Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-04-06 / 14. szám
Budapest, 1938 április 6. Független Budapest 3 Uj kenyérmozgalom a házi- és kisipar villamosításával és a falvak iparosításával Hoor-Tempis Móritz dr. műegyetemi tanár és vitéz Somogyváry Gyula országgyűlési képviselő országos mozgalma Nagyjelentőségű, az egész országra kiható mozgalom alig indult még nálunk kevesebb dobveréssel, lármával és a reklám teljes mellőzésével, mint az, amivel az alanti sorokban akarjuk a Független Budapest olvasóit tájékoztatni. Jellemző, hogy még úgyszólván nevet sem kapott a mozgalom s talán nem is volnánk abban a helyzetben még m,a sem, hogy foglalkozzunk vele, ha egy parlamenti beszéd kapcsán a közérdeklődés nem irányul úgy feléje. E beszédet Somoggvái y Gyula, a jeles költő-politikus mondotta el a parlamentben, mint egyik főmozgatója az elgondolásnak, akinek figyelmét Hoor-Tempis Móritz dr. műegyetemi tanárnak sok évi ezirányú munkálkodása és főbb müve keltette fel a nagy- jelentőségű kérdés iránt s a költői lélek fogékonyságával, meleg szociális érzésével odanyujtóttá u kezét, hegy együtt igyekezzenek az elgondolást a papír felületéről átültetni az élet valóságába. A két kiváló magyar férfiú találkozása és közös munkában való összefogása megadja a reményt, hogy tervük, — ami ma még csak, sajnos, álom —• holnap Hoor-Temp a következő érdekes nyilatkozattal ismertette az új mozgalom célját: — vitéz Somogyváry Gyula képviselő barátom a múlt évi költségvetési beszédében, foglalkozott a kérdéssel, amit sokan »Negatív mozgalomnak« szeretnek nevezni. S e beszéd — • mint Somogyváry Gyula minden megnyilatkozása — mély hatást keltett. A figyelmet egyszerre megnövesztette az olcsó villamosenergiának, mint az ipari széttelepítés eszközének s a falu haladásának leghatásosabb lehetősége iránt. —• Magam, — aikti © téren a ihal,hatatlan emlékű már valósággá válhat s ez által Magyarország olyan lehetőségek útjára lép, ami hamarosan idejét múlt fogalommá tehetné falvaink szegénységét s nagy munkanélküliségét s egyben elhárítaná városaink s így Budapest feje felől is azt a nagy veszedelmet, amit »totális« háborúk idejében a légi támadások veszedelme az ipari gócokra jelent. Érthető, ha a Független Budapestet fűtötte a vágy, hogy erről a nagyfontosságú kérdésről beszámolhasson olvasóinak, annál is inkább, mert hiszen maga az úttörő Hoor-Tempis Móritz dr. — a NÉP fővárosi szervezetének vezető egyénisége s így kétszeres büszkeségünk, hogy a magunkénak érezhetjük s munkásságának jelentőségére e sorokon keresztül hívhatjuk fel mindazoknak figyelmét, akik előtt a csonka ország gazdasági életének alakulása és fejlődése egy pillanatra scan lehet közönyös kérdés. Felkértük a tudós tanárt, hogy mozgalmáról nyilatkozzék a Független Budapestnek. s Móritz dr. egyes ágazatait — mégpedig- nemcsak a kézműves ipartermékeket, de géppel gyártott számos tömegcikkek gyártását is — át lehet terelni háziipa, szerű és kisipari termelésbe. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy megfelelő munkagépekkel felszerelt kisiparos és háziiparos legalább olyan jó árut termel, mint a gyáripari te.i melés s hozzá még az ilyen termelés jóval olcsóbb, mint a gyáripari. — Például: a belga fegyveripai’, amelynek falvakba telepítését már a háború előtt megkezdték s a háború után még nagyobb sikerrel folytatták. A délfrancia szalagszövő ipar, mely mint gyáripari forma századunk elején a csőd szélére jutott, Skriván F. Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk Alapítási év: 1852 IV., Apponyi-tér5 Telefon: 184- 334 de amikor ezt kitelepítették a francia falvak parasztházaiba és polgári otthonaiba, nemcsak hogy megélt, de fejlődni és gyarapodni kezdett s ma is igen szépen boldogul. — Ugyanez a helyzet a svájci szalag szövő iparral és hímzőiparral is, úgyhogy ma Svájcban egyszerű paraszt és polgári házakban több mint lG.flflO hímzőgép dolgozik. De példákat hozhatnánk fel Norvégia, Svédország, Dánia, Finno.rszág példáiból is, nem feledkezve meg a schwa,rzwaldi órásiparról a thiiringiai hőmérő és rokoniparról. — Ez a kérdés már a háború alatt is foglalkoztatta Nagyúri tanniá t, úgyhogy 192tí-ban meghízta a pénzügyi kormányzatot, hogy 31 millió font kölcsön- kötvény kibocsátásával tegye lehetővé az o, Szagos nogyfeszültségű hálózat gyors létesítését és a villamosítás elősegítését. De Amerika, Svájc, Francia- ország, Kanada, Norvégia, Olaszország, Svédország egész sorozatát hozta meg a törvényeknek mind e nagy cél szolgálatában. — Mert a gyakorlat bebizonyította, hogy a házi- és kisipari termelés a gyáripa, i termeléssel felveheti a versenyt, ha ugyanazon gépi erővel szerelik fel, mint a gyáripart. A mi viszonylatunkban a kérdésnek még nagyobb a jelentősége. Csak arra kell gondolnunk, hogy három millió falusi dolgozót számítvp, a téli négyhonapos munkaszünet háromszázmillió munkanap elvesztését jelenti a gazdasági élet számára •— s hogy e,z a veszteség az okszerű iparosítással nemcsak, hogy megtérülhetne, de könnyen meg is növekedhetne. Ha mindezt meggondoljuk, azonnal mgismerhetjük a mozgalom gazdasági jelentőségét és halaszthatatlan voltát. Valóban megérdemli a mozgalom, hogy Hoor- Tempis Móritz álma mielőbb megvalósuljon s apostolának neve odakerüljön a nemzet és az ország ipari jótevői sorába. Zsirkay János. Edvi Illés Aladár útját követem —■ már 1902-ben síkra szálltam a villamos erőművek építése érdekében. Sajnos, az iparügyi tárca költségvetésének legutóbbi tárgyalásán is az ,az általánosan elterjedt hamis felfogás adta meg az alaphangot, hogy hazánk <agi á ország s így elsősorban az agrár termelésen kell segíteni, nem pedig az ipari termelés fejlesztésén. Pedig e felfogást az angol gazdasági iskola megcáfolja. Ez ugyanis azt tanítja, hogy Változatlanul hagyta jóvá a belügyminiszter a módosított költségvetést agrárvidékeken kielégítő jólét csak ott és akkor lehetséges, amikor és ahol az ipari termelés minél magasabb fokot ért el. Ennek bizonyítására Nngybritannia, Kanada, Belgium, Dánia, Norvégia és Svájc gazdasági történetéből a tanulságos példák egész sorát hozhatnám fel. — Meg kell jegyeznem, hogy mikor kis- és háziipar fejlesztéséről beszélek, sosem ősi vagy iparművészeti természetű termékek versenyképes termelésére gondolok, hanem olyan kis- és háziipari termelésre, amely korszerű munkagépekkel tömegcikkeket olcsón és versenyképesen tud piacra hozni. Ezeket felemlítve, nem gondolok állami támogatásra, még kevésbé, hogy az állam a magánvállalkozás szerepét vegye át. Ez nem is állami feladat. — Hogy a villamosítás és a gazdasági jólét milyen szoros összefüggésben van egymással, néhány példa szolgáljon megvilágításul. Norvégiában 1935. évben fejenként 3000 kilowattórányi villamos erőt fogyasztott, Kanada 2000, Svájc 950, Svédország 850, Finnország 700, Belgium 600 kilowattórát. Mindezzel , szemben hazánk villamosáramfogyasztása fejenként mindössze 110 kilowattóra. A 145 000 lakosú Básel fogyasztása 1935-ben 880 kilowattóra, míg Budapesten a hányad a vasutak fogyasztását is beleszámítva, 420 kilowattóra. — Még szomorúbb a vidék helyzete. Eszerint még 2300 olyan községünk van, aliol egyáltalán nincs áramellátás. Ebből 700 olyan kis település, ahol a villamos energiával való gazdaságos ellátásról szó sem lehet. Az 1000 község villamosítását azonban 1,830.000 lakossal, 306 000 házzal, 6,100.000 kát. hold területet gazdaságosan meg lehet oldani, úgyszintén a háziipari és kisipari telepítést is, természetesen korszerű eszközökkel. — Bebizonyított tény, hogy az ipari termelés Érdekességek a jóváhagyásról szóló miniszteri leiratban Mint minden évben, most is a törvényben előírt határidő utolsó napján, március 31-én érkezett meg a váj őshazára a fővárosi költségvetés kor many hatósági jóváhagyása. A belügyminiszter intenciói szerint átdolgozott költségvetést most már változatlanul hagyta jóvá a kormányhatóság, úgyhogy az 9831 pengő feleslegegyenleggel került tető alá. A belügyminiszter közli, hogy a költségvetés részleteivel ezúttal nem kíván foglalkozni. Legfőbb szempontnak a költségvetési egyensúly biztosítását tekinti, továbbá azt, hogy a székesfőváros szükségleteinek fedezéséről adóemelés nélkül történjék gondoskodás, amiként a székesfőváros közönségének figyelmét erre már felhívta. Abból a célból, hogy a székesfőváros háztartása a jelzett keretekben vihető legyen, szükségképpen a legmesszebbmenő takarékosságra kell törekedni. Amennyiben egyes bevételek a költségvetésben előirányzott mértékben elérhetők nem lesznek, ennek ellensúlyozására a dologi kiadásoknál kell majd megfelelő megtakarításokat elérni. A költségvetés során nem iörlént gondoskodás a légoltalmi kiadások fedezéséről. Előreláthatóan ezen a címen az 1938. év folyamán kb. 2 millió pengő szükséglet fog felmerülni, nem számítva az üzemeknek e téren felmerülő kiadásait, amelyekről az üzemek költségvetéseiben szintén nem történt megfelelő gondoskodás. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy ezeknek a kiadásoknak a fedez.ése megtakarítások révén a költségvetés keretében biztosítható legyen. Az említett kiadásokra legfeljebb még a Vízművek I és az Elektromosművek esetleges bevételi többletei j nyújthatnának fedezetet. Rámutat a bel ügyön inisztetr még arra, hogy a I Gázmüveknek az előírásszerű tartalékolásról —- I miután a költség vetésben elegendő hitel ilyen célra előirányozva nincsen — az 1938. évi üzemvitel során csökkentésével — szigorúan be kell tartani. Erre annál is inkább szükség van, mert a Beszkártnak a szanálás során biztosított költségvetési egyensúlyát feltétlenül meg kell őrizni. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítését a szanálási rendeletben kiadott utasítások értelmében továbbra is ellenőrizni fogja a belügyminiszter. Egyébiránt a székesfőváros községi alapjának, az Alkalmazóitok Segítő Alapjának, az önálló vagyonkezelésű üzemeknek, valamint a részvénytársasági alakban működő vállalatoknak 1938. évi költségvetéseit jóváhagyja a belügyminiszter. A kórházak, valamint a gyám-tartalékalap költségvetéseire nézve felmerült észrevételeit a belügyminiszter külön közli majd a főváros vezetőségével. A törvényhatósági bizottságnak arra az előterjesztésére nézve, hogy a 3.5 millió állami hozzájárulásból a rendőrségi hozzájárulás és az adósság- törlesztésre szolgáló 500.(100 P levonása után fennmaradó egymilliót forgalmiadóbevételekből közvetlenül visszatarthassa, a belügyminiszter a pénzügy- miniszter elhatározáséit külön fogja közölni. Közeleg az eucharisztikus kongresszus és a tavaszi vásár! Rengeteg külföldi vendég érkezik 1 Festesse, tapétáztassa, mázoltassa, üzletét, lakását, irodáját, műhelyét, rendelőjét, hogy vendégeinek jó véleménye legyen az ill látottakról MATHÉSER MIKLÓS festő és mázolómesternél Budapest, VII., István út 36. Telefon: 139-634. Díjmentes, kötelezet Segmentes költségvetéssel szolgálok Művészi munka, olcsó ár — E sörangú referenciák Zagora Zoltán VII!, Eszterházy-utcaP20. Telefon : 136-911 Alapítva: 1910 CYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és irodai állónaptár különlegességeket. Telefonkönyv védőtáblákat, noteszeket, üléses loto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák kellene gondoskodnia. — A Baszkért költségvetésére nézve megjegyzi a belügyminiszter, hogy az üzletvitel során a szanálás alkalmával előírt irányelveket — különösen a tartalékalapok megfelelő javadalmazására és a vállalatot terhelő tartozások törlesztése szempontjából — szükség esetén a dologi kiadásoknak megfelelő Ifj. Gróf János mű hútor asztalos-mester Alsógalla, Komárom megye (Saját telepén) Magyar mintájú faragott bútorok készítője — Vállal saját és adott tervek szerint — Kizárólag kézi munka I — Kérjen árajánlatot. Staub az eíccjánó fB
