Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-17 / 46. szám

Budapest, 1937 november 17. Független Budapest 3 A főváros tisztviselői a „hóhérparagrafus“ ellen A Uényszerriyiitjdíjazási intézkedés beszüntetését kérik a kormánytól ban való kezdeményezése, hogy ezáltal a bizonytalan­ság eltűnvén — a jobb elemek se riadjanak vissza ettől a foglalkozási ágtól. II. A budapesti tűzoltóság újabb berendezésiére százezer pengőinek a megszavazását indítványozza. III. Tüzoltótelepek létesítését kívánja, ahol a tűzoltó- családok részére kertes, szobakonyihás lakás álljon rendelkezésre. Wellisch Andor mégy indítványa: I. A festőik és szobrászok támogatására az építkezések költségeiből 2—3%-a művészi munkákra fordítandó. A főváros minden házán egy-egy relief, szobor, freskó, üvegfestni'ény helyezendő el. II. Kislakásépitkezéseknél műtermek építéséről is tör­ténjék gondo'skodás. III. Művészi tárgyak és alkotások vásárlásánál az élő művészektől vásároljanak nagyobb arányban, mint az elhunytaktól, mert a mai viszonyok arra ösztönöznek, hogy a ma művészeinek tegyük lehetővé iaá alkotó­munka afolytatását és a megélhetést. IV. A müváisáaiás a főváros részéről mindig a meg­nyitás napján történjék, hogy ia kitüntetett művész en­nek a sikernek az anyagi hasznát a nagyabb értékesí­tési lehetőségben fel is használhassa.. Gazdy Jenő két indítványa: I. A Nemzeti Színháznak régi helyén való mielőbbi fel­építésére tesz indítványt. II. A segítöalap az üdülőtelepek igénybevételét olyan kulcs lalaapján állapítsa meg, hogy azt a kistisztviselők is igénybevehes-séik. (Folytatjuk.) NEP-HIREK A Nemzeti Egység Pártja VIII. kér. szervezetének női csoportja Katona Jánosné vezetésével f. hó 13-án este 7 órai kezdettel jólsikerült tea-estélyt rendezett. Az estélyen megjelentek Usetty Béla és vitéz Tóth András országgyűlési kerületi képviselők, Vályi Lajos, a fővárosi szervezet k. főtitkára, Iby Dónesné, dr. Kozma Antalné az egyéb kerületek női szerve­zetei részéről, dr. Juhász Jenő, Hencz Lajos, vala­mint a VIII. kerületi bizottsági tagokon kívül a ke­rületi kaszinók vezetősége. Katona János üdvözlő beszéde után dr. Kozma Antalné igen komoly sza­vakkal hangoztatta a magyar asszonyok összefogá­sának szükségességét, mint a nemzet egysége meg­teremtésének elengedhetetlen előfeltételét. UsettlJ Béla köszönetét mondott a VIII. kér. asszonyainak a szociális munka terén kifejtett eredményes műkö­désükért. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja IV. kerületi Szervezete november hó 14-én, vasárnap d. e. Vall órakor központi helyiségében (IV. Eskü tér 8. szám, I. em.) képviselői beszámolóval egybekötött ünnepé­lyes évadnyitó ülést tartott, amelyen felszólaltak: dr. Usetty Béla, dr. Pőzel István és vitéz dr. Tóth András országgyűlési képviselők. Juhász Jenő ünneplése. Dr. vitéz nemes Juhász Jenő m. kir. gazdasági főtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag stb. névünnepe alkalmából barátai és tisztelői a NÉP XII. kerületi körében (I.. Krisz­tina körút 103. Déli p. u. indulási oldalon) folyó évi november 20-án (szombaton) 8 órakor névnapi va­csorát rendeznek. VII. KERÜLET; A Nemzeti Egység Pártja erzsébetvárosi központjában Károlyi Gyula adóhivatali tiszt november hó 17-én, szerdán este V*8 órai kezdettel »Mit kell tudnom az adómról« címen előadást tart. Az előadást vita követi, melyet De Sgardelli Caesar kerületi pártelnök vezet be. VI. KERÜLET; A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja VI. kér. központja. Fogadóórák november havában: Bess.enyey Zénó dr. fo­gad 16-án este 7 órakor. Veres® Gábor dr. fogad 15-én 6—7 óra között. Sárkány Ferenc fogad 16-án és 30-án este 8 óra­kor. A pártirodában szombat kivételével naponta 6—8-i.g •tart hivatalos órát a kerületi központi titkár. Az ügyvezető elnök hivatalos óráját hétfőn >é® kedden 6—8 óráig tartja. — November 23-án este 8 órakor dr. Bemáth István tanár »Pályaválasztás és nevelési tanácsadás« -címen tart előadást. Zagora Zoltán V III, Eszterházy-utca ^kO1 Telefon: 136-911 Alapítva: 1910 GVÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és iroda állónaptár különlegesseleket. Teleíonkönyv védőtáblákat, noteszeket, ízléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák A köztisztviselők még a szomorú emlékezetű B.- listánál is szigorúbbnak tartják az 1934. évi I. tör- ványcikk azt az intézkedését, amely a kényszer­nyugdíjazásokról intézkedett. Az egész tisztviselői kart folytonos izgalomban és bizonytalanságban tartja ez a törvény, mert a tisztviselő sohasem tudjam bogy © szakaszokat mikor fogják reá alkalmazni, mikor mondja ki reá is a háromtagú bizottság- a kényszernyugdíjaztatást. A B.-lista csak alkalom- szerű, egyszersmindenkorrá szóló intézkedés volt, ellenben a kényszernyugdíjazás állandó jellegű törvé­nyes intézmény, mellyel a köztisztviselőknek m nden percben számolnia kell. jelentős összegű póthitelre van szükség a közkórházak zavartalan működésének biztosí­tására. A folyó évi költségvetésben kórházaink 2,050.500 ápo­lási napot irányoztak elő. Ezzel szemben — amint a már rendelkezésre álló adatokból megállapítható — a betegek számának előre nem látott szaporodása folytán ez év végéig az előirányzaton felül 110.000 ápolási és 194.000 élelmezési nap többlet mutatkozik. Ez tekintélyesen növeli úgy az élelmezési, mint a gyógyszerellátási kiadásokat. A költségvetési előirányzat adatai alapján az ápo­lási napok növekedése 230.000 pengővel emelné az élelmezési kiadásokat, csakhogy a gazdálkodási év folyamán olyan nagyfokú drágulás állott elő vala­Belfejeződött a főváros 1938. évi költségvetésének közgyűlési tárgyalása. A közgyűlésen sok olyan in­dítványt fogadtak el, melyek következtében a kiadá­sok emielkedtek, úgyhogy a költségvetés kereteinek bővülése arányában a deficit is nőt. A pénzügyi bi­zottság 166,486.998 pengő kiadással és 157,629.209 pen­gő bevétellel fogadta el a költségvetést, úgyhogy a deficit 8,857.789 pengőt tett ki. Ezzel szemben a közgyűlés a kiadásokat 166.749.798, a bevételeket 156,708.074 pengővel fogadta el é|s így a várható hiány 10,041.724 penftő. A több mint tízmilliós deficit eltüntetését egye­dül a kormány támogatásától remélheti a főváros. A közgyűlés valamennyi pártja és a főváros egész vezetősége 'egységesen amellett foglalt állást, hogy a forgalmiadé részesedésnek egyötöd arányra tör­ténő emelése elkerülhetetlen:; csak az ebből származó jövedelemtöbblet állíthatja egyedül helyre 'a főváros pénzügyi egyensúlyát. A költsélgvertós felterjesztésével egyidejűleg SzendA Károly polgármester személyesen is előadja a kor­mánynál a fővárosnak ezt a jogos kívánságát és az előjelekből ítélve komoly kilátás van arra, hogy néhány esetben éltek a felhatalmazással, ellenben a tanügyi személyzet közül több százan kerültek a végelbánást tárgyaló bizottságok ítélőszéke elé. Azóta is egyre folynak ezek a tárgyalások és ha számszerűleg aránylag kevés is a kényszernyug­díjazó ítélet, a permanens tárgyalások mégis nagy izgalomban tartják >az alkalmazottak egyetemét. Ez év végéiig jelentést kell tennie a kormány­nak a parlament elé: a kényszernyugdíjazásról szóló törvény gyakorlati eredményeiről. Ezt az alkalmat a főváros felhasználja arra, hogy felterjesztéssel forduljon a kormányhoz és rámutatva e törvény súlyos lelki hatásaira, kérje annak hatályon kívül helyezését. Ebhez járul még az ápolási napok szaporodásával kapcsolatban felmerült 230.000 pengős élelmezési többköltség is. Ezeket nem lehetett megakadályozni, az élelmezés színvonalának csökkentéséhez pedig nem akarunk folyamodni. — A betegek számának szaporodása a gyógy­szerek, kötszerek és egyéb anyagok kiadásait is 120.000 pengővel növelték. Végeredményben 762.0110 pengő többkiadás merül fel idén a közkórházak gazdálkodásá­nál. Ezt az összeg-et most, pótbitelként kérjük megsza­vazni a közgyűléstől. A póthitel egy részére fedeze­tet nyújt az ápolási napok számának emelkedése következtében várható bevételi többlet. a kormány teljesíteni fogja ezt az egyhangú és mindenképpen méltányos követelést. Anuá-l is inkább szüksége van a fővárosnak a forgalmiadó részesedés emelésére, miért köztudomás szerint január 1-én éjetbelép a köztisztviselők fize- tésemdése és a hírek szerint az illietményrendezés kiterjed a nyugdíjas alkalmazottakra is. \A fővá­rosnál bérrendezést követelnek az üzemi munkások is, akiknek szintén jogos fi béremelési igényük, mert őket ép úgy sújtja a drágaság, mint a havi- fizetéJses alkalmazottakat. Az illetményemelést a főváros vezetősége jó szívvel és örömmel adja meg, annak ellenére, hogy ez több milliós kiadást jelent a költségvetésben. Ezzel a kiadási többlettel még nem számolt a most elfogadott új költségvetés, tehát a deficit ezzel az összeggel még tovább emel­kedik. A főváros sürgősen kénytelen új jövedel­mekre szert tenni, hogy deficitjét és váratlan kiadá sait fedezhesse. A konnány mindieu bizonnyal mél­tányolni fogja ez alkalommal a főváros helyzetét, mert hiszen a fizetésemeléssel kapcsolatos új több- kiadás is a kormányintézkedés következménye lesz. A kormánynak tehát gondoskodnia kell és a jelek szerint gondoskodik is ezeknek a költségeknek a fedezéséről. Évről-évre minősítik a köztisztviselőket és e minő­sítések alapján állandóan ott lebeg felettük a kény­szernyugdíjazás Damokles-kardja. A fővárosnál elég emberségesen kezelték ezt a törvényes rendelkezést. A közigazgatásnál alig A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén hang­zott el az erre vonatkozó indítvány éh Szendy Ká­roly polgármester válaszában kijelentette, hogy a felterjesztést Karafiáth Jenő főpolgármesterrel együtt mielőbb eljuttatja a kormányhoz. A drágaság 762.000 pengős többhiadást okozott a KözRórházaKnál Salamon Géza tanácsnok nyilatkozata a szükséges póthitelről A különböző szükségleteknél, d:e főleg az élelmi- I szereknél bekövetkezett drágulás nem maradt hatás nélkül a főváros költségvetésére sem. Egymásután merülnek fel pót- hitelek, melyek megszavazása elke­rülhetetlen. Jelentős összegű pót- hitelre van szükségük a fővárosi kórházaknak is, melyeknek idei ki­adásai nemcsak a bekövetkezett drágulás folytán emelkedtek, hanem azért is, mert, a betegek szaporodá­sával, az ápolási napok száma is jelentősen felülmúlta az eredeti elő­irányzatot. Salamon Géza Salamon Géza tanácsnok, a közegészségügyi ügyosztály vezetője, a helyzetről a következőket mondotta munkatár­sunknak : — Az év vége felé közeledünk és közkórházaink jelentéseiből megállapítottuk, hogy mennyi élelmiszernél, hogy az emelkedés ennél jóval több. A kórházak csak jóminőségű élelmiszereket használnak és éppen ezeknél jelentkezik a legna- gyobbfokú drágulás. így például a hús 22, a zsír 11, a tojás 9.5, a kenyér 3.5 százalékkal emelkedett a költségvetés össze­állítása óta. Természetesen olyan szükségleti cikkeknél is olyan drágulás mutatkozik, amivel nem számolhattunk a költségvetés készítésénél. Ha ez az áremelkedés a közkórházak élelmezési kiadásaiknál szabadon érvé­nyesülhetett volna, úgy legalább 600.000 pengő több­kiadás mutatkoznék az élelmezésnél. Az idejében elrendelt és azonnal foganatosított intézkedésekkel sikerült a drágulás egyrészét elhá­rítanunk. Sok élelmiszert még a nagyobb fokú drá­gulás bekövetkezése előtt szereztünk be és így vég­eredményben az élelmiszerárak emelkedése miatt az év- végéig 412.000 pengő többkiadással kell számolnunk. Bérrendezést kérnek az üzemi munkások A kormány és a iőváros forgalmiadó részesedése

Next

/
Oldalképek
Tartalom