Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-17 / 7. szám

2 Független Budapest Budapest, 1937 február 17. BESSENYEY ZÉNÓ a Közmunkatanács elnöke Pestkörnyék bekapcsolódásáról nyilatkozik a Független Budapestnek „Pestkörnyék bekapcsolódása a Közmunkatanácsba igen fontos mozzanat, mert a zöld asztal mellett megoldhatóvá válhat sok olyan kérdés, am. eddig csak súrlódásra vezetett“ A városrendezési törvényjavaslat tárgyalása sokkal tovább húzódott, mint ahogyan a leggyakor­lottabb parlamenti emberek sej­tették is. Azt hitték sokan, hogy mivel szigorúan vett »szakszerit« javaslat, amiben kevés helyet lehet szorítani a személyi kér­dések pikantériáinak s ahol nin­csenek »rejtélyes« hátterek, ahol titkos üzletekről lehet sugdosni s találgatni, hogy ki mennyit kereshet benne: néhány nap alatt ledarálódik az egész, úgy, hogy a hozzá szólót 'alig- hall­gatta más, mint a gyorsírók. Nagy csalódás. És mondjuk meg | mindjárt: kellemes csalódás. Amikor ezt a javaslatot a bizottsági tárgyaláson szőnyegre vették, éppen a Független Budapest ha­sábjain nyilatkozott Bessenyei) Zénó, kifejtve a ja­vaslat fontosságát, hangsúlyozva, hogy valójában mit is lehet várni attól. Most, hogy azt részleteiben is elfogada a Ház, helyénvalónak éreztük, hogy megint csak a leg­illetékesebb ajakról halljuk a véleményt, hogy ho­gyan van megelégedve a javaslat parlamenti tár­gyalásával s azzal a formával, amelyben ina ez — a módosítások után jelentkezik. A jjószándékú kritika — Nagy örömömre szolgált a tapasztalat, — mondja Bessenyey Zénó — hogy a kérdés élénk ér­deklődést keltett a képviselők soraiban s a fel­szólalok mind igten komoly, megszívlelendő s álta­lános érdekeket szolgáló szempontokból taglalták azt, ami csak arra vall, hogy szakszerűen tanulmá­nyozták is a kérdést. — És ennek csak örülni lehet. Hiszen a tárgyi kritika olyan éppen, mint a köszörűkő a drágakő csiszolásánál. Csak az értéket emeli, ha mindjárt ke­mény is és fáj is s meg is zsibongatja az érzékeny­séget. — Azt hiszem, hogy egy ilyen magas szintű vita elképzelhetetlen lett volna ezelőtt még csak néhány évvel is, amikor az idegenforgalom még csak távoli reménykedés formájában bizonytalankodott s amikor nem gondoltunk volna rá, hogy ebben a kérdésben olyan anyagi lehetőségek lappangjanak, hogy állami bevételeink sorozatában a negyedik helyre emelked­hetett. Mindez természetszerűleg hozzájárul, hogy a kérdés s az ezzel összefüggő összes kérdések az álta­lános érdeklődés tengelyébe kerülhettek, mert hiszen ma, amikor minden bevételi forrásunkat igénybe kell vennünk, nem hanyagolhatjuk el az e téren kínálkozó nagy lehetőségeket sem. — S hogy e téren már mennyire haladtunk, azt eléggé igazolják az utóbbi időben nálunk tett feje­delmi látogatások — például a holland trónörökös pár látogatása is — amely ha csak egy napra is terjedt — fájdalom! — de mégis csak arra vall, hogy ma már Budapest felkeresése csak úgy hozzá tartozik a »chic«-hoz, a »divathoz«, akárcsak a ve­lencei galamb etetés egy szép és előkelő utazáshoz. Mindez külön-kiilön és együttesen magyarázza, hogy mennyi a tennivalónk, még pedig éppen azon a területen, ami bizony eléggé elhanyagolt terület­nek számolt eddigelé. — No hiszen kapott is ezért elég fejmosást a Közmunkatanács a parlamentben — a tárgyalás alatt, különösen a szocialistáktól, akik »szakállas nagybácsinak« titulálták — vetem közbe. Bessenyey 'Zénó nagyot nevet rajta. A népszerű Közmunkatanács — Szellemesek ezek a képviselők ott a balon — ezt meg kell adni —- mondja s még mindig hangzik jóízű nevetése. No, mert nem szabad félre érteni őket. A szándékuk feltétlenül 'jó: azt akarják, hogy a. Közmunkatanács ne csak dekorációs reprezentativ I szerv legyen, hanem alkotó, az élettel lépést tartó, I irányító szervezet. S mivel ezt akarom én is, sőt maga a Közmunkatanács egésze is: tehát egyet ér­tünk. S nem tudom, hogy jogosan-e, de úgy érzem, hogy van abban valami elismerésféle velünk szem­ben, hogy most egyszerre divatba jöttünk s min­denki a Közmunkatanács-ot emlegeti s amint egyik barátom mondja — 1870-től legutóbbig talán összesen nem emlegették annyiszor, mint az utolsó években. Ha ez igaz — akkor ez csak egyet jelent, még pedig azt, hogy szerencsésen sikerűit, a kapcsolódást meg­teremtenünk a közönség érdeklődése és a Tanács működése között. S hogy ez az érdeklődés sokszor túlkövetelő, s ha így némi tekintetben igaztalan is talán.— sebaj, mert hiszen közös forrásból ered a mi munkásságunkkal: az ügy közös szeretetéből. I Pestkörnyék bekapcsolódása — Hogy ez így van, kézzel fogható jelek szólnak mellette. Egy igen fontos mozzanat: a Pestkörnyék bekapcsolódása a Közmunka- tanács-ba. A fontos itt az, hogy az a kapcsolat s a kapcsolat megteremtésének a vágya voltaképpen az érdekeltek részéről indult meg s a törvény csak azt a vágyat törvényesíti, amit az illetők maguk óhajtottak. — Hogy ez megtörténik — annak én szívemből tudok örvendeni, még pedig több szempontból is. — Először is azért, mert ezzel a bekapcsolódással lehetővé válik, hogy zöldasztal mellett békésen és barátságosaié oldjunk meg sok olyan kérdést, ami a Pestkörnyéknek is csak olyan eleven érdeke, mint magának Budapestnek s ami eddig csak meddő vi­tára és súrlódásra vezetett. — Elvégre is Budapest érdeke, hogy a környék az ő lépésével mindig lépést tartson. Lehetetlen volna olyan politikát folytatnunk, hogy Budapest fejlettségéhez, fényéhez, kultúrájához, modernségéhez egy elmaradt, primitív környék adja a keretet. Ha a környék mindig érezte is a szükségét, hogy Buda­pest szomszédsága nemcsak előnyt jelent, de sok tekintetben súlyos kötelezettségeket is — most majd együttes tárgyalások alapján sokkal könnyebben megtaláljuk az áthidalások lehetőségeit, hogy együtt haladva szolgáljuk közös céljainkat. S ebből az összekapcsolódásból én messzebb­menő reményeket is szövögetek. Még pedig — ter­mészetesen — nem a magam, de nem is a Közmunka- tanács javára, hanem az egyetemes magyar élet szempontjából. —Az a fő, — mondta egyszer az okos Baldwn — hogy leüljünk a zöldasztalhoz. Ha egyszer leül- tünk, akkor aztán jöhet a többi. És ki tudja, hogy akkor majd mi minden jöhet? Én is azt mondom: fő, hogy leüljünk a zöldasztalhoz. A többit bízzuk a jövőre, amelynek az ajtaját most a magunk számára kinyitottuk. Az önkormányzat híve Arról is szó volt, •— mondom — hogy a Köz­munkatanács• működési területét az egész országra kiterjesztenék s így országossá tennék. Mi erről a méltóságod felfogása? —- Amennyire örülni tudok pestkörnyék csatla­kozásának, annyira ellene volnék egy ilyen központosításnak. Először is nagy híve vagyok az önkormányzati elv­nek és nem tartanám helyesnek, ha az autonómiák területére lépnénk, anélkül, hogy erre kény­szerítő okok vezetnének. Mert e tekintetben nemcsak, hogy ilyen »kényszerítő okok« nincsenek, de ellenkezőleg, éppen a kitűzött cél utal bennünket az önkormányzatok tiszteletben tartására. — Ha a városrendezési törvény megállapítja a nagy és általános szempontokat, melyek szerint en­nek a rendezésnek széptani, szociális, gazdasági, egészségügyi szempontokból történnie kell — még mindig elég teret hagy, hogy ezeken belül a rende­zés a helyi viszonyoknak megfelelőleg, a vidék építő sítlusát érvényesítse, így történjék meg, hogy az a vidék jellegét kidomborítsa és a városkép ki­alakulását egységessé tegye. — Ezen a téren igazán nem lehet sablon muukát végezni, vagy, hogy Klebelsberg Kunó szavaival él­jek: »a pallér ízlést« uralkodóvá tenni, de nem lehet viszont egy központosító irányzat »gyárüzemi« el­gondolásának sem kiszolgáltatni az egész országot. — Hiszen a fő cél éppen az, hogy minden vidék­nek a. jellegzetes építkezési stílusát segítsünk minél nemesebbé formálódni és azt úgy alkalmazni, hogy a vidék összképe magyaros, művészi és összhangéi legyen. — Hogy ez nemcsak az én felfogásom, de a ma­gasabb fórumoké is — abból is látom, hogy a központosítás terve alig, hogy felbukkant, máris elmerült s nem is hiszem, hogy újból felbukkanjon. Hiszen maga Bornemisza Géza miniszter jelentette ki a tör­vényhozásban, hogy egy ilyen központosítást nem tudna helyeselni, még pedig éppen a kitűzött cél érdekében nem. Búcsúzóul még a Forum tervpályázatokat emlí­tem meg, amelyek beküldött terveit éppen most ál­lították ki a meűgyetcuieu, kérdem Öméltóságát, voltaképpen hogyan van az eredménnyel meg­elégedve? — Azt hiszem sem én, sem a bizottság, de talán maga a nagy közönség sem várt olyan kész, kifor­rott terveket, amelyeket a maguk egészében mindjárt meg is lehetne valósítani. Hiszen a kérdés, aminek a megoldásáról itt szó van, sokkal nagyobb és komplikáltabb sem, hogy egy pályázat, — ha bár­milyen gazdag anyag jelentkezzék is — mindent megoldhatna. De maga az a tény, hogy a jelentkező tervek — több olyan megoldást nyújtanak, ami új, gyakorlati s e melleit művészi elgondolásban is kielégítő — már ez is jelzi a pályázat sikerét, utalva arra, bogy a kérdés építészeink nagy részét foglal­koztatja s ez reményt nyújt arra is, hogy a kérdés a maga fejlődési folyamatában lassanként meg is érik a gyakorlati megoldáshoz. , Zslrkay János. Bessenyey Zénó NEP-HIREK Karafiáth ünneplése a NEP-ben. A Nemzeti Egyf ség Pártja székesfővárosi szervezete folyó hó 18-án, csütörtökön este 8 órakor a pártkor helyiségeiben (Vili., Észtéiházy ucca 30. I. em.) társasvacsora ke­retében ünnepli meg dr. Karafiáth Jenő ny. vallás és közoktatásügyi miniszter úr Budapest székesfő­város főpolgármesterévé történt megválasztását. Kerületi híreli Dr. Zsitvay Tibor, a NÉP fővárosi szervezetének elnöke az elmúlt héten gyengélkedett. Erre való te­kintettel a szervezet elnöki tanácsa szerdai ülését Zsitvay Tibor lakásán tartotta meg. A megbeszélésen Szendy Károly polgármester is résztvett és azon a főpolgármester beiktatásának ügyét tárgyalták meg. Előadások. A XI. kerület tanügyi szervezete f. hó 18-án, csütörtökön este a Kelenföldi Társaskör helyi­ségében (Horthy M. út 15.) dr. Dávid Antal egyetemi m. tanár, a szervezet elnöke, aktuális tanügyi problé­mákról előadást tart. Az I. kerületi központban 23-án Sövényházy Ágoston dr. ny. államtitkár előadást tart a vidék iparosításának problémájáról. A II. kerület és a házépítések. A II. kerületi szervezet 15-i ülésén Harrer Ferenc dr. elnökölt. Az ülés foglalkozott a kerület városrendezésével kapcso­latos új házépítésekkel, főleg a kerület őslakó kis­polgárainak szempontjából. Teaest a III. kerületben. Kimúlt keddien volt a Nemzeti Egység- Pártja székesfővárosi III. kerületi szervezetének tea­estbe III. kér., Hajógyári ú. 2. sz. a. helyiségében. Az estet dr. Rózsa Zsigmondn-é úrasszony vezetése mellett a -szervezet női csoportja rendezte és azon resztvettek And.é-ka Károly, dr. Hanityhy-Haidekiker Jánosi kér. elöljáró és felesége, dir. Oroviai Zsigmond törv. hat. bliz. tag s még sok óbudai előke­lőség. Az elnöki megnyitót dr. Rózsa Zsigmondiné, a. női cso­port^ vezetője, mondotta. A művészi műsoron belül Káldor Gyufláné, Benéze Gizella, Koncz Dezső írók. Molnár Anikó hegedümüvész-nö, Kuti Sándor, Weissenberger Márta, Fried •Józsefné zongoraművészeik, Dorogi Árpád esielilómüvész és Kárpáti Rezső énekművész, szerepeltek. A záróbeszédet And­ré ka. Károly kér. elnök mondotta. , A NÉP X. kerületi szervezete f. hó 9-én tartotta nagy­sikerű farsangi estjét. Megjelenítek Halter Károly kormány- főtanácsos, törvhatósági bizottsági tag, Dongó Orbán kér. el­nök, bizottsági tagok vezetésével Kőbánya társadalmi előkelő­ségei. Az estély sikere érdekében fáradoztak: Király Dezső közip. kér. titkár, Csapódy István háznagy és Helfen-berger Ferenc. tjziebertih Imre előadása. A NÉP. X. kér. szervezete ve­zetőségének kuiltúrp rogrammja keretében ismeretterjesztő vetiiterttkepés i előad ást tartott f. hó 9-én Szieberth Imre' kor­mánytanácsos, szakíró: A s-zengotthardi és a most megnyílt1 svábhegyi iskolaszanatóriumról. A vetítettképes előadást mindvégig élénk figyelemmel kísérte az előadótermet zsú­folásig megtöltő közönség. A párt nevében Dongó Orbán kér. elnök köszönte meg a közérdekű előadást. NEP-NAPTÁR Fogadóórák és előadások a kerületekben 1937 február 16—2*. II. kerület. Február 17-én 7—8-ig dr. Hívért Dezső alelmök fogad. Február 17-én, 7 órakor a Magyar-Osztrák Alpesi Egyesületi film elő adás a. III. kerület. Február 16-án és 23-án d. u. 6—7-ig Amdréka Károly fogad. Február 16-án és 23-án d. u. 7—8-ig dr. Orova Zsiig-momd biz. tag fogad. Február 16-án 8 órakor dr. Pólya Antal előadása »Óbuda problémái« címmel. Február 23-án 8 óinak or- Kmsis Ferenc tanár előadása »Európai és amerikai úti élményeim« címmel. V. kerület. Február 17-én d. u. 6—7-ig Krompaszky Miksa kér. etoök fogad. Február ,19-én d. u. 6—7-ig- dr. Fábián László kér. alelnöki fogad. Február 32-én d. u. 6—7-ig dr. Vo>- ranmai István kér. alelmök fogad. Február 22-én d. u. 6—8-ig dir. Dési Géza biz. tag fogad. (Csak a. pártirodábóil adott le­véllel.) VI. kerület. Február. Bessenyey Zénó dr. és Szurday Ró­bert képviselők a kifüggesztett, hirdetmény szerint fogadnak. Ugyancsak a kifüggesztett hirdetmény szemmt fogadnak dr. Veress Gábor és Sárkány Ferenc biz. tagok. VII. kerület. Február lS-áin v. Pesthy Müller József Leó bliz. tag d. i©. 10—11-ig hivatalos helyiségében (Kádár ucca 4. szám) fogad. De. SgardellM Caesar kér. elnök mindéin nap d. e. 11—t-dg és d. u. 6—S-ig fogad. VIII. kerület. Február 22-én háromnegyed 8 órakor párt­nap. Február 17-én 4—<6-ig dr. Aitorjay Andirás adóügyi ta­nácsadó órája. Február 22-én háromnegyed 8 árakor " Pápa Miklós vetíitiettképas előadása, Börzsőny-hegységről. Feb; uár 16-án 7—8-ig v. Tóth András képviselő fogad. Február 19-én 7 órától Gazdy Jenő biz., tag- tanügyi, városgazdasági -stb. ügyiben fogad. Február 18-án 7 órától Katona János biz. tag fogad. Február 22-én v. dr. Hajnóczy Béla biz. tag népjóléti, népgondozásá stb. ügyben fogad. Február 22-én 7—8-ig- dr. Ságváry .Sándor ügyvéd jogi tanácsot .ad, X. kerület. Február 19-én este fél 7 órakor dr. Usetty Béla képviselő fogad. Február 17-én esitle fél 7 órakor dr. Pözel István, fogad. Február 18-án fél 7 órakor Dongó Orbán, kiér. elnök, biz. tag fogad. Halter Károly m. k.ir. kormány- fötanácsos, biz. bag minden d. e. 11—1 óráig irodájában (X-, Füzér u. 13.) a kér. központból adott ajánlö'íe/vél alapján fogad. Minden kedden este 6 órától pártnap (16-án- és 23-án)í Február 16-án est© féli 9 órai kezdettel táncos összejövetel. XIII. kerület. Február 16-án és 23-án dr. Hegedűs Ber­talan biz. tag fogad. Február 17-én Fiilöp Endre ken-, elnök fogad. Február 18-án- Babioz Gyun biz. póttag .fogad. — Február 16-án és 23-ánl pártniaip. Február 20-ám, előadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom