Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-13 / 41. szám
HARMIRCKETTEDIK évfolyam 1937 október 13 41. szám Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Zsttvay Tibor dr: a NEP fővárosi szervezetének elnöke a költségvetésről, a deficitről, a fázisadó kulcsának rendezéséről nyilatkozik a Független Budapestnek Költségvetés és tisztviselőnyomor Megkezdődtek a városháza nagy napjai, & pénzügyi bizottság- a költségvetést tárgyalja. Felvonulnák a pártok, a szónokok, a köz,vélemény azonban elsősorban a polgármesteri expozé felé fordul érdeklődésével mert a mai zavaros helyzet tisztázását első- sorbain Szernly Károly polgármestertől várja. Szinte példátlan az a bizalom, amely a polgármester személyét övezi és ez, adja meg alaphangját a most kezdődő büdzsé-vitának. Pedig nem könnyű a polgármester helyzete. Deficites költségvetést kellett produkálnia és még egyáltalán nem bizonyos, hogy azok ,a reménykedések, amelyeket ennek a hiánynak eltüntetéséhez fűz, be- válthatók-e. A forgalmiadórés'zesedés kulesiarányának megváltoztatásához a múltban a kormány nem járult hozz és nagy kérdés, nélkülözni tudja-e az állam háztartása e pillamiatban azokat a) milliókat, amelyekre a fővárosnak is szüksége lenne. De egyébként is bizonytalan talajon mozog a költség-vetési vitai a fővárosi törvénymódosítás óta: amely a belügyminiszternek módot ad' arra, hogy gyökeres változtatásokat hajtson végre az önkormányzat által elfogadott költségvetésen. A törvényhatóság közgyűlése által elfogadott költségvetés még mindig csak »tervezet x, a végső szót a kormány mondja ki. A Független Budapest más helyén hírt adunk arról, hogy az építési anyagok drágulásai folytán a tervbevett és már folyamatban lévő építkezéseknél minden egyes esetben póthitelt kell igényibevennie a fővárosnak. De nemcsak ezen a téren szenved majd .szükségszerű módosítást az előirányzati tervezet, halnem minden egyéb vonatkozásában is, melyek közül, hogy csak egyet említsünk: elkerülhetetlen o tisztviselői fizetéseknek a drágasággal való arányb.a- hozatala, elérkezett az a pillanat, amikor a többszöri redukciók egy részét okvetlenül »vissz,a kell csinálni«. Tudjuk, hogy' nem könnyű a probléma, különösen most, amikor már amúgy is csak akörül van még kétség, hogy hét- valgy tízmillió pengőt tesz-e ki a deficit. És mégis foglalkozni keil ezzel a mindjobban előtérbe nyomuló problémával. Kényszerít erre a gazdasági iheyzet, parancs ol ól ag írja elő az a minimális kötelességérzet «»mellyel a fővárosnak gondoskodnia kell tisztviselőinek és aJkalmzottainak létfenntartásáról. Nemcsak gazdasági és pénzügyi kérdés ez, hanem — és talán legelsősorban — politikai kérdés is, beletartozik abba a komplexumba, amelyet, egyik kiváló írónk úgy határozott meg, hogy: üres gyomorral nem lehet Himnuszt‘énekelni«. Nem titok, hogy az adminisztráció és az üzemek tisztviselői karát politikai kerítők környékezik. Ezek ellem pedig nem lehet azzal''védekezni, hogy a hivatali helyiségek ajtajára kiírják, hogy ügynököknek tilos a bemenet, ezek &z ügynökök behatolnak a bezárt ajtókon is* se hivatalos deklarációkkal, sem felsőbb tilalmakkal nem lehet őket .megakadályozni abban, hogy lebonyolítsák »üzleti« tevékenységüket. A különböző szélsőségek térhódítását csak egy módon lehet megakadályozni: 'megelégedetekké kell tenni az embereket, érezniök kell, hogy nem kell megértő segítségért kétségbeesett eszközöket igénybevenniök. Az üres gyomor, .amely .nem képes a Himnusz éneklésére, rossz tanácsadó. A költségvetési vita küszöbén, amikor az .autonómia a számoszlopok rengetegét igyekszik olymódon rendezni, hogy abból som a főváros egyetemét, sem az egyes polgárt károsodás ne érje, új teher ne nyomja, ezt .a szempontot nem lehet mellőzni. A költségvetési vita homlokára kell kitűzni ezt a problémát, mert ennek megoldásai nékiil légüres térben mozog az egész vita, mert éppen az maradt ki belőle, amivel leginkább kell számolni: az, hogy az előirányzat nem szám oszlopok rendje csupán, amelynek célja a főváros pénzügyi helyzetének stabilitása, hanem ,a a, főváros pénzügyi, helyzetének stabilizálása, hanem a Eletet kell szolgálnia. Az Életet, amely sokkal kompikáltaibb, semhogy egyszerű matematikai, vagy könyvelési művelettel el lehetne intézni. Nem lehet öncélul kitűzni az egyensúly helyreállítását: egyensúlyba kell hozni azt a sok-sok lelket Is, amey ia főváros vezetése felé fordulva reménykedik abban, hogy megtalálja a maga igazát, anélkül, hogy iái sötétben ólálkodó hatalmak segítségére lenne rászorulva. Október hnszonketedikén kezdi meg a közgyűlés Budapest jövőévi költségvetésének tárgyalását. De adóiig még igen hosszú és nehéz az út, melyet ennek a költség- vetésnek meg kell tennie, hogy a szentesítő »elfogadjuk« és »megszavazzuk« elhangozzék felette. 'Ezt megelőzően a pénzügyi bizottság nyolc napon át boncolgatja a költségvetést, melyet Szeitdy Károly polgár- mester kedden elmondott nagy expozéja vezet be. A kezdet komorsága és fagyossága, meily- lyel az első napokban a nyilvánosságra került »deficites« költségvetési tervezetet a városházán fogadták, sokat enyhült r> bizottsági tárgyalások folyamán s a fagy csaknem teljesen felengedett mindenütt, ahol Szendy Károly polgármester személyes megjelenése és felvilágosító magyarázata adta meg ehhez a felolvadáshoz az olvasztó kalóriát. Ma már eltűnt a sötéteinlátáis és csaknem az egész vonalon inkább a bizakodó derűlátása kerekedik felül. S. míg a költségvetés adatainak ismertetésekor voltak hangok, melylek a legsötétebb jóslásokkal festegetté'k a teljes anyagi csőd rémét a polgárság elé, — ma már megváltozott a helyzet s a lemondó kishitűséget jótékony, s új erőt fakasztó bizakodás váltotta fel,, amely a közgyűlés zátonyain keresztül 'kétségtelenül át fogja segíteni a főváros jövő évi gazdasági életének felfektetett előirányzatát. Éhben a nagy változásban és szerencsés hangulatátalakulásban az első fontos és nagy szerepet a NEp fővárosi pártja játszotta meg, amely erejének teljes latbavetéséve] dolgozott, hogy tagjai ne a lemondás bágyasztó érzése kerekedjék feliül, hanem a bité és a bizakodásé s az alkotó munkáé. Erről a nagy és lelkiismeretes munkáról, valamint a főváros egész gazdasági helyzetéről s így magáról a költségvetésről és deficitről is, Zsitvay Tibor, a IVET* fövdfos i szenvexetérze fi elnöke aki a párt egyes szakcsoportjainak munkásságát ezúttal is a legéberebb figyelemmel kísérte s ennek a munkálkodásnak az elismeréséivel nem is fukarkodott — a következő kijelentést tette a Független Budapest munkatársának: Elismerés a bizottsági tagoknak — Még csak néhány nap s az, a belső munka, ami a nagy nyilvánosság- előtt elzárt és örökre ismeretlen marad, — befejeződik. Hogy ennek a munkának a végére értünk s bogy felkészülten vehetünk részt a nyilvános költségvetési vitában — azt a bizottsági tagok mindenikének, szóval: a párt egészének az; ösz- szedolgozása, odaadó, lelkiismeretes munkája eredményezte. Örömmel kell megállapítanom, ih'Cigy ebből ,a munkáiból menni vonta ki magát senki. Pedig, hogy milyen méretű munka ez, azt az egyes csoportokra eső szakmunka nagysága mutatja a legjobban, amelynek puszta áttanulmányozása napok türelmes, elmélyedő munkáját követeli, amihez még hozzá kell venni magának a. súgnak a tárgyalási idejét is, ami sokszor a délutáni órákból átnyúl a késő éjszakába is, megszakítás, és pihenés nélkül. Ha tekintetbe vesszük, hogy mindez a munka magának az egész :nunkanapnak a befejezése * után következik, amit a polgári élethivatás és I kenyér szerzés parancsol a bizottsági tagokra | — kétszeres az érdem, melynek ezúttal is, — mint mindannyiszor — elismeréssel kell adóznom annál is inkább, mert más jutalma alig is van, hacsak nem az a belső érzésünk, hogy a legmagasabb polgári hivatásnak tehettünk eleget: dolgozhattunk a közület javára s fővárosunk polgárságának a boldogulására. M költségvetés kritikája — Milyen költségvetési vitára számít Nagy- méltóságod s minek tulajdonítja, hogy a pártok közhangulata annyira megenyhült a »deficites« költségvetéssel szembeni — Azt hiszem, hogy a vita mindenképpen megmarad a tárgyilagosság korlátái között s hogy az egészet az az egyetlen uralkodó gondolat és vágy fogja áthatni, hogy a főváros háztartását hogyan lehetne úgy egyensúlyba hozni, hogy a deficit eltűnhessen belőle. Ennek a közóhajnak, amely ma — szerencsére — általános és nem ismer párthatárokat -— nagy része van a megenyhült közhangulatban, amely a cél érdekében nem az ellentétek kiélezését követi, hanem ellenkezőleg, a letompít ás át és h áttér,be- szorítását, hogy annál jobban segíthessen a bajok leküzdésében. A tárgyilagosság követeli annak az igazságnak a leszögezését is, hogy maga a költségvetés is kö'Zremnnkált egy kedvező hangulat megteremtésében és kialakulásában, mert minden elfogulatlan véleménynek el kell ismernie, hogy ez komoly, jószándékú és becsületes munka. Nincsen benne semmi »kendőzés«, nem akar szebbnek »látszani«, mint amilyen az adott helyzetben lehet. Nem akar senkit félrevezetni, sem pedig tetszetősebb képet mutatni a főváros jelenlegi helyzetéről, mint amilyen ez a helyzet a maga rideg valóságában. Hallom sokszor az érvelést a városgazdálkodás ellen, amikor fel szokták hozni az 1929-es állapotot, amikor még a fővárosnak —- mint utóbb kiderült — közel negyvenmillió pengős - fölöslege volt — míg ma ezzel szemben hét, hét és félmillió pengős deficittel kell megkiizdenünk. — De ez az érvelés se nem igazságos se nem elfogulatlan, Mert ha az volna, vagy az tudna lenni, ugyanakkor azt is fel kellene hozni, hogy közben a főváros régi adósságait negyvenmillióval csökkentette, annak ellenére, hogy a főváros egészséges fejlődése és terjeszíkedése egész új városrészeket hozott létre, amelyeknek közművekkel való ellátása ugyancsalki nehéz feladatot rót a város vezetőségére, melynek ez becsülettel eleget is tett. M NEP történelmi hivatása — A deficit sokak véleménye szerint a forgalmiadó kulcsának 1932-ben történi, megváltoztatásának a szükségszerű következménye, hiszen az egykor il millió pengős jövedelem tavaly már az egyharmadára csökkent. Remélhetö-e. Kegyelmes uram, ennek a kérdésnek olyan irányban való megoldása, amilyet a polgár- mester már több ízben is kérelmezetif Mi ebben a kérdésben a, NEP álláspontja s milyen álláspontot foglal el, Kegyelmes uram"? —- Ebben a kérdésben már nyilatkoztam, mégpedig éppen a tavalyi költségvetési vitában, kijelentve, hogy felfogásom szerint ez az a kérdés éppen, ahol pártom a főváros és a kormány között Zsitvay Tibor
