Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-12 / 19-20. szám

Budapest, 1937 május 12. Független Budapest 7 MI TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN ? ORSZÁGSZERTE EGER. Hiedry Lórim; dr. Heves vármegye köz­szeretetben álló főispánja 1937 május hó 19-én tölti be szolgálata tizedik évét, mely alkalomból úgy székvárosának, mint vármegyéjének közönsége lel­kesen és szeretettel ünnepelte a jubiláló főispánt. Idegenforgalmi érdekekből1 városi zenekar létesítését határozta el a város képviselőtestülete. A kérdést akként kívánja megoldani, hogy a jelenlegi fronthar­cos zenekarként működő zenekart fokozatosan városi zenekarrá szervezi át. Tárgyalások folynak a város és az OTI vezető­sége között bérház, illetve gyógyszálló építése ügyé­ben, Az építkezés céljaira értékes telket és külön­böző kedvezményeket helyezett kilátásba a város kép­viselőtestülete. Rendőrpalotát akar építeni Eger városa az 1936. év végéig fennálló államrendőrségi hozzájárulás hátraléka terhére. E célból kérelemmel fordult a m. kir. belügyminiszterhez, melyben az Egerben régóta vajúdó rendőrpalota ügyének ily értelmű megoldá­sához való hozzájárulást kéri. SZEGEI). Május 26-án kezdődik és június 6-ig tart a IX. Szegedi Ipari Vásár, melyre má­jus 23-tól az ország minden részéből és a jugoszláv vasutakon félárú jeggyel lehet utazni. Igazolványok a menetjegyirodákban és az ipartestületekben kap­hatók. A Szegedi Ipari Vásárral kapcsolatosan nagy­szabású ünnepségek lesznek Szegeden. A Szegedi Ipari Vásárral kapcsolatosan jelentős közeledés in­dult meg a magyar és a jugoszláv iparosok között, akiknek nagyobb küldöttségét várják Szegedre. A vásárral kapcsolatos minden ügyben készséggel ad felvilágosítást a vezetőség. Cím: Szeged, Horváth Mihály ucca 3, telefon 14-15. SOPRON. A város idegenforgalmának örvendetes emelkedése következtében szűknek bizonyultak a sop­roni szállók és penziók. Az idegenforgalom növeke­dése a magántőkére is kihatással van és ezért egyes magánszállók és penziók tulajdonosai bővítik szobáik számát. Sopron idegenforgalma öt évvel ezelőtt kö­rülbelül ötvenezer körül mozgott, míg az utolsó két esztendőben jóval meghaladta a százezret. Még szem­betűnőbb ez az arány a nyaralói közönségnél, mert az öt évvel ezelőtti méhányszáz nyaralóval széniben az utolsó évben már ötezer nyaraló kereste fel a vá­ros kies lövérnegyedét és környékét. * BÉKÉSCSABA. Az OTI még a múlt évben elha­tározta, hogy Békéscsabán székházat épít. Az épít­kezést még e hóban megkezdik. Az új székház egy­emeletes lesz. * KECSKEMÉT. Kecskemét városa új hűtőházat építtetett, amelyet a jövő héten adnak át a forga­lomnak. A hűtőházihoz vezető vasúti vágányok lera­kása és egy második kút fúrásának utolsó része van már csak hátra. A Benedek-féle hűtőház már szűk­nek bizonyult és ezért kellett új hűtőházról gondos­kodni. ★ NAGYKÖRÖS. A vidéki városok példájára Nagy­kőrös városa is bevezette a szegénysegélyezés új módját, amely azonban megbukott, mert kevés ősz- szeget ajánlottak fel és így a koldusok továbbra is ‘ zaklatták a város közönségét. A rendőrségnek — dacára a legszigorúbb ellenőrzésnek — nem sikerült eddig a koldusok eltüntetése és ezért most a város felirattal fordul a belügyminiszterhez a koldúsren- delet hatálytalanítása miatt. * SÁTORALJAÚJHELY. A város még a múlt év­ben elhatározta, hogy a vágóhidat újjáalakítja. En­nek kapcsán tervbevették hűtőberendezés és jéggyár létesítését is. A beruházási költségeket OTI-kölcsön- ből kívánták fedezni. A belügyminiszter kifogásolta a város terveit és új vágóhíd építési tervet kért. Az új terv szerint az építkezés 160.000 pengőbe kerül, a meglévő vágóhíd régi épületeit pedig, mint mellék­épületeket fogják használni. 't* CEGLÉD: Hosszú évek óta végre megvalósulás­hoz jut Nagykőrös nagy úti problémája: a Cegléd— kecskeméti országúinak átépítése. Az 1937—38. évi költségvetésiben a legelső helyen szerepel ez az út­építés, mely 30 km bosszú út lesz és két és félmillió pengőbe kerül előreláthatólag. KECSKEMÉT: Kecskemét város legutóbbi köz­gyűlésén elhatározták, hogy feliratot intéznek a bel­ügyminiszterihez, amelyben kérik, hogy a nagyobb •városokban állítsanak fel ingyenes munkásszállókat. A vándorló muri ka keresők ugyanis nagy terheket ró- j nak a városokra, A rmikásszállók megteremtése meg­könnyíti a munkahelyek nyilvántartását és a munka­nélküliek elhelyezkedését. Értesüléseink szerint egy­előre Kecskeméten, Szegeden, Cegléden, Győrött, Kis­kunfélegyházán, Sopronban, Pécsett, (Szolnokon, Ma­ján, Debreceben és Miskolcon építenének munkás­szállókul. Soproni szimfónia Dr. sopronyi Thurner Mihály Sopron város polgármestere nyilatkozik a város mai helyzetéről és idegenforgalmáról Ha valaki Sopron város csodás szépségeit meg akarja ismerni, nézze meg azt a filmet, amelyet Sopron város készíttetett el nagy anyagi áldózatok árán, csak azért, hogy megismertesse az egész or­szággal, de megismertesse a külfölddel is ennek a kis városnak a történetét. A film címe »Soproni szimfónia«. A filmet Friedrich Károly, a városi mozi agilis igazgatója rendezte és fotografálta nagy szak­értelemmel és megértéssel. Ez a film Sopron város éleiét vetíti a vászonra. Bemutatja a várost az év­nek minden szakában. Bemutatja, a lakosság szoká­sait, táncait, de megmutatja a trianoni határt is, amely tulajdonképpen ennek a kisvárosnak majd­nem halálát okozta. De Sopron város lakossága föl­támadt és szorgalmas munkával igyekezett ismét talpraállni. Ehhez a nagy munkához kaptak egy férfiút dr. sopronyi Thurner Mihály polgármester személyében, aki lankadatlan erővel dolgozott en­nek a városnak gazdasági és kulturális fejlődésén. Igyekezett a lakosságnak munkaalkalmat biztosí­tani és ezt gyáralapítással oldotta meg. Ma Sopron­ban több hatalmas textilgyár, sörgyár, vasgyár ad kenyerei a lakosság nak. Természetesen ezeknek a gyáraknak működése kihatással van a kereskede­lemre és iparra is. A város maga igen élénk keres­kedelmet bonyolít le, de idegenforgalma is évröl-évre fejlődik. Különösen elősegítette Sopron város idegenforgal­mának emelését a Lővérhegyen felépült hatalmas és a város tulajdonát Iképező modern szálloda. Ezt a szállodát a város igen jó feltételeik mellett adta bérbe Horváth Mihály ismert soproni vendéglősnek, aki azt nagy szakértelemmel és tudással vezeti. A Lővér-szállón kívül két penzió áll a Sopronba ér­kező idegenek rendelkezéséire, a Gruber-penzió és az Erdélyi—Fenyves-penzió. Az utóbbi különösen a tu­ristáknak kedvenc találkozóhelye. A Független Budapest kiküldött munkatársa be­szélgetett dr. sopronyi Thurner Mihály, a város nagynevű polgármesterével, aki a város problémáiról, gazdasági helyzetéről és idegenforgal­máról a következőiket mondotta: — Trianonban elszakították ennek a városnak u Hinterlandíjátl Nyugat-Magyurországgal néhónvy- szúiz községet szakítottak el az ország testéből. Ezt megérzi Sopron, mert ha nem is valamennyi elsza­kított község, de a fele, közel másfélszáz község, táplálja, a város közgazdasági életének az erejét. A boldog béke idején a, mi téglagyárainkból épültek Bécs palotái. Akkor ezek a gyárak 3000 munkásnak adtak kenyeret, ma alig néhányszáznak tudnak munkát adni. mert a vánisorompó lehetetlenné teszi a kivitelt. Tégláink ma nem jutnak el Bécs városába, de még a szomszédos Somfaivára, vagy Lépesfalvára sem, amelyek alig néhány kilo­méternyire vannak városunktól, túl a tria­noni határon. Ezeket a súlyos csapásokat igyekeztünk elhárítani azzal, hogy gyáriparunkat fejlesztettük. A város •segítségével, támogatásával textilgyáraink kelet­keztek. Ezekben helyeztük el a munkanélkülivé vált tömegeinket. A még ellátatlan munkanélkülieket foglalkoztatjuk, csatornákat, utakat, gyalogjárókat építünk. Ha mindenből kifogyunk, akkor az erdei sétautakon foglalkoztatjuk őket. Ma már ott tar­tunk, hogy az erdőinkben 200 kilométer jól gondozott turista-sétaút áll idegenforgalmunk szolgálatára. Idegenf or ga. lmunkat szállók építésével lendítet­tük fel. A Lövér-szálló ma már országos fogalom. Minden szobája már ki van adva az egész nyárra. Azt mondhatjuk, állandó vendégeink vannak, akik búcsúzáskor már a jövő esztendőre lekötik maguk­nak a megszokott szobájukat. Lő véreink vidékét magyar Semmeringnek nevezték el. A Dunántúli Turista Egyesület szállója hasonló célt szolgál, ugyanazzal az eredménnyel, mint a Lővér-száMó. A magánkézben levő Pannónia-szálló, a belvárosban és a, Gruber-szálló a lövérekben. be­kapcsolódnak a hivatalos város idegenforgalmi te­vékenységébe. Mi van azzal a filmmel, amely a. város neveze­tességeit és Sopron város szépségeit tárja fel? — kérdeztük a polgármester urat. — Ezt a filmet a városi mozgófényíkép-színház igazgatója vette fel és dolgoztatta ki. 2200 méter hosszú. Ezt a filmet bemutattam több város meg­hívása folytán Budapesten, Esztergomban, Szom­bathelyen. Nagy sikere volt, mert a nézőközönség­gel nagyjában megismerteti Sopron szépségeit. A film címe: »Soproni szimfónia«: és bemutatja Sop­ront az esztendő minden évszakában. Trefprt, a nagy kultuszminiszter, a város volt képviselője, joggal keresztelte el Sopront a magyar Athénnek. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a folyó évtől kezdve nyári egyetemet akar szervezni Sopronban. Ennek' a nagy tervnek a tá­mogatására meg fogja szavazni a város a kívánt segítséget. Az idegenforgalmi hivatalunk kimutatása sze­rint évente körülbelül 107.000 ember fordul meg, akik évente 1,400.000 pengőt hagynak itt. Erdei Fenyves Penzió Sopron Löver Folyóvizes szobák, a fenyves erdőben, olcsó ára k, figyelmes kiszolgálás! Közgazdasági életünket különösen nagy csapás érte Trianonban. Erről a csapásról két szám beszél. Béke idején egy-egy hetivásárunkról elhaj­tottak külföldre 2000 darab marhát. Ma örü­lünk, ha egész évi kivitelünk megközelíti a 2000-et. A pót adónk 50 százalék. Éppen elegendő arra, hogy a szegényügyünket és az ínséges munkásain­kat foglalkoztassuk, A városnak saját üzemei is vannak. A város villamostelepe, vízmüve, mozgó- fénityképszínháza és a házikezelésben levő néhányszáz holdnyi birtoka mind szépen jövedelmeznek. A. Lö­vér-szálló a város tulajdona, bérbe van adva. Ez a szálló is gondoskodik a maga törlesztéséről, sőt ma­rad némi hasznunk is. A város élén 1918 augusztus elseje óta állok. Nehéz időket éltünk itt, az ország nyugati végvá­rában, amióta polgártársaim bizalmából mint a vá­ros első szolgája dolgozom. Sopron város pénzügyi politikájának irányelve: »Csak akkor lépünk a vízbe, ha a kövit látjuk, za­varosba nem, ugrunk fejest.« A. S. A hűség városa jelenik meg .Soproni szimfónia című Hímben ! Kérje Ön is kedvenc mozijában í iíj.Tóth Ferenc és Jahoda János fém-, aluminium- és kokillaöntőde Budapest, VI, Béke tér 9. Telefon : 2-915-72 Épület- és portálasztalos KAPOSSY JÓZSEF Budapest, V., Nádor ucca 20. Telefon: 1-102-24 Műbútorok restaurálása TRAUB ÖDÖN SZIGETELŐ VÁLLALATA BUDAPEST, X., REZSŐ TÉR 3 I Telefon: 1-411-65 = CZJGMNY virágkereskedése BUDAPEST, VI., TERÉZ KÖRÚT 60. Tel: 1-130-09 Kertgazdaság: Budatótény, Villatelep. Tel: 2-699-77 Zománciakk a legkényesebb ízlést is kielégíti I ! Minden jobb szakiizletben kapható ! 1 Megrendelés: 1-221-84,2-928-64 Kirchknopf Gyula üveges, üveg- és porcéilánkereskedő Budapest, IX., Külvin tér 8. TeleFon: 1-851-39. Alapítási év 1897

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom