Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-17 / 11. szám
Budapeiit, 1937 március 17 Független Budapest 5 Mik a vidéki ipar fejlődésének akadályai? Az iparügyi miniszter leiratára a városok polgármesterei a vidék iparosodásának nehézségeiről számolnak be Bornemisza Géza iparügyi miniszter a közelmúltban leiratot intézett a Magyar Városok Országos Szövetségéhez. Ebben közölte, hogy a kormány programul tűzte maga ele a vidék iparosodásának, nevezetesen új vidéki ipartelepek létesítésének és meglévő ipartelepek továbbfejlesztésének a lehetőség szerinti elősegítését. Bár a kormány minden intézkedésénél e programpontjára tekintettel volt, — mondja a leirat — a vi- dék iparosodása még sem ért el olyan mértékű fejlődést, mint amilyen a kormány megítélése szerint kívánatos volna. Ennek oka bizonyára a vidék iparosodásának fejlődését gátló olyan körülményekben keresendő, amelyek részben ismeretlenek a kormány előtt. Az iparügyi miniszter, hogy a vidék nagyobb ütemű iparosodását gátló körülmények elhárításának lehetőségeit fontolóra vehesse, felkérte a Városok Szövetségét, hogy azokról mielőbb tájékoztassa. Az iparügyi miniszter leirata alapján a Városok Szövetségének elnöksége körirattal fordult a vidéki városok polgármestereihez és felkérte őket mindama adatok közlésére, amelyek szerintük a vidéki ipar fejlődésének akadályaiul szol- gáluak. Most érkezett be sorra a vidéki polgármesterektől az érdekesnél érdekesebb válasziratok, amelyeket 'összegezve: a panaszok egész sora árad ki. A pestkörnyéki városok polgármesterei szerint a környékbeli ipar legfőbb akadályai a magas fővárosi vámok, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a környékbeli ipar a magas fokon álló budapesti iparral eredményesen felvehesse a versenyt. Ugyanekkor azonban a iávo- labb fekvő vidéki városok arra hivatkoznak, hogy a budapesti és a pestkörnyéki ipar olyan nagyarányú kedvezményeket élvez, hogy emiatt válik lehetetlenné az iparosodás decentralizálása. Pedig valamennyi vidéki város polgármestere egyetért abban, hogy nagy niemzetgazdasági érdekek fűződnek az iparosodás decentralizálásához. Sok válaszból kitűnik az, hogy a súlyos gazdasági válság és tőkehiány akadályozza a vidéki ipar fejlődését. A határ mentén fekvő városok, mint Steeped, Komárom, Debrecen, arra hivatkoznak, hogy elveszett fogyasztói hinterlandjuk miatt nem képes iparuk megerősödni és újabb ipari vállalatok létesítését is akadályozza a trianoni halár. Majdnem valamennyi válaszirat a vidéki ipar panaszául tünteti fel a tarifális és közlekedési nehézségeket. A fővárostól messze fekvő városok a fuvarkedvezmény hiánya, az elégtelen közlekedés miatt nem tudnak versenyne kelni a központi iparral. Van város, amely arra hivatkozik, hogy nincs ipari munkássága, mert lakossága nem akar gyárakban elhelyezkedni. Ilyen körülmények között ipari vállalatok sem alakulhatnak ezekben a helységekben. Egyes városokban nyers anyag hiányról panaszkodnak, úgyhogy emiatt sem létesülhetnek iparvállalatok. Az aránytalanul magas adóterhek is a gyáralakulásoknak, a vállalkozási kedvnek kerékkötői. Panaszkodnak a magas kamatláb miatt is. Sok városban a közművek hiánya teszi lehetetlenné ipartelepek és gyárak létesülését. Egyetértenek a vidéki városok polgármesterei abban is, hogy ha a kormány a vidéki városokban több közintézményt, közhivatalt létesítene, ez erőteljes lökést adna a vidék iparosításához is, mert fellendülne az állami intézmények nyomán a vállalkozási kedv. Bornemisza Géza A házadómentességi rendelet késedelmes kibocsátása és az építőanyagok folytonos drágulása megakasztja az építkezést a fővárosban Úgy az építőipari érdekeltségek, mint az építtetni széndékozó közönség türelmetlenül várják az iíj házadómentességi rendelet megjelenését. A késedelem bizonytalannál teszi a tervbevett új éiAtkezé- sek megindulását, mert a jelenleg érvényben levő házadómentességi rendelet lejártáig az új építkezések már nem fejezhetők be, tehát ezek részére az adómentesség megszerzése egészen bizonytalan, viszont azt sem tudják az építtetők, vájjon, ha kibocsátják az új adómentességi rend eletet, — az mit fog tartalmazni. A főváros részéről is sürgetik a kormánynál az új liázadómentes- ségi rendelet kibocsátását. Hivatkoznak azokra a nagyfontosságú közgazdasági és szociális érdekekre, melyek a rendelet sürgős megjelenéséhez fűződnek. A Közmunkatanács is szükségesnek tartja, a mai bizonytalan állapot megszüntetését és a maga részéről már javaslatokat is tett az új rendelet irányelveit illetően. Valószínűnek tartják, I hogy ha a pénzügyminiszter a házadómentességet meghosszabítja, az nem lesz olyan általános érvényű, mint a jelenlegi. A jövőben még nagyobb figyelemmel lesznek a házadómentesség engedélyezésénél a városfejlesztési és városrendezési érdekekre. A belterületen levő beépítetlen telkek, régi házak helyén történő új építkezések, szabályozásra, szoruló városrészek és uccák kapnak majd. elsősorban építési adó- mentességet. Az építőanyagoknál bekövetkezett nagyfokú drágulás is bénítólag hat az építkezési tevékenységre. A kormányhatóság eddig semmiféle intézkedést nem tett az indokolatlan drágulás megakadályozására. A tavaszi építkezési kampány ilyen körülmények között nagyon bizonytalan pedig a közönség részéről rég tapasztalt érdeklődés mutatkozik új építkezések iránt, de ezt az érdeklődést alaposan lelo- hasztja a fentemlített két körülmény: az adómentesség további meghosszabbításéinak késedelme és az építkezési költségek emelkedése. Tabán-iiirdő város alapjait rakja le a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank gyógyszálló építését célzó ötmilliós kölcsön ajánlatával Szendy Károly polgármester elfogadta a bank ajánlatát Befejezéshez közelednek azok a nagy meglepetést keltett tárgyalások, melyek a. főváros és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank között a tabáni szállóépítkezés céljaira folyósítandó 5 milliós kölcsön érdekében a múlt héten megindultak. Ezen a héten is megjelentek a városházán Szendy Károly polgármesternél és Lamotte Károly alpolgármesternél a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetői, hogy a még szükséges tárgyalásokat követlenül és személyesen lefolytassák. Értéséi lésünk szerint a főváros részéről a polgármester hozzájárult a Keresked.elmi Bank ajánlatához, és a pénzügyi ügyosztály a városgazdasági ügyosztállyal együtt már meg- is kapta a polgár- mestertől a felhatalmazást- a kölcsön felvételére és a tabáni szálloda megépítésére vonatkozó előterjesztés sürgős kidolgozására. Az ünnepi hét közeledtére való tekintettel azonban csak husvét után kerül a bizottságok elé a. nagy érdeklődéssel várt javaslat. Egyidejűleg bemuatják azt a nagyszabású, elaborátumot is, melyet a városgazdasági ügyoszÚj márka! GÚLA írógépszalag Kitűnő minőség —- olcsó ár I Bevezetési ára 1.50 Kérje a készítőnél: Veiss László, VI., Szinyei Merse u. 25 Telefons 119-249 Házhoz küldjük! tály a központi fürdőigazgatóság közreműködésével a főváros jövő fürdőpolitikája és a fürdők fejlesztése ügyében készített. Ez az elaborátum több, • mint 180 nyomtatott oldal terjedelmű lesz és felöleli a fürdőváros-kérdés egész komplexumát. Illetékes helyen úgy informáltak bennünket, bogy a Tabánban tervezett gyógyszálló részvénytársasági vállalkozásban fog megépülni. Ez a részvény- társaság venné fel a főváros garanciája mellett az 5 milliós bankkölcsönt. Természetesen a részvény- társaságban a fővárosé lenne a vezetőszerep, míg a. részvénykisebbséget a banktőke vállalná. Olyan hangok hallatszanak, hogy ez a vállalkozás csak az első lépés lenne abban az irányban, hogy a főváros tulajdonában lévő fürdő- és szállodaüzemek szintén bizonyos vonatkozásban magánérdekeltség kezébe kerüljenek. Köztudomású, hogy a belügyminiszter a fővárosi fürdők deficitessége miatt évről-évre megfontolásra ajánlotta a fővárosnak a fürdők és a Gellért szálló bérbeadcisát. Sokszor volt szó az Ásványvíz- üzem bérbeadásáról, vagy eladásáról is. A főváros vezetősége azonban minden esetben ellenállott a fürdők elidegenítését célzó kísérleteknek és nem volt hajlandó kezéből kiadni ezeket a közszempontból nagyfontosságú, de anyagilag a főváros részére nem, rentábilis üzemeket. Most azonban ismét megpendítik ezt a régi húrt és városházi körökben nem tartják kizártnak, hogy a tabáni szálloda építésére alakuló részvénytársaság esetleg idővel a főváros fürdőüzemeit, szállodáját is valamilyen formában érdekkörébe vonja. Wl HART FERENC építész — építőmester XIV., COLUMBUS UCCA 33 Telefon: 2—969—08 FULOP DEZSŐ építőmester Budapest, XIV«, Aréna út fi Telefon: 1-355-S4 Krebs András Károly építőmester Budapest, VIII-, Baross u. 126. Tel. 13-22-33 Vállal mindenféle építkezési munkát. Piláf Pál Budapest, Magyarország arany- koszorús hegedíí- készftö mestere VI, Liszt Ferenc tér lO. sz. A Zeneművészeti Főiskola mellett Telefon: 1-110-03 Betoncső legolcsóbban ll Strausz Antal építési anyag telepe cementáru és mozaiklap gyártása XI., Fehérvári út 15 — 17 Telefon: 2-690-56 Kraszncr György Cementárugyár és Burkolási Vállalata Városi irda : Budapest, VII., Hernád u. 8 Telefon : 1-361-68 Gyár és építőanyag telep : X., Kerepesi út 73. Tel. : 1-452 68 Kriska János kőművesmester, építési vállalkozó Budapest, I. Karolina út 14. T el efon 2-695-58 Pallzmrí^c lónnc? építési vállalkozó, i tlcAU VIUö JdliHiO oKl. Kőművesmester Vállal építkezési és tatarozás! munkákat, modernizálást, falszigetelést és átalakítást BUDAPEST, VI., TEVE UCCA 21. SZ.
