Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-28 / 29-30. szám
6 Független Budapest Budapest, 1937 'július 28. Hőgyészi Pál, Sopron város és vármegye főispánja nyilatkozik a Független Budapest-nek a város és a vármegye problémáiról Hőgyészy Pál, Sopron vármegye főispánja, > installációs beszédében mondotta: — A vármegyémért j dolgoztam eddig is, a vármegyémért fogok dolgozni i ezután is — és Hőgyészy Pál nemcsak a szavak em- j here, hanem a tetteké is, mert reggeltől késő estig j szünet nélkül dolgozik a vármegye és a város érdeké- ( ben, kitűnő munkatársával, dr. Sopronyi Thurner ■ Mihállyal, a város agilis polgármesterével együtt. > iA Független Budapest munkatársának alkalma j volt beszélgetni Hőgyészy Pál főispánnal, aki a város és a vármegye legfontosabb problémáiról | így nyilatkozott: — A vármegyének legfontosabb problémája az j állami utak kérdése s ebben a tekintetben igen je- : lentős eredményt sikerült elérni, Ígéretet kaptunk, i hogy a sopron—győri állami utat 3 éven belül vég- \ leges burkolattal kiépítik. Ezzel a megyének évtize- | des sérelme nyer orvoslást, mert a megye ugyan a | saját útjainak fenntartására mindenkor a legmesz- j szebbmenő áldozatot hozta meg, az állami utak álla- i pota tekintetében nagyon hátrányos helyzetben volt. J A vármegyének legfontosabb forgalmi ere a sopron— győri útvonal, amely még az autótérképen is az autók i számára járhatatlannak volt feltüntetve. Ennek az I útnak a kiépítése nagy mértékben fogja szolgálni j a vármegye gazdasági fejlődését és Sopron város j idegenforgalmát. A másik fontos útvonal a Sopronon i át a Balaton felé vezető út, amely egyúttal Becsnek j és Ausztria nagyrészének a Balaton felé való forgal- | mát is szolgálná. Bízunk abban, hogyha az államház- \ tartás helyzete megengedi: ennek az útnak végleges j burkolattal való kiépítése szintén meg fog valósulni, j — A vármegye gazdasági helyzete, eltekintve az | idei tavaszi nagy esőzéseik és a későbbi szárazság által okozott károktól, általában kedvező és főleg állattenyésztése rendkívüli módon fejlett. Nagyon fontos probléma, ránknézve, hogy a termények a szomszédos Ausztria felé lehetőleg értékesíthetők legyenek, mert a békében is a vármegyének kiviteli piaca főleg Ausztria és Becs volt. A vármegyében nagyobb munkanélküliség nincsen, az ínségesek segélyezése iránt a vármegye nagy áldozatkészséggel a szükséges intézkedéseket megtette. — A városban és a megyében az adómorál rendkívül fejlett, régebbi hátralékok egyáltalán nincsenek és a. múlt évi adóbefizetések eredménye a 95%-ot meghaladja. Nagy érdeme ez a vármegye és a város adózó közönségének, amely belátja azt, hogy az államtól is csak akkor várhat támogatást, ha ő a hon- polgári kötelezettségét híven teljesíti. — A vármegye gyáripara nagyobbrészt a trianoni békeszerződés által elszakított területen volt elhelyezve, úgyhogy a megyénák békében öt virágzó cukorgyára volt, melyek nagyrésze az elcsatolt Ausztria területére esnek és a cukor gyárak közül jelenleg csak egy működik. Régi sérelme a vármegyének, hogy a kataszteri tiszta jövedelem annakidején a kedvezőbb kiviteli lehetőségek és virágzó cukorgyárak folytán rendkívül magasan lett megállapítva, ennek a revízióját a vármegye állandóan sürgeti. 1— Az ipar és kereskedelem a gazdásági helyzet által akozott nagy nehézségekkel küzd, de éppen az mutatja életképességét, hogy ilyen nehéz körülmények között is meg tudja állani a helyét, sőt sok tekintetben fejlődést mutat. Sopron város a gyárvállalatok letelepedését mindenkor jelentős kedvezményekkel, ingyen terület átengedésével, stb. stb. segítette elő. — Sopron város speciális problémája az idegenforgalom kérdése, amely az utóbbi években örvendetes fellendülést mutat és a nyári hónapokban a kövérekben épített szállodák úgyszólván állandóan tele vannak. Ennek az idegenforgalomnak további fejlesztése, vagy legalább is fenntartása érdekében a város mindenkor nagy áldozatokat hoz. — Több mint 30 évi vármegyei szolgálatra tekintek vissza és majdnem ugyanannyi ideje lakom Sopron városában. A vármegye kitűnő alispánjának és a város kitűnő polgármesterének támogatása nehéz feladatom elátását könnyűvé teszi. Dr. Sopronyi-Thurner Mihály, amikor a város lakosságának a bizalma a polgármesteri székbe ültette, első és lgefou.tosa.bb feladatának tekintette a munkáskérdés megoldását és ezt úgy oldotta meg, hogy ingyentelket adott a város azoknak, akik gyárat létesítettek és ma már csaknem az a helyzet, hogy Sopron varos egyik vezető helyén áll Magyarországnak gyáripar tekintetében. Ezekben a gyárakban 8—10.000 munkás dolgozik állandóan. Ép ezért a soproni lakosság nem panaszkodik; a kereskedőik, iparosok igen jelentős forgalmat, bonyolítanak le és ezt mind a gyáriparnak köszönhetik. Végigjártuk! Sopron város néhány vezető gyárát, hogy képet nyújtsunk rövid összefoglalásban a sepr on vidéki gyáripar mai helyzetéről. Első útuiiK a Trebitsch S. és Fiai selyemgyárába vezetett, ahol Oberholzer Ernő igazgató fogadott 'és kalauzolt a gyár területén. A Trebitsch-gyár egyike Magyarországon azoknak a gyáraknak, amelyek az úgynevezett finom selyemanyagot hozzák forgalomba. Ezek a selymek ma már úgyszólván kiszorították a külföldi drága selymet a magyar piacról. A gyár 160 munkást foglalkoztat, 140 szövőszékkel dolgozik, munkásait a mai viszonyokhoz képest igen jól fizeti. Oberholzer Ernő tíz éve a gyárnak, a vezetője és felettesei a legnagyobb elismeréssel- nyilatkoznak műkülcüéséről. Innen a Soproni Pamutipar gyárát látogattuk meg, ahol Gróf László igazg-aio kalauzolt végig a hatalmas gyárterületen. A Soproni Pamutipar Sopron városának a legnagyobb gyára. Főrészvényese és elnöke Eisenmann Gyula ismert nagyiparos, aki nagy szakértelemmel hatalmas vállalattá fejlesztette a Soproni Pamutipart. Ebben a fejlesztésben kitűnő munkatársakra talált Bartók j Zoltán vezérigazgató és Gróf László üzemigazgató személyében. Mindketten kiváló szakemberek. Gróf László legelőször az új fonódat mutatta be, amelyet a gyár csak most épített meg közel félmillió pengő költséggel. Végigjártuk a gyár összes szövőtermeít, ebben a gyárban 700 szorgalmas munkáskéz szövi a vásznat, a selymet és a szövetet. A város másik végén van a Soproni Selyemipar-gyár, — ezt Sopronban csak a. Madarász-gyár néven ismerik — ennek a gyárnak az alapítója, ugyanis Madarász Imre volt, aki most két éve halt meg, azóta a gyárat az özvegye vezeti, akinek a munkáját szakmai körökben a legnagyobb csodálattal nézik. Segítő munkatársa az özvegynek Vikár József igazgató, aki a gyár egész ügyvezetését intézi. Több mint 500 munkást foglalkoztat a Soproni Selyemipar, gyártmányai ma már úgyszólván konkurrenciamentesek, legdivatosabb és a legszebb női selyemanyagok a (A Független Budapest kiküldött munkatársától.) Fényes és impozáns keretek közt ünnepelte Pécsett az Első Duna Gőzhajózási Társaság fennállásának százéves fordulóját. Ezen az ünnepségen Pécs minden számottevő tényezője megjelent, mert mindenki jelen akart lenni Magyarország egyik legnagyobb bányavállalatának ünnepén. Dr. Sík Jenő a bányatársaság ügyésze, heteken át fáradozott az ünnepség megrendezésén. Sík Jenő dr. mindenütt ott van, a bányászokat ismeri személyesen, ő Szabolcs Rezső magy. kir. bányatanácsosnak, a pécsvidéki bányák igazgatójának legbensőbb munkatársa és közvetlen helyettese. Együtt megyünk be Szabolcs Rezső igazgatóhoz akit arra kérünk, hogy nyilatkozzék a Független | Budapest részére a Pécsvidéki bányák mai helyzetéről. Szabolcs Rezső bányatanácsos nem szeret szerepelni a nyilvánosság előtt, nem szokott intervjút adni, de a Független Budapest kérése elől nem zárkózik el és készséggel áll rendelkezésre. Először a jubileumi ünnepséggel kapcsolatos kérdésekről kívánok beszélni, de ő Sik Jenőre mutatva, mosolyogva mondja: — ez kérem az ügyész űr reszortja, ezt ő rendezi. — Felteszem a kérdtést: — Az emlékezetes éhségsztrájk hullámai elültek-e már teljesen s milyen jelenleg a viszony a vállalat és a munkások közötte — Az éhségsztrájk alkalmával is hangoztattam és most is állítom, hogy a vállalat és munkásai mindaddig megértik egymást, amíg kívülállók ezt a harmóniát mesterségesen meg nem zavarják. Minthogy az éhségsztrájk óta klülső beavatkozás nem történt, ennek megfelelően közöttünk és a munkásság között teljes a megértés. — Javult-e a munkásság kereseti viszonya a sztrájk óta? — A sztrájkot megelőzően is meghatározott terv szerint arra törekedtünk, hogy a munkásság kereseti viszonyait megjavítsuk. A, szerencsétlen sztrájk-mozgalom kitörése nélkül is — az, említett tervnek 'megfelelően, amint a pénzügyi feltételek beállottak — az időközben megadott hat-, illetőleg nyolcszázalékos béremelést biztosítottuk volna munkásaink részére. Ezen túlmenően folyó évi július hó 1-től kezdve Soproni Selyemipar gyárából kerülnek ki ma a piacra. Sopronban van a központja az országos hírű Stauffer és Fia sajtgyárnak. Itt Stauffer Sándor, a gyár egyik tulajdonosa fogadott, akitől megtudtuk azt, hogy a Stauffer-család 1870 óta foglalkozik sajtkészítéssel és a mai tulajdonosok édesapja Nagyszécsényben az első állami sajtiskolának volt a tanára. A jelenlegi gyárat 1902. évben alapították Stauffer Sándor, Ernő és Vilmos. A központi irodát Stauffer Sándor, a gyárat pedig Ernő és Vilmos vezetik. Alapításkor 3—400 liter te- | jet dolgoztak fel, mert a svájci és a tirjgi sajtgyá- j rak készítményeivel kellett megküzdeniük. A gyár azonban a szorgalmas és becsületes munka réven napról-napra fejlődött. 1927-ben 300.000 pengővel modernizálták az egész gyárat, legmodernebb gépekkel szerelték föl és most is évről-évre újabb és újabb tőkebefektetést létesítenek. H gyár ebben az évben tartja 35 éves fennállásának jubileumát. 35 év kellett ahhoz, hogy a napi 3—400 liter tejfogyasztást napi 30.000 liter fogyasztásra emeljék fel. Ma napi 30.090 liter tejből gyártanak sajtot. A Stauffer-gyiárbó] 15 féle sajt kerül forgalomba. így elsősorban az ementáli, a roquefort, a i Camembert, eidami, parmezán és a kiilönfajta hollandi, olasz, francia és svájci módra készült specialitások. A gyár hozta, legelőször forgalomba az úgynevezett csomagolt ementálit, amely ma igen nagy közkedyelts égnek örvend. A Stauffer-gyár a külföldi sajtokat már teljesen kiszorította a magyar piacról, . ( most ő dolgozik exportra, szállít a külföld majdnem valamennyi államába. A gyár állandóan 150 munkást foglalkoztat. Modlern vegyészetet és bakteriológiai laboratóriumot is szereltek fel, amelyet Stauffer Sándor fia vezet. Végül fölkerestük a 120 éves Seltenhofer harangöntőgyárat. Ez a gyár Sopron egyik legtekintélyesebb vállalata, a Seltenhofer Frigyes és Fiai gyár immár 120 évesi, a gyár vezetője ma Seltenhofer Frigyes, mint ahogy ez volt a neve a gyáralapító dédapának is. A gyár nagyon sok magyarországi községnek és különböző egyházaknak szállítja a szebbnél szebb harangokat. Legutóbb a vállalat 2100 kilogrammos harangot szállított a szombathelyi egyházmegyei püspöki templom részére. Aba Sándor. teljesítmény-jutalom-rendszert is bevezettük, amelynek alapján minden egyszázalékos teljesítmény után egy százalék teljesítmény jutalmat adunk a munkásságnak a nyiersbéri keresetére. — Mennyit jelent százalékban a munkásság havi kereset emelkedése az azelőtti keresetekkel szemben? — E kérdés magválaszolásánál rá kell mutatnom azon örvendetes tényre, hogy a munkaszüneti napokat eltöröltük, így munkásaink jelenleg minden hétköznapon dolgoznak. Ha tehát a bat-, illetőleg a nyolcszázalékos béremelés mellett azon tényt is figyelembe vesszük, hogy a munkásság minden hétköznap dolgozhat, úgy körülbelül 30%-os kereset-emelkedés állapítható meg. Ezenfelül június hónapra kétszázalékos teljesítmény jutalom is jutott munkásainknak. Az előadottakból kitűnik, hogy munkásaink szociális helyzete az elmúlt hónapokban örvendetesen javult. — Ismételten a közvéleménybe dobták azt a vádat, hogy a társaság nem törődik kellő ,mértékben a munkásság szociális és kulturális igényének kielégítésével? — Tapasztalati tény, hogy amikor az egyes egyének gazdasági depresszió alatt szenvednek, kevesebbet tudnak szociális és kulturális célokra költeni. Ugyanez áll a vállalatokra is. Amint és amilyen mértékben azonban ez a depressziós állapot szűnik, úgy és olyan mértékben nyílik meg a lehetőség© annak, hogy vállalatunk is fokozatosan többet áldozhasson az említett célokra. Ezen téren is előre kidolgozott és megállapított terv szerint járunk el s örömmel közölhetem, hogy már az idei évben is har- hatós segítséget tudunk nyújtani munkásaink kultúr egyesületeinek, továbbá az anya- és csecsemő-vóde- detem terén is fokozatabb tevékenységet fejtünk ki. Jelenleg elszórtan működő egyesületeket fokozatosan kultúrhásakba tömörítjük, mert így sokkal hatékonyabban tudunk közreműködni abban, hogy munkásaink helyesen felfogott szociális és kulturális igényeinek kielégítésével olyan hazafias és szociális szellem alakuljon ki, amely a munkást vezetőivel harmonikus egységbe olvasztja össze. a. s. Érdekes beszélgetés Szabolcs Rezső m. kir. bányatanácsossal. a pccsvidőki kányák igazgatójával, a pécsi bánnák mai helyzetéről
