Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-04-06 / 14. szám
HARMINCHARMADIK évfolyam \ 7 1938 április 6 14. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKÁI, POLITIKAI? ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÉ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postafakarékpénzfári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSEG PARTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA A Kormányzó és Budapest népe Horthy Miklós, Magyarország kormányzója beszélt és szavai nyomán lidércnyomás alól szabadultak fed a lelkiek. Egyelőre még k isizlám i that a 11 an a kormányzó 'bölcs szavainak hatása, egy azonban már most is teljes bizonyossággal megállapítható: akkora tisztulásit vitt végbe a lelkekben, olyan vakitó fénynyel világított bele a mesterségesen kitermelt homályba, hogy egyszeriben minden világossá lett, szebbé lett a tavasz, zöldebbé a reménység, nyu- godtabbá és eredményesebbé a munka, a magyarság eigésiz élete. Ez az őszinte, nyílt, félre nem érthetően világos beszéd mázsás köveket gördített le az emberek leikéről: újjáéledt a hit, a bizalom, -amely nélkül nincs munka é-s termelés. Budapest, a magyar főváros, lázas napokat é-lt át az utóbbi időkben. Hogy jogos, vagy jogtalan, megokolt vagy oktalan volt-e az az idegesség, amely úrrá lett a főváros lakosságán, nem kutatjuk. Darányi Kálmán miniszterelnök a képviselőházban kijelentette, hogy a nyugtalankodás egyik oka egy bizonyos tömeghisztéria, amelynek bróm az orvossága, a kormány azonban nem ér rá hisztériás lenni, annyi a munkája, hogy nem állhat meg egyetlen pillanatra sem, a különös jelenségek megszüntetésére. Kijelentette azonban a miniszterelnök azt is, hogy a kormánynak megvan az ereje és hatalma ahhoz, hogy minden rendbontást már csirájában elfojtson és hogy folytassa azt az alkotmányos építőmunkát, amelynek alapjait a győri beszéd fektette 1-e és amely az ötéves terv gyors végrehajtáséival akarja Magyar- országot új, gazdag virágzás felé vinni. A miniszter- elnök megfontolt, komoly intelme már magábanvéve is csillapítótag hatott az úgynevezett hisztériára, szükség volt azonban még arra is, hogy az ország a legfelsőbb alkotmányos tényező, a kormányzó gondolkozását is megismerje, mert csak ez vethetett végett a szállongó rémhíreknek. Budapest megmutatta igazi arcát ezekben a napokban, amilyenekhez hasonlóan súlyosak rég nem voltak a magyar főváros történetében. A dolgozó, munkája és kenyere után loholó polgárt könnyű terrorizálni: a százezrével terjesztett röpcédulák, amelyek szennyet, a magyar közéletben teljesen szokatlan hangú förtelmeket terjesztettek, valóban köny- nyűszerrel tehették hisztériássá ezt -a polgárságot. Ez a budapesti polgár szeretne minél kevesebbet politizálni és most arra kényszerítették, hogy állandóan a politikai horizontot kémlelje. Ez a budapesti polgár dolgozni akar, dolgozni a családjáért, az országért, amelynek pénzügyi terhei nagyrészt az ő vállán nyugszanak, de nem engedték dolgozni azok, akik mohó eszközökkel törtek a hatalom. felé, ho-gy azt magukhoz kaparintva uralkodjanak, természetesen anélkül, hogy ehhez -akár a képességük, akár legkisebb kvalifikációjuk lenne. Az ötéves terv végrehajtásiéihoz Budapest népének nyugalmára van szükség és ezt a nyugalmát vették el a -sötétben bujkáló röpcédulaosztoigatók, a demagógia legsötétebb 'eszközeivel dolgozó, zavarosban halászó orv- legények. Horthy Miklós kormányzó visszaadta Budapestnek a hitet, nyugalmat, biztonságot, a munkához való kedvet. »Egyszer már megmutattuk 191!) után, hogy a rendbontó elemektől meg tudjuk tisztítani hazánkat és nemzetünket és most is biztosíthatom az országot, hogy abból, amit akkor tudtunk, nem felejtettünk el semmit semI« Olyan fenségesen megnyugtató, biztonságot adó szavak ezek, amelyek letörnek minden forradalmi törekvést, 1-ehervasztanak minden olyan vágyakozást, amely az alkotmány megsemmisítésével, kétes egzisztenciák, fékevesztett ambíciók jogosulatlan eszközökkel való érvényesítését tűzte célul maga elé. Könnyes szemekkel -énekelte Budapest népe a nemzeti imádságot a kormányzó gyönyörű beszéde után. A hetek óta felkorbácsolt idegek ref 1 exszerű felvillanása volt ez a könny. Egyben a hála, a szeretet és hódolat legszebb megnyilatkozása: olyan adomány, amelynél fenségesebbel, nemesobbel nem áldozhat, nem hódolhat az alattvaló annak a férfiúnak, akit a Teremtő végbe tetten bölcsessége rendelt a magyar nép megmentésére, rnegvigasataláisára, nemzeti jövőjének, dicsőséges életének biztosítására. SZENDY KMR OLY polgármester : „Tartozom az igazságnak, hogy megállapítsam, hogy mind a kormány, mind az önkormányzat az immár jóváhagyott költségvetésnél azt tartotta löszempontnak, hogy a pénzügyi egyensúly a polgárság terheinek növelése nélkül biztosíttassák** M polgármester» nyilatkozik a főváros életét legközelebb érintő kérdésekben a Független Budapest munkatársának Szendy Károly Azt mondják, hogy az egész világ tele van kínos | és bizonytalan feszültséggel, aini még a legragyogóbb tavaszi napsütés ellenére is bizonyos borongó hangulatúvá teszi a kedélyeket isi nem engedi érvényesülni a tavasz mindig ellenállhatatlan és üdítő hatását. Érdekes megállapítást kell leszögeznem, míg soromra várok a polgár-mesteri hivatalban. Mindabból a nyugtalanságból, amiről mostanában sok szó esik a fővárosban s ami m-agát a kormányelnök-öt is szólásra késztette -a parlamentben, hogy megfricskázza a kishitűség kó- k-adt lovagjait, —- mindebből a hangulatból semmit nem találni a városházán. Legalább is nem a podeszta környezetében és hivatalában. Itt mindem olyan megszokottan nyugodt és megnyugtató, mintha a vastag falak -nem engednének ide semmit abból a földrengésből, ami odakint meg- megrázzg a földet a biztonság még olyan szilárd talaján is, mint Anglia, ahol az utóbbi napok lázában még a hétvégi szünetet sem merték igénybevenni a miniszterek, s mintha csak a háború legizgalmasabb napjai zúgnának el a fejük felett, azzal aiz érzéssel búcsúztak el egymástól, hogy nem tudták, vájjon a holnap békét hoz-e rájuk vagy háborút. És olyan jó az, hogy mindebből itt semmit nem érezni, mintha minden a legnagyobb rendben volna Európában s mintha csuk tréfa volna a:z angol premier-nek a kijelentése, hogy »megint könyökünkkel súroltuk a háborút«. Meg is mondom ezt az érzésemet Szendy Károly polgármester úrnak, miután helyet foglaltam, vele szemben. Mosolyogva feleli: — A külügyi kancelláriákban talán indokolt napjainkban -a nyugtalan-kodás, de itt, a városházául A polgármesteri hivatalban? Mi az én hivatásom? Hogy a meglévő törvények szellemébe a várost vezessem s őrködjem mind szellemi, mind anyagi javai felett. Ezt vállaltam s -ennek a feladatomnak minden erőmmel igyekszem is megfelelni. Es csak lelki megnyugvásomra -szolgál a tudat, hogy e cél szolgálatába állított munkám bizonyos mértékben sikereket, is tudott elérni mind hazai, mind külföldi vonatkozásban. Anélkül, ‘hogy egyéni érdemeket -akarnék abból kovácsolni, csak éppen a tárgyi igazság kedvéért akarom hangsúlyozni, hogy maga, az a tény, hogy az idei eucharisztikus kongresszus éppen Budapestnek juthatott, -maga a legmagasabb helyről jövő elismerése annak -a szellemnek és lelkiségnek, amely ma Budapestet áthatja s erkölcsi életét, valamint -szociálpolitikáját irányítja. Ennek a -szociálpolitikának a gyakorlat eredményeit vizsgálva, valóban meg kell állapítanunk, hogy itt a »keresztény« szó nem csak jelszó, hanem cselekedet i-s, mert itt sikerült alkotásokba, intézményekbe valósítani a gyermek- és családvédelem és emberszeretet gondolatát, olyannyira, hogy az a (három -és félmillió pengős alapítvány, -amit a Nemzeti Bank elnökének a kezdeményezésére a nagyvállalatok adtak össze, — ha mingyárt nagyresztben fővárosi intézmények is létesítették — de mégis a maga egészében a falu egészségügyét szolgálhatja, mert a főváros a maga intézményeiben már igyekezett ezeket a kérdéseket megoldani, mégpedig olyan módon, hogy a külföld figyelmét is sikerült velük felébresztenie. Budapest: a világkongresszusok városa —- Itt van -éppen az asztalomon egy igen érdekes és sokat jelentő levél. Fiehler Károly müncheni polgármester levele. Csak talán kevesen tudják, hogy -a-lig van külföldi barátaink között Budapestnek olyan rajongó és lelkes híve, mint éppen München polgármestere. Mikor a »rajongó« -szót mondom, ezt nem hétköznapi, koptatott értelmében akarom használni, mert hiszen München polgár- mestere be is bizonyította, hogy mennyire valóban lelkes híve ő a magyar fővárosnak. Neki -sokat köszönhetünk. Többek között azt is, hogy 1940-ben nálunk lesz a városok világszövetségének a világkongresszusa. E-s ez a, levél -éppen arról szól, s azt magyarázza, miért javasolta Budapestet München polgármestere -a kongresszus székhelyéül., Ezt írja levelében többek között a polgár- mester úr: — 1936. év májusában történt budapesti látogatásom maradandó benyomásokat hagyott bennem, s bizakodva hiszem, hogy a Városok VII. Nemzetközi Kongresszusának résztvevőire nemcsak a, város szépsége és felséges fekvése, hanem a módszerek is, melyekkel Budapest a maga községpolitikai feladatait megoldja, nagy hatást fognak tenni. Majd így folytatja: — Nem utolsósorban a híres magyar vendég- szeretet is hozzájárul, hogy a. magyar fővárosban tett látogatást annyira kellemessé tegye s egyre növekvő számban késztette a németeket arra, hogy a magyar földet és szép fóvárosunkat felkeressék. Megindul a lakásépítés — A hírek szerint Budapesten az építkezések terem bizonyos cllanyhulás állott be. fis ez annál ín-
