Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-24 / 12-13. szám
10 Független Budapest Budapest, 1937 (március 24. KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS A falu meglátogatta Budapestet A Mezőgazdasági Kiállítás sikere Az útburkolási munkák jótállási idejét és időközi felülvizsgálatát szabályozták Most iiiár —- szerencsére — csakúgy Budapest tavaszi eseményéhez számít, akárcsak' a hóvirág és a mezei ibolya megjelenése a pesti uccukon március elején. Már várjuk s nem is akarunk rá gondolni, hogy valami jöhetne, ami ezt a kora tavaszi látogatást megakadályozhatná. Ó, erről szó sem lehet. Hiszem Budapestnek; csak olyan nagy eseménye a Mezőgazdasági Kiállítás, mint ahogy bizonyára mezőgazdáinknak is az ez a látogatásuk. Hogyne volna az, mikor egész éven át készülnek hozzá, slzinte önmagukat múlva felül, hogy csodálatosabbnál csodálatosabb meglepetésekkel igazolják a maguk csendes kitartásban folyó állandó munkájukat, amit a maguk vidékén folytatnak. S annak ellenére, ha ma nem is tartozik »nyereséges« vállalkozásnak a föld — de ez náluk nem ok sem a földtől való el- hidegiilésre, sem a munka abbahagyására. Folyik is ez a munka, s amint a Mezőgazdasági Kiállítás fejr lődése mutatja — eredménnyel. S az, hogy a szebbnél szebb állatok megjelenésük első óráiban már a fejükhöz kapták az ismert »piros« cédúlát, azzal a rövid, de sokat jelentő felírással, hogy »eladva« — az még mindig arra utal, hogy a fejlődés iránya felfelé mutat s hogy ez a fejlődés stinte beláthatatlan. Az ország első gazdája, maga a főméltóságú kormányzó is meglepetten állapítja meg, hogy: —-■ A fejlődés szemmel látható és meglepő. S ennek a fejlődésnek annál jobban lehet örülnünk, mert egyre több a résztvevő és díjat nyert kisgazda, ami arra vall, hogy a kisgazdák is a fejlődés vonalába léptek s többé nem lehet jogos az a panasz, mintha kisgazdáinknak nem volna érzékük a fejlődés iránt. Hogy ez a megállapítás mennyire helytálló, csak rá kell mutatnunk arra az egy tényre, hogy egyre több község küldi ki megbízottait, hogy a vásáron apaállatokat szerezzen be, mellyel tenyészetüket megjavítsák és felfrissítsék. S az idén sok ilyen megbízott kénytelen hazamenni üresen, mert vagy későn jelentkezteti, vagy pedig a vásáron a kiválasztott jószágot szerencsésebb vevő ütötte el a kezükről. Ez mind csak az élet, a forgalom, a munka teljes sikerének a jele. Ma már a Mezőgazdasági Vásáron való kiállítás önmagában is '■— márkáinak számít. Hát még maga az a kitüntetési ami mindig a legjobbak legjobbikának szól, mert hiszen minden gazdaság — akár kicsiny, aká rnagy — hangsúlyozottan arra törekszik, hogy a lehetőség szerint a legjobbat szerepeltesse. Ezért van sikere a vásárnak. Ezért nő a forgalma évről évre, hogy egyben nőjön gazdasági jelentősége is. S míg egyfelől országosan emeli a mezőgazda- sági termelés és tenyésztés szintjét — másfelől Budapestnek is alkalmat ad, hogy azt a nagyjelentőségű munkát, amit az ország életére, gazdasági fejlődésére ez a mezőgazdaság jelent — maga a főváros is megismerje, ellenőrizze és a maga elismerésével további fejlődésébe® hozzásegítse. S ha hozzávesszük, hogy idegenforgalmi szempontból is az évenként megismétlődő kiállítás egyre több idegent, külföldit csábít Budapestre, akik nem egy sablon unalmát és megszokottságát kapják meg benne, hanem a színes, az eleven, az igazi életet — akkor csak hálásak lehetünk a magyar mezőgazdaságnak, de egyben magának a kiállítás rendezőségének is azért a nagy lelki tanulságért és örömért, melyhez bennünket a kiállítás megrendezésével hozzájuttattak. Zs. J. Scitovszky Tibor és Erney Károly ünneplése a TÉBE-ben. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének végrehajtóbizottsága Pénteken újra alakult, miután Scitovszky Tibor, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója bejelentette, hogy mandátuma lejárt; a következő esztendőre Erney Károlyt, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár alelnök-vezérigaz- gatóját ajánlotta a végrehajtóbizottság elnökéül. Scitovszky Tibor meleg, szavakban köszönte meg a végrehajtóbizottságnak és a TÉBE tisztikarának azt az odaadó támogatást, amellyel az elmúlt esztendő nehéz hitelügyi kérdéseit az ország érdekében megoldani segítettek. A végrehajtóbizottság egyhangú lelkesedéssel választotta meg ezután elnökké Erney Károlyt s a felszólalók külön kiemelték úgy hálájukat a lelépő elnök, mint bizalmukat Erney Károly iránt, aki az elmúlt esztendőben is egyéniségének egész súlyával képviselte a szolidaritás gondolatát a magyar bankvilágban. , A Magyar Kereskedelmi Hitelbank — Schopper J. G. Itt. igazgatósága elhatározta, hogy a folyó hó 31-én tartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a 139,.018.68 pengőt kitevő nyereségből részvényenként. 1.50 pengő osztalék fizettessék. Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, (Dräsche) Budapest. V. kér., Klotild ucca3 Telefon: *1-126-66 Király Kálmán tanácsnok előterjesztésére La- mo'tte Károly alpolgármester határozatilag újra szabályozta a főváros területén végzendő útburkolási munkák jótállási idejét és az útburkolatok időközi felülvizsgálását. A határozat szerint a jövőben az útburkolatok anyagéit a fővárosi Útügyi Intézet vagy más hivatalos hatósági anyagvizsgáló intézet útján meg kell vizsgáltatni. Az anyagvizsgálatok gyakoriságát a szükséghez képest szabályozzák. Minden önálló munkánál vagy a legalább 1000 négyzetméter terjedelmű burkolásoknál — még ha azok javítás, vagy helyreállítás jellegűek is — az anyagvizsgálatot nem szabad elmulasztani. A határozat értelmében a jótállási időket is újra rendezték. Az útépítési munkák vállalati feltételeiben fel nem sorolt burkolatokra a jótállási idő a következő: öntött, zúzalékos, tömörített és homok- aszfalt, aszfaltbeton után hat év, bitumenes tégla- burkolatok hat év, a kétrétegű kötőzuzalékos burkolatért, sátányaszfaltburkolatért, továbbá a kőből vagy műkőből készített gyalogútburkolatokért beírom év, a murvabeton és agyagbeton gyalogútburkolatokért pedig két év. A föld- vagy sziklamunkákért bontásoknál, Vagy pedig közművek fektetésével kapcsolatban a vállalkozó az arra ráépített útburkolat jótállási határidejéig tartozik felelősséget vállalni. Egyébként a főváros területén végzendő minden munkáért — amennyiben a feltételek és a rendelkezések másként nem intézkednek — tartoznak legalább egyévi jótállási kötelezettségnek eleget tenni. A Hangya közgyűlése. A Hangya Központ március 20-án tartotta Balogh Elemér dr. m. kir. titkos tanácsos elnöklésével 1936. évi közgyűlését, melyben a tagok és a vidéki tagszövetkezetek kiküldöttei nagy számban jelentek meg. Wünscher Frigyes dr. vezérigazgató ismertette az 1936. üzletév mérlegét, amely 173.000 pengő ingatlan- és berendezés-értékcsökkenési leírás, valamint 151.523 Pengő vásárlási visszatérítés elszámolása után 241.549 pengő 26 fillér felesleggel zárul. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el az igazgatóság jelentését és az igazgatóságba újból tagokul beválasztották Máiké Imre dr.-t, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatóját és Muischenbcicher Emil dr. felsőházi tagot, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető igazgatóját, a felügyelőbizottságba pedig Rothmeyer Imre m. kir. gazdasági főtanácsost, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóját. Az An goi.Magyar Bank közgyűlése. Az Angol- Magyar Bank Fleissig Sándor alelnök-vezérigaz- gató, felsőházi tag elnöMésével (dr. Schóber Béla elnök gyengélkedése miatt akadályozva volt a megjelenésben) tartott 46. évi rendes közgyűlése jóváhagyta az 1936. üzletév mérlegét, mely a már közjóit leírások és tartalékolások után 1,315.221.57 pengő tiszta nyereséggel zárul (az előző évi 1,178.378.61 pengővel szemben). E nyereségre nézve a. közgyűlés helyeslőén magáévá tette az igazgatóság ama javaslatát, mely szerint — a hiteléletnek még megoldásra váró problémáira való tekintettel -— a nyereség teljes összege az előző évhez hasonlóan az intézet belső erejének további növelésére fordíttassék. Ennek megfelelően a közgyűlés elhatározta., hogy a fenti összegből a rendes tartalékalap gyarapítására 100.000 pengő, az ingatlan-értékcsökkenési tartalék- alap növelésére 100.000 pengő, belső tartalékolásokra 500.000 pengő és a nyug- és kegydíjalapok dotálására 350.000 pengő fordíttassék, a fennmaradó 295.221.57 pengő pedig az 1937. üzletév számlájára vitessék át. A közgyűlésen felszólalt dr. Kenéz Béla volt kereskedelemügyi miniszter, aki méltatta az intézet lefolyt évi eredményes működését és a mai viszonyok között elért eredményekért a részvényesek elismerését fejezte ki az igazgatóság, az ügyvezetőség és a tisztviselői kar’ iránt. A Hitelbank közgyűlése. A Magyar Általános Hitelbank részvényeseinek folyó hó 19-én tartott LXIX. rendes közgyűlésiéi jóváhagyta az elmúlt üzletév mérlegét, mely 986.961 pengő 07 fillér összegű leírások foganatosítása után 4,189.959 pengő S3 fillér tiszta nyereséggel zárul. A közgyűlés magáévá tette az igazgatóságnak a® összes szempontok beható mérlegelésén alapuló és az e kérdéssel összefüggő általános hitelpolitikai érdekekre is tekintettel llevő' ama javaslatát, mely szerint osztalék ebben az évben se fizettessék és enniek megfelelően tantieme se folyósíttassék. A közgyűlési ezután az igazgatóság j'avjasl a tálnak (megfelelően elhatározta, hogy 700.000 Pengővel a tartalékalapok, 1,000.000 pengővel az alkalmazottak nyugdíjalapja javadalmaz- tatnak, a fennmaradó 2,489.959 pengő 83 fillér pedig az 1937-es üzletévre vitetik elől Az ezután megtartott választások során új tagként a felügyelőbizottságba dr. Péteri Ödön nyug. miniszteri osztályfőnök beválasztatott. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága az intézet közgyűlését követő igazgatósági ülésében kinevezte osztályigazgatóvá dr. Czeyda- Pommersheim Lászlót, igazgatóhelyettesekké Angyal Árpádot, dr. Domony Pétert és dr. Kis Ferencet, fiókigazgatókká M edgy esi Pált, Scheer Istvánt, végül cégvezetőkké dr. Neuberger Jenő, Ries Béla és dr. Sipos Oszkár főtisztviselőket. Az Országos Földhitelintézet közgyűlése. Az Országos Földhitelintézet dr. Pesthy Pál nyug. m. kir. igazságügyminiszter elnöklete alatt március 19-én tartotta meg I. rendes közgyűlését. A közgyűlés az első hathónapi időszakról összeállított mérleget jóváhagyta, a beterjesztett jelentéseket tudomásul vette és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság részére a felmontvényt megadta. A közgyűlés az igazgatóság javaslatára elhatározta, hogy az elmúlt csonka üzletévben kimutatott tiszta nyereséget 'a tartalékalaphoz csatolja. A közgyűlés a felügyelőbizottság új tagjaiul dr. Benkő Ferenc ny. államtitkárt és dr. Zolnay Ödön miniszteri tanácsost választotta meg. A közgyűlésen felszólalt dr. Bernát István m. kir. titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki őszinte szavakkal méltatta az intézet elmúlt évi működését és az elért eredményért az üzlet- résztulajdonosok nevében úgy az igazgatóság, mint az ügyvezetőség, valamint a tisztviselői kar részére elismerését fejezte ki. AB. K. közgyűlése. A Pénzintézeti Központ március 18-án tartotta dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc ny. m. kir. belügyminiszter elnökletei alatt XX. rendes évi közgyűlését, A közgyűlésen, amelyen a m. kir. pénzügyminisztert dr. Iklódy Szabó Andor miniszteri osztályfőnök képviselte, a budapesti és vidéki pénzintézetek kiküldöttjei nagy számban jelentek meg. Kcresztes-Fischer Ferenc elnöki megnyitó beszédében kegyelete® szavakkal emlékezett meg- gölnicbányai Elischer Viktorról, a Pénzintézeti Központ elliúnyt igazgatósági tagjáról. Az igazgatóság jelentését dr. Póscli Gyula vezér- igazgató terjesztette elő és amelyhez dr. Szabó Iván, a Kecskeméti Leszámítoló- és Pénzváltóbank Rt. elnök-vezérigazgatója szólt, hozzá, a közgyűlés tudomásul vette és megállapította az 1936. évi december hó 31-iki mérleget, amely 1,557.459.08 pengő tiszta nyereséget 'eredményezett. A közgyűlés a pénzintézeti üzletrészek után az alapszabályszerű maximális 6 százalékos osztalékot, a kincstári üzletrészek után pedig 4 százalékos' osztalékot állapított meg. A közgyűlés megválasztotta igazg-atósági taggá az Elischer Viktor halála által megüresedett helyre dr. Thaly Zsigmondot, a betöltetlen választmányi tagsági helyekre dr. Ferenczi Lajost és clr. Halom Istvánt, a felügyelőbizottságba pedig új tagokként dr. Hoch Józsefet, Kalmár Ivánt és dr. Barta Lászlót. A Magyar Általános Takarék közgyűlése. A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság dr. Horváth Lipót elnök-vezérigazgató elnöklete alatt március 16-án tartotta meg 55. rendes közgyűlését. Miután már mérlegen belül a nyugdíjalapnak 159.000 pengőt (tavaly 160.000 pengőt) juttattak és leírásokra 462.679.23 pengőt (tavaly 471.368.29 pengőt) fordítottak, valamint ugyancsak mérlegen helül belső tartalékolásokat és az értékpapír állománynál leírásokat eszközöltek, a közgyűlés megállapította, bogy az 1936. üzletév tiszta nyeresége P 524.658.35 (tavaly P 502.128.16). A közgyűlés elhatározta, bogy a tiszta nyereségből — úgy, mint tavaly — 100.000.— pengő az intézet tartalékalapjának növelésére fordíttassék, miáltal az 14,050.000 pengőre, az intézet összes saját tőkéi pedig 34,050.000.— pengőre emelkednek, továbbá 75.000.— pengő (tavaly P 65.000.—) a nyugdíjalap dotálására, P 34.658.35 pedig: átvitelre használtassák fel és osztalék címén — úgy, mint tavaly — részvényenként 75 fillér = 300.000.— pengő fizettessék március 17-től kezdve. —■ Miskolc ipara. Az ország vidéki városai között gazdasági jelentőség nézőpontjából Miskolc az elsők között van. Kereskedelmének és iparának fejlettsége ismeretes. Ennek bizonysága többek között például Deichsel A. sodronygyára, amely nemcsak Miskolc városának, hanem Magyarországnak komoly gyáriparát is reprezentálja. A gyár éjjel-nappal üzemben van, háromszáz munkást foglalkoztat, sodronyfonatait a magyarországi piacon helyezi ,el, ide gyárt ezenkívül minőségi acéldrótot, melyet külföldi államokba, legnagyobbrészt a Balkánra, Észak-Afrikába és Olaszországba exportál. A gyárat Balog Károly igazg'ató nagy szaktudással és hozzáértéssel vezeti. — Komoly iparvállalata Borsod vármegyének a Szilágyi és Diskant gépgyára, melyek gyártmányai országosan is ismertek. (Szép munkát produkál még* Herz Jenő gépgyára, A gyárat Herz Jenő személyesen és nagy körültekintéssel vezeti és gyártmányai ugyancsak az egész országban ismeretesek. — Meg kell emlékeznünk még Miskolc város szeszfőzdéjéről és annak kiváló igazgatójáról, Vas Imréről, aki a városnak ezt a vállalatát ma már országos nevűvé fejlesztette. „SIDOL“ használatban a legolcsóbb I Utánzatokat utasítson vissza. Gyártja: SIDOL vegyitermékek gyéra résx- vénytársaaág, Budapest, XIV., Cserei ucca 14. Telefon; 2-966-86 és 2-968-94 Húszfős Imre és Társa D.T. If nvo_í|íi nemesvakolati és műmárvány gyár JjlAUlaZll Cégtulajdonos: Kasztos Imre Gyári telelőn: 1-491-82. Budapest, X., Szállás n. 28-30 PosnanshQ és Slrélifz Rí. Aszfalt, fedéllemez és KátrányvegyiterméK gyár Budapest, V. Zsltvau Leö U. 13. (Volt Sólyom n.) Telelőn i 1 228-29, 1 282 85
