Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-27 / 4. szám
Budapest, 1937 január 27. Független Budapest 3 Óriási sikerrel zajlott le Münchenben a „Budapester Ball“ A magyar főváros képviseletében Szendy Károly polgármester, Salamon Géza és Bódy László tanácsnok feleségük társasagában jelentek meg a szép ünnepségen Az Operahaz balettkarának szenzációs vendégszereplése a Dalon München, január 22. (A Független Budapest alkalmi munkatársától.) Bajorország fővárosa még ma is annak a gyönyörű ünnepségnek a hatása alatt áll, amely tegnap este a pazarul díszített és ragyogó fényárban úszó Prinzregenten-Theaterben, München legnagyobb és legelőkelőbb színházában »Budapester Ball« címen lefolyt. Az ember alig- talál megfelelő szavakat, hogy azt a lelkesedést, azt a szeretetet és azt a szívélyességet ecsetelje, amellyel a Budapesti Bál rendezői és résztvevői a bálon megjelent magyar vendégeket fogadták. Müncheniek állítják, hogy a bajor főváros régen látott ilyen bensőségesen szép, ilyen nagyszerűen sikerült, előkelő mulatság'ot, amely zán baráti és szép fogadtatást, amelyben őt és a vele I jött hölgyeket és urakat a bajorok festőién szép, | nagymultú fővárosa fogadta és annak a reményének I adott kifejezést, hogy az itt tapasztalt szeretetet és ! szívbéli jóságot Budapesten viszonozhatja. Délután Szendy Károly rádiószózattal búcsúzott el München vendégszerető lakosságától. — München és Budapest között — mondotta. — régi kultúrkapcsolatok állanak fenn, amelyeket mi hűséglesen ápolunk. Ez a nagy kultúrájú, gyönyörű város nevezetes szerepet játszott a magyar képzőművészet történetében. Festőink és szobrászaink közül többen itt tanultak, itt fejlesztették művészetüket. München ezenkívül a városi kultúra terén is példaképünk volt. Ügy jöttünk ide, mint régi ismerősök, akik a közös emlékek földjén találkoznak. — A magyar főváros tiszteletére rendezett estély csak felszította lelkűnkben a hagyományos baráti érzéseket. — Nagy hálát érzünk azok iránt, akik nemes célból áldozatkész munkával megszerezték szá- nmnkra ezt az ünnepnapot. Elsősorban Fiehler főpolgármester urat illeti a hála és tisztelet, aki ezzel is elmélyítette a személyes barátságot, valamint a városaink között fennálló régi kapcsolatokat. Alikor München város közönségének köszönetemet fejezem ki, az egész német népnek a magyar főváros őszinte tiszteletét és legmelegebb köszöntését tolmácsolom. Akik tanúi voltunk a »Budapester Ball« óriási sikerének és akik közvetlen közelről éreztük a bajor főváros és társadalom meleg vonzódását hozzánk, biztosak vagyunk abban, hogy polgármesterünk keresetlen köszönőszavai nem hullottak terméketlen talajra. még- a müncheni farsang megszokott és világszerte ismert méretei mellett is az idei farsang- legnagyobb társadalmi eseményének tekinthető. A »Budapester Ball« eszméje Fiehler müncheni főpolgármester tavalyi budapesti látogatása alkalmával született meg. Akkor vetette fel a bál gondolatát Fiehler Szendy Károly polgármester előtt, aki — felismerve az ünnepség baráti, de idegenforgalmi jelentőségét is — a legnagyobb örömmel karolta fel a bál gondolatát és megígérte, hogy annak minél nagyobb sikere és fénye érdekében a maga részéről is közremunkálni óhajt és a bálon Budapest székesfőváros képviseletében meg fog jelenni. Ilyen körülmények közepette érkezett el most a bál megtartásának ideje. Szendy Károly polgármester a bál magyar jellegéinek minél erőteljesebb kidomborítására kieszközölte a Magyar Királyi Opera balettkarának az ünnepségen való közreműködését is és most — a bál után — megállapíthatjuk, hogy azok a táncok, amelyeket a mi világviszonylatban is elsőrangú balettünk Hubay Jenő és Liszt Ferenc zenéjére a sok ezernyi közönség előtt ellejtett, a müncheniek előtt örökké emlékezetessé tették a Budapester Ball-t. Szala.y Karola, Bordy Bella, meg a többiek festői ruháikkal és táncművészetükkel a lelkesedésnek és a tetszésnek olyan tomboló viharát váltották ki, hogy az egyik kis balettet elejétől végig meg kellett is- mételniök. A fényárban úszó magyaros díszítésű nézőtéren, amelyet erre az alkalomra bál céljaira átépítettek, megjelent a bajor társadalom úgyszólván minden számottevő tagja. Ott voltak a Wittelsbach-ház tagjai, a Ho- henzollern hercegek, a bajor miniszterelnök és a kormány tagjai, Sztójay Döme magyar követ, v. Schoen, volt budapesti német követ, a bayreuthi főpolgármester és felesége, Bajorország parancsnokló tábornoka, a polgári és a katonai hatóságok vezetői, a müncheni magyar kolónia tagjai, közöttük sok hölgy magyar nemzeti viseletben és a bajor főváros társadalmának sok kiváló képviselője. Budapest székesfővárosát Szendy Károly polgármester képviselte, aki éppen úgy, mint a polgármestert kísérő Salamon Géza és Bódy László tanácsnok és Keil Tibor főjegyző, — felesége társaságában jelent meg a bálon, amelyen a polgármester titkára, Lázár Imre gróf tanácsjegyző is résztvett. A magyar - vendégeket a színház előcsarnokában Fiehler főpolgármester fogadta és ő is mutatta be őket a bálon megjelent királyi hercegeknek és előkelőségeknek. A főváros képviselői a bajor fővárosba való megérkezésük pillanatától egészen elutazásuk időpontjáig az ünneplések középpontjában állottak és mindenfelől elhalmozták őket a szeretet és tisztelet minden jelével. A báli estét követő napon, pénteken, Fiehler főpolgármester a Rathaus dísztermében látta vendégül magyar kollégáit, akiket meleg szavakkal köszöntött, megköszönve Szendy Károly polgármester látogatását, amely —- mint mondotta — nagy mértékben emelte a gyönyörű és felejtketlen est sikerét és fényét. Szendy polgármester meghatottam köszönte meg azt az iga\ Hangli. a Onndcl meg a iitti \ llanglín hívül a Gundel-béi lelett ügue: a Gellért-szálló és az állatkerti vendéglő, valamint a MIM által béreli del érthegtji kioszk béneti ügye is úlboi napirendre kerülnek A Hangli-kioszk sokat vitatott bérletmeghossz- szabbítási ügye aktuálissá tette a Vigadó tér rendezésének kérdését is. Mint jelentettük, a Hangli-bér- let meghosszabbítását többször tárgyalták az illetékes bizottságok, de érdemleges döntést mindeddig nem hoztak, hanem minden alkalommal levették a napirendről a javaslatot azzal, hogy előbb ismerni kell a Vigadó tér sorsára vonatkozó terveket. Rónaiék érdekében ugyanis több oldalról akció Indult és a főváros is szeretné teljesíteni legjobb bérlőjének kérését, mert hiszen a Hangliért évi 45.000 pengő bért és igen tekintélyes összegű adójövedelmet kap a főváros. Miután a bérletmeghosszabbításról még mindig nem mondtak le, a polgármester az ügy végleges elintézésének lehetővététele céljából a Közmunkatanácshoz fordult és átiratban kérte véleményét a Vigadó tér rendezése tekintetében. A Közmunkatanács legutóbbi ülésén foglalkozott a kérdéssel és arra a megállapításra jutott, hogy 19ÍO-ig aligha kerül sor a Vigadó tér rendezésére, miután az ezzel kapcsolatos nagyobb szabású város- rendezési ügyek előkészítése még hosszú időt vesz igénybe. Ennélfogva a Közmunkatanács szerint nincs akadálya annak, hogy amíg ez az idő elérkezik, a Hangli bérleti szerződését a főváros meghosszabbítsa. Tekintettel arra, hogy az eredeti szerződés 1938 közepén járna le, ilyenformán kétéves bérletmeghosz- szabbítás nem ütköznék akadályba. A Közmunka- tanácsi határozatát a főváros már megkapta és most a Hangli ügye ezzel az alátámasztással ismét a szakbizottságok elé kerül, ahol most kétségtelenül nem lesz akadálya a szerződés 1940-ig történő meghosszabbításának. Kérdés azonban, vájjon Rónaiék ilyen rövid meghosszabbítási terminus mellett fenntartják-e azokat az ajánlataikat, melyeket a bérleménybe történő beruházásokra vonatkozóan tettek. Tudvalévőén 200.000 pengős beruházási munkálatokat akartak eszközölni, melynek költségét 10 év alatt könnyen amortizálhatták volna, kétéves szerződés- meghosszabbítás mellett aligha fizetődik ki ilyen költsége® munkálatok végrehajtása. Egyébként a polgármester a Vigadó terítési jogát már átengedte Rónaiéknak. A Hangli-bérlet meghosszabbításával egyidőben — február elején — kei’ül a szakbizottságok elé Gun- del Károly és MitU Szerafin kérelme is a Gellért- szálló, az Állatkert, illetve a gellérthegyi kioszk vendéglőbérleteinek meghosszabbítása tárgyában. Ezeket a kérelmeket a polgármester szintén párto- lóan terjeszti elő. KARDOS JENŐ rendező, Központi fűtés, vízveze- téK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 Nem fuzionálhatnak a mészárosok a hentesekkel A polgármester nem erősítette meg a mészárosipartestület közgyűlési határozatát Hosszú évek óta küzd a fővárosi heniesipartes- tülét, hogy a mészárosipartestülettel való egyesülését kierőszakolja, mindezidáig azonban eredményt nem ért el. A budapesti mészárosipartestület legutóbb már nem tudott kitérni az elől, hogy szavazás alá ne bocsássa a kérdést, kívánja-e a mészárosok többsége a hentesekkel való fúziót. Tavaly ősszel rendkívüli közgyűlést hívott össze az ipartestület vezetősége és a rendkívüli közgyűlésen 445 szavaztattal 274 szavazat ellenében kimondották, hogy kívánják a hentesek ipartestületével az egyesülést. E jelentékeny szavazattöbbség ellenére sem történt meg a két ipartestület fúziója, mert a közgyűlési határozatot a polgármester, a részére biztosított felügyeleti jog alapján felülvizsgálta és azt a határozatot hozta, hogy a fúziót kimondó közgyűlési határozatot nem erősíti meg, az ellene előterjesztett kifogásokat pedig elutasította. Most küldte meg a polgármester végliatározatál terjedelmes megokolásával együtt az érdekelt ipartestületeknek. Az indokolás szerint az olyan kérdésben hozott határozat, amely az ipartestületi vagyont a meghatározott mértéken felül érinti, csak akkor tekinthető joghatályos közgyűlési határozatnak, illetve azt a felügyelő hatóság csak az esetben erősíti meg, ha a határozatot a közgyűlésen megjelent tagok kétharmada elfogadta. Kétségtelen, hogy az ipartestületet más ipartestülettel való egyesítése az ipartestületi vagyont nemcsak részben, hanem a maga egészében érinti, miért i« a két ipartestület egyesítésének kérdésében hozott határozat csak abban az esetben volna megerősíthető, ha azt a közgyűlésen határozatképes számban megjelent tagok kétharmada hozta volna. A mostani esetben a közgyűlés 445:274 szavazat- arányban határozta el az egyesítést, így a törvényben megkívánt kétharmad többség nincs meg. A bejelentett kifogásokkal kapcsolatban a polgármester megállapítja, hogy nem felel meg a valóságnak, miszerint névszerinti szavazást kellett volna foganatosítani s nem helytálló az a kifogás sem, hogy a vezetőség nem járt el kellő gondossággal a közgyűlés előkészítésénél. Megállapítja végül a polgármester, hogy- a ?za- vazatszedő bizottság elnöke jogszerűen nem bocsátott szavazásra 71 ipartestületi tagot, mert az illetők tanácskozási és szavazási joggal nem rendelkeztek. Rózsafa -védő zacskókat vízhatlan erőpapirosból darabonként 28 fillérért szállít Magyar vegykészítményű papírgyár 0«Ä»t* .Inknll Budapest, VI., Ó ucca 49. vaer udiidD Telefon: 1-231-90
