Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-04-06 / 14. szám

HARMINCHARMADIK évfolyam \ 7 1938 április 6 14. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKÁI, POLITIKAI? ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÉ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postafakarékpénzfári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSEG PARTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA A Kormányzó és Budapest népe Horthy Miklós, Magyarország kormányzója be­szélt és szavai nyomán lidércnyomás alól szabadul­tak fed a lelkiek. Egyelőre még k isizlám i that a 11 an a kormányzó 'bölcs szavainak hatása, egy azonban már most is teljes bizonyossággal megállapítható: akkora tisztulásit vitt végbe a lelkekben, olyan vakitó fény­nyel világított bele a mesterségesen kitermelt ho­mályba, hogy egyszeriben minden világossá lett, szebbé lett a tavasz, zöldebbé a reménység, nyu- godtabbá és eredményesebbé a munka, a magyarság eigésiz élete. Ez az őszinte, nyílt, félre nem érthetően világos beszéd mázsás köveket gördített le az embe­rek leikéről: újjáéledt a hit, a bizalom, -amely nél­kül nincs munka é-s termelés. Budapest, a magyar főváros, lázas napokat é-lt át az utóbbi időkben. Hogy jogos, vagy jogtalan, megokolt vagy oktalan volt-e az az idegesség, amely úrrá lett a főváros lakosságán, nem kutatjuk. Da­rányi Kálmán miniszterelnök a képviselőházban ki­jelentette, hogy a nyugtalankodás egyik oka egy bi­zonyos tömeghisztéria, amelynek bróm az orvossága, a kormány azonban nem ér rá hisztériás lenni, annyi a munkája, hogy nem állhat meg egyetlen pillanatra sem, a különös jelenségek megszüntetésére. Kijelen­tette azonban a miniszterelnök azt is, hogy a kor­mánynak megvan az ereje és hatalma ahhoz, hogy minden rendbontást már csirájában elfojtson és hogy folytassa azt az alkotmányos építőmunkát, amely­nek alapjait a győri beszéd fektette 1-e és amely az ötéves terv gyors végrehajtáséival akarja Magyar- országot új, gazdag virágzás felé vinni. A miniszter- elnök megfontolt, komoly intelme már magábanvéve is csillapítótag hatott az úgynevezett hisztériára, szükség volt azonban még arra is, hogy az ország a legfelsőbb alkotmányos tényező, a kormányzó gon­dolkozását is megismerje, mert csak ez vethetett végett a szállongó rémhíreknek. Budapest megmutatta igazi arcát ezekben a napokban, amilyenekhez hasonlóan súlyosak rég nem voltak a magyar főváros történetében. A dolgozó, munkája és kenyere után loholó polgárt könnyű terrorizálni: a százezrével terjesztett röpcédulák, amelyek szennyet, a magyar közéletben teljesen szo­katlan hangú förtelmeket terjesztettek, valóban köny- nyűszerrel tehették hisztériássá ezt -a polgárságot. Ez a budapesti polgár szeretne minél kevesebbet po­litizálni és most arra kényszerítették, hogy állandóan a politikai horizontot kémlelje. Ez a budapesti pol­gár dolgozni akar, dolgozni a családjáért, az or­szágért, amelynek pénzügyi terhei nagyrészt az ő vállán nyugszanak, de nem engedték dolgozni azok, akik mohó eszközökkel törtek a hatalom. felé, ho-gy azt magukhoz kaparintva uralkodjanak, természete­sen anélkül, hogy ehhez -akár a képességük, akár legkisebb kvalifikációjuk lenne. Az ötéves terv vég­rehajtásiéihoz Budapest népének nyugalmára van szükség és ezt a nyugalmát vették el a -sötétben bujkáló röpcédulaosztoigatók, a demagógia legsöté­tebb 'eszközeivel dolgozó, zavarosban halászó orv- legények. Horthy Miklós kormányzó visszaadta Budapestnek a hitet, nyugalmat, biztonságot, a munkához való kedvet. »Egyszer már megmutattuk 191!) után, hogy a rendbontó elemektől meg tudjuk tisztítani hazán­kat és nemzetünket és most is biztosíthatom az or­szágot, hogy abból, amit akkor tudtunk, nem felej­tettünk el semmit semI« Olyan fenségesen megnyug­tató, biztonságot adó szavak ezek, amelyek letörnek minden forradalmi törekvést, 1-ehervasztanak minden olyan vágyakozást, amely az alkotmány megsemmi­sítésével, kétes egzisztenciák, fékevesztett ambíciók jogosulatlan eszközökkel való érvényesítését tűzte célul maga elé. Könnyes szemekkel -énekelte Budapest népe a nemzeti imádságot a kormányzó gyönyörű beszéde után. A hetek óta felkorbácsolt idegek ref 1 exszerű felvillanása volt ez a könny. Egyben a hála, a sze­retet és hódolat legszebb megnyilatkozása: olyan adomány, amelynél fenségesebbel, nemesobbel nem ál­dozhat, nem hódolhat az alattvaló annak a férfiúnak, akit a Teremtő végbe tetten bölcsessége rendelt a ma­gyar nép megmentésére, rnegvigasataláisára, nemzeti jövőjének, dicsőséges életének biztosítására. SZENDY KMR OLY polgármester : „Tartozom az igazságnak, hogy megállapítsam, hogy mind a kormány, mind az önkormányzat az immár jóváhagyott költségvetésnél azt tartotta löszempontnak, hogy a pénzügyi egyensúly a pol­gárság terheinek növelése nélkül biztosíttassák** M polgármester» nyilatkozik a főváros életét legközelebb érintő kérdésekben a Független Budapest munkatársának Szendy Károly Azt mondják, hogy az egész világ tele van kínos | és bizonytalan feszültséggel, aini még a legragyogóbb tavaszi napsütés ellenére is bizonyos borongó han­gulatúvá teszi a kedélye­ket isi nem engedi érvé­nyesülni a tavasz min­dig ellenállhatatlan és üdítő hatását. Érdekes megállapítást kell leszö­geznem, míg soromra vá­rok a polgár-mesteri hi­vatalban. Mindabból a nyugta­lanságból, amiről mosta­nában sok szó esik a fő­városban s ami m-agát a kormányelnök-öt is szó­lásra késztette -a parla­mentben, hogy megfrics­kázza a kishitűség kó- k-adt lovagjait, —- mind­ebből a hangulatból semmit nem találni a városházán. Legalább is nem a podeszta környezetében és hiva­talában. Itt mindem olyan megszokottan nyugodt és meg­nyugtató, mintha a vastag falak -nem engednének ide semmit abból a földrengésből, ami odakint meg- megrázzg a földet a biztonság még olyan szilárd ta­laján is, mint Anglia, ahol az utóbbi napok lázában még a hétvégi szünetet sem merték igénybevenni a miniszterek, s mintha csak a háború legizgalmasabb napjai zúgnának el a fejük felett, azzal aiz érzés­sel búcsúztak el egymástól, hogy nem tudták, váj­jon a holnap békét hoz-e rájuk vagy háborút. És olyan jó az, hogy mindebből itt semmit nem érezni, mintha minden a legnagyobb rendben volna Európában s mintha csuk tréfa volna a:z angol premier-nek a kijelentése, hogy »megint könyökünk­kel súroltuk a háborút«. Meg is mondom ezt az érzésemet Szendy Károly polgármester úrnak, miután helyet foglaltam, vele szemben. Mo­solyogva feleli: — A külügyi kancelláriákban talán indo­kolt napjainkban -a nyugtalan-kodás, de itt, a városházául A polgármesteri hivatalban? Mi az én hivatásom? Hogy a meglévő törvények szellemébe a várost vezessem s őrködjem mind szellemi, mind anyagi javai felett. Ezt vállal­tam s -ennek a feladatomnak minden erőmmel igyekszem is megfelelni. Es csak lelki meg­nyugvásomra -szolgál a tudat, hogy e cél szolgálatába állított munkám bi­zonyos mértékben sikereket, is tudott el­érni mind hazai, mind külföldi vonatko­zásban. Anélkül, ‘hogy egyéni érdemeket -akarnék abból kovácsolni, csak éppen a tárgyi igazság ked­véért akarom hangsúlyozni, hogy maga, az a tény, hogy az idei eucharisztikus kongresszus éppen Budapestnek juthatott, -maga a legma­gasabb helyről jövő elismerése annak -a szel­lemnek és lelkiségnek, amely ma Budapestet áthatja s erkölcsi életét, valamint -szociálpoli­tikáját irányítja. Ennek a -szociálpolitikának a gyakorlat eredményeit vizsgálva, valóban meg kell állapítanunk, hogy itt a »keresztény« szó nem csak jelszó, hanem cselekedet i-s, mert itt sikerült alkotásokba, intézményekbe va­lósítani a gyermek- és családvédelem és emberszeretet gondolatát, olyannyira, hogy az a (három -és félmillió pen­gős alapítvány, -amit a Nemzeti Bank elnöké­nek a kezdeményezésére a nagyvállalatok adtak össze, — ha mingyárt nagyresztben fővárosi in­tézmények is létesítették — de mégis a maga egészében a falu egészségügyét szolgálhatja, mert a főváros a maga intézményeiben már igyekezett ezeket a kérdéseket megoldani, még­pedig olyan módon, hogy a külföld figyelmét is sikerült velük felébresztenie. Budapest: a világkongresszusok városa —- Itt van -éppen az asztalomon egy igen érdekes és sokat jelentő levél. Fiehler Károly müncheni polgármester levele. Csak talán kevesen tudják, hogy -a-lig van kül­földi barátaink között Budapestnek olyan ra­jongó és lelkes híve, mint éppen München pol­gármestere. Mikor a »rajongó« -szót mondom, ezt nem hétköznapi, koptatott értelmében aka­rom használni, mert hiszen München polgár- mestere be is bizonyította, hogy mennyire va­lóban lelkes híve ő a magyar fővárosnak. Neki -sokat köszönhetünk. Többek között azt is, hogy 1940-ben nálunk lesz a városok világszö­vetségének a világkongresszusa. E-s ez a, levél -éppen arról szól, s azt magya­rázza, miért javasolta Budapestet München pol­gármestere -a kongresszus székhelyéül., Ezt írja levelében többek között a polgár- mester úr: — 1936. év májusában történt budapesti lá­togatásom maradandó benyomásokat hagyott bennem, s bizakodva hiszem, hogy a Városok VII. Nemzetközi Kongresszusának résztvevőire nem­csak a, város szépsége és felséges fekvése, hanem a módszerek is, melyekkel Budapest a maga köz­ségpolitikai feladatait megoldja, nagy hatást fog­nak tenni. Majd így folytatja: — Nem utolsósorban a híres magyar vendég- szeretet is hozzájárul, hogy a. magyar fővárosban tett látogatást annyira kellemessé tegye s egyre növekvő számban késztette a németeket arra, hogy a magyar földet és szép fóvárosunkat felke­ressék. Megindul a lakásépítés — A hírek szerint Budapesten az építkezések te­rem bizonyos cllanyhulás állott be. fis ez annál ín-

Next

/
Oldalképek
Tartalom