Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-10 / 6. szám

6 Független Budapest Budapest, 1937 február 10. Ml TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN? Kecskemét jövőjéről nyilatkoznak fáji Fáy István főispán és dr. Kiss Endre polgármester: Kecskemét, január 30. El kell ismerni, liogy Magyarország legszebb városházája, a kecskeméti »Hírős városháza«. Ez a hatalmas, kétemeletes épület az elmúlt héten felzak­latott méhrajhoz hasonlított és ezen nem is lehet cso­dálkozni, mert a kecskeméti városatyák most töltötték be választás útján az időközben megüresedett tizen­egy főtisztviselői állást. Nagy izgalom uralkodott a közgyűlési teremben. A rendkívül sok pályázóra való tekintettel ezút­tal először alkalmaztak egy új választási rendszert dr. Kiss Endre polgármester elgondolása szerint és ez a rendszer fényesen hevált. A régi választási el­járást leegyszerűsítette és rendkívül meggyorsította. A választás eredményeképpen helyettes polgár- mesterül Nyiü-Tóth Pált tizenhárom szótöbbséggel választották meg. A választási szünetben alkalmunk volt beszél­getni Fáy István Kecskemét város és Csanád megye főispánjával, aki Kecskemét helyzetéről a következőket mondotta: —- Tizenhét éve vagyok ennek a városnak a fő­ispánja. Tizenhét év alatt összeforrtam ezzel a vá­rossal. Nagyon nehéz dolgokon mentünk keresztül. Ezt a becsületes, dolgozó magyar népet, a kecske­méti lakosságot oly sok csapás érte már, hogy szinte hihetetlen, hogy mindezt ki tudta heverni. Igaz, hogy kora hajnaltól késő estig dolgoznak szorgalmasan, apa, anya, gyerek és ez a magyarázata annak, hogy az elmúlt súlyos jégverés által okozott kárt is úgy, ahogy, de legtöbbje kiheverte. Jellemzésül föl kell hoznom azt is, hogy milyen is a kecskeméti nép gondolkozása. A jégkatasztrófa alkalmából, mint jég­kormánybiztos, kijártam a kormánynál azt, hogy 50 pengőt folyósítsanak a károsultaknak és bizony akadtak olyanok, akik ezt az 50 pengőt nem vették fel. Voltak olyanok, akik csak 20—25 pengőt vettek ebből a segélyből igénybe. Ez csak a kecskeméti lakosság becsületes, magyar gondolkodására vall. — Az idegenforgalom is állandóan emelkedésben van. Az elmúlt évben 9800 idegen fordult meg Kecs­keméten. Természetesen a polgármester úrral kar­öltve azon dolgozunk, hogy ezt az idegenforgalmat még jobban növeljük, amire, azt hiszem, minden ki­látásunk meg is van. Kecskemét városát egyébként a gyümölcs és a gyerekek városának nevezik, mert itt van a legtöbb többgyermekes családanya és Ma­gyarország vidéki városai között a legtöbb iskola. Remélem, hogy ezután is a városom és a megyém javát tudom szolgálni és annak fejlődésében gyö­nyörködhetem. Dr. Kiss Endre, Kecskemét város igen nép­szerű polgármestere a város problémáit a következőkben mondja el:-— Kecskemét nehéz helyzetét indokolja két szám. 1928-ban az ország barackkivitele 55 ezer métermázsa volt, 1936-ban pedig 133 ezer métermázsa. 1936-ban ugyanannyi pengőt kaptunk a 175 százalékkal na­gyobb kivitelért, mint 1928-ban a kisebbért. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy milyen értékbeli különbség van a 28-as pengő és a 36-os pengő között, továbbá azt, hogy Kecskemét ebben a kivitelben 63 százalékot bonyolított le, ebből a két számból megállapítható, hogy Kecskemét hallatlan erőfeszítést fejtett ki a gyümölcstermés terén. Kedvezőbb időjárás folytán a termés is na­gyobb volt, mégis a hozam és a tőke csak most kö­zelíti meg a nyolc év előtti szintet. Körülbelül ez az arány más mezőgazdasági ter­ményeknél is. Hiszem, hogy ez az emelkedés állandó lesz és hogy a lakosság szélesebb rétegére kihat és ezt a némi javulást a városnak, mint köziiletnek az 1936. évi zárszámadása is mutatni fogja. Villanytelepünknél, mely körülbelül 601) -ezer pengős költségvetéssel dolgozott, a gyárak és ipari telepek villamosítása által sikerült 50 ezer előirá­nyozott pengőn felüli bevételi többletet elérni. Kisebb-nagyobb emelkedések mutatkoznak a város más vállalkozásainál is. Rózsafa -védő zacskókat vízhatlan erőpapirosből darabonként 28 fillérért szállít Magyar vegykészítményű papírgyár flcOf .Talrnfl Budapest, VI., Ó ucca 49. udtiao Telefon: 1-23-1-90 (4 gyűrűs femdugütyus, szívó-nyomó rendszerű kerti és gyümölcsfa kézi- és gyorspermetező. Szabadalom. Összes Agro növényvédelmi szerek kaphatók Kórjen díjmentes bemutatást ós árjegyzéket. E lapra való hivatkozással árengedmény. Budapest, Vili , Német ucca 22. Telefon: 1-301-86. Nagyobb városi építkezésekre még nem érkezett el az idő. Tervbevettük azonban egy új kórháznak építését és ugyancsak egy új vágóhíd felállítását. A tervek készen vannak. De legsürgősebb teendő volna a bérházépítkezés, mert a magánépítkezés teljesen szünetel. 1934-ben Kecskemét állt építkezések terén a vezető helyen az összes vidéki városokkal szemben. Az útépítés terén is rengeteg volna a tennivaló. Rá kell mutatnom arra a szomorú helyzetre, bogy Kecskemét városa aa útadó csekély hozadékából rá­nehezedő terheket nem tudja vállalni. így Kecske­mét városának sürgősen kellene 200 kilométeres út megépítése, ez azonban csak egész távoli idők ho­mályában lesz csak lehetséges. Minden kérdésünk megoldása az export-pia­cunk helyzetében rejlik. Ez a kérdés, — mely sok más kérdés között a leg­fontosabb — nálunk nemcsak gazdasági, de társa­dalmi, szociális, erkölcsi és életkérdés is. Kecskemét exportpiaci helyzetét és az egész dunaközi helyzetet e téren a kisemberek ezreinek és tízezreinek egyirá­nyú termesztése, erőkifejtése hozta létre és fogja biztosítani a jövőre is. Az idegenforgalomnak egyik fő propagálója a magyar barack óriási sikere. A magyar gyümölcs svájci sikerében óriási része volt a kecskeméti ide­genforgalomnak. Az utolsó három évben több mint négyezer svájci töltött Kecskeméten egy-egy felejt­hetetlen szép napot. S akik megismerték a magyar gyümölcs kiválóságát, azok propagálói is lettek a híres magyar gyümölcsnek. Idegenforgalmunk szé­pen fejlődik és bizakodva nézünk a jövő elé. Remé­lem, hogy az idén Bugacon egy kisebb modern szállót felépíthetünk, nádfedéllel és mészfehér falakkal. Ez most már ha­laszthatatlan, mert az elmúlt nyáron közel tízezer idegen kereste fel világhíres pusztánkat. És ez az idegenforgalom nagyban hozzájárul, hogy a kecske­méti gyümölcsből külföldön minden mennyiség el­helyezést nyerjen. Kecskemét város ipari téren is uapról-napra fej­lődik. Jelentékeny ipartelepe a kecskeméti konzerv­gyár, amely elsősorban saját terményeit dolgozza fel, de amely átveszi az összes környékbeli gazdák terményeit is. Vetőmagot ad, előleget folyósít. A gyár újabban szárított híwelyesveteményeket is kon­zervál és igen nagy mennyiségben exportál külföldre. Elismerő munkát fejt ki Platter János konzerv­ipari és kereskedelmi részvénytársasága, 1920-ban, mint magáncég alakult, 1923-ban részvénytársaság lett, a Platter cég volt az első az országban, amely szárított hüvelyesveteményeket konzervált, és évente négy-ötszáz vágón főfelékfélét dolgoz föl szállítás céljából. A gyár három-négyszáz munkást foglalkoz­tat évente. A legnagyobb exportot Németországgal, Angliával és Ausztriával bonyolítja le. Igen tekintélyes iparvállalata Kecskemét városá­nak G. Szabó István asztalosárugyára, továbbá a Kecskeméti Gépgyár. Magyarország legnagyobb hű­tőháza Kecskeméten van, tulajdonosa Benedek József, az ország együk legnagyobb exportőrje. Nagy exportüzleteket bonyolítanak le: Leitner és dr. Kertész, Simola János, Szabó József és Almássy Lajosné exportőrök. Kecskemét bankügyleteit nagy- részben a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület, a város legnagyobb pénzintézete bonyolítja le, Gerber Ferenc vezérigazgató céltudatos irányítása mellett. Szép üzleti eredménnyel zárta üzletévét a Kecskeméti Magyar Bank, melynek elnöke Sándor István ország- gyűlési képviselő, ügyvezető igazgatója: Nagy István. A főváros is három pénzintézettel képviselteti magát: a Magyar Általános Hitelbank, a Magyar Általános Takarékpénztár és a Magyar Nemzeti Bank tartanak fenn fiókokat Kecskeméten. Aba Sándor.. Országos tisztviselői jóléti alapot szervez a Városok Szövetsége A fővárosi Segítőalap nagyszerű működésén fel­buzdulva a vidéki városok is elhatározták, hogy tisztviselőik és alkalmazottaik számára hasonló jóléti intézményi létesítenek. Az erre vonatkozó tárgyalá­sok, melyek a Városok Szövetségének elnöksége út­ján folynak, már előrehaladott állapotban vannak és megszerezték a terv megvalósításához a kormányha­tóság előzetes jóváhagyását is. A jóléti intézményt az OTBA és a fővárosi Segítőalap mintájára fogják megszervezni és annak az összes magyar vidéki városok tiszt­viselői és alkalmazottai kötelezően tagjai lesznek. Már megcsinálták a számításokat az intézmény költ­ségvetésére és a városok, valamint a tisztviselők te­herviselésére nézve. Az új intézménynek a jelenlegi állapotot íigye- lembcvéve 30.248 tagja lesz. 55 város alkalmazottait fogja magában foglalni az intézmény. Az adatok sze­rint a, vidéki városok tisztviselőinek és alkalmazot­tainak összilletménye 23,713.197 pengő. E-z a javadal­mazás szolgál majd alapul- a járadékösszegek kiszá­mításának. Hogy mennyire nem történt gondoskodás a vi­déki városi tisztviselőkről és csaláltagjaikról, azt legjobban igazolja az a körülmény, hogy hiteles kimutatás szerint az elmúlt, évben az összes városok mindössze 51.656 pengő jóléti segélyben részesítették tisztviselőiket. Érthető tehát, ha a tisztviselők családjában előfor­duló betegség teljesen felborítja a család pénzügyi egyensúlyát. Súlyosbítja a bajt, hogy a vidéki váro­sok alkalmazottai a közületek révén kölcsönhöz sem juthatnak. Csak rövidlejáratú előlegben részesülnek elkerülhetetlen szükség esetén az alkalmazottak. A számítások szerint az illetmény 4 százalékát fizetnék a jóléti alapba, még pedig 2 százalékot a vá­rosok, 2 százalékot a tisztviselők. E címen tehát a 23.7 milliós illetmény alapján évente 948.519 pengű bevétele volna a jóléti alapnak. Ezt az összeget — mint említettük — felerészben a közületek, felerész­ben az alkalmazottak viselnék. A városoknak tehát 474.000 pengővel kellene többet áldozniok alkalmazot­taik jóléteré, mint eddig. A kimutatás szerint a leg­nagyobb teher e címen Szegedre esnék, ahol a 2 szá­zalékos járulékösszeg 39.188 pengőt tenne ki, utána Kecskemét viselné a legnagyobb járulékterhet, 38.7ÓÖ pengőt évente. A legkisebb megterhelés Szentendrére jut, ahol 2 százalékos járulék évente 1647 pengőt tesz) ki. A jóléti alap megszervezése ügyében a napokban értekezlet volt a belügyminisztériumban, melyből kifolyólag megbízták a Városok Szövetségét a tervek részletes kidolgozására. Ez a munka máris folyamat­ban van és néhány hét múlva rendkívüli közgyűlést fog tartani a Városok Szövetsége, melyen az orszá­gos tisztviselői jóléti alap megalakítását kimondják. AER0SAN MÜVEK Osztalékéin elés a Szegedi Kenderfonónál. A Sze­gedi Kenderfonó Rt. február 9-én tartotta meg az idei közgyűlését. Mérlege felülmúlja azokat a várako­zásokat, amelyeket a magyar gazdasági élet e világ- viszonylatban is ismert és előkelő iparvállalatunkkal szemben támasztott. Ez a kitűnő eredmény legelső- sorban Faragó Lajos és Vályi Zsigmond ügyvezető igazgatók tapasztalatokban bővelkedő szaktudásának tudható be. A gyár mintegy negyven külföldi állam­ba exportál. Japántól Kínáig használják a Szegedi Kenderfonó készítményét. Nyeresége százezer pengő­vel haladja túl az elmúlt évit. Ez a nagy nyereség teszi tehát lehetővé, hogy osztalékát a ta^^alyi 2.50 pengővel szemben az idén 3 pengőre emelje. Nagykőrös polgármesterének gyásza. Súlyos csa­pás érte Dezső Kázmér nagykőrösi polgármestert, fe­lesége született Mentovich Klára elhunytával. A köztiszteletben álló úrinőt nagy részvét mellett te­mették el. LUTZ LAKK- ES FESTÉKGYÁR R.-T. BUDAPEST, VII. KÉR., 0RNA8Y-UTCA 4. SZÍN. Emelkedett a Békésmegyei Kereskedelmi Bank betétállománya. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank a közeli napokban tartja ezidei közgyűlését. A bank betétállománya 1,750.000 pengőre emelkedett. Váltó- tárca és egyéb adósai együttvéve: 6.082.000 pengőt tesz ki. A bank nyeresége: 56.901 pengő. Ez a kitűnő mérleg és a betétemelkedés legelsősorban is Htidy József kormányfőtanácsos, ügyvezető igazgató ki­tűnő vezetésének és a bank iránt megnyilvánuló bi­zalomnak az eredménye. Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt, Budapest, V, Arany János 11. 25. Épitöanyagipari osztály Telcfonszámok; 1-252-84, 1-252-80, I-10S-5S, 1-153-32 Táviratcím : Salgókőszén, Budapest. CEMENTGYÁR: Lábatlan, Esztergom m — Lábatlani „RE­KORD11 védjegyű nagyszilárdságú portlandcement. TÉGLAGYÁRAK : Ny ergesujfalu, Esztergom m., Bpest, III, Szép­völgy u. 41., vasútállomás : Buda-Császárfürdő Bpest. Kőbánya, X, Gyömrői út 105., vasútállomás: Pestszentlőrinc. — Tömör fali tégla, soklyukú tégla, válaszfal tégla, „Conceiitro 2" födém tégla, mindenfajta hornyolt é* hódfarkú cserép és gerinc cserép. MÉSZ ÜZEMEK : l áb;dián, Dorog. — Mészkő útépítéshez és ipari célokra, égetett mész, mészhydrát, praecipitált szénsavas mész, takarmánymész

Next

/
Oldalképek
Tartalom