Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-08 / 35-36. szám

Budaipest, 1937 szeptember S. Független Budapest 5 A kivetett adók 93 százalékban befolytak, jelenti Csilléry pénzügyígazgató A főváros akciója a kokszfogyasztás növelésére Kedvező jelentések a közigazgatási bizottság előtt A közigazgatási bizottság jövőheti üléséin Csor­dás -Elemér tiszti főorvos jelentésében a főváros kenE vező közegészségügyi helyzetéről ad számot, noha « fertőző megbetegedések az előző félévvel szemben sza­porodtak. Csökkent a születések és emelkedett a halá­lozások száma, ami kedvezőtlenül befolyásolta Budapest lakosságá­nak természetes szaporodását. Az iskolaorvosi intézmény működéséről is szám­szerű adatokat közöl a tisztifőorvos. 94.000 gyermek állott iskolaorvosi egészségügyi ellenőrzés alatt. Jól működött az idegen-beteggonidlo-zó és a 'tanáesadóállo- más is. A tüidőbeteggondozó intézetekben 18.492 új be­teg jelentkezett vizsgálatra-. Csilléry Béla pénzügyigazgató elismeréssel adózik Budapest lakosságának adófizetési készségének. A kivetett adók 93 százaléka folyt be, annak elenére, hogy a pénzügyi hatóságok kíméle­tesek voltak a behajtásiban. Ezt igazolja az isi, hogy több mint 220.000 adófizető mellett mindössze 400 esetben foganatosítottak árverést. Az adóalanyok száma egyébként az egész vonalon emeikiedik. Egyes adóiknál az összegszerű emelkedés nem volt arányban az adóalanyok számának -emelkedé­sével, így pl. a házadénál sokkal kisebb mértékben emelkedett a befolyt adó összege, mint az -adóala­nyok száma, aminek az a magyarázata-, hogy sok az adómentes építkezés. Egy év alatt hatmillióval emelkedett az adómentes épületek bérértéke. A tatarozási adókedvezményeket kevesebben vették igénybe, de a tatarozásra fordított összegek növekedtek. Közel 9 millió pengő értékben igény-eltéik a tataro­zási adókedvezményt. Javult a forgalmi adó jöve­delmezősége is, az adóváltság-rencLszerre való átté­rés ellenére. Ferenczy Tibor főkapitány főleg a főváros köz­tisztasági viszonyaival foglalkozik a félévi jelentés­ben. A belterületi útvonalaik köztisztasági állapo­tát megfelelőnek tartja., kifogásolja azonban, hogy a külterületeken nem öntöznek és nem olajoznak eleget, úgyhogy e-z-elb az uccák valósággal porfész­kei Budapestnek. Sürgeti a makadám útburkola­tok állandó burkolattal való ellátását és a gyako­ribb öntözést. Ősz Béla királyi tanfelügyelő a főváros tan­ügyi viszonyairól tesz jelentést. Egyes iskolákban, főleg a külterületeken, a lakosság szegényebb nép­rétegeinek a perifériákra vándorlása folytán több- száz fővel növekedett a tanulók száma. Üj tanter­mek létesítése nem tudott lépést tartani a tanulók számának gyarapodásával, emiatt a váltakozó taní­tási rendszert még mindig nem lehetett megszün­tetni. A zsinórírás kedvező eredményéről -számol he a tanfelügyelő jelentése és megállapítja, hogy az líj írásrendszernek várakozáson felül si­kere van. Elismeréssel adózik az islkolánkívüli népbizottság tevékenységének. Váradi Jenő tisztifőügyész-helyettes félévi jelen­tésében a közadók kezelésével [kapcsolatos jogsza­bályokra és a 100 pengőt meg nem haladó követe­lések végrehajtás útján történő -hajtás-ánaiki kérdé­sére hívja fel a figyelmet. „Utazásra csak TERVEZŐÉPÍTÉSZEK FIGYELMÉBE I újdonság: NEMES FATAPÉTA egyed, árusító SÜDFELD fatapétaüzlet. 70 éves cég. — Nagy választék mindennemű tapétákban. — Díjtalan ajánlat. — Budapest, IV., Mária Valéria ucca IQ. Tel.: 182—021 Salgó-Tarjani Kőszénbánya Rtv Budapest, V, Arany János u. 25. Épitöanyagípari osztály Telefonszámok; 1-252-84, 1- 252-?0, 1-108-58, 1-153-32 Táviratcím: Salgókőszén, Budapest. CEMENTGYÁR: Lábatlan, Esztergom m. — Lábatlani RE­KORD" védjegyű nagyszilárdságú portlandcement. ’ TÉGLAGYÁRAK: Nyergesujfalu, Esztergom m., Bpest, III, Szép­völgy u. 41., vasútállomás : Buda-Császárfúrdő Bpest. Kőbánya, X, Oyomrői út 105., vasútállomás: Pestszentlőrinc. — Tömör fali tégla foklyukú tégla,válaszfal tégla, „Concentro 2“ födém tégla, mindenfajta hornyolt és hódfarkú cserép és gerinc cserép. MÉSZ ÜZEMEK : I ábdlan, Dorog. — Mészkő útépítéshez és ipari célokra, égetett mész, mészhydrát, praecipitált szénsavas mész, takarmánymész. A főváros levegője is jobb lesz, ha füstmentes tüzelésre kötelezik az új építtetőket A Gázgyár egyik legnagyobb jövedelmi forrása a koksztermelésből ered. Érthető, hogy az üzem egyre -nagyobb -súlyt vet a kokszfogyasztás propa­gálására. Az utóbbi evekben ugyanis egyéb tüzelő- eszközök -érdekében nagy akció indult, -sőt kor­mányintézkedések segítették elő elsősorban a hazai barnaszenek fogyasztását. Kormányrendeletek tet­ték kötelezővé a fűtési eszközök barnaszén tüzelé­sére való átalakítását is, ami azzal a következ­ménnyel járt, hogy Budapest amúgy is Mfoyásol- ható levegője erősen megromlott. Eass-ankint az ille­tékes tényezők is rájöttek arra, hogy milyen köz­egészségügyi hátrányai vannak ennek a -helyzetnek, de a bányáik fogyasztótáboruk megtartására -és új fogyasztóki -szerzésére- törekednék,, -minélfoigv-ai hitele­ket, különféle kedvezményeket biztosítottak a na­gyobb szénfogyasztóknak. A közönség felvilágosításával azonban egyre nagyobb teret íkap a kokszfogyasztás. Most már a propagandán kívül a; koksz érelekében is történnek hatósági intézkedések. A főváros már közegészségügyi szempontból is szükségesnek tartja, hogy Budapest leve­gőjét a koromtól és füsttől megtisztítsa, amit természetesen csak- fokozatosan lehet elérni. Eredményes intézkedésnek látszik ezen a téren az, ha az újonnan létesülő városrészekben kötelezővé teszik a füstmentes tüzelést. Mostanában- Budapest fejlődése nagy lépésekkel halad előre, egymásután keletkeznek új városrésziek. Az "Cj-Lipítvárosban, a Horthy Miklós út környékén, a Tabánban, a Ma­dách Imre út vidékén egész új városnegyedek ke­letkeznek. Ezeken a helyeken tehát kőtelezővé fogják tenni a füstmentes tüze­lést, még pedig nemcsak a fűtés tekintetében, hanem a főzésre és a -melegvíz-ellátásra is. A főváros vezetősége a napokban átirattal for­dult a Közmunlkatanácshoz, és felkérte, hogy az Építésügyi Szabályzat módosítása keretében sürgős rendeletet adjon ki: a fentebb említett útvonalakra és városrészekre mondja ki a füstmentes tüzelés kötelezővé tételét. Az itt létesülő épületekben a fűtőberendezések ka­zánjai, a konyhai főzőberendezések tűzhelyei, vala­mint a melegvíz,-berendezések csakis kolks-z-, gáz-, olaj- vagy villanytüzelésre -lehetnek alkalmasak. Ezzel az intézkedéssel, amely a Közmunkatanács útján hamarosan napvilágot lát, jelentős mérték­ben- várható a -kolkszfogyasztás emelkedése, mert elsősorban a vízmelegítő- és központi fűtőberende­zéseket koksztüzelésre fogják felszerelni. Ezzel egyidejűleg más lépés is történt a koksz- fogyasztás elősegítésére. A napokban a fővárosi Gázművek Ik-ezdeményezésére -a kereskedelmi minisz­tériumban a hazai koksz- és bányaérdekeltségek be­vonásával értekezlet volt, amelyen a kokszpiac helyzetét vitatták meg. A Gázművek képviselői rá­mutattak 'arra, hogy a széntüzelés nagyfokú -tér­hódítása miatt a koksz, fogyasztása az utóbbi, évek­ben visszaesett. Súlyosbította a helyzetet a pécsi kokszolómű létesítése és újabban a dorogi kokszbrikett termelésének nagyarányú fokozása is. A helyzet javítása érdekében a Gázművek azt javasolta, hogy a szénbányák a kokszfogyasztóknál a széntüzelésre vonatkozó propagandát szüntessék meg. A koiksztüzelésű berendezések-nek széntüzelésűre való iát alakításához kedvezményeket, vagy hiteleket ne ajánljanak fel és -az évi hat vaigúnnál k-eves-ebbet fogyasztó tüzelőberendezéseket a kokisz számára en- kedjék át. A bányák képviselői a Gázművek kíván­ságaival szemben -megértésüket hangoztatták! és a méltányos megoldásra, késznek nyilatkoztak. Ezékntán a -Gázművek joggal remélik, hogy a küszöbön álló fűtési szezonban a 'kokszfogyasztás nagy arányban fog emelkedni, ami az üzem pénz­ügyi -helyzetére kedvező kihatással lesz. Lesz-e a somhóróiió! papiros? Cgij új magyar találmány a papíros úi, olcsóbft előállítására — Kísérletek folynak az állam támogatásával és a magántőke bevonásával - A kísérletek kecsegtetők - mondta a szakvélemény A Független Budapest legutóbbi számálban kö­zölte Bornemisza Géza kereskedelmi és iparügyi miniszter nyilatkozatát a papírkérdésről, melyben többek között a miniszter arra a tevékenységre is felhívta munkatársunk figyelmét, melyet az össz- kormáuy -szándékának megíel-előleg á minisztérium régebb idő óta folytat a papírkérdés megoldása, illetve olcsóbbá tétele érdekében. Az ügyosztály — ahova a miniszter szíves ajánlása folytán felvilágo­sításért fordultunk — Speidl Bódog1 miniszteri ta­nácsos vezetése alatt áll. Első kérdésünk, melyet a tanácsoshoz intéztünk, a következő: — Mi igaz abból a hírből, ami nemrégiben járta be a magyar sajtót s amely szerint Olasz­ország egy szabadalomhoz jutott volna, amely igen olcsón kukoricából állítja elő a papirost egy új módszer szerint. Olaszország ezt a sza­badalmat — állítólag — a két nagy kukorica­termelő államnak: Magyarországnak és Romá­niának ajánlta volna fel bizonyos kompenzációs alapon, mely mind a három ország gazdasági érdekeit szem előtt tarva: Magyarország és Ro­mánia papír ellátáséit olcsóbbá és biztosabbá tette volna. — A hír ebben a formájában — felelte a tanácsos — nem felel meg a valóságnak. De arra mégis jó, hogy rámutasson a törekvésre, amely a papírkérdósben valami megnyugtató é-s megfelelő megoldást tudna biztosítani. Mert nehéz kérdés ez,_ főleg nálunk, ahol valutáris szempontok szerint is a legégetőbb kérdések közé száimít ennek a fontos cikknek a kérdése. Plogy mennyi igaz az említett hírből, arról most ne is beszéljünk. Elég talán, ha ebből az egy hírből is megértjük, hogy a papírkérdés égető kérdéssé vált, ami ugyancsak foglalkoztatja a szakembere­ket éppen xígy, mint a pénzembereket. Keresik a megoldás lehetőségét. A kukoricapapír gon­dolata nem is olyan újkeletű. Amint tudom, Amerikában már többször tettek vele próbál. T)e nem vált be. Állítólag drága. De ez még mindig néni jelenti, hogy a kísérlettel abba­hagyták a munkát. Elvégre olyan fontos kér­dés- ez, ami megérdemli a költséget is a fá­radságot is, ha egyáltalán reménnyel kecseg­tet a siker. — Persze, -nagyon is érdekelve lévén ebben a kérdésben, a kormány nem zárkózik el a lehetősé­gek elől. Most is folynak a kísérletek. Talán nem is árulok el vele titkot, hogy az lígynevezett Markóczy és Dorner-féle szabadalom­ról van szó, amit az állam is támogat, | mégpedig úgy, hogy komoly magántőke is ér- i dekelve van a kísérletben, miután a kísérletet végző tudományos intézet kijelentette, hogy a találmánynak komoly alapja van s remény lehet a sikeres megoldására. Növeli az elgon­dolás reális értékét, hogy siker esetén maga a, mezőgazdaság is kapcsolatba jönne a papír­gyártással. Mert a találmány szerint somkóróból történik a papír előállítása, mégpedig úgy, hogy az előállítás kapcsán maga a termelő — épúgy, mint a cukorrépá­nál — megfelelő takarmányhoz is jut, ami igen előnyössé teszi a, somkóró termelését. S ha fel­tesszük, hogy siker esetén maguk a termelő gazdák alakítanának vagy szövetkezeti, vagy részvénytársasági formában olyan társaságot, amely a papiros-értékesítést folytathatná és lebonyolítaná, könnye-n megérthetjük, hogy ezzel a vállalkozással mennyire belekapcsolód­hatnának a. termelők a. gazdasági életbe. Hi­szen maga az a tény, hogy az üzem anyagát maguk a gazdák állítják elő, melynek min­den haszna az övék, ez magában is rávilágít az új szabadalom nagy gazdasági előnyére és lehelőségére. De természetesen mindez még kísérlet.' A továbbiak fogják eldönteni, hogy a sómhóró igazolja-e a termeléséhez fűzött nagy reményeket. (Zs. J.) Olajos (impregnál!) vízmentes csomagolópapírt csomagolására, koporsók szigetelésére, sírkövek burkolására, rózsafák fagy elleni védésére zacskó alakban is szállít: OSER JAKAB eég“1";'; rSUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom