Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-24 / 8. szám

6 Független Budapest Budapest, 1937 február 24. MI TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN? ORSZÁGSZERTE Látogatás a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar üjszegedi gyárában A trianoni határ elvágta Szeged városiét termé­szetes piacától, megbénította a kereskedelmet, de legfőképpen az ipart. Szegeden ma alig van nagyipari vállalat. A meg­maradt nagyipari vállalatok közt elsőnek a »Füg­getlen Budapest« munkatársa a világviszonylatban is ismert »Magyar Kender-, Len- és Jutaipar« új- szegedi gyárát látogatta meg. A gyár 63 hold terü­leten fekszik. Jelenleg 11(10 munkást foglalkoztat és szociális szempontból Szegeden egyetlen a maga nemében. Van csecsemővédő intézete, napközi ott­hona, ahol 2-től 6 éves korig foglalkoztatják és ta­nítják a kis munkásgyerekeket. A napközi otthonban 6-tól lí éves kórig komoly stúdiumokat kapnak, szakképzett tanerők célszerű tanítása mellett. Milyen isteni áldás azoknak a szülőknek, akik egész nap a gyárban dolgoznak és nem kell remegniük azon, hogy hol vannak most a gyerekek, mert ezt a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar igazgatósága szociális gon­dolkodásával megoldotta. Külön orvosi rendelője van a gyárnak, lehetővé tették azt is, hogy az OTI orvos minden nap kiszálljon a gyár területére és rendelő órákat tartson. Napok kellenének ahhoz, hogy a hatalmas terü­letet végig járjuk és hatalmas oldalak ahhoz, hogy mindazt, amit láttunk, megírhassuk. Csak annak a néhány órának az élményeit írjuk meg, amit Gellér Józsefnek, a gyár kiváló igazgatójának szíves en­gedélye folytán láttunk. Laikus el sem tudja képzelni, hogy milyen szor­gos munkás kezeken kell keresztül mennie a fonal­nak, vagy- a gyapjúnak, míg ruha lesz belőle. Első utunk az úgynevezett orsóterembe vezetett. Itt ezer és ezer kis orsó dolgozik és csavarja össze a fonalat, majd utána a vásznakat és szöveteket ké­széin szövő terembe mentünk, ahol számos szövőgép mintázza és gyártja a legdivatosabb női ruhaanyag­tól kezdve a vásznon át egészen a lenzsákokig és jutaszőnyegig a textilipari cikkeknek hatalmas töme­gét, minden elképzelhető viszonylatban. Jártunk a festő- és fonálkikészítő üzemekben, ahol éjjel-nappal megszakítás nélkül folyik a munka. Megtekintettük a külön épületben fekvő száraz kiké­Kétszáz éves a hódmezővásárhelyi Kokron-gyár A Független Budapest a1 sorozatos' vidéki városok látogatása alkalmából fölkeresi a város nagyobb iparvállalatait is, hogy azok mai helyzetét, gazda­sági problémáját a nyilvánosság elé vigye. Hódmező­vásárhelyen Magyarország együk legnagyobb ipar­vállalatát, Kökrön József és Fiai gyárát kereste fel. A gyárat Kökrön József dédapja alapította ezelőtt kétszáz évvel és a kis üzem napról-napra fejlődött, húsz munkásból öitven, ötvenből száz és ahogy a1 igyál’ szállt fiúról fiúra, úgy emelkedett a munkáslétszám is. Ma a Kokron-gyár Hódmezővásárhelyen 1100 mun­kással dolgozik. 'Gyártmánya országszerte ismeretes, a Kokron-gyár hozta forgalomba a híres Nor-Coe sapkát. Gyárt ezenkívül női selyemharisnyát, fürdő- trikót, pullovert, stb. Látogatásunk alkalmából beszélgettünk a válla­lat egyik vezetőjével és tulajdonosával, aki a vidéki gyárak helyzetével kapcsolatosan a kiövetkezőket mon­dotta: — Amikor Gömbös Gyula felhívást intézett a na­gyobb ipari 'vállalatokhoz, hogy munkáslét számait le­hetőleg gyarapítsák, c felhívásnak úgy tettünk ele­get, hogy az eddigi ötszáz munkáslétszámot ezer­egyszázra emeltük. A termelés huszonöt százalékkal gyarapodott a százhúszszázalékos munkástöbblettel szem­ben. Gyárunk legnagyobbrészt belföldre dolgozik, de expor­tálunk külföldre is, különösen Németországba, Nor­végiába és Svédországba. — Azt a nagy küzdelmet, amelyet a vidéki ipar­nak meg kellett vívnia, úgy tudtuk csak sikerrel megvívni, hogy elődeinktől nagy felkészüli séget és szaktudást örököltünk. Hogy milyen küzdelmei kell a vidéki iparvállalatoknak folytaim, mutatja kél adat. |KáIvíntéri Gyógyintézet Rt. I X., Ráday ut(a 2., II. kapu. Telelőn: 1-865-01 I Főváios. MABJ, Hangya stb. belegsegélyzók utalványaira H díjtalan kezelés. Idegesség, mozgásszervi megbetegedé~ H sek, koravénülés fáradékonyság stb. szakszeiű gyógyítása H Az összes legmodernebb gybgytényczőkkel felszerelve. ■ szító, adjusztáló és varrodai részt is, ahol felvonult a gyár gyártmányainak sokasága; a törülközők, po­hártörlők, lepedők, női és férfi divatcikkek legkü­lönbözőbb kivitelekben és mintákban, ponyvák, sát­rak, zsákok, futó- és szobasaőnyegek stb., stb., mind megannyi dessinben és színekben sorakoznak egy­más mellett. A kenderfeldőlyozó-telep ugyancsak teljes üzem­mel dolgozik. A gyár megtekintésének befejeztével beszélget­tünk Gellér József gyárigazgatóval, aki az, egész gyárnak a lelke, mindössze két éve vezeti ugyan az újszegedi gyárat, de a fentemlített szociális intéz­mények megteremtésén kívül a gyár fellendülése is az ő nevéhez fűződik. Szeged város vezetősége leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozott a fiatal igazgató nagy tudású működéséről. Kérdésünkre Gellér igazgató a következőket mondta: A gyár központi és eladási irodája Budapesten van, a gyár vezérigazgatója Fleischmann Henrik, akinek a nagy szakmai tudását mindenütt elismerték és az ő nevéhez fűződik elsősorban ezen hatalmas vállalat fellendülése, újjászületése, mert a Magyar Kender-, Lem. és Jutaipar nemcsak Szeged városéi­nak, hanem egész Magyarországnak a büszkesége. Aba Sándor. — Békében a köt-szövőgyárak kilencven százaléka vidéken volt. Ma már csak egynegyedrésze van vi­déken és háromnegyedrésze Pestre gravitált. Miután a ma gazdasági élete Budapestre koncentrálódott, úgy anyagbeszerzés, mint árueladás, csak ott bonyolítható le, de a gyártáshoz szükséges nyersanyagot le kell hozni vidékre, s a készárut forgalomba. hozni csak Budapesten keresztül lehet. Így tehát — ha figyei- lean’be vesszük azt az árdifferenciát, amelyet a MÁV-nak oda- és visszaszállításnál kifizetünk — be­kell látniok az illetékeseknek, hogy a vidéki gyáripar nem fejlődhet, csak egy esetben, ha gyártmányaink szállítására és a nyersanyag behozatalára olyan vasúti kedvezményt tudunk kapni, hogy a, vidéki gyáripar fel tudja venni a versenyt a budapesti gyárakkal szemben. — Bornemisza kereskedelmi miniszter úr hódmező­vásárhelyi legutóbbi látogatása alkalmából megláto­gatta gyárunkat is! cs a legnagyobb elismeréssel nyi­latkozott a látottak felett. Kokron igazgató szíves kalauzolásával végigjár­tuk a igyárat, ahol szorgos munkáskezek készítik a tavaszi szezonra a már említett Nor-Cofl sapkákat, harisnyákat, pullovereket, divatos fürdőtrikókat. A gyár termei szellősek, világosak, egészségesek. A két­százéves Kokron-cég szociális elgondolása is megér­demli azt, hogy a kormány részéről a legnagyobb megértéssel és támogiatússal találkozzék. A. S. Budapest elit-osztályának szállítója FULÖP és WUNDERLICH angol úri szabók Budapest, IV., Váci u. T8« sz. Telefons 1-803-68 Választékos nagy raktár bel- és külföldi szövetekben — Olcsó árak — Könnyített fizetés — Köztisztviselőknek e lapra való hivatkozás esetén árengedmény A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár február 20-án tartotta 02. évi rendes közgyűlését. A vidék legjelen­tékenyebb intézetei iktözé tartozik ez a bank, melynek saját tőkéi elérik a 3.72 millió pengőt. A takarék- belégállomány és a folyószámluállomány jelentékenyen emelkedett és az előbbi 6.92 millió pengő, az utóbbi 2.43 millió pengőt tesz lei. Az intézet jelentékeny in­gatlanok felett rendelkezik, az intézeti székház és bérházak értéke 1.2 millió pengő, az egyéb ingatlan nők, melynek jelentékeny része földingatlan 1.82 millió pengőt tesz ki. A váltótárca állománya 16.68 milliói pengő. VIDÉKI VÁROSOK POLGÁRMESTEREI BU­DAPESTEN. Az államháztartás költségvetése most készül a pénzügymirsztériumban. Ebből az alkalom­ból csaknem valamennyi magyar város polgármestere személyesen jött el a fővárosba, hogy városát kép­viselje az illetékes minisztériumokban folyó tárgya­lásokon. TÖBB MINT KÉTMILLIÓ PENGŐT FORGAL­MAZOTT A GYULAI INGATLANKERESKEDELEM. Érdekes statisztika látott napvilágot Békés vár­megye székhelyén, Gyulán. A város illetékes ható­sága most hozta nyilvánosságra az 1936-ban történt ingatlancsereforgalom adatait. Eszerint az elmúlt év folyamán több mint 1900 esetben történt ház-birtok vétel és eladás, összesen kétmillió pengő értékben. NAGYARÁNYÚ ÉPÍTKEZÉS INDUL PÉCSETT. Makay István polgármester közölte a Független Budapest munkatársával, hogy ez év tavaszán közel félmillió pengős építkezés indul a Mecsek álján. Ha­talmas OTI-palota létesül és a város is jelentős beruházást eszközöl. Pécs iparossága körében nagy örömet keltett a hatalmas arányú építkezés. SZÁZNEGYVEN KILOMETER UTAT ÉPÍTTET C'SANÁD VÁRMEGYE. Csanádi megye útépítését éveken át lehetetlenné tette az a nag-y adósság, amely a háború utáni útépítésekből származott és amely a közúti alap bevételeit teljesen felemésztette. Ez évben lefizeti Csanád megye ennek a nagy adós­ságnak utolsó részletét és ezzel felszabadulnak út­adóbevételei. A nagyszabású útépítési programba 140 kilométer bosszú új1 út építését, illetve kövezé­sét vették fel eddig. HÁROMSZÁZEZ REDIK MUNKANAP NAGY­KANIZSÁN. Krátky István dr. polgármester köz­lése szerint Nagykanizsa inségakciós költségvetése évente kereken százezer pengő, amelyből húszezer ■pengőt az állam fedez. Az akció öt év óta működik és innen-onnan háromszázezer lesz a ledolgozott munkanapok száma. Itt említjük meg, hogy egész Kanizsa izgatottan lesi az European Gaus ana Elek- tric Compagnie lispei földgáz- és olajkutatásának eredményeit. Az eddigi eredmények remény tkelt ők. FOGALMAZÓI ÁLLÁS A GYŐRI KERESKE­DELMI KAMARÁNÁL. A Dunántúl egyik legna­gyobb, érdekképviselete a győri kereskedelmi és iparkamara fogalmazói állásra pályázatot hirdet. MÁRCIUS 4-ÉN LESZ A CSANÁDI FŐISPÁN INSTALLÁCIÓJA. Az új Csanádi főispán, Kászonyi Richard dr. hivatalába való beiktatása március 4-én lesz Makón. Azért hozták előbbre az eredetileg március 8-ára tervezett közgyűlést, mert a megye régi főispánjának, Fáy Istvánnak új állomáshelyén, Debrecenben március 6-án lesz ,a beiktatása és ezen az ünnepségen a csanád meg yeiek is képviseltetik magukat. TISZÁNTÚLI EXr ŐRT ÉRTEKEZLET DEBRE­CENBEN. A tiszántúli mezőgazdasági kamara köz- gazdasági és agrárszövetkezeti szakosztálya február hó 27-én, Debrecenben, a kamara székházéiban kül­kereskedelmi értekezletet tart. Az értekezleten Kunder Antal miniszteri tanácsos, a Külkereske­delmi Hivatal elnöke és Bárányos Károly dr. alelnök is megjelenik. A gyűlés napirendjén a tiszántúli országrész agrárértékesítési problémái szerepelnek. A SZEGEDI PAPRIKAMALMOK ŐRLÉSI KON­TINGENSÉT HATVAN VAGONRA EMELTÉK FEL. A paprikaőrlés korlátozásáról kiadott miniszteri rendelet a szegedi malmok részére február, március és április hónapokra havonként 14 vágón paprika őrlését engedélyezte. A rendelkezésnek ezt a kontin- gentálását a paprikamalmosok sérelmesnek tartották, miután a malmok egyhavi őrlési teljesítménye negy­vennégy vágón. A nagyarányú csökkentés miatt munkáselbocsátás fenyegetett. Vitéz Imecs György főispán és Pálffy József dr. polgármester közben­járására a földmívelésiigyi minisztérium hozzájárult a 14 vagonra szóló kontingens felemeléséhez és 6(1 vagonban jelölte meg a szegedi paprikamahnok őrlési kontingensét. VÁGÓHIDAT AKAR IÍÜTÖHÁZZAL OROS­HÁZA. A városnak beillő Orosháza nagyközség- képviselőtestülete a napokban elhatározta, hogy vágóhidat építtet liűtőházzal együtt. A nagyközség vezetősége szakvéleményt is kért az ügyben és az építési szakértő annak a véleményének adott kife­jezést, hogy a telek árát nem számítva Orosháza mintegy 260 ezer pengőből felépíthet egy modern vágóhidat és hűtőházat. FÉLMILLIÓ PENGŐ MABI-KÖLCSÖNT KAP SZOM BAT HELY. A megyeszékhely polgármesteré­nek, dr. Ujváry Edének régi vágya, hogy Szombat­helyen vágóhíd létesüljön. Most realizálódik a régi, terv, mert a város ötszázezer pengős MABI-kölcsönt kap vágóhíd létesítésére. neanuma ffaSZÍHÚ Új vezetés! nyilvános étterme KANIS ISTVÁN Röntgen és elektromedikai vállalkozó Budapest, VIII., Bozeródi ucoa 6. Telefon : 1-430-26 Nyilatkozatot — sajnos — nem adhatok, erre budapesti központi irodáink van hivatva s csak annyit mondhatok, hogy két éve vezetem a gyá­rat és e két év alatt igyekeztem a legjobb tudá­som szerint mindent elkövetni, hogy ezt a hatal­mas gyárat Magyarország egyik legnagyobb ipar- vállalatává. fejlesszem, ami eddig hála Istennek részben már sikerült. Büszke vagyok a gyár szo­ciális intézményeire, a sportegyletre, dalárdára, a tisztviselői és munkás étkezdékre stb., stb., amelyeket a helyszínen alkalmam volt bemutatni. A gyár belföldi szállításain kívül exportra is dolgozik, amelynek fejlesztése, sajnos, akadá­lyokba, ütközik, mert a kormány lenárukra nem adja meg az exportengedélyt. Nyerskendert ugyancsak exportra gyártunk. Évenként folytatjuk a gyár továbbfejlesztését, hogy minden tekintetben meg tudjunk felelni a piaci követelményeknek és megálljuk helyünket a hatalmas belföldi és külföldi versenyben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom