Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-01-05 / 1. szám
VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—/ fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÉ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Alig fejeződött be a főváros szanálása, máris újból szanálunk. Természetesen a mostani, meg a régebbi szanálás közt nagy a különbség. Lényegében véve nem öröm ez a szanálási, az ezt megelőző szanálási műveletet azonban feleslegesnek, sőt károsnak Ítélték annakidején az autonómia összes tényezői. Szanálási és szanálás közt tehát nagy a különbség. A körülmények is teljesem mások, mint néhány év előtt volták. Akkor a hatalom rendelte el a szanálást, még pedig azzal az inspirált, hátsó gondolattal, hogy ennek során beleavatkozhasisék a fő-város önkormányzatának működésiébe,. Ez meg is történt. Felfüggesztették az autonómiát, szanálási főpolgármestert ültettek az önkormányzat fölé és megkezdődött a »tisztogatás« nagy, de nem veszélytelen művelete, amely hosszú időkre szomorú emlékeket hagyott maga. uitáni. A főváros tiltakozott az akció ellen, a pártok vezérei — pártkülönbség nélkül - sorban kifejtették, hogy a főváros, üem szorult arra, hogy iiytnódon agyoinszárnálják, mindez nem használt. Politika játszott bele a kérdésbe; minélfogva a kék- plajbász nekidühödten működött, leépítettek, töröltek és pusztítottak és talán pusztítanának ma is, ha a véletlen meg nem állítja az egész akciót. A mostani szanálásit azonban nemcsak ezért nem lehet a régebbivel összemérni. A belügyminiszteri leirat is merőben különbözik az utóbbi években szokásos hasonló 'leiratoktól. Eddig az volt a dolgok T-cirdjc, Koig-j- u kormány a juaga k é n ye- k ed ve szerint törölt, vagy változtatott a törvényhatóság által elfogadott költségvetésen, amely olymódon költségvetési tervezetté degradálódott, mert hiszen tulajdonképpen a belügyminisztériumban készült el a végleges költségvetés. Ezúttal erről szó sincs. A belügyminiszter teljes mértékben tiszteletben tartotta az önkormányzat költségvetési jogát, csupán felügyeleti hatáskörét gyakorolta, amikor elmondta a maga kifogásait és arra utasította ez alapon a fővárost, hogy teremtsen rendet a saját portáján a saját eszközeivel, azokkal, amelyeket a törvény biztosított neki. És, hogy megmutassa a. kormány hajlandóságlát és jóakaratát, egyben segítségére is betett a fővárosnak, amikor lehetővé tette, hogy kárpótolhassa magát az elvett forgalmiadó-jövedelmekért. Nem a hatalom erejével, hanem a szeretet és megértés eszközeivel közeledett a főváros életének irányítóihoz, rájuk bízva, találják meg az utat és módot a költségvetési hiányok eltüntetéséihez. Ez a mostani, második számú szanálás nem fog harcokat előidézni, nem hágj' majd maga után keserűségeket és politikai izgalmakat: nem, ez a szanálás nem »trójai faló", melyben az autonómia letörésére irányuló szándékok vaunak elrejtve. A főváros vezetősége éppen ezért a. legnagyobb nyugalommal és a nehéz helyzetéhez idő méltóság- , gal fogadja a belügyminiszteri leiratot, melyet helyesnek, igazságosnak és célhoz vezetőnek talál. A leiratnak nincs egyetlen pontja, vagy' mondata, amely sérelmes lehetne a főváros szempontjából, nines mögötte olyan gondolat, amelytől óvakodnia kellene: ez a mostani szanálás tényleg szanálás, olyan, amilyenre valóban szüksége van az önkormányzatnak, nem azért, hogy gyengüljön annak végrehajtásával, hanem hogy megerősödjék és ellentáUóbbá váljék. Széli József belügyminiszter az autonómia légköréiben nevelkedett, a magyar viszonyok legnemesebb hagyományai! hozta magával a belügyminiszteri székbe és ezek erejével siet a főváros életének rendbehozá- sára, anyagi biztouiságának megszilárdítására. Visszatérünk arra, amit cikkünk elején mondtunk: ez a szanálás nem azonos azzal, amely megelőzte. Bátran elmondhatjuk, hogy tulajdonképpen ez a mostani az első igazi szanálás. Az előbbi nem volt egyéb, mini a főváros ellen intézett hadjárat, az önkormányzat letörésére elrendelt, hatalmi intézkedés, amely éppen azért bukott meg’ és maradt eredménytelen, mert nem volt őszinte és igazságos. Ez a mostani uaoriban eredményes és üdvös lesz a fővárosra nézve, eredményes és üdvös, mert nem mondvacsinált problémát kell megoldania, hanem olyant, amely a főváros létérdekét érinti. Ez a szanálás lati. Szükséges. A főváros polgársága megnyugodva, bizalom mai tekint az új szanálás elé, amelyre — ezt jól tudja - ezúttal nem a kormánynak van szüksége, hanem u/ önkormányzatnak. ZS1TVRY TIBOR a NÉP fővárosi pártjának elnöke nyilatkozik a Független Budapestnek Hz úf év űf feladatairól, a Szent István év felentőségéröl, a főváros háztartási egyensúlyáról és más időszerű kérdésekről Az újév napja ezúttal nemcsak naptári jelentőségű nálunk, de annál sokkalta több és nagyobb horderejű, mert hiszen a S z en t Év kezdetét jelenti, amint azt a magyar püspöki karnak a Szent Istvá n évei meghirdető közös pdszlorle- vele minden magyarnak - még pedig határon belül és határon kívül — tudtul adja. S ez az ünnepi év — ha minden magyar lelki gazdagodása is, de külön ünnepe magának Búd a- pest- nek, amely már régéin !i'és'*üi arra a világeseményre, amit a eucharisztikus kongresszus fog számlára jelenteni s amely a maga nagy és szokatlan méreteivel eddig talán sóim nem látott megnyilatkozás színhelyévé teszi a magyar fővárost, ahol minden erőt összefogva igyekeznek a nagy eseményt minél fényesebbé és feledhetetlenebbé s egyben a magyar nemzet erkölcsi gazdagodásának mine.' dúsabb forrásává tenni. Az országos politikai események is mintha jelezni akarnák a. szokatlan és rendkívüli időket. Ez év utolsó napját — a titkos választói jog beterjesztésével olyan határnappá tette, amit nagyítás nélkül mondhatunk történelminek, mert hiszen évtizedes politikai küzdelemnek jelentheti a végső eredményét, avagy esetleg újabb küzdelmek megindítását. De ugyancsak nagy események duzzaszt ják az érdeklődést a községi p ol it i k á b a n is, élesztve a reményt, hogy a z a hosszú, éve k- r e n y ú l ó v i a s k o d á s a k o r m á n y é s a főváros közö1l végre olyan ponthoz érkezeit, ahol a két fél a köz érdekében megtol á l j a e g y m ás kezét s azt a közös utat, amelyen nyugodtan haladhatnak abban a tudatban, hogy azon az ország és a főváros érdekeit egyenlő mértékben szolgálhatják. Mindezen kérdések jelentősége és fontossága ösztönözte a F ü g g ette n B u d a pest - et, hogy megszólaltassa Zsitray Tibor Zsitvay Tibort, a Nemzeti Egység fővárosi vártjának elnökét, hogy megfesthesse a közeljövő kialakulását mind politikai, miiül gazdasági vonatkozásokban, országos viszonylatokban éppen ügy, mint a főváros szemszögéből. Először is a Függetle n B u d a pest. meleg üdvözlését és szerencsekívánságait tolmácsolom az évf or dűlőn, mire az elnök válaszolt: — Köszönöm a Független Budapest-mek, de egyben az egész sajtónak azt, a sok-sok figyelmet és jóindulatot, mellyel pártom tevékenységét és munkásságát az egész év folyamán kísérte és jóindulattal támogatta. Ahogy a magyar sajtó szellemét ismerem, tudom, hogy ezt a támogatást a, jövőben is a magiaménak könyvelhetjük el is mindaddig számíthatunk és számítunk is reá, míg kifejtett munkánk a főváros érdekeinek, így a közérdeknek a szolgálatában fog állatni. — Az évfordulóval egyben a Szent Év is ránk köszöntött. Ha eddigi tevékenységünk bizonyos önzetlenséget, ügyszeretetét, megértést kívánt tőlünk, mindezt a Szent Év csak meg- ibatványozza., a megkétszerezett munkaerő biztosíthassa a m e gnövekedett feladatok s ik eres megoldását. Ezek a megnövekedett feladatok mind az országos, mind a községi politikában máris jelentkeznek. Vegyük először is az országos politikát. — A december 30-án lejátszódott parlamenti esemény, a titkos választói jog beterjesztése, igazi nagy eseménye a magyar politikai életnek. Mz új választói törvény a vidék és a főváros kön ti válaszfalat ledönti — Ha engem egyénileg nem is érint, hiszen miint Kecskemét kép viselő je eddig is a titkos választói jog juttatott be a, törvényhozásba,, de annál inkább érint mint magyar embert, aki csak örülni tud annak láttán, hogy a válaszfalak, melyek eddig a vidéki, a falusi polgárt a városi és így a fővárosi polgártól is elválasztotta, ledőlnek s nem lehet egyiket a másik ellen uszítani, szóm beállítani azzal az érveléssel, hogv a fővárosi polgárnakinég u szavazati Ex\ joga is más, mint a falusi polgáré. Már ebbői a. szempontból is csak örülni lehet a kérdés megoldásának, mert az véleményem szerint nagyban hozzá fog járulni a falu és a város, a vidék és a főváros egymáshoz való közeledésének. És mondom én ezt úgyis mint. törvényhozó, de úgyis mint magyar ember, szükségesnek és áldásosnak tartom, mégpedig a vidék és a főváros szempontjából egyaránt. M külföld bizalma Magyarország iránt — Mikor a jövő kérdése foglalkoztat bennünket s arra a kérdésre akarunk válaszolni, hogy az ország és a főváros mit válhatnak a gazdasági élet területén, osaik egyetlen tényre hivatkozom. Arra a hírre, ami a napokbau egyre jobban foglalkoztatja a. magyar sajtót is, s amely hír szerint Genf megszünteti az ország pénzügyeinek külföldi ellenőrzését, ' aaniit 1931-ben magunk kértünk, abban a tudatban, hogy becsületes adósnak tartván magáinkat, nem akarjuk még a látszatát sem, mintha takargatni valónk volna külföldi hitelezőink előtt. S ennek az önmagunk által kívánt ellenőrzésnek most már véget vet, mégpedig, amint maga. a Népszövetség mondja a: bizalom. Bizalom az ország pénzügyi politikájában egyrészt, másrészt azokban a személyekben, akik az ország ügyeit intézik. S ez a kijelentés olyan erkölcsi elismerés a magyar gazdasági élet egészséges, szolid és nehéz feladatok megoldásában megedződött életrevalósága mellett, ami jogossá, teszi bizakodó reményeinket a. szebb magyar jövendőben. Ha most még mindehhez hozzáveszem, hogy a magyar kivitel az idén elérte a legmagasabb számot, HARMINCHARMAD|K évfolyam "vv_ L-- 1938 január 5. - • 1. szám
