapi szolgálat díjazását és családvédelmi szempontból részükre lakbérpótlék megállapítását kérik. Perczel György vezérigazgató megnyugtató ki­jelentéseket tett a ku döttség előtt, de rámutatott arra, hogy az alkalmazottaknak is figyelembe kell venniök a vasútvállalat nehéz pénzügyi helyzetét. Szóba került az is, hogy a Beszkárt vegye program­jába munkáslakóházak építését és családi házak építésének előmozdítására nyújtson kölcsönt az alkalmazottaknak. Erre vonatkozólag a vezérigaz­gató azt a választ adta, hogy a kérést nem teheti magáévá, mert ha a vasútnak pénze van, azt a vastú- építmények, a kocsipark felújítására kell fordítania. Házak építése, ilyenek elősegítése, kölcsönök folyó­sítása nem a Beszkárt feladata, de ha az volna is, a Beszkárt mai anyagi viszonyai azt nem teszik lehetővé. Céltudatos és okos emberek most vesznek osztál^sorsjegyet miáltal megszerzik a reménységet, amely buzdít, serkent egy jobb jövő és boldogulás felé. Hinni, bízni, [emelni, az a fő 1 Mi 'denkmek és minien egyes sorsjegynek egyenlő a nyerési esélye ! Ne legyen tahát sötétenlá ó, ingadozó, hanem bizakodó és reményteljes ! Bízzék a jövőben, a szerencse forgandósá- gában és vegyen vagy rendeljen legalább egy osztálysorsjegyet! Mindenkit érhet szerencse ! Miért ne Önt is! Nemcsak nálunk, hanem egész Európában alig van ember, akinek ne volna sorsjegye. Asorsjeg ek hivatalosára! egész 28 P, fél 14 P, negyed T P, nyolcad 3 P az összes főárüsítóknál H úiások már április 9-é n kezdődnek Götz Aladár Parkettasztalos mester és padlózási vállalkozó Budapest I., Bors ucca 24. Telefon : 1-507-34 lánckovács üzeme Zelenay Sándor mindennemű kovácsolt műszaki és mezőgazdasági láncok kés ftóso Újpest, Bajza ucca 40 -— SCHUTZ EDE épület és müUkatos mdapeBt, VII. Thököly út 23 Telefon 133 015 Nem folytatják a fúrást a ligeti új hévforrásnál Nem kockáztatja a főváros az eddig elért nagyszerű eredményt A városligeti mélyfúrás sikeréről legutóbb be­számoltunk. A lankadatlan munkát siker koronázta és nagy erővel tör fel a föld mélyéből a nagy hőfokú bővizű forrás. A fúrási munkálatok ellenőrzésére annakidején külön bizottság alakult, amelynek La- molte Károly alpolgármester volt az elnöke, tagjai pedig Kovácsházy Vimos, Wossala Sándor tanácsno­kok, Becsey Antal, Dorner Gyula, Pfeiffer Ignác, K. Császár Ferenc bizottsági tagok, továbbá Pávai Vájná Ferenc főgeológus és Faludy Béla bánya- tanácsos. Ez a bizottság az elmúlt héten összeült bogy az eredményesen befejezett munka után a további teen­dőket megbeszélje. Most kerül sor a hőforrás gazda­ságos célszerű felhasználására, valamint a forró víz zavartalan feltörésének biztosítására. 1256.3 méter mélységben hagytok abba a fúrást és innen tör elő 77 foknyi forrósággal a vízsugár, amely percenként 3000 liter vizet szolgáltat. A víz feltörő ereje olyan nagy, hogy a föld felszíne felett 16 méternyire szökik fel. A hőforrást az úgynevezett dachsteini mészkőróteg- ben találták meg. Ebben a talajrétegben repedések jelentkeznek és e repedéseken keresztül tör elő a forróvíz. A munkálatok irányítói szerint a fúrás során két ilyen repedésen haladtak át és innen ered a víz. Egyes szakértők szerint, ha a fúrást még néhány méterrel folytatnák, esetleg újabb repedé­sekre bukkanának és ezzel növelni lehetne a víz­hozamot. Meggondolandónak mondották tehát, nem volna-e helyes, ha a fúrást folytatnák és a jelenlegi percenkénti 3000 liternél is több forróvizet hoznának felszínre. Határozni kellett ezenkívül a fúrás által keletke­zett üreg konzerválása, megóvása ügyében, amire nézve több alternatív megoldás lehetséges. Hatá­rozni kellett arra nézve is, miképpen védjék meg a mélységbe tolt csöveket az agresszív jellegű víz eset­leges pusztításától. A szakértőkkel kiegészített ellenőrző bizottság a távollevő Lamotte Károly alpolgármester helyett Schuler Dezső alpolgármester elnöklésével ült össze. Az építési-vezetőség beszámolt a fúrás szép eredmé­nyéről, ami a kitartó munka gyümölcse. Majd, Bá- nóczy Béla műszaki tanácsos adta elő szakszerűen a részleteket. Bejelentette, hogy a fővárosi Vegyé­szeti Intézet, valamint a fővárosi Útügyi Intézet vízmintákat vett vizsgálat céljából. E vizsgálatok célja annak megállapítása, vájjon a feltárt víz ren­delkezik-e agresszív tulajdonságokkal, amelyek eset­leg a vasat, betont megtámadnák. A szakértők vizs­gálatának eredménye szerint az új forrás vize összetételében nagyjában megegyezik a Széchenyi-fürdő régi forrásá­nak vizével, amely vasra és betonra agresszív. Az új forrás vizének gyógyhatását, gyógyértékét ké­sőbbi vizsgálat fogja megállapítani. Ami a további munkálatokat illeti, a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy • nem szabad kockáztatni az eddig elért kitűnő eredményt és ezért nincs szükség a fúrás folytatására. E határozat alapján az eddig elért 1256.3 méter mélységben a fúrást befejezettnek tekintik. Ugyancsak fontos szakkérdés volt annak eldön­tése, hogyan képezzék ki a fúrásnyilást. Szakkifeje­zés szerint teleszkópikus megoldást ajánlottak, ami abból áll, hogy a fúrás nyílását a föld felszíne irá­nyában kivágásokkal folyton szélesbítik, ezek a ki­vágások oszlopszerűen helyezkednek el egymás felett. A föld felszínén a nyílás átmérője 600 milli­méter lenne a legmélyebb ponton azonban már csak 203 milliméter. Az úgynevezett teleszkópikus nyílás­nak az az előnye, hogy több víz törhet fel, miután a nyilás felfelé folyton széleshedik. A bizottság a teleszkópikus megoldás mellett döntött. Egyik legfontosabb probléma volt annak meg­állapítása, miként védekezzenek a már eddig el­helyezett csövek tönkremenetele ellen. A íjúratban levő csővezetéket mindenképpen meg kell óvni az agresszív víz káros hatásától. Erre nézve két meg­oldás lehetséges. Vagy védőbélést alkalmaznak, ami ötféle anyagból készülhet és pedig fából, vörösrézből alumíniumból eternitből, vagy rozsdamentes acélból. A legolcsóbb megoldás is azonban legalább 150.000 pengő költséget igényel. Ennél sokkal olcsóbb a másik védőeszköz, amey vegyi eljárás alkalmazásá­val teszi lehetővé a földbe helyezett csövek megóvá­sát. Szabad,almazott eljárás áll rendelkezésre, amely­nek alapján a csőbe lebocsátják a vegyi anyagot és a víz nyomására a cső falazatára rakódik és meg­óvja a víz agresszivitásától. Ez a megoldás sokkal olcsóbb és a bizottság emellett is döntött. Foglalkoztak még a kútfő kiképzésének problé­májával. Elhatározták, hogy csak egyszerű aknát létesítsenek. Az újonnan feltárt forrás vizének kémiai összetételét és különösen gyógyhatását újabb külső szakértők bevonásával fogják meg­vizsgálni. Végül foglalkozott a bizottság a fúrás befejezésé­hez szükséges költség kérdésével. Ezzel kapcsolatban tárgyalás alá vette a vállalkozó cégeknek azon kéré­siét, mely méltányossági alapon a fúró beszorulása következtében előállott bosszú, úgynevezett mentési munkának — a szerződés szerint egyébként a céget terhelő — költségeit kéri megtéríteni. A bizottság a szép eredményre’ és a cégek által végzett munkára való tekintettel úgy vélte, hogy a költségeknek rész­ben a fővárosra való áthárítása méltányos volna. A fúrás befejező munkálatainak ismételt megindítása tekintetében a bizottság arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a csövek teleszkópikus kivágása és az ezzel kapcsolatos munkák azonnal meaincUtandók. „cfternit FAL- ÉS BÚTORBURKOLÁSOK BEMUTATÓHELYISÉGE VI., Ó UCCA 4 TELEFON : 115 416 Egyre csökken e Házinyomda foglalkoztatottsága A magánipar rendkívüli versenyt támasztott a Házinyomdának Amióta a fővárosi üzemek tevékenységét korlátok közé szorították, rendkívül sok munkaalkalmat von­tak el fővárosi Házinyomdától is. Az előtt a Házi­nyomda végezte kizárólagossági joggal valamennyi városi intézmény és üzem nyomdai munkálatait, de újabban a magánipar a megrendelések zömét elhódí­totta a Házinyomdától. Különösen az üzemek váltak hűtlenné a Házinyomdá­hoz és mostanában alig látni olyan üzemi nyomtatványt és prospektust, mely a Házinyomda produktuma lenne. Elsősorban a Gázgyár, a Községi Takarékpénztár, az Elektromos Művek, az Élelmiszerárusító Üzem fog­lalkoztat magánnyomdákat. Az üzemek propaganda- plakátjai, prospektusai, könyvkiadványai és minden­féle reklámjai kivétel nélkül magánnyomdákban készülnek. De nemcsak az üzemek voltak kénytelennek fel­hagyni a Házinyomdákat megrendeléseikkel, hanem a fővárosi iskolák is. Azelőtt a Házinyomdában állí­tották elő az iskolai értesítőket, sőt még tankönyve­ket is nyomtak. Ez szintén megszűnt. A. magánvállal­kozás ezen a téren is megcsonkította a Házinyomda működési körét, mert a polgármester az iskolai érte­sítők egyé nyomtatványok előállítására most ver­senytárgyalást hirdet. Tekintve, hogy több mint 200 tanintézetről van szó, az értesítők nyomtatása igen jelentős munkaalkalmat jelent majd a magánnyom­dáknak és előreláthatólag sok ajánlat érkezik erre a pályázatra. A Házinyomda munkásszemélyzete nemcsak az elvont nyomdai munkák által csökkent nagy mérték­ben, hanem más körülmények miatt is. Azonfelül, hogy a legnagyobb és legértékesebb munkaalkalma­kat elvonták tőle, a közigazgatási nyomtatványok előállítása terem is nagy munkacsökkentést kellett szenvednie. A polgármester a közelmúlt időkben több rendeletét bocsátott ki, melyekben a nyomtatvány- használat terén nagyifokú takarékoskodásra utasí­totta a hivatalokat. E rendeletek következményeként hihetetlen mértékben csökkent a nyomtat­ványszükséglet. Volt idő, amikor a Házinyomda éjjel-nappali munka mellett sem győzte a megrendelések teljesítését, ma ellenben erősen rdukált munkáslétszám mellett is alig­akad dolga. Magyar! Vladimir katonai és polgárisapka üzem, egyenruházati és felsze­relési cikkek gyártása és árusítása nagyban és kicsinyben Budapest, VIII, Hunyadi ucca 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom