Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-06 / 40. szám
HARMINCKETTEDIK évfolyam 40. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter: ,,7Izt akarom, hogy minden , ami a magyar kereskedői társadalom körében ennek a társadalomnak a javára felmerül, közvetlenül eljuthasson A fantom Rendkívüli munka vár a. városházára ob ben a törvényhatósági évadban. Budapest készenlétbe helyezkedve várja azoknak a nagy városépítő munkáknak az elindítását, amelyek szinte megrohamozzák a város eddigi képét, hogy azt megváltoztassák, szebbé, modlerniebbé varázsolják. A főiváros vezetősége kitűzte a nagy feladatokat, az ügyosztályok egymással versenyezve készülnek a nagy reformmunkára. Programok születnek, de nem azért, hogy — mint ez az utóbbi évtizedben szokás volt — az íróasztalfiókok alján álmodozzanak a megvalósulásról, hanem hogy nyomban valósággá is váljanak. Lüktető élet, lendület, munkaláz a városháza, mintha a »prosperity« hirtelenül reánkszakadlt volna. Pedig erről — sajnos -— szó sincs. Nem: a gazdasági helyzet még egyáltalán nem oka a nagyi tempónak, amelyet a városháza diktál. De a visszafojtott, évekig feszülten várakozó energiák végül is kirobbantak, az alkotásra vágyó kezek és elmék automatikusan működni kezdtek. Egyszerűen nem bírták a további tétlen várakozást. Ebben a mámoros lendületben, a munka lázának gőzében furcsa fantomok jelentkeznek. Nem látni őket, nem kitapintható és megfogható valóságok és mégis vannak: vannak, . jelentkeznek, halljuk a hangjukat, anélkül, hogy tudnók: honnan érkeznek füleinkhez ezek a hangok. Váratlanul, hirtelenül tűnnek fel ezek a fantomok, rejtélyes következetességgel mindig ott, ahol elgáncsolhatnak valamit, ami szép, ami jó,, ami alkotás és munka, jövendő és fejlődés. A főváros vezetősége nem politizál: dolgozik. De amikor a munkaasztal fölé hajolva nagyot, szépet akar alkotni, váratlanul megjelenik a fantom és lefogja a teremtő kezeket. Most, amikor végre elérkeztünk a nagy munka küszöbére és Budapest népe boldogan látja, hogy új fejlődés küszöbére érkezett gyönyörűséges városa, álmainak királynője, nem szabad, hogy a napi po- Jitika megzavarja ezt a munkát. Azonban hiába állítjuk le a sorompókat előtte, hiába jelez »tilost« a szemafor: a fantom előtt nincsenek korlátok, nem ismer tilalmakat, niem tisztel munkát, nemes szándékot, alkotó lángolást. Csak a maga önző céljait becsüli, mindén elé helyezi, azokat hajszolja, ha kell , a város kárára, ártalmára mindennek, ami érdeke ) a köznek, minden egyes dolgozó és vérző polgárnak. | Miért és honnani támadnak, senkise tudja, de furcsa, riasztó hírekkel vannak tele a városháza folyosói és hivatalai. »Natty harcok előtt állunk«, — mondják az emberek: nem tudják, hogy ki és miért harcol, csak »van valami a levegőben.«, — bizonytalanság érzete nehezedik a telkekre, holott az országos politika hullámai .elsimultak és talán még sohase volt olyanl teljes és egyöntetű a. bizalom a kormány iránt, mint amióta Darányi Kálmán és munkatársai állnak az oi-szágépítő reformmunka élén. A politikai élet minden oldala és árnyalata a legnagyobb megértéssel, a legőszintébb tisztelettel figyeli a kormány rendkívüli erőfeszítését, amellyel új épületet emel a romok fölé: a nemzeti egység valósággá lett, mindenki egyesül a munkában, amelynek meg kell váltania a szenvedő országot, ki kell vezetnie a nemzetet a fájdalom és megalázottság homályából. Amikor ilyen tisztult és megnyugtató a politikai ■légkör, akkor nem szabadi, hogy a főváros életének készülő gyönyörű korszakába belenyúljon a fantom szőrös^ keze. A Nemzeti Eyyséy fővárosi pártja teljes szívvel és lélekkel vesz részt a nemes munkában, melyet Zsitvay Tibor vezet: csak a tudást, szakértelmet, hozzáértést és a főváros érdekét tartva szem előtt. Kiküszöbölve minden elfogultságot, száműzve mindent, ami elválaszthat, dolgozik, egyre csak dlol- gozik a nemzet és a főváros nagy céljaiért a Szervezet, hogy segítsen az autonómia minden tényezőjének, aki és amely részese a kezdődő nagy munkának. Néhány nap múlva megkezdődik a pénzügyi bizottság előtt a költségvetés tárgyalása. Most következnek a városháza nagyhetei, amelyek elé izgatott figyelemmel tekint Budapest népe. Most, az utolsó percben, meg kell szüntetni mindent, ami ártalmára lehet ennek az ünnepien magasztos tevékenységnek. Ezt követeli a józan ész, de ezt követeli a munka tisztelete is, azé a munkáé, amelynél lelkesebb és hasznosabb sohasem volt, amely elé repeső szívvel tekint az újjáéledő, reménykedő főváros. A Fügyetlen Budapest mindig hivatásának érezte, hogy Budapest és az egész ország iparának és kereskedelmének életét azzal a tárgyilagos szemlélettel kísérje és figyelje, amellyel e két foglalkozási ágnak — mint a legnagyobb bevételi forrásnak és a legtöbb munkáskezet foglalkoztató területnek a sorsa és gazdasági lehetősége 'minden magyar embert joggal érdekelhet. Lapunk azzal a kivételes szerencsés helyzettel dicsekedhet, hogy magát Bornemisza: Géza minisztert már ■ öbbször mpgszól a 11 atBornemisza Géza háttá e kérdésekben hasábjain. így többek között a nagykanizsai ipari és a szolnoki kereskedői »parlament« összeülése előtt is, amikor a miniszter megjelölte a kézműiparnak is, a kereskedelemnek is a hivatását és a szerepét a magyar közgazdaság» életben. Megjelölte ezúttal ama feltételeket is, melyek mellett ezek ezt az elsőrendűen fontos hivatást a köz javára betölthetik, megcáfolva a sokszőr hangoztatott és célzatosan beállított megállapítást, mintha a kormányzat akár' a kézműipar, akár a kereskedelemmel szemben kárukra elfogult volna, vagy lehetne. Most, hogy az említett gyűlések lezajlottak s hogy a miniszter rendszeresíteni akarja az úgynevezett »kereskedői napokat«, ahol a minisztériumban személyesen mondhatják el a kereskedők a maguk kéréseit és' panaszait, vagy az egész kereskedői társadalmat érintő indítványokat: szükségszerűnek találtuk, hogy a napirenden lévő és sok vitát támasztó kérdésekben ismét magához Bornemisza Géza miniszterhez forduljunk, hogy az ö felfogását ismertethessük olvasótáborunk kereskedő- és kézműiparos olvasóival. A miniszter ezúttal is szokott szeretetre- méltóságával állott a Függeilen Budapest rendelkezésére. Szorosabbra zárt vámsáncok — Barátja voltam mindig és az vagyok ma is a nyílt, az őszinte szónak. Felfogásom szerint csakis ez vezethet a bajok gyógyításához és a jobb élethez. Azért is, ka csak tehetem, mindenhova elmegyek, ahol a hatáskörömhöz tartozó társadalmi rétegek keresik a maguk bajainak orvoslását. Ezért mentem örömmel Szolnokra is, Nagykanizsára is. Mind a két helyen megmondottam, hogy a kormány csak helyesli a különböző termelési ágak értekezleteit. Még pedig nemcsak maguknak az érdekelteknek hanem magának a kormánynak a szempontjából is. Hiszen ezek az értekezletek olyanok, mint mikor az orvostanárok ülnek össze a fennforgó betegség gyógyítómódjának megtalálására. A magyar kereskedői társadalom sokkal műveltebb, semhogy félre lehetne vezetni olyan cél- zatos beállítással, mintha a kormányzat s én is, mint a szakminisztérium vezetője, kereskedelemellenes felfogást váltanék és ilyen irányú gazdaságpolitikát folytatnék. Ha van ilyen felfogás a közhangulatban, az csak megtévesztő látszatok eredményeként jelentkezhet, amelyek rövid ideig esetleg „tarthatják magukat, de állandósítani aligha lehetne, hiszen a józan felfogás előbb-utóbb minden téren győzedelmeskedik s így győznie kell itt is. S be kell látnia mindenkinek, még ha legelfogultabb indulatok vezetik is, hogy a mai világpolitikai helyzet nem kedvez a kereskedelem legelső s leglényegesebb kívánságainak: a szabadságnak. De ez nem tőlünk kiinduló jelenség, hanem annak az elzárkózási politikának szomorú, de szükségszerű következménye, amely a háború utáni idők szüleménye s amely azzal igyekezett a maga érdekeit védeni, vagy a szomszéd államra nyomást gyakorolni, hogy szorosabbra zárta maga körül a vámsáncokat, aminek sok különös és furcsa helyzet adta és részben adja még ma is a jellegét és egyben a furcsaságát. Többek közt azt is, hogy a magyar termény sokszor könnyebben jutott el a tengerentúlra, mint a közvetlen szomszédba. A baj, vagy — mondjuk — félreértés abból ered éppen, hogy sokan — legtöbbször persze éppen azok, akikre ezek a változott körülmények kedvezőtlenek és károsak —- nem akarják észrevenni, hogy a megváltozott helyzet a megváltozott körülményeidnek a következménye, amely alól egyoldalúan nem mentesülhet senki, legyen az bármilyen fanatikus híve is a szabadkereskedelem eszméjének. De ugyanez áll magára a Kormányra is, amelynek mindig alkalmazkodnia kell gyakorlati politikájában a változott körülményekhez, még pedig éppen azon osztályok érdekében, amelyeknek prosperitását biztosítani és szolgálni akarja. 71 külkereskedelmi mérleg egyensúlya biztosítandó Néha a megkötöttség éppen azon kiilállam részéről merül fel. amelyek velünk összeköttetésben állanak. És csak lebecsülése volna a magyar kereskedelem rátermettségének és hivatásbeli gyakorlottságának, ha magyarázni kellene, hogy a mai körülmények között mit jelent az egyik fél a vevőnek a kikötése és feltétele s hogy ennek a mellőzése könnyen a piac elvesztését jelentené. Ezek mind olyan adottságok, amelyekkel számolni kell, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát biztosíthassuk, sőt, hogy azt a magunk javára billenthessük. Csak örömömre szolgál a gondolat, hogy a szolnoki kereskedői értekezlet nagy lépéssel vitte előre azt a gondolatot, hogy a magyar kereskedőtársadalom vértezze magát egy olyan hibás és veszedelmes felfogás ellen, amely ha gyökeret verhetne — éppen neki magának ártana a legtöbbet — nevezetesen: hogy mindaz a nehézség, amellyel a mai viszonyok között meg kell küzdenie: a kormányzat kereskedelemellenes politikájából sarjadzana, mert egy ilyen kereskedelemellenes politikáról szó sincs, aminthogy szó sem lehet, amint azt már több ízben is nyomatékosan kijelentettem s amelynek ismétlésére semmi szükség. 71 kereskedelmi napok jelentősége A kereskedelmi napok bevezetésétől remél-e valami megnyugtató változást kegyelmes uram a kereskedői társadalomra? — Ez az új intézmény — hangzik a minisz-
