Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-27 / 4. szám
Független Budapest 7 Budapest, 1937 január 27. »FÜGGETLEN BUDAPEST« a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének hivatalos lapja. Rákóczy Imre — a miniszterelnöki sajtó- osztály vezetője. Öröinteljes hírt adunk topább, amikor közöljük, hogy a miniszterelnökség sajtóosztálya Rákóczy Imre min. tanácsos személyében új vehetőt kapott. Mikecz Ödön dr. belügyi államtitkárnak a sajtóosztály vezetése alóli felmentésével egyidejűleg a miniszterelnök a sajtóosztály veretesével dr. Rákóczy Imre miniszteri tanácsost, az eddigi helyettes vezetőt bízta meg. Ez a kinevezés az egész magyar sajtó osztatlan örömével és megelégedésével találkozik, mert Rákóczy Imre puritán, megértő, úri egyénisége őt régtől fogva a sajtó népszerű és általánosan becsült tagjává avatták. Rákóczy 1922-ben került a miniszterelnökség sajtóosztályába, mint sajtóelőadó s kiváló egyéni kvalitásain kívül kétségtelenül nagy képességei emelték őt fokonkint mai előkelő és felelősségteljes pozíciójába: Rákóczy gyönyörű pályafutásának egy közbeeső állomására. A »Független Budapest« szeretettel és tisztelettel köszönti az új sajtófőnöket és működéséhez Isten áldását kéri. — A budaiak tiltakoznak a vízzóna bevezetése ellen. A budai hegyvidéket anyagilag súlyosan érintő vízzónatarifa ügyében a budai hegyvidéki társadalmi és kulturális egyesületek dr. Hüttl Károly törvény- hatósági bizottsági tag elnöklete alatt közös értekezleteket tartottak és ezeken az értekezleteken legélesebben állást foglaltak a vízzónatarifa bevezetése ellen. Az értekezleteken resztvettek: dr. Kozma Jenő elnöklete alatt álló Pasarét, Törökvész és Környéke Egyesület, dr. Glücksthal Samu, a vezetése alatt álló Svábhegyi Egyesületet, Fiiedrich István, a Svábhegyi Polgári és Közművelődési Kört, dr. Szabó Imre kúriai bíró, a Vérhalom és Környéke Egyesületet, vitéz Gálánthay-Glock Tivadar országgy. képviselő, az Óbudai Hegyvidéki Szövetséget, Lechner Lóránt műegyetemi tanár, a Budai Hegyvidék Barátainak Egyesületét, Antalffy Andor miniszteri tanácsos az Orbánhegyi Egyesületet, dr. Vándor Mihály kir. kormányfőtanácsos, az Istenhegyi Egyesületet, dr. Szalag Sándor kormányfőtanácsos, a Sasadi Ingatlan- tulajdonosok Egyesületét, Kuncze Géza igazgató, a III. kerületi Föld- és Szőlősgazdák Egyesületét, dr. Harrer Ferenc főrendiházi tag, a Rózsadomb és Vidéke Egyesületét, dr. Manninger Vilmos egyetemi orvosprofesszor pedig a Zugligeti Egyesületet képviselték. Az értekezleteken éles felszólalások hangzottak el a tervezett vízzóna bevezetése ellen. Dr. Hüttl Károly, dr. Elszász Oszkár, dr. Nádas Béla, dr. Jankovich Sándor. Ágh Róbert, László Zoltán, Antalffy Andor, dr. Török László, Szervey György, dr. Vándor Mihály, Bresztovszky Ede, dr. Vajda József és mások felszólalásai után határozatilag kimondották a résztvevő egyesületek kiküldöttei, hogy a budai hegyvidéki társadalmi és kulturális egyesületek egyöntetűen tiltakoznak a budai hegyvidéket sújtó zónatarifa életbeléptetése ellen és az egységes tarifa fenntartását kívánják. Az egyesületek vezetői küldött- ségileg nyújtják át az erre vonatkozó memonrandu- mot Szendy Károly polgármesternek. Egyúttal elhatározták, hogy a Budát érdeklő kérdésekben továbbra is egyöntetűen járnak el. — A V rágkedvelök Egyesülete 1937. évi január hó* 28-án, csütörtökön d. u. fél 5 órakor Vili., Eszterházy ucca) 4. sízám alatt évi rendes közgyűlést tart. — Nyomdászok örökpenziója. A budapesti nyom- dásziparossáig — felismerve azt a bizonytalan helyzetet, amelybe az egyedülálló iparos kerül elöregedés, megrokkanás esetében — a kölcsönös önsegélyezés útján óhajt segíteni ezen az elviselhetetlen helyzeten. Egy, a modern kor igényeinek minden tekintetben megfelelő örökpenziót és üdülőtelepet kíván létesíteni a budai hegyvidéken, amelyben egyrészt az elaggott, nyomdásziparosok nyernének elhelyezést, másrészt pedig a télen-nyáron üdülni vágyók találnák meg az üdülési lehetőséget. Az üdülőtelep és örökpenzió tervét Freund Dezső és Tibor műépítészek készítették cl és ez a minden modern igénynek megfelelően tervezett üdülő és örökpenzió épülete magának a fővárosnak is díszére fog válni. Az épület egyelőre 60, teljes komforttal berendezett szobából, nagy haliból, terraszból, étkezőhelyiségekből, játékos könyvtárszobából és a szükséges mellékhelyiségekből állnak. Ezenkívül az üdülők részére hatalmas úszómedence épül. A szakma vezetői az intézmény felállításához szükséges költségeket a szakmához tartozók adományaiból kívánják előteremteni. Budapest elit-osz«élyának szállítója FÜLÖP és WUNDERLICH angol úri szabók Budapest. IV., Váci u. 78, sz. Telefoni 1-803-68 V:i asztékos nagy raktár bh- és külföldi szövetekben - Olcsó átak Könnyített fizetés — Közős ^viselőknek e lapra való hivatkozás esetén árengedmény A tisztviselői Segitoalap státusza A tisztviselői Segitoalap státusza eddig nem volt megállapítva, amit azzal indokoltak mind máig, hogy az üzemi alkalmazóinak bekapcsolódása úgy is küszöbön van és ha ez megtörtént, akkor a megnövekedett taglétszámnak megfelelően határozzák meg a Segítőalap státuszát. Most elérkezett ennek az ideie és a polgármester el is készítette előterjesztését a Segítőalap tisztviselői létszámára vonatkozóan. Az intézmény tisztviselőit eziléig a közigazgatás bocsátotta rendelkezésre és a községi háztartás fedezte ezek illetményeit. A Htátuszrend jzes elhúzódása miatt azonban az intézmény vezetősége kénytelen volt havi jegyzékes munkaerőket is alkalmazni. 1937 július l-étől a főváros már nem téríti meg a •segítőalapi tisztviselők illetményeit, az intézmény státuszát tehát úgy kell 'Megállapítani, hogy a sze mélyzeli kiadásík összhangban legyenek az intézmény teherbíró képességével. A státr.szrendezési előterjesztés szerint a Segítőalapnál rendszeresített állásokat a fővárosi közigazgatási alkalmazottak státuszának keretében szervezik meg. Ezzel elérhető, hogy a jövőben a mindenkori szükséghez mérten a most megállapítandó szervezési létszámkeret határán belül a közigazgatási rendszeresített állást betöltő alkalmazottak állandó szolgálattételre a Se(,ítőalaphoz kirendelheiők lesznek anélkül, hogy e kirendelés a meglevő közigazgatási alVágó József kiállítása. Vágó József, az európai hírű építész, a genfi népszövetségi palota tervezője: »Budapest-Világvárosa címen egyesítve mutatja he a Nemzeti Szalon helyiségében városrendezési elgondolásait, amelyek erősen belemarkolnak a néző leikületébe és gyönyörűséggel töltik el mindazokat, akik ennek a városnak a sorsát szívükön viselik. Ez a zseniális művész, istenáldotta nagy te- tehetség évek óta rabja annak a gondolatnak, hogy Budapest rosszul van megépítve, hazai ízléstelenek, uccái görbék, szűkek, levegőtlenek: mindez azért, mert egységes vúirosszabéuyozási terve a fővárosnak soha nem volt és a városrendezés nagy problémájával sohasem törődtek az illetékes tényezők. A kiállításon összegyűjtött anyag a tervező építőművész sok évi munkájának eredménye, amely eredmény rengeteg tudáson és munkán kívül csak nagy és súlyos anyagi áldozatokkal volt elérhető. Aki Vágó Józsefnek elgondolásait papírravetve látja, — legyen az laikus vagy szakértő — abban az a meggyőződéa- ver gyökeret, hogy ezek nem fantazmagóriák, hanem reális, okos tervek, amelyek nagyrészt — még a mai súlyos gazdasági viszonyok dacára — meg is valósíthatók. Egyes elgondolásai után szinte feljajdul az ember: Kolumbusz-tojás, amelyre eddig nem gondolt senki, egyszerű, józan, hasznos és alkalmas arra, hogy Budapest képét a mainál szebbé varázsolja. Ilyen például az az elgondolása, amely a nyugati pályaudvarnak a Szinyey-Merse uccái g való kihelyezésével hatvan hold területet szabadítana fel a Podmaniczky ucca mentén és a felszabaduló óriási terület különböző intézmények (sportcsarnok, stb.) odahelyezésével egyszeriben megváltoztatná a Váci út és a Podmaniczky ucca közötti terület külső képét. Vágó elgondolásai azonban felölelik az egész város új szabályozásának és rendezésének szükségességét, mindezt pedig ily rövid beszámoló keretében ismertetni nem lehet. Éppen ezért: ezekre az elgondolásokra és Vágó kiállítására még visszatérünk. Addig is felhívjuk az illetékes tényezők figyelmét ennek a tiszteletreméltó rajongónak nagyszerű munkásságára. — Kimer M. Vilmos meghalt. A fővárosnak egy igen derék, érdemes és népszerű polgárát kísértük január hó 18-án utolsó útjára. Kimer M. Vilmos okleveles gyógyszerész, volt rt. igazgató, csavargyári főtisz,viselő, aki évtizedeken át a főváros közéletében is tevékeny szerepet vitt, életének 81-ik évében január hó 14-én meghalt. A farkasréti temetőben temették igen nagy részvét mellett. Kimer Vilmos dr. árva- széki ülnök ódesatyját gyászolja az elhúnythan. — A főváros bírói letétbe helyezte a budaörsi repülőtérhez pótlóan kisajátított területek értékét. Jelentettük, hogy a budaörsi repülőtér területét újabb telkek hozzáadásával ki kell bővíteni. A főváros, amely a területszerzés feladatát magára vállalta, folyamaiba tette a kisajátítási, eljáiást. Az érdekelt telektulajdonosokkal azonban nem tudtak megegyezésre jutni a kártalanítási ár tekintetében. Ezért a főváros a kérdéses ingatlanok adókataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresét, ami összegszerűen 23.410 pengőt tett ki, bírói letétbe helyezte addig is, amíg a kártalanítási ár tekintetében a bíróság határozatot hoz. — Háztulajdonosok és a kötelező lobogóhasználat. A főváros törvényhatósági bizottsága — mint ismeretes — határozattá emelte azt a polgármesteri javaslatot, amely Budapest háztulajdonosait arra kötelezi, hogy országos öröm- és gyászünnepek alkalmával házukra nemzeUszínű vagy gyászlobogót alkalmazzanak. Ennek a közgyűlési határozatnak kor- mányliatósági jóváhagyása után lép életbe a lobogó kötelező' használata. A budapesti Löffler Sámson cég zászlóosztálya erre való tekintettel bérleti kölcsönrendszert vezetett be és olcsó bérösszeg ellenében a kötelező lobogózás minden terhét leveszi a háziurak vállairól. Erre a körülményre felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, mert a Löffler-féle zászlóosztály (VI., Dossewffy ucca 11, telefon 1-276-32) minden háztulajdonosnak szívesen áll rendelkezésére. kalmazotti létszám terhére történnék. Az új szervezés csak azoknak az állásokra terjeszkedik ki, mely állások a SegLőalapnál felmerült teendők ellátásának céljából a fővárosi közigazgatási létszámból még hiányoznak. A szervezés nem terjeszkedik ki azokra a segítőalapi állásokra, melyek á közigazgatási alkalmazottak státuszába be nem oszthatók, így tehát a polgármester nem tesz javaslatot a segítő- alapi igazgató és aligazgató, a segítőalapi orvosok, továbbá a Segitoalap intézményeiben, üdülő telepén foglalkoztatott szakmunkások állásainak megszervezésére. Ezek az állások olyan természetűek, hogy célszerűbbnek látszik azoknak a magánjogi szolgálati jogviszonyban való meghagyása. Az előterjesztés a Segítőalapnál levő állás számát 82-ben állapítja meg a jelenlegi 74 helyett, tehát 8-cal szaporítja az állásosat. 2 igazgató, illetve aligazgató, 5 fogalmazási szakbeli, 15 orvos, 1 mérnök, 6 számvevőségi, 2 pénztári, 6 gazdásági, 1 kertéi szeli, 6 segédhivatali, 15 kezelési, 10 gondozónővéri, 1 gépészi, 6 altiszti és 6 takarítónői állást tartalmaz a Segítőalap új státusza. Az évi személyi kiadások ennek figyelembevételével 263.341 pengőt tesznek ki, ami 50.694 pengővel több az eddigi személyi kiadásoknál. Szobrokkal, díszkufakkal és síremlékekkel gazdagítják a főváros uccáít és a temetőket Síremléket kap Sípöcz, Liber és Borvendég, szobrot kap Klebelsberg Kunó is A főváros az idén a már ismert szoborfelállítási terveken kívül további emlékművek felállítására készül. Síi emlékeket fognak felállítani a városháza elhunyt nagyjainak, közöttük Sipőcz Jenő főpolgármesternek, Borvendég Ferenc és Liber Endre alpolgármestereknek, akiknek sírjain nrindezideig egyszerű fakeresztek állanak. E síremlékek megtervezésére szűkkörű pályázatokat írnak ki és valószínűleg az ősz folyamán fogják kegyeletes ünnepség keretében mindhárom síremléket felavatni. A különböző parkokban számos díszkuíat és hangulatos szobrot helyeznek el, ezeket már nagyobbrészt a múlt évben megrendelték. Ebben az évben állítják fel a Kossuth Lajos téren II. Rákóczi Ferenc szobrát is. Sor kerül több hősi emlékmű felavatására, köztük a Horthy Miklós-hídon elhelyezendő haditengerészeti emlékműre és a Hadtk-huszárok emlékszobrára is. Az 1-es honvédek hősi emlékművét is felállítják végre. Elkészül a Báthory István-szobor is és a tavaszi hónapokban helyezik el az Eskü téren Klebelsberg Kunó gróf szobrát. Érdekes szoborfelállítási ügyben érkezett beadvány a napokban a polgármesterhez. A Szent Domonkos-rend indított akciót Juliánusz szerzetes szobra érdekében és a szobor terveit már el is készítetne és kivitelezése iránt az intézkedéseket megtette. A beadványban a rend előadja, hogy a magyarországi dominikánusok most ünnepük 700 éves fordulóját annak, hogy egyik rendtestvérük: Julián atya 1235—38 között két ízben is megjárta az akkor teljesen ismeretlen keleti világrészt. Juliánusz történelmileg olyan fontos személyiséggé vált, hogy e téren hozzá hasonló nemcsak a magyar, de a világtörténelemben is alig található. Sok szemrehányás élte a rendet amiatt, hogy Julián a.yáriak sem emléktáblája, sem szobi a nincs. Ezt a fájó hiányt akarják most pótolni a 700 éves jubileum alkalmából. Antal Károly neves egyházművész megmintázta Juliánusz és Gellért atyák szobrát, mely Cholnoky professzor elgondolása alapján azt a jelenetet örökíti meg, amikor a két hős utazó magárahagyatva bolyong a belső Kirgiz-puszták végtelen homoktengerében. Mikor Gellértet elhagyta ereje, Julián napokon át vonszolta beteg társát, míg csak lakott teiü- letre nem értek. A szobron Juliánusz mutatja a láthatáron feltűnt ígéretföldjét. A szobrot a Domoukos- rend saját költségén készítteti el és a fővárosnak ajánlja fel gondozásra. Elhelyezésére a Halászbástyát, közelebbről az ott lévő Lapidariumot jelölték meg, miután ez a hely a Domonkos-rend történelmi múltjával is összefüggésben áll. A Halászbástya mai helyén állott valamikor a Domonkos-rend kolostora, melynek romjai ma is megtalálhatók a Halászbástya alatt. Túl a történelmi szempontokon és eltekintve attól, hogy a Szent Domonkos-rendet méltán megilleti az a hely, ahol a rend tagjai már 700 évvel ezelőtt a magyar lelkek nemesítésén fáradoztak, kiemeli a beadvány azt is, hogy a Halászbástya azért is alkalmas a Julián-szobor elhelyezésére, mert ott a Budapesten megforduló idegenek megtekintik az emlékművet és tudomást szereznek arról, mivel ajándékozta meg az egész művelt nyugatot a szörnyű tatárdúlás előestjén egy szegény magyar domonkos- rendi szerzetes. ""‘“ivemieíi 1« színó tu vezeti! nuilvAncs Hierin«:
