Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-08 / 49-50. szám

6 Független Budapest Budapest, 1937 december 8. Sétahözben Budapest Körül... írja: vitéz PESTHY-MÜLLER JÓZSEF törvényhatósági bizottsági tag ív. Sétaközben sok mindent, vesz észre a pesti pol­gár. Ezek az észrevételek, megfigyelések és meg­jegyzések előnyösen hasz­nosíthatók. Némelyik ható­sági tényező felesleges gán- csoskodásnak tekinti a pol­gárok észrevételeit, holott ezek sohasem rosszakarat­ból fakadnak és céljuk a figyelmet ráterelni olyan dolgokra, amiknek javí­tása, kiformálása közérde­kű. Rövid idő óta egész sereg észrevételnek adtunk hangot e lap hasábjain és abból az általános érdeklő­désből, amit a városi ügyek iránt fogékony közönség c cikkek iránt tanúsít: arra is következtehetünk, hogy folytatni kell a sorozatot, mert az emberek örülnek, ha igényeiknek hangot adnak a hírlapok. Valóban, rengeteg anyagot juttatnak el hozzánk hétről-hétre a közönség köréből. Ezt mind felhasz­nálni alig lehetséges és válogatni kell benne„ mert sok megjegyzésnek, észrevételnek nincsen magja. De általánosan mindegyik felszólalásból a legőszin- tébb megbecsülés és szeretet csillog a mi gyönyörű székesfővárosunkra, Budapestre. -4 polgárok legna­gyobb része szinte büszke a Dunamedence gyöngyére és ez az érzés tiszta hazafiasságból ered. Dicső or­szágunk mai megtépázottsága és különböző po­litikai eszmeáramlatok tusája közben észre kell venni azt az összhangot, amelynek erejével millió­nyi budapesti polgár szíve, összedobban Budapestért, a törvényhatóság autonómiájáért és azért, hogy itt ■minden szebb és jobb legyen, mint másutt. Ez az eddigi örvendetes eredménye és hatása szerény cikkeimnek. vitéz Pesthy-Müller József A jövő évi eucharisztikus világkongresszus óriá­sinak ígérkező idegenforgalmát ki kellene elégíteni olyan állandó jellegű intézmények létrekeliésével, mint a székesfővárosi ünnepélyek csarnoka és a szabadtéri színpad,. Provizórikus megoldásokkal per­sze nem ajánlatos kísérletezni, mert ezek olyan költ­séget emésztenek fel, amik elégségesek lehetnek a létesítményeknek anyagi alapját megvetni. Annak az építkezésnek időtartama, amit a Nemzeti Sport- csarnok létesítése fog igénybe venni, bizonytalan, noha e.z az épület megközelítőleg megfelelhetett volna a jövő évi nagy reuniók tartására. Az ünne­pélyek csarnokának egyébként is reprezentatív vá­rosi épületnek kell lenni és nem szabad azt barakk­szer űen összetákolni. Fedett helyiség egyáltalában nem áll rendelkezésre, amely 10.000 főnyi tömeg befogadására alkalmas. így azokat az eseményeket, amikre tömeg gyűlik össze, vagy a szabadban kell megtartani, vagy pedig bele kell zsúfolni több és a város különböző pontjain elhelyezett zárt, terembe, színházakba, hangversenytermekbe stb. — Már ebből is kitűnik, hogy mennyire szükséges az ünnepélyek csarnokának építését napirenden tartani. Ugyanilyen fontos és a nemzeti művészeti kultúra, szemszögér bői jelentős kérdés a budapesti szabadtéri színpad felépítése. Ezt az építkezést néhány hónapi munká­lattal át lehetne adni rendeltetésének, mert a helye is adva van, a, Gellérthegy nyugati oldalában, a tervek is készen vannak és mindössze 2—300.000 pengő költséggel fel lehet építeni. Eltekintve a sza­badtéri színpad művészeti céljaitól, megfelelő fedett helyiség hiányában, legalább volna a jövő évi vi­lágesemények impozáns lefolytatására reprezentatív gyülekező helyünk, amely minden tekintésben alkal­masabb az idegenek tömegének befogadására, mint a Vérmező, a Városliget vagy a Népliget, ahol a környéki flóra nagyon megsínylené a százezer főnyi nép jövését,-menését. Nagyon ajánlatos volna a sza­badtéri színpad ügyében gyors megoldást, találni. A közvilágítás problémái közölt leginkább az arcai világítás megjavítása érdekli a közönséget. Már a múltkor észrevételt téliünk arra, hogy vonnaI: uccák, amelyek különösen éjfél után, közveszélyes sikáló) okká válna a világítás hiányossága miatt. A szélesebb úttesteken pedig, áltól 'az 'időponttól, amikor a kirakatok világítása és a reklámfények megszűnnek, a világítás, a szörnyű magasan elhelye­zett égők mialt, olyan gyér, hogy még közeledő gép­kocsikat is alig lehet észrevenni. Ezen a. téren trö- ténni kell valaminek, mert ez igen szembeötlő hiány Vagy az ívlámpákat kell lejjebbereszteni vagy 'a gáznak felhasználásával oldalvilágításról gondos­kodni, esetleg a házakon alkalmazóit karlámpákkal felélénkíteni a fényhatást, mod, a, síri sötétségben való botorkálást, egy olyan világ városba)), min! Budapest, mindenki meg emlegeti. Rózsafavédő zacskók impregnált eróp darabonként .............. p üt burkolására olajos, vízmentes papír 10 Y fi ill tf W C18 i0?, izé!e? tekercsekben ÖSESR JAfóAB césgariél-------, . wxi. OZ.UIÜŰ cs en ként P 1-60 árban kaphatók: qJ VI., Ó uccí Telefon: 12 I Tavasszal megkezdik a Nemzeti Sportcsarnok építését a régi Lóversenytéren A Nemzeti Stadiont a lágymányosi Nádorkert helyén építik fel Sportkörökben nagy izgalmat váltott ki a pénz­ügyi bizottságnak az a határozata, mellyel rövid időre levette a napirendről a Nemzeti Sportcsarnok számúra átengedendő terület ügyét. A sport barátai, akik évek óta várják enniek az intézménynek a meg­valósulását, attól tartottak, hogy ez az intézkedés ismét beláthatatlan időre elodázza a Nemzeti Sport- csarnok megszületését. Azonban az összes illetékes tényezők, élükön a polgármesterrel1 és a napirend­ről való ideiglenes levételt javasoló Zsitvay Tibor­ral, megnyugtató kijelentéseket tettek és a legha­tározottabban leszögezték, hogy legfeljebb egy hónap múlva ez a kérdés a másik, még uagyobbszabású sportügyi pro­blémával, a Nemzeti Stadion ügyével együtt újra a tárgyalóasztalra és ennek kapcsán végleges döntésre kerül. A Nemzeti Sportcsarnok területügyét csak azért vettak le rövid időre a napirendről, hogy a Nemzeti Stadion kérdésével egyidőben oldhassák meg e két sportintézmény elhelyezésének kérdését. Eleinte szó volt arról, hogy a két intézményt egymás mellett közös területen létesítsék, de utóbb valamennyi szak­értő megállapodott abban, hogy a Nemzeti Sport­csarnok és Nemzeti Stadion két teljesen különálló, egymáshoz nem tartozó intézmény és nemcsak a sportügyi, hanem a figyelmen kívül nem hagyható jövedelmezőségi szempontok is azt követelik, hogy a két intézmény egymástól távol, külön-külön léte­süljön. Épp erre való tekintettel a polgármester to­vábbra is fenntartja — a sportügyi hatóságokkal egyetértőén — azt a javaslatát, melyet a pénzügyi bizottsághoz már benyújtott, nevezetesen, hogy a Nemzeti Sportcsarnok a régi Lóverseny­téren létesüljön és a főváros ebből a területből engedjen át 10.000 négyzetmétert sportintézmény céljaira. Január vé­gén tehát változatlan formában kerül ismét az ille­tékes bizottságok elé ez a javaslat, melyet a Függet­len Budapest minden részletében ismertetett már. Szendy Károly polgármester azonban eleg-et kí­ván tenni az elhangzott indítványnak és erre az időre elkészítteti a javaslatot a Nemzeti Stadion he­lyének kijelölésére is. E kérdésben szintén teljes az. összes érdekeltek és fórumok véleménye. A sok kü­lönböző kombináció elvetésével'. véglegesen megállapodtak abban, hogy a Nemzeti Stadion a Horthy Miklós híd budai hídfője mellett elterülő hatalmas, szabadon álló területen, a Nádor-kertben fog felépülni. Ez a terület minden korlátozás nélkül, szabadon állítható e nagy cél szolgálatába, a városrendezők­nek, az építéstervezőknek széles terük nyílik elgon­dolásaik formábaöntésére. A terület rendelkezésre áll, az1 utolsó négyzetméterig köztulajdon és a Nem­zeti Stadion céljaira felhasználható. A polgármester javasolni fogja, hogy a fővá­ros foglaljon állást a Nádor-kert megfelelő te­rületrészének a Stadion céljaira való átenge­dését illetően és e terület rendezése ennek alapján induljon meg. Ezzel azután elvetették e két sportügyi intéz­mény területkijelölésének gondjait és most már csak az építkezés megindítása van hátra. A Nemzeti Sportcsarnok építése feltétlenül meg­indul a jövő év tavaszéin, míg a Nemzeti Stadion építési munkái még jónéhány évig váratnak ma­gukra. A hely végleges kijelölése mindenesetre siet­tetni fogja a Stadion megteremtését is és beavatot­tak szerint a kormány a jövő évben a Nemzeti Sta­dion terveinek kidolgozására is meghirdeti a pályá­zatot. Műterem-lakás: Budapest, Vili., B Kisstáció u. 13 szobrászművész Telefon 1-305-23 A Magyar Mérnök- és Építész Egylet út-, vasút- c® hídépítési szakosztálya deeamíber hó 9-én, csütörtökön, d. u. fél 7 óra kar reáltemiodaiuccai szék ház álban ültet tart, melynek tárgya dr. Szemere János előadása: Vasutak és sínhegesz­tések Svájcban« címmel. Vendégeket szívesen látnák. LUTZ LAKK- ES FESTÉKSYÁH R.-T. i» 1 áSffie BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRHA8Y-UTCA 4. IZÍK. Vigil ti ajtós lE^F Budapest, Vili., Baross u. 66-68. Tel.: 144-650 Jakab Gyula műbútorgyára Budapest, XIV., Hungária középkorút 79. Tel: 296-881 őrs*, iparművésze ‘i kiállításon a M. Kir. Állami tlagydfjjal kitüntetve KOVÁCS JENŐ ASZTALOSÜZEME Budapest, VIII., Práter ucca 74 Tel: 135-625 Tokajhegyaljai Bortermelők Pinceszövetkezete állami ellenőrzés alatt' Budapest, IV., Mária Valéria ucca 8. — Horthy Miklós körtér 1 Központ: Sátoraljaújhely. Feltétlenül megbízható, államilag márkázott tükörtiszta tüzes és édes TOKAJI BOROK kaphatók minden jobb füszerüzletben, étteremben, kávéházban ( RIS0VSZKY KÁROLY szobrász, sírkő- ós ópülelmunkák kőfaragó ipartelepe saját telepón KISPEST, ÚJ IE M ETON ÉL BALOGH GYÖRGY vizsgázott tetőfedő-mester | Budapest, Ii., Olaszfasor 31. Lakás: II, Olasztasor 33 | Telefon: 155-686 A drágaság miatt 50.CB0 pengővel kerül többe az állat­kerti állatok etetése. A külömbözö fővárosi intézmények pót- liiteligényeihea most az Állatkerti is csatlakozik. Az idei költ­ségvetésben 130.000 pengő volt előirányózva az állatok1 ete­téséire. A b elkövetik özeit drágulás, a lófiúsárak emelkedése, úgyszintén az állatállomány szaporodása miatt uiziöintb&n, ,a. ren­delkezésire álló hitelösszeg elégtelennek bizornyült. At Állat- kert igaz gat fsáig a. ezért 50.000 pengő pótlói telt kért: ekkora több-kiadást okoz a drágulás a-z állatok etetéséinek költségeinél. LIEBHÄRD BÉLA építőmester Budapest, Vili., Üllői út 64. sz. Telefon: 1-328-06 Első Magyar Üvegműkő és Cementárugyár Cégtulajdonos : RÜHL LAJOS Városi iroda: Budapest, VI, Ó ucca 5 szám. Gyár ; VI., Gömb ucca 20. Telefon : 310-652 KALMÁR KÁROLY építőmester magas- ós mélyépítő vállalata Budapest, VIII., Rákóczi ut 53. Telefon: 1-429-09 Mozaihlapoh. fteloncsöveh legelőnyösebben' Tolnai Testvéren cemcntárugif árában Budapest. XIV., Erzsébet királyné út 72. Telefon: 297-121 I Kovács János \ okleveles kenmvesmester, építési vállalkozó I Tervez, épít, javít, alakít. Állvány fa-kölcsönzés. Budapest, XIV., Paskál-u. 20. Telefon 2 962-72. Parszakszerű elvégzése miatt * <*rM.eilclZa.S forduljon bizalommal a Parkettázó Kisiparosok Szövetkezeiéhez Budapest, V., Kálmán ucca 23. Tel. 110-643 VALKO SÁNDOR építőmester Budapest, II., Lotz Károly u. 9. Telefon: 165-646

Next

/
Oldalképek
Tartalom