Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-22 / 51-52. szám

16 Független Budapest Budapest, 1937 december 22. Egy év Budapest életéből Hlye falvi I. Lajos pompás évkönyve megjelent Dr. Illyefalvi Lajos Kétségtelen, hogy nem számok kormányozzák világot, de régi igazság, hogy a számok meg­mutatják azt, hogy hogyan kor­mányozzák. Budapest életének, évről évre változó tontosahh közéleti jelenségeinek leghűbb tükre a székesfővárosi statiszti­kai hivatal hatalmas évkönyve. Dr. Illyefalvi I. Lajos, a hivatal kitűnő igazgatója itt gyűjti először kévébe az év sta­tisztikai termését. Innen indítja rohamra végtelen számokból álló hadseregét, hogy megis- ismerje a nyilvánosság az elíogulatnam megfigyelés eredményeit. Itt .számol be a milliós világváros min­den szí vdobba írásáról. Itt mutat rá lakosságának élet- sorsára. Itt ismerjük meg a fejlődés örvendetes je­lenségeit.. És itt látjuk meg az orvoslást igénylő hiányosságokat. A most megjelent 1937. évi kötet iá hatalmas tár­háza a tudnivalóknak. Izgalmasan érdekes fotográ­fiája. Budapest életének. Egy pár érdekes fejezetét - inkább csak filmszerűen. — itt is lepergetjük. Szaporodnak a házasságok — növekednek a születések Ha végignézzük az utolsó tíz év házasságköté- seit, kedvező jelenségként, jegyezhetjük fel, hogy a legutolsó, 1936. évi számok a. legnagyobbak. Tíz év előtt még csak 9866 házasságkötés történt a főváros­ban és akkor ezer lakóra 10.2 házasságkötés jutott. 1936-ban 12.386-ra szaporodott az anyakönyvvezető elé került új párok szarnia és ezzel az ezer lakóra eső arány 11.6-ra emelkedett. 1920 óta nem kötöttek ennyi házasságot Budapesten, De minden harmadik, szú miszerint 4372 — vegyes házasság volt. Feltűnő, hogy a vőlegények közül 704 és a menyasszonyok közül 245 ötvenévesnél idősebb volt-. Sőt, 8 menyasz- iszorny és 41 vőlegény túl a 70. évükön kerültek az oltár, elé. Igaz, hogy legtöbbször nem egymás oldalán. Kedvezően alakult ebben az évben — kivételesen — a születések száma is. De csak a legutolsó 5 évhez viszonyítva mintát emelkedést- a 16.179 élveszülött. Az ezer lakosra eső arány ugyanis most sem. több 15.2-nél. Ez pedig ugyancsak alatta marad a békebeli óvók 25—26-os arányainak. De mert az utolsó években már 14.8-ra is lecsökkent, ezért örvendetes a mostani ja­vulás. Annál isi inkább, mert tovább csökkent a. tör­vénytelen születésnek száma. Amíg a háború előtt ugyanis minden negyedik írszülött törvénytelen származású volt, most. esaik minden hatodik volt az. S ha az utolsó negyedszázad alatt nem isi fordult elő sem abszolút, sem aráuysizá,rmokban, ilyen kevés tör­vénytelen, mint a mostani 2539 újszülöttnek a- 15.7 szá­zalékos aránya, mégis még mindig nagy ez a szám — csökkenésében is. Kevesebb halott — kevesebb öngyilkos Kedvező volt ennek az évnek a halandósága is. A mostani 15.339 halálozásnál kevesebb — 1913 óta — csak 1934-ben fordult, elő. És az ezer lakosra eső lá.á-es arány egyharmada a 60 év előttinek. Enyhült az előző évhez képest Budapesten az öngyilkosságok száma is. Bár az 559 halállal végződő eset még mindig olyan Szaporítják a tűzoltóság tiszti létszámát A lécjoltalom rendkívüli feladatokat ró a tisztikarra A tűzoltóságnak egyre hatalmasabb feladatokkal kell megbirkóznia. Már nemcsak a tűzoltás tartozik hatáskörébe, hanem a légoltalmi teendők ellátása is, ami különösen most, a szervezkedés és kiképzés ide­jén, emberfeletti munkát ró a tűzoltóság tagjaira. L nag^ feladatok ellátására nemcsak a tűzoltóle- génység száma, hanem a tisztikaré is. A belügy­miniszter, aki a legtöbbször sokalja a fővárosi tiszt­viselők és alkalmazottak létszámát, a tűzoltóságnál kifogásolja a létszám elégtelenségét és külön leirat­ban hívta lel a. polgármester figyelmét arra, hogy a tűzoltói tisztikar létszámának emelése el­kerülhetetlen. A légoltalom megszervezése más oldalról is erő­sen igénybe veszi a fővárost. Nemrégen alakult meg a Xl\. ügyosztály keretébeni a légoltalmi hi­vatal. melynek tisztviselőit más hivataloktól von­ták eh Az érdekelt hivatalok is nélkülözik a hiányzó tisztviselőket, úgyhogy előbb-utóbb a közigazgatás­BAUMGÄRTEN hat. eng. villamossági vállalat Rádiólaboratórium. Épületmunkák Budapest, IV., Királyi Pál u. 18. (Kálvin-tér mellett). Telefon: 180-134 j nál is szükség lesz a létszám emelésére, legalább is olyan arányban, ahány tisztviselő és alkalmazott s légoltalmi hivatalban működik. Egyelőre azonban csak a tűzoltói tisztikar lét­számemelését hajtják végre. Erre szükség van azérl is, mert a tűzöl tótiszteket a Polgári légoltalmi ügyek megismerése végett mintegy három évi tárté szakkiképzés alá vonják. A tűzoltóság képezi azután majd ki a pol­gári személyekből alakítandó légoltalmi segédosztagokat, melyeket 50—60 év közötti polgári személyekből -Szerveznek meg. Körülbelül 3(100 tagból fognak állanj ezek a segéd- osztagok. A tűzoltóságnak azonkívül a jövőbeni közre vl] működnie a műszaki mentési munkálatokba! is, melyeknek ellátására külön kiképzésben részesül Ezért a jelenleg i(j főből álló tűzoltói tisztikar, 6 /<>vel szaporítják. Egy új tűzoltófőparancsnok helyettesi, egy tűzoltópu-raucsnoki, két tűzoltósegéd felügyelői és két tűzoltótiszti gyakornoki állást szer­veznek, Ezzel a tűzoltótisztek és legénység mai 1:4'. an any száma l:30-ra javul, ami még mindig kedve '/ótl.en a külföldhöz viszonyítva, ahol átlag 15—2( legénységi alkalmazott jut egy tisztre. A hat ú. tiszti állás szervezése évi 30.000 pengő többletkiadás okoz a fővárosnak. . sok, hogy komoly javulásról alig lehet beszélni. Vi­szont az előző évi 40-ről — 50-re szaporodtak ia -gyil­kosságok és 362-ről 432-re növekedett a balesetek kö­vetkeztében elhaltak száma is. Annál figyelemremél­tóbb, hogy sikerült gátat állítani -a nagyarányú cse­csemő- és gyermiekíbalandósiágnak. Legalább ezt mu­latják aizok az adatok, .amelyek szerint az 1935. évi 2444 helyett most 2114 kis halott került koporsóba. Fele ez a 15 év előtti ijesztően nagy számoknak. A szórakozó és szórakozott Budapest Érdekes számokat találunk a »társadalmi rendé­szet« című fejezetben is. Ami először megdöbbent itt, az a társadalmi renddel összeütközésbe kerülő gyer­mekeknek nagy száma. Az utolsó évben tízezernél több gyermek jutott rendőri gyermekbíróságok elé. 50 százalékkal több, mint tiz év elölt. Túlnyomó- részük azonban csak kihágással volt vádolva és 1305-öt vittek: közülük a fiatalkorúak bírósága, elé. j Annál súlyosabb a felnőtt bűnözőknek 90,557-re so­kasodott serege, mert ez kétszerese a tíz év előtti­nek. Ebben a fejezetben ismerjük meg a szórakozó Budapestet is. A kiadott nyilvános mulatságokra és mutatványokra vonatkozó engedélyek számából 15.515 ilyen engedélyt adott ki 1936-ban az állam- rendőrség. Ha tudjuk, hogy a békeévekben átlag .hatezer, a. háború idején 4500 és tíz év előtt is tíz­ezren alul volt ez a szám, akkor kétségtelen, hegy a mai Budapest többet szórakozik, mint ezelőtt. Igaz ugyan, hogy az engedélyek száma még nem árulja el azt, hogy milyen tömegek vettek részt az egyes helyeken és nem kongó üresség volt-e zsúfolt láto­gatottság helyett. Mégis érdemes megemlíteni, hogy 1936-ban 1285 bál és táncmulatság volt a fővárosban. Félzerrel több mint 1933-ban. 1073 volt a sportmér- kőziéisi engedélyek száma, ami alig valamivel több, mint az előző éveké. Tudományos előadásra 225 en­gedélyt adtak ki és csaknem éppen ennyi volt a zárórámeghoisszabibításá esetek száma is, Feltűnően kévés az:.::ban a 43 műkedvelői előadás, amit hét­szer felülmúl a kabaré- és varieté-engedélyek száma és tízszeresen is meghalad a 497 hangverseny. 1 Érdemes ezekután megnézni a szórakozott Buda­pestet is az elveszett tárgyak satisztikájában. Űgy- látszik, a pénzükre miár jobban vigyáznak az em­berek, mint tíz év előtt, amikor 43.661 pengő értékű pénz, és értékpapír elvesztését jelentették be, a mos­tani 13.496 pengővel szemben. És alighanem több most a becsületes megtaláló is, mert tíz év előtt csak az elveszett érték tizedrésze került elő, míg most közel a fele. Viszont akkor 341 darab ékszer elvesztése miatt történt rendőri bejelentés, miig most 984-et kerestek. S ha ebben az évben 634 darab ékszer sze- repiel is a talált tárgyak között, valószínű, hogy ezek jórésze nem azok közül az elveszettek közül való, amit bejelentettek, hanem inkább olyan cse­kély értékű darabok, amiket az elvesztő nem is tar­tott érdemesnek bejelenteni. Egyre szaporodik az elveszett állatok száma is — és ezt némelyik évben felülmúlja a találtaké. Kü­lönösen a kutyák vezetnek itt. Résziben a szándéko­san elhagyottak, részbeni pedig azok, amiknek az el­vesztésében talán része van azoknak a »becsületes megtalálóknak« is, akik illő jutalom ellenében siet­nek visszaadni áldozatkész régi giaadáiknak. 70.000 pengős túlhiadás a iőváros papírsz iikségleténél Papír- és nyomtatványelőadóK az ügyosztályokban A papírárak drágulása igen érzékenyen sújtja a fővárost is. Annak ellenére, hogy a legnagyobb- fokú takarékoskodást vezették be a nyomtatvány- szükségletnél, mégis 70.000 pengővel haladták túl a nyomtatványokra előirányzott költségkeretet, 200.900 pengő volt előirányozva az idei költ­ségvetésben ia nyomtatványokhoz 'szükséges papíráruk beszerzésére és ezt az összeget ha­ladták txíl 35 százalékkal a tényleges kiadá­sok. A polgármester most kénytelen volt újabb ren­deletet kiadni a papír- és nyomtatványhasználat megszigorítására. Rendeletében utasította a hivata­lokat és üzemeket, vizsgálják meg, nem lehetne-c a már használatban lévő nyomtatványok alakját kisebbíteni, minőségüket csökkenteni és ilyen mó­don további megtakarításokat elérni. A polgármes­terhez érkezett jelentések szerint számos hivatal­ban és intézménynél nem hajtották eléggé lelki- ismeretesen végre ezeket a takarékossági intézke­désieket és megállapítható, hogy egyes helyeken még mindig könnyelmű papírpazarlás folyik. Nagy­részt ennek tulajdonítható, hogy a főváros ilyen1 súlyos póthitelt kénytelen igénybe venni a nyom­tatványszükségletnél. Az új rendelet értelmében is­mét meg kell vizsgálni a tényleges nyomtatvány- szükségletet, a nyomtatványok méreteit és minősé­gét. Ügyelni kell, arra is, hogy a nyomtatványren­delés terén ne essenek olyan túlzó takarékosko­dásba, amely a fővárosnak további felesleges kiadá­sokat okoz, nevezetesen egyes nyomtatványokból ne rendeljenek rövid időre szóló szükségletnek meg­felelő1. mennyiséget, mert az újból való rendelés a nyomási költségek megismétlését vonja maga után. A takarékoskodás .ellenőrzésére és észszerű vég­rehajtására minden hivatalban kijelölnek egy tisztvise­lőt, aki a papír- és nyomtatványügyek elő­adója lesz. A jövőben csak ezeken az előadókon keresztül le­het papírneműeket és nyomtatványokat igényelni és a takarékos felhasználásért a hivatalvezetőkön kívül ezek az előadók is felelősek lesznek. Fantasztikus terv a Batthyány téri vásárcsarnok felhasználására Feszty körképét, a Magyarok Bejövetelét akarják odahelyezni A Független Budapest a ikö.zelinultbam ismételten foglalkozott, azokkal az elgondolásokkal, melyek a Feszty Körkép sorsával foglalkoztak. Legutóbb Csil­lár y András javaslata alapján tűzte ismét napi­rendre a polgármester ezt az ügyet. Tudvalevő, hogy CsiTléry a régi képviselőház nagytermében történő elhelyezés lehetőségét, vetette fel. Ezzel a tervvel már évekkel ezelőtt is foglalkozott a. főváros és az akkori szakértői jelentések egyhangúan megállapították, hogy a régi képviselőhúz ynai formájában semmikép­pen sem alkalmas a Feszty Körkép elhelyezésére, ha pedig a termet megnagyobbítanák és az épületet megfelelően megerősítenék, ez többszázezer pengő költséggel járna. Ekkora befektetést a régi kép­viselőház épülete nem ér meg, annál kevésbé, mert ilyen költséges átalakítással sem teremthetnének a Sándor uccában ideális elhelyezést a Magyarok Be­jövetelének. Csilléry megismételt indítványa folytán Ssendy Károly polgármester újabb jelentéstételre hívta fel a műszaki szakértőket. Most érkezett be az újabb jelentés, mely csak rövid néhány sorból áll. A Szakértők hivatkoznak korábbi meg állapításaikra, melyeket teljes egészében ma is fenntartanak es ki­jelentik, hogy a Sándor uccai régi képviselőház még átala­kítások után sem felelne meg a Feszty-kör- kép céljainak. A polgármester tehát ilyen értelemben fog legköze­lebb választ adni a hozzá intézett interpellációra. Az érdekes ügy azonban ezzel nem kerül le a napirendről, sőt xígylátszik, állandóan felszínen ma­rad, amíg akár az állam, akár a főváros ezt az alko­tást méltóbb környezethez nem segíti. Most, hogy a Batthyány téri vásárcsarnok autógarázzsá történő átalakításának terve megbukott, ötletes emberek ki­találták, nem lenne-e alkalmas ez a kihalt vásár- csarnok a körkép számára? Medgyaszay István műépítész ki is dolgozta az épület átalakítási terveit, melynek kivitelezése 220.000 pengőbe kerülne. Ügy értesülünk, hogy a vá­rosházán egyesek nem találják olyan fantasztikus­nak ezt a gondolatot, sőt tetszik is a terv. Reméljük azonban, hogy erre nem. kerül sor: amikor a fővá­rosnak a legszükségesebbekre sincs pénze, nem dobhat ki százezreket egy kétesértékű vállalkozásra. A Batthyány tér nem alkalmas a körkép elhelyezé­sére: senki se menne oda, hogy fölkeresse a »nem­zeti műkincset«, amelyet a körkép bérlői a főváros pénzén szeretnének hasznosítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom