Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-17 / 7. szám
6 Független Budapest Budapest, 1937 február 17. Özv. Ujágh Árpádné Budapest, II., Bimbó út 17 Telefon: 1-544-26 Acélplombák mindenféle célra nagyságban és színben. Szalagplombák. Ládap ombák. Hordólemezek. P lombázó fogók. Jegylyukasztó fogók Konzervbontó kések. Szigorú feltételekkel hirdet nyilvános pályázatot a polgármester: a Gellért—Gundel bérletére Megjelent a pályázati hirdetmény a Gellert-szálló éttermi és kávéházi helyiségeinek bérletére. A Független Budapest már ismertette ennek a pályázatnak az előzményeit. A városházán és vendéglős körökben egyaránt érdeklődéssel kisérik, vájjon akad-e pályázó Guhdellel szemben, aki hosszú évek óta iköz- megelégedésre vezeti a főváros egyik legelőkelőbb szállójának vendéglőüzemét. A polgármester elejét akarta venni annak, hogy komolytalan ajánlatok adjanak felesleges munkát és épp ezért a pályázati feltételekben szokatlanul szigorú kikötést tett, ameny- nyibem kijelentette, hogy az ajánlattevőknek 20.000 pengő bánatpénzt kell letenniök pályázatuk benyújtásával egyidejűleg. A pályázat komolysága ezzel a szigorú feltétellel biztosítva van. A polgármester egyébként átdolgozta a szerződési és vállalati feltételeket is. Az új bérleti idő hat évre szól, azaz 1943 április végéig terjed. Amennyiben ez idő alatt a bérlő kötelezettségeit hiánytalanul teljesíti, úgy a szerződés további két évre meghosszabbítható. Ajánlatot lehet tenni fix vagy százalékos bérre. A szálló és fürdő alkalmazottai részére a polgári étterem áraiból százalékos kedvezményt kell nyújtani. A szerződés részletesen körülírja az üzletvezetés módozatait, melyek Gundel Károly vezetésében teljes mértékben alkalmazást nyertek. Eszerint a bérlő tartozik az üzemet úgy vezetni, hogy a berendezések és felszerelések mennyisége és minősége, a tisztaság, rend, úgyszintén az étel- és italneműek jósága és kvalitása., nemkülönben az illedelmes, gyors és pontos kiszolgálás tekintetében a gyógyfürdő és szálló természetéből folyó követelményeknek teljesen megfeleljen, a közönség fokozott igényeit kielégítsék, a fürdő- és szállóüzem előkelő színvonalához méltóak legyenek és .annak kedveltségét előmozdítsák és fokozzák. Köteles a bérlő déli- és esti-menü étkezést kiszolgálni, diétáskonyhát fenntartani, abban szakképzett munkaerőket alkalmazni. A pályázat március 5-én jár le. Előreláthatólag Gundel Károlynak nem lesz konkurrense, mert komoly sánsszal nem is vehetne fel vele senki versenyt. A polgármester különben; is fenntartotta magának a jogot, hogy a bérlet odaítéléséről a megajánlott bérösszegekre való tekintet nélkül szabadon dönthessen. * Lapunk legutóbbi számában beszámoltunk arról, hogy a polgármester nyilvános pályázatot írt ki a Gellért-szálló vendéglős üzemének bérletére. Ugyanebben a közleményben kifejezést adtunk annak a meggyőződésünknek, hogy Gundel Károlyt, akinek neve európaszerte a legjobbat és legtökéletesebbet jelenti, ebből a bérletből senki ki nem emelheti, mert Gundel kivonulása a Gellértből valóságos katasztrófát jelentene a fővárosra — főleg idegenforgalmi szempontból. Az a híradásunk, hogy Gundel Károly a szerződés folyamán több ízben mérséklést kért vagy kapott volna, és hogy redukálták a részesedési százalékot: tévedésen alapul, amit helytelen információ alapján közöltünk. Papír-és írószereket szállít közhivataloknak 1878 óta Károlyi György Budapest, VI., Deák Ferenc u. 5 Tel.: 18-10-43 Móczár Gábor egészségügyi berendezéseket tervező és kivitelező műszaki vállalata Budapest, Vili., Magdolna u. 4. Tel.: 1-435-47 ■ ■ u Február 18-án és 21-én | délután '/23 órakor | getőversenyek Ml TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN? Szeged város — mai helyzete Dr. vitéz ímecs György tempón, dr. Pálfy József polgármester, dr. vitéz stivoy liál in ón országgyűlési Képviselő, |dr. Vinhler Elemér, a Nép szegedi ügyvezető olelnöhe és Pich lenő hormányíőtanácsos, gyáros nyilothoznah Szeged város mai helyzetéről A 140 ezer lelket számláló Szeged, mely az ország második legnagyobb városa, a trianoni határ által megcsonkítva igen nehéz válsággal küzd. De j a város két kiváló vezetője, dr. vitéz ímecs György főispán és dr. Pálfy József polgármester agilis munkájukkal igyekeznek ezt a hatalmas várost, az Alföld szívét megmenteni, talpraállítani. A »Független Budapest« kiküldött munkatársának alkalma volt beszélgetni a város vezetőivel és több vezető politikusával. Elsőnek dr. víiéz ímecs György főispánt kereste fel, aki Szeged mai helyzetéről a következőket mondta: — Szeged város legnagyobb problémája a trianoni határ, amely közvetlenül a város mellett húzódik el és elvágta a várost természetes piacától. Szeged azelőtt a Délvidéknek központja, fővárosa volt, a Délvidék kereskedelme, ipara ide gravitált, tehát a délvidéki kereskedelem központja volt. Iskolái nagyszerűen fejlődtek, mert a délvidéki ifjúság ide járt iskolába, valóságos diákváros volt. Valamikor nagy élet volt ebben a vái'osban, forgalmas volt, jól ment a kereskedőknek, iparosoknak, általában a város külseje is elárulta, hogy itt pezsgő élet folyik. Ez sajnos, most megszűnt. A város a Délvidék elcsatolásával elvesztette természetes piacát, ezáltal meg van bénítva Szeged kerekedelme és , ipara, egész élete. Pang az üzleti élet, a vendéglők | üresek, de üresek a szállodák is. A trianoni határ a legnagyobb keserve a városnak. Érthető is ez, mert Szeged helyzeténél fogva a Délvidékre van utalva. Ami Szegedtől északra van, az Budapest vonzókörébe tartozik s így a Szegedtől északra fekvő vidékek, városok Budapest felé gra- vitálnak. Hogy a váres mindezek dacára mégis fejlődik, még pedig örvendetesen fejlődik, ez a szegedi nép élniakarásának, élelmességének, élni tudásának a bizonyítéka. Szeged kultúrája is igen magas nívón áll. Ebben természetesen elől jár az egyetem és a sokfajta iskola. , Fejlődésnek indult a város kézműipara is. Évről évre fejlődik a ma már híres Szegedi Ipari Vásár. Külön iparcsarnoka van. Ez a múlt évben készült. Ebben rendezik meg részben a Szegedi Ipari Vásárt is. A szegedi szabadtéri játékokat nem lehet összehasonlítani más vidéki városok hasonló próbálkozásaival. Először is tradíciójánál fogva, mert hiszen évek óta állandóan és rendszeresen megrendezik. A Dóm tér olyan terület, amilyen nincs még egy az országban. A fogadalmi templom előtti térség az árkádokkal, tehát maga ez a zárt ünnepies keret direkt szabadtéri játékok rendezésére predesztinálja ezt a területet. A múlt évben 9000 néző részére emeltek tribünt. Dr. Pálfy József polgármester a városáról így nyilatkozik: Az igazi kulturális és decentrális kultúrának a híve vagyok. Ugyanazt hirdetem, amit megboldogult volt képviselőnk; gróf Klebelsberg Kunó hirdetett. Ennek a lényege az, hogy egyáltalán nem irányul a főváros ellen, de nem jelent lokális éidekek előtérbe tolását, hanem annak a nagy elgondolásnak és felismerésnek az érvényesítését, hogy a vidék nagy gazdasági és kulturális értékei tervszerűen a magyar kultúra szolgálatába állíttassanak. Szegednek, mint a legnagyobb magyar vidéki városnak ezen a téren külön hivatása van. Kultúr központjának nem,csak a városra, hanem az egész Délvidékre ki kell sugároznia. Értem ezt a tudomány, szépirodalom, a zene, a sport, a színház, egyszóval a kultúra minden ágazatára. Szeged nagy tisztviselő- és iskola-város. A Trianoni határ következtében a legsúlyosabb helyzetbe került a város. Gazdasági élete teljesen elsorvadt. A hatóság mindent elkövet, hogy a város a mondott irányba fejlődjék, de ehhez a saját ereje elégtelen, ebhez a j kormányzat megértő támogatását várja és kéri. Ami, a városnak a közeli problémáját illeti, legelső sorban az abba maradt egyetemi építkezések folyBudapest elit-osztályának szállítója FllLÖP és WUNDERLICH angol úri szabók ! uUda,P,eSt ,V‘* Väci u- 78< **■ Telefon: 1-803-68 vaiaszlekos nagy raktár bel- és külföldi szövetekben — Olcsó arak — Könnyített fizetés — Köztisztviselőknek e lapra való hivatkozás esetén árengedmény tatása, a nagy strandfürdő kiépítése, a gyümölcsexport fejlesztése volnának a legfontosabb teendők. A szabadtéri játékot azi idén a város rendezi meg saját rezsijében. Sokkal nagyobb szabású lesz mint az elmúlt évben volt, az én elgondolásom az, hogy itt csak magyar szerzők müveivel, magyar szereplőkkel menjünk a nagy közönség elé. A közgyűlés a szabadtéri játékokra 120.000 pengős hitelkeretet engedélyezett. Dr. vitéz siivoy Kálmán Szeged város országgyűlési képviselője, a NÉP ügyvezető elnöke a város problémáit a következőkben mondja el: Szeged szomorú gazdasági helyzetéhez hozzájárul az, hogy 7 év óta semmi állami építkezése nem volt. Ipara nem tud fejlődni, ennek főoka az, hogy nincs széntermelőhelye, hogy a szén ideszállítása sokba kerül, azonkívül az ipari termékek elszállítása a magas vasúti tarifa miatt teljesen megbénították a város fejlődését, ezen a téren. A városnak minden problémája megoldódna egyszerre a borfogyasztási adó csökkentésével, forgalmi adó és fázisadó bevezetésével, ami körülbelül 500.000 pengőt tenne ki. Hiszem és remélem, hogy a kormány átérzi Szeged város nehéz helyzetét és a jövőben olyan összeget fog a város nehéz helyzetének kibontakozására előirányozni, hogy ezzel a súlyos gazdasági probléma valamilyen módon megoldást nyerjen. A most benyújtott városrendészeti törvény erre módot és alkalmat is fog nyújtani. Dr. Vinhler Elemér m. kir. kormányfőtanácsos mint a Délvidéki Baross Szövetség elnöke ezeket, mondta munkatársunknak: Szeged a háború előtt: a nagy tiszaparti metropolis, gazdasági centrum, Trianon után végvárrá avanzsált vagy degradálódott. A trianoni katasztrófa nyomán mintha a város lelkisége is metamorfózison ment volna át: a Csanádi püspöki székhely és a kolozsvári egyetem Szegedre helyezése a város két hatalmas szellemi pólusa lett, két nagy érték, amit a nagy hajótörésből megmentettünk. A szegedi Dóm tér, háttérben a fogadalmi templommal, impozáns keretként a püspöki palotával, szemináriummal, az egyetemi intézetekkel — az új szegedi lelkiségnek szépséges kerete és szimbóluma és képzeljünk erre a Dóm térre egy húszezres lelkesült tömeget, aminőt a múltévá Baross táborozás ide összehozott, vagy képzeljük el a térre a szabadtéri játékok nagyszerű revelációját: és előttünk áll a mai, talán szabad így mondanom: spirituális irányban fejlődött Szeged; a trianoni magyar végvár. Persze ez a végvár csak úgy tudja teljesíteni hivatását, ha gazdaságilag is kellő megerősítést kap. És ehhez meg is van a kettős jogcíme. Az egyik a trianoni jogcím: nincs a csonka hazának vérzőbb csonkja, mint a mi városunk; a másik pedig az az abszolút harmónia és egység, amely e város minden lakóját e város szeret etében egyesíti. Dich Jenő m. kir. kormányfőtanácsos, a Pick-féle szalámigyár tulajdonosa, gazdasági kérdésről nyilatkozott: Szeged város gazdasági helyzetének szoros szerve: a munkásfoglalkoztatás. Ma gyáramban többszáz munkással dolgozom, de ma, amikor a kormány 65 vágón szalámira adott az összes gyáraknak kiviteli engedélyit, kétséges, hogy a jövőben ezt a többszáz munkást tudoin-e foglalkoztatni, miután a szalámiipar a nyersanyag hiánya folytán korlátozott üzemmel kénytelen dolgozni. Hogy azonban ne kelljen a munkát a végtelenségig csökkenteni, arra kértük a kormányt, hogy engedélyezze az olcsó jugoszláv hús behozatalát, kikészítési eljárásban, a külföldi piac számára termelt szalámigyártáshoz. Ezt azzal is megindokoltuk, hogy a magyar sertésárak jóval felette állanak a jugoszláv sertés áránál, így tehát nem vagyunk versenyképesek a külfölddel. Mecsér András, a Mezőgazdasági Kamara elnöke jóindulattal fogadta előterjesztésünket, melyet- azonban a miniszteretanács elutasított. Hogy ezután mi lesz, azt nem tudom. A szegediek szerint tehát ezek volnának azok az égető problémák, amelyek Szeged boldogulását, ólni- akarását, fojlődését jelentenék s ehhez várják a szegediek a kormány megértő, jóakaratú és bölcs támogatását. Abu Sándor
