Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-24 / 12-13. szám

Budapest, 1937 március 24. Független Budapest 7 A városrendezés aktuális kérdései Irta: HARRER FERENC felsőházi tag, a thaíősági bizottság tagfa A 'városrendezés aktuális kérdései az utóbbi •években nem jelentenek csak egyes különleges pro­blémát, hanem folyamatos kimun­kálását az előrelátó és tervszerű városrendezés egészének. Ez a munkásság- a városfejlesztő pro­gram kidolgozására kiküldött kü­lön bizottságnak 1932-ben való megalakulásával indult meg- és körülbelül évtizedünk végére Bu­dapest és környéke általános sza­bályozó tervének meg állapításá­val fog befejeződni. A városrendlezés e nagy pro­blémájának állása e pillanatban a következő-: ' pest belső vasúti és ciutobuszkötelekedésével szemben ! támasztandó városrendező követeléseknek a megál- I lapítása. Már régebben állást foglalt a bizottság — még j pedig a hajózási és kikötőtanáccsal egyetértésben — j a Dunapartoknak úgy a közlekedés, mint a keres- i kedelem és az ipar nézőpontjából miként való fel- használása tekintetében. A Közmunkák Tanácsa ré­széről történt hajóállomásáthelyezés, amely adidig, amíg a Ferenc József- és a megnyitandó Horthy Miklós-híd közötti partterület erre a célra felszaba­dni — csak ideiglenesnek tekintendő, valamint ugyancsak a Közmunkák Tanácsa által tervezett pesti dumaparti vasúti megoldás — a fent említett eszmekörben mozog. A bizottság már megállapította azokat az elve­ket is, amelyek a fővárosban lévő műemlékek és történelmi emlékek megóvásánál és érvényrejutta- tásánál követni kell. Megjelölte konkréten is azokat az épületeket és egyéb olyan alkotásokat, amelyeket a jövő számára át kell menteni. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a most törvénnyé váló városrendező törvény Nagy-Buda- pest városrendező problémájának a megoldását is meghozza és rendelkezésre adja mindazokat a jogi és pénzügyi eszközöket, amelyek a városfejlesztő és városrendező elgondolások megvalósításához szüksé­gesek, akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy néhány év óta és még néhány esztendőn át a fővárosban olyan jelentős városrendező és városfejlesztő munka fo­lyik, amely a huszadik százaid1 harmadik évtizedét i Budapest történetének egyik legtermékenyebb idő- I szakává avatja. A városfejlesztő bizottság- nemcsak a logikai sorrendet szem előtt tartva, hanem számolva az építési szabályzatnak a Közmunkatanács részéről ! tervezett reformjával, mindenekelőtt a főváros jövő­beli racionális telepítési elgondolását és a lakóház- építéssel szemben városrendező nézőpontból támasz­tandó követeléseket alakította ki. A jövőbeli tele­pítő politika lényege: a még be nem épített terüle­teknek egyelőre beépítetlenül való meghagyása és a településnek a meglévő települési gócok köré a már kiépült közművek mellé és a közközlekedő eszközök felé való összpontosítása. Ez teszi ugyanis 'egyedül lehetővé, liog-y a közművek lés a közlekedő' eszközök problémája a főváros lakossága összességének sú­lyos és méltánytalan megterhelése nélkül pénzügyi­leg- megoldható legyen; de kívánja ezt egy nagyon fontos közgazdasági érdek is, a magánépítő tevé­kenység folyamatosságának a biztosítása, amely csak a régi városrészek újjáépítésével érhető el. Ebben az irányban nagy szerepe van a pénzügyi kormány részéről ma már helyes széliemben alkal­mazott rendkívüli ideiglenes adómentességi politi­kának is. Nehéz feladat -előtt állott a bizottság; a gyárak jövőbeli elhelyezése kérdésében. Mert amíg- kétség­telenül az az elv a helyes, hogy a Budapesten ural­kodó általános szélirány mellett a gyárak a város déli részén volnának elhelyezendők, — a város északi részén, a Duna mindkét partján, tehát Óbu­dán és a Lipótvárosban elég sok gyár helyezkedett el és ma és a közeljövőben aligha lendületet Vevő gazdasági élet mellett nem lesz lehető olyan város- fejlesztő politikát folytatni, mely a gyárakat az említett vidékekről teljesen kiszorítsa; — ezért a bizottság- kénytelen volt arra az álláspontra helyez­kedni, hogy a közönségre kellemetlen hatást nem gyakorló, vagyis a füst- és zajmentes gyárak — amennyiben egyébként is alkalmazkodnak a lakó­házvidéken -vonatkozó városrendező követelésekhez — ezen a területen is fennállhassanak. Most folynak az új építőszabályzat tárgyalásai a Közmunkák Tanácsánál és remélhetően az év vé­géig- be is fejeződnek. E tárgyalások során a város­fejlesztő bizottság előtt kifejtett elgondolásai tel­jes mértékben érvényesülnek. A városrendezés másik nagy témaköre: a közle­kedés. Ez a kérdés a városfejlesztő bizottság idei tárgyalásának az anyaga. Amint a bizottságnak a települő politikára vonatkozó elgondolásait aktuá­lissá tette az építésügyi szabályzattervezet reformja, úgy közlekedéspolitikai elgondolásain épülhet fel csak a fővárosnak helyes közlekedőüzemi politikája, s melynek a kialakítása egyébként az üziempolitikai bizottság feladata. A közlekedés terén a városfejlesztői bizottság már állást foglalt a nagy vasutaknak Budapesten való átvezetése és a pályaudvaroknak elhelyezése kérdésében és elfogadta a kereskedelmi miniszter- i nek azt a — részéről már a nyilvánossággal közölt — tervét, amely szerint a Keleti és a Nyugati pá­lyaudvar mai helyén megmarad, a józsefvárosi pá­lyaudvar személypályaudvarrá alakul, Budán pedig a délivasúti pályaudvar megszüntetésével és a ke­lenföldi pályaudvar jelentőségének csökkentésével, a Fehérvári út és a Lenke út keresztezése táján új, modern személypályaudvar épül. A teherpályaudva­rokat illetően ez a terv tulajdonképpen állást nem foglal, a városfejlesztő bizottság azonban állást foglalt atekintetben, hogy a pesti, —• ferencvárosi — dunaparti és a lipótvárosi teherpályaudvart vissza­fejlesszék és annak idején meg is szüntessék. Ez az elgondolás azon nyugszik, hogy a dunaparti pálya­udvar jelentősége a Közraktáraknak néhány év múlva — 1942-ben — való megszűnésével elvész és a lipótvárosi teherpályaudvarra is ugyanez a sors vár, mihelyt a környékén ópfült mai nagy gyártele­pek el fognak tűnni. A bizottság most a Budapest és környéke gyors közlekedésének a kérdésével foglalkozik. Etekintet- ben a. közeljövőben két irányban fog állást foglalni. Egyfelől a messze jövő számára egy budapest—kör­nyéki gyorsvasúti elgondolást alakít ki, másfelől I megjelöli a módokat arra, hogy addig- is, míg- a, gyorsvasúti gyökeres megoldás megvalósítható lesz, a nagy-budapesti gyorsközlekedés a mai közlekedő ! eszközökkel es ezeknek megíelelő összeműködésével megoldható legyen. Ezután kerül majd sorra Buda­Budapest elit-osxtályának szállítója FÜLÖP és WUNDERLICH angol úri szabók Budapest, IV., Váci u. 78. sí. Telefon: 1-803-68 Választékos nagy raktár bel- és külföldi szövetekben — Olcsó árak — Könnyített tizetés — Köztis/.lviselőknek e lapra való hivatkozás esetén árengedmény RENDEZIK BUDÁT Kempelen Ágoston nyilatkozata Az utóbbi időben a főváros egymásután elkészí­tette ,a budai városrészek szabályozási tervét, mely­nek végrehajtása nemsokára megindul. Kempelen Ágoston tanácsnok, a városrendező ügyosztály vezetője ezekről a nagy- jelentőségű városrendezési és városfejlesztési kérdé­sekről a következőket mondotta munkatársunknak: — A budai kerületek szabályozási terveit sorra elkészítettük és nagy gondot fordítunk e városrészek korszerű kialakítására. A műemlékvédelem nézőpontjából a várbeli építkezéseket -nagy gonddal kezeljük. Meg­őrizzük a kanyargós, keskeny uccák törté­nelmi hangulatát és az új építkezéseknél- ehhez kell igazodnunk. A budai műemlékeket minden körülmények között meg­óvjuk. 'Emellett meg kell -akadályoznunk a városia­sain beépülő részeken 'is .a túlzottan magas beépítést s ezért — a főbb útvonalaiktól eltekintve — a budai bérhá'/negyedekben is maximálisan három emeletre korlátozzuk az épületek magasságát. — A Víziváros szabályozási tervei is elkészültek. A főbb nézőpontok a. forgalmi igények kielégítése, a napfényt és levegőt biztosító lazább beépítésre való törekvés és a Várhegyre való rálátás védelme voltak. A forgalmilag kevésbé jelentős uccákat elő- kertek beiktatásával szélesítettük ki, az egyes telek­tömbön belül pedig- magyobbméretű közös udvart terveztünk, mely helyenként nyilvános park jellegét kapja. Á már meglévő öt-hatemeletes házak felsőbb emeleteit kisajátítás útján lebontatjuk, hogy ezzel a mögöttük fekvő épületekről a szabad (kilátást biztosítsuk. Az íigy kialakuló modern Yiiziváros egyik legegészségesebb, legszebb része lesz; if óvárosunknak. — Rendezés alá. került az óbudai hegyvidék is, melynek fejlesztése a. ma még ott mükűödő tégla­gyárak miatt nagy nehézségekbe ütközik. —• A budai városrendezés keretébe illeszkedik a gyógyfürdők környékének a rendezése is. A budai oldalon lévő fürdőket parksávval kötjük össze egymással. A budai hegyvidéken számos kilátót, séta- és autóutat létesítünk. Buda és a fürdőváros valamint az ideirányuló idegeniforfalom korszerűbb kiszolgálása érdekéiben a Lenke tér közelébe tervezik az új pálya­udvar építését. És ugyanilyen nézőpontokból esett a választás az új repülőtér elhelyezésénél is. —- Az újabb városrendezési elgondolások közül két nagyobb szabású terv áll közeli mJegvalósnlás előtt. Az egyik az Őrmezőn kialakítandó kertváros tervezte, a másik Óbuda rendezése. Ez utóbbinál a beépítési módban a lehetőséghez ké­pest a legmodernebb városrendező elveknek igyekez­tünk érvényt szerezni. A Dunaparton vonul végig a széles sétányokkal szegélyezett 'gyorsforgalmi autó­út, a Zsigmond uocát kiszélesítjük, a Szentendrei utat kapcsolatba hozzuk az ugyancsak kiszélesített (Lajos uecával. A hegyvidéket -a Kiscelli úton, a (Bécsi utat a Vörösvári úton keresztül kötjük össze az új híddal. Budára) a) jövőben fontos hivatás vár. Ez a városrész fogja biztosítani a főváros lakossága szá­mára az egészséges élet lehetőségét. F ény másoló -intézet Fénymásoló- és másolópapírok Magyar vegykészítményű papírgyár Oopt. .Ifi le21 El BudaPest> VI., Ó ucca 49. VJSer ÜdHdD Telefon: 1-231-90 A polgármester részvéttávirata lord Rothermerehez Lord Rotkermere-1, a magyarság nagy -ba­rátját, súlyos csapás érte hitvese elhalálozásá­val. Szendy Károly polgármester a nemes lor­dot ért nagy gyász alkalmából a (következő rész­vétiratot intézte lord Rothermerehez: My lLord! Megrendült lélekkel értesültem űrről a súlyos csapásról, mely szeretett hitvesének váratlan halálával érte. A Gondviselés kifürkészhetetlen akarata elszólította az élők sorából azt, ki családjá­nak igazi édesanyja, és a társadalomnak egyik legszebblelkű, legnemesebb asszonya volt. Életében olyan erényekkel ékeskedett. annyi áldozatkészséget és jóságot tanúsított, hogy elhuny tát messze földön minden igaz ember siratja. A magyar nép megilletődött érzéssel fordul Lordságod felé e fájdalmas pillanat­ban. Olyan hálával és szeretettel ragaszko­dik magas Személyéhez, hogy bánatát és gyászát is a magáénak érzi. Az Istentől erőt és vigasztalást kér nagy pártfogója és jótevője számára. A pótolhatatlan veszteségei átérezve, a magyar székesfőváros és a magam nevé­ben legmélyebb részvétemet nyilvánítom. Szendy Károly s. k. polgármester. ^y,0P4>t ÓVJA j. Nikopáll szipkában Nikopáll betéttel dohányozzon, mert az egészségére ártalmas nikotin, pyridin, kátrány, gyanta stb, származékok nem ju'nak a szajba és a tüdőbe. Minden dohánytőzsdében kapható. 1 szipka és 5 darab betét ára t,50 P. IO darab betét külön 1.60. Egy betéc 40 cigarettára elegendő! Gyártja és forgalomba hozza: N ilrnnál |CI U ff # Budapest, IV. Gerlóczy IRU|fall Hl ¥■ Ka ucca 11. Tel.:1 892-30

Next

/
Oldalképek
Tartalom