Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-21 / 16. szám

Budapest, 1937 április 21. Független Budapest 3 M HÉT Az új margitszigeti forrás keresztelőjére Vájjon nem gondolt-e a Margitsziget igazgató­sága arra, hogy zavarba fogja hozni a főméltóságú asszonyt azzal a kegy elet es tényével, hogy új forrá­sát az ö nevéről kereszteli elf Mert ha van valaki, aki a nyulakszigeti király- kisasszony emlékezetéhez méltó emléket állított, még pedig nem kőből, nem ércből, hanem a tulajdon maga életének tiszta, káprázatos fényességéből és jó cselekedeteinek zaj nélküli folytonosságából — az csak­ugyan megérdemli, hogy aiz új forrás az ő neve alatt fakassza elő a föld. mélységéből gyógyvizének áldá­sos harmatcseppjeit. A ma krónikása sokkal közvet­lenebbül éli a mát és sokkal közelebbről látja ennek a mának a szerepviselőit, semhogy az elfogult­ság, a részrehajlás felhője ne zavarná tekintetének és meglátásának tisztaságát. De a jövő krónikása, aki már csak a megmaradt emlékekből fogja összeállítani a ma szerepviselőinek emlékezetét és a cselekedetekből fogja összeállítani ezeknek a szerepviselőknek a mozaik-képét, majd nyilván keresni fogja az elkeresztelt forrás után azt az élő, azt az igazi asszonyt, akit nyomdokon kö­vetve — meg is talál majd, mégpedig a királyi vár egyik szobájában, dhol egész napját azzal tölti, ami­vel a szentéletű királykisasszony töltötte: készíti a maga szegényebiek a kiosztandó alamizsnát. Nemcsak egyedül, hanem magai köré gyűjtve mindazokat, akik még a palota fényességéből is meg tudják látni a nyomorúság és emberi szenvedés bánatos sötétségét. S ez a krónikás majd fel fogja jegyezni, hogy ebben a korszakban, amikor oly közönyösek tudtak maradni az emberek mások szenvedéseivel szemben, akkor, amikor Budapest odaadta a testét, hogy az acélfúrók átfúrják mélységeit s amikor ez a föld az ejtett sebért fizetett, mégpedig aranynál többet érő gyógyvízzel fizetett, rátanítván az embereket is, pél­dát adva nekik, hogy a szenvedett rosszért ők is jóval fizessenek vissza: élt a budai vár fényességé­ben egy asszony, aki. nem születés szerint, hanem a szíve, a lelke szerint vált királyi asszonnyá. Aki a magasságból lelátott a föld mélységeire. Aki a fényes arannyal, márvánnyal díszített palota selyemszŐnyegü termeiből is eltalált a szegény nél­külöző magyar kunyhókba és viskókba. Aki meglátta az éhségtől sápadtá vált ványadt gyermekarcokat. Aki megértette panasztalan pana­szukat és reménytelen reménykedésüket. És azt mondta nekik a maga hangtalan jóságával: — Ne féljetek, én nem hagylak el benneteket. Én', a. ti sze­génységeteké akarok lenni, én a ti gondjaitoknak a megkönnyítője akarok lenni, anélkül, hogy hálát akarnék érte tőletek. És elkezdett dolgozni a Vár asszonya. Magához gyűjtötte mindazokat, akik együtt tudtak érezni vele. A márványos termek dolgozószobává váltak. Reggeltől estig folyt a munka. Mindenki résztvehe- tett benne, aki nem kért a munkájáért jutalmat s aki vallotta az írással, hogy: amit t észen a balkezed, 'azt ne tudja a j óbb ké z. S így történt, hogy a nyári enyheség elmúlásával ru­hák és vásznak, melegítők és kabátok mentek szét az országba, hogy befedjék és melegítsék a csüggedt szegénységet és eloszlassák azt a, hitet, hogy felülről /nem látják meg a szegénységet és nem törődnek az éhező emberek szenvedéseivel. Ha a sors elvette a szegény magyartól a had­seregét, a Vár asszonya szervezett olyan hadsereget maga körül, amely felett nem a Népszövetség volt az űr, hanem egyedül és kizárólag az emberi szív, ami­nek csodája ezer és ezer magyar család felöl vitte el a kétségbeesés gondját és a. reménytelenség sötét kétségbeesését . .. ... És fel fogja jegyezni a krónikás, hogy minden megsegített magyar család imája növeli ennek az új margitszigeti forrásnak a vizét, hogy gyógyító­ereje visszatérítésül számíthasson minden betegek javára azért, a sok sok jóért, amit az igazi, az élő jóság és szeretet a csonkaország szegényeivel cseleke­dett. Zs. J. j KARDOS JENŐÉI!: rendező, Központi fűtés, vízveze- téK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 JUHASZ JÓZSEF technikai és gépipari karbantartó vállalata Budapest, VII., Miksa ucca 17 Telefon: 14-17 73 Lind fémáruüzem Budapest, Vili, Gólya ucca 35. ». Telefon: 1-348-21 Készít : Autó- és kocsilámpát, mindenfajta madárhá­zat, háztartási bádogárut, katonai és műszaki cikkeket. Kitüntetve az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. jír-és írószereket szállít közhivataloknak 1878 óta Károlyi György reskedése Budapest, VI., Deák Ferenc u. 5 Tel.: 18-10-43 A főváros megveszi a budai gróf Karácsonyi palotát A Közmunkatanács átiratban kérte a polgármestert, találjon módot a palota megvásárlására Az elmúlt évek folyamán sok főúri palotát vá­sárolt a főváros. Ugylátszik ezek hatása alatt van állandóan felszínen az az óhajtás, hogy a főváros szerezze meg a budai gróf Karácsonyi palotát, is. Ezzel az értékes és már műemléknek minősített pa­lotával az utóbbi időben sok különböző terv me­rült fel. Régen hangoztatják, hogy a gyönyörű épület eladó és sokáig arról beszéltek, hogy játék- kaszinót létesítenek a palotában. Erre azonban nem) került sor, az ingatlan továbbra is eladó maradt. Különböző oldalról jöttek az ajánlatok és tanácsok, hogy a főváros szerezze meg a palotát és múzeum vagy más közcélra rendezze be. A tabáni fürdő­város gondolata kapcsán azt is proponálták, hogy a gróf Karácsonyi-palotában létesítsék a kurszalont. Az elmúlt napokban döntő stádiumba jutott a Krisztina körúti Karácsonyi-palota ügye. 'Ű’gylátszik a grófi család végképpen elhatározta az ingatlan értékesítését, sőt foglalkozott azzal a tervvel, hogy a telek eladása érdekében a palotát le is hontatja. Gróf Karácsonyi Imre beadvánnyal fordult a Közmunkatanácshoz és engedélyt kért arra, hogy azt a területet, melynek közepén most a palota áll, parcellázhassa és házhelyekként értékesíthesse. A parcellázás kapcsán természetesen a palotát le­bontanák és a kertben lévő ősfákat kivágnák. A Közmunkatanács elutasította ezt a kérelmet, mert a palota fennmaradását közérdeknek tartja és nem engedheti meg, hogy egy ilyen nagyim,ultú, építé­szetileg is nagyértékű épület leromboltassék. Miután azonban a grófi család a jelek szerint pénzzé akarja tenni az ingatlant, a Közmunkatanács átirattal for­dult a fővároshoz és felkérte a főváros vezetőségét, keressen' módot arra, hogy a gróf Karácsonyi-palota a város birtokába kerüljön. Illetékes helyen érdeklődtünk a Közmunkatanács átiratának sorsa iránt és azt .a felvilágosítást kap­tuk, hogy a főváros most tényleg komolyan fog foglalkozni a grófi palota megszerzésének lehető­ségével. Az ingatlant körülbelül félmillióra értékelik. Tekintve, hogy a főváros felesleges félmilliókkal nem rendelkezik, gondolnak olyan megoldásra, hogy a gróf Karácsonyi-palotát esetleg cseretelkek fel­ajánlásával szerezzék meg. A főváros hajlandó a grófi családnak a palota értékével azonos érték­ben olyan cseretelkeket átengedni, melyeknek el­adása sokkal könnyebben bonyolíth-aitó le, mintha a Krisztina körúti ingatlant parcelláznák. A grófi család is jól járna, ha a csere ajánlatot elfogadná, mert így részletekben, a szükséglet arányában értékesíthetné a telkeket, sőt a vagyon egyrészét ingatlanba meg is tarthatná, A főváros viszont így komoly, anyagi áldozat nélkül jutna a palota birto­kába. Arra még nem gondoltak, hogyha a gróf Ka­rácsonyi-palotát a város megszerzi, mire használ­nák azt fel. Erről később történnék döntés. Min­denesetre számos terv merülne fel a szép épület kulturális, idegenforgalmi vagy egyéb vonatkozású Iblasznosítására. A palota megszerzésére irányuló tárgyalásokat a főváros illetékes tényezői a napok­ban megindítják. Egymillió 200-000 pengő kikiáltási áron telkeket ad el a főváros A múlt évben kezdte meg a főváros a felesleges telkek árverezését, mellyel az volt a célja, hogy a befolyó bevételt új telekszerzésekre fordítsa és ezáltal a főváros városfejlesztési érdekeinek meg­felelő területeket megszerezze. Az árverések azon­ban nem jártak a várt sikerrel. Több árverés lezaj­lottá anélkül, hogy egyetlen ajánlattevő is jelentke­zett volna. Később szabadkézből sikerült eladni az ingatlanok egy részét. Ezt az érdekes körülményt azzal magyarázták, hogy sokan nem szeretnek nyil­vánosan, különösen árverés útján vásárolni, ezek később közvetlen ajánlatot tettek és egyesekkel sikerült is megállapodni. Érdekes az is, hogy sza­badkézből még jobb árat értek el, mint amennyi az árverési kikiálltási ár volt. Most ismét egy sereg telket írtak össze a város­házán, ezeket újból árverés alá bocsátják. Lesz közöttük olyan, amely már szerepelt a korábbi árverési hirdetményekben, a legtöbb azonban most először kerül az árverési listára. Az idei költségvetésben egymilliót irányoztak elő telekeladásokból származó jövedelem címén, a közelmúltak tapasztalatai nyomán azonban a bel­ügyminiszter ezt az előirányzatot túl imagasnak ta­lálta és a költségvetés módosítása során a telek­eladásból várható bevételt csak 500.000 pengőben jelölte meg. Ilyen értékű ingatlanokat feltétlenül eladnak idén, mert most már több millió pengő értékű telek van előkészítve eladásra. Mindig akadnak érdeklődök, komoly ajánlattevők. Különösen azoknak az ingatlanoknak az értékesíté­sével siet a főváros, melyekre az új házadómetességi rendelet már nem terjed ki, melyeknek építkezési adómentessége idén július végén lejár. Ezeket cél­szerű lenne sietve beépíttetni. A legtöbb szorosan vett belterületi ingatlan, melyeken felépítmények is állanak. A legközelebb árverésre kerülő ingatlanok között 55 telek van. Ezek a Tömörkény uccában, a Jurányi uccában (öt telek), az Áfonya uccában, a Csatárka dűlőben, a Forgács uccában, a Taksony uccában, a Tétényi úton, a Hegyalja úton, a Sasad dűlőben (öt), a Zó­lyomi úton, a Kovásznál úton, a Szent Péteri úton, az Albert uccában, a Szent Imre herceg útján, a Daruvári uccában, a Karthausi úton (hat), a Fodor uccában, az Istenhegyi dűlőn (három), az Újvidék uccában vannak. Árverésre bocsátják ezenkívül a Honvéd ucca 13—15, a Szalay ucca H, a Zsitvay Leó ucca 5. számú telkeket, továbbá azt a bárom Pozsonyi úti házhelyet, melyet -a' főváros legutóbb cserébe kapott a Közmunkatanácstól a székház­tranzakció kapcsán. Az újonnan árverésre kerülő telkek kikiáltási ára 1,200.000 pengő körül van. Ha' nem is az árverésen, de röviddel később szabad­kézből egészen bizonyosan vevőkre találnak ezek a telkek, melyeknek beépítésére az új rendelet messze­menő adókedvezményeket biztosít. BESSENYEYZÉNÓ ünneplése a Lipótvárosban A Lipótvárosi Polgári Kaszinó Berlini téri helyi­ségének dísztermében társasvacsora keretében ünne­pelte Bessenyey Zénót, a Fővárosi Közmunkatanács elnökét titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmá­ból. A többszázterítékes ünnepi vacsorán előkelő közönség vett részt, köztük Fodor Sándor min. taná­csos, Salamon Géza dr. és Babarczy István báró tanácsnokok, Hegedűs Bertalan és Reményi Aladár főv. biz. tagok, Kelemen Aurél, Krompaszky Miksa, Dán Leó és Dárday Ede kormányfőtanácsosok, Stein Emil, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigaz­gatója, Erdélyi Jenő főtanácsos, ifj. Holl Gyula fő­tanácsos, dr. Va.ra.nnay István és dr. Fábián László alelnökök és még sokan mások. Elsőnek Tárfkán yi Jenő ügyvezető elnök üdvözölte Besse­nyei Zénót. Bessenyey! Zénót a józanság, ia higgadtság: {és a| szeretet jellemzi — hangoztatta! a szónok — s ö sohasem fogja munkáját szélsőséges irányzatoknak odaadni, mert tudja, hogy a mai nehéz időkben a polgári társadalom egy­ségére és harmonikus összefogásra van szükség. Krompaszky Miksa tankerületi főigazgató, a NliP V. ke­rületi szervezete és a Lipótvárosi Társaskör 'képviseletében, Deményi Aladár a Nemzeti Egység Pártja VII. kerületi szer­vezete részéről üdvözölte Bessenyey Zénót, Keleméin Aurél, a kaszinó Társelnöke, az Uj-Lipótváros társadalmának több | kérését tolmácsolta, Hegedűs Bertalan Angyalföld polgársá­gának és munkásosztályának, Molnár Sándor alelnök pedig az építőiparosoknak nevében üdvözölte az ünnepeltet. Végül Tihanyi Zoltánná a kaszinó asszonytábora nevében- mondott néhány közvetlen szóban köszönetét Bessenyey Zénó emel- ményekben gazdag munkásságáért. Ez-ut-áin viharos lelkesedés közben Bessenyey Zenó emel­kedett szólásra, aki megköszönve az üdvözléseket, és többek között a következőket mondta: — Ha azt a nagy szeretőiét, ragaszkodást, amelynek megnyilvánulásai oly mélyen meghatottak, valamivel, a-z élet­ben megtudom- hálálni, úgy az nem más, mint az, hogy nem tud’ senki az -életben olyan- kitüntetést- adni, olyan 'állásbyii helyezni, hogy belőlem kiöljék az embert. — Közmunkatanácsi programmomról már több-ízben nyi­latkoztam. Ma csak röviden ha-ngsúlyoz.om, hogy azok a ter­vek, amiket már elmondottam és amelyekből újabb tervek terebélyesednek ki, már a szilárd megvalósulás útján van­nak. Nincs szükségem másra, minthogy bírjam a- kormány és a főváros támogatását erkölcsiekben és anyagiakban és akikor senki sem fog csalódni a. belémh-elyézett- várako­zásokban. . — A csendes intenzív munka nem jelenti, a, magyag esz­mények szolgálatának -a feladá-sát. A politikában fs- ugyan­úgy kell eljárni, mint a Közmunkatanácsnak. A rosszat le lehet Tombolni, de csak Agy, hogy helyébe nyomban felépít­jük -a jót. . Epítü-nk megfontolt terv szerint, Budapest és egész' Magyarország javára. Nem vagyok barátja sem a val­lási, -sem a politikai szektáknak és sohasem fogjuk meg­engedni, bogy akár a félrevezetett, akár az egyéni indula­toktól vezetett s a magyar alkotmányos (közéletbe beillesz­kedni nem -tu-dó emberek szándékai érvényesüljenek. Ebhez azonban Budapest polgárságának egyöntetű, nem provoka­tiv, de határozott állásfoglalása szükséges. Hosszantartó éljenzéssel és tapssal fogadott beszéde végen Bessenyey Zénó -ismételten megköszönte a Lipótvárosnak és az északi kerületnek a szeretet és hűség megható megnyil­vánulásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom