Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-14 / 27-28. szám

Budapest, 1937 július 14. Független Budapest 3 BOB Az inségmiinkák újjászervezése Fizetésért dolgoztatják a munkaképes ínségesekéi Egy ideje szigorúbban kezelik a hatóságok az Ín­ségesek támogatását, mert rájöttek, hogy sokan — bízva abban, hogy a hatóság időtlen időkig fog' gon­doskodni róluk — nem is igyekeznek munkához jutni. Amióta bevezették a munkakészség igazolásának •rendszerét, mely abból áll, hogy félévenkint 8 napig közmunkát kell végeznie annak, aki a köz támoga­tását akarja igénybevenni, megváltozott a helyzet. A notórius munkakerülők, akik még ennyi munkára sem voltak hajlandóak, elvesztették a segélyezésre való jogosultságukat. De ez a félévenkinti 8 napi közmunka is kevés. Az illetékes hatóságok,' elsősor­ban a belügyminisztérium, Szükségét látják annak, hogy a munkaképes Ínségesek állandó foglalkoztatás­hoz jussanak és a hatóság .az Ínségesek támogatása fejében ilyenmódon némi ellenértékhez jusson. Elhatározták a hatósági inségmunkák na- gyobbarányú megszervezését és a belügyminisztérium közbenjöttével a főváros ve­zetősége már tárgyalásokat is folytat ilyen irány­ban. A napokban tartották meg a városházán az érte­kezletet, ahol megbeszélték, milyen közmunkák jö­hetnének számításba az inségmunkások foglalkozta­tása érdekében. Azok a városházi ügyosztályok és intézmények, melyek közmunkák végrehajtásával fog­lalkoznak, készséggel vállalták az inségmunka- program kidolgozását és végrehajtását. Elsősorban útépítéseket és kertészeti munkákat vettek tervbe. Olyan munkaprogramot állítanak össze, melynek keretében többezer inségmunkás dolgozhat. A terv esak akkor valósítható meg, ha az ehhez szükséges pénzügyi fedezet is rendelkezésre áll. Az ügyosztályoknak tehát az a kívánságuk, hogy a szó- j ciálpolitikai költségvetés terhére irányozzanak elő megfelelő összeget az inségmunkák lebonyolítására. Annak az összegnek egy részét, melyet a főváros ingyenebedekre és más inségenyhítő akciókra irá­nyozna elő, fordítsák inségmunkákra. A munkaképes szegények e munkák kereté­ben dolgoznának, fizetést kapnának és a fő­városnak nem kellene résziikre ingyen ebédet és más juttatást adni. E megoldással szociális szempontból is nagy eredmé­nyeket érnének el. Az értekezlet eredménye alapján az illetékes ügy­osztályok most kidolgozzák a munkaprogramot, meg- | állapítják annak költségszükségletét és a jövőévi szociálpolitikai költségvetést már ennek figyelembe­vételével állítják össze. Az inségmunkák megindí­tására tavasszal kerülne sor. A munkálatok végre­hajtását vállalkozókra fogják bízni, azonban a vál­lalkozók a főváros által kijelölt inségmunkásokat kötelesek foglalkoztatni. Primitív szalmazsák helyett vegyen szabadalmazott szalmamatracot. 50%-ot megtakarít és jól fekszik. Nem gödrösö­ddé, áthuzata levehető. Prospektust küld: POLLSK szaimaáru^yár, Soroksár Alapítási év 1869 Zimmermann Gyula és Fia villanyerőre berendezed mechanikai drótszövészet és szitaárugyár Budapest. Vili., Háhö€ziíér 3. sz. Távirati cím: Zimmermann Budapest, Rákóczitér 3 m Weissmann D. „Korona" kefe- és ecsetgyár Budapest, VI., Munkácsy Mihály u. 29. Telefon: 1-214-6S, 1-149-29 SMGS 1ST VMM I tűzhely- ós ópii 1 o ti akatosmoster B ladt&ipest, VISÍ., Bezwss 2 Telefon: 1-446-77 _________________ fi 1 ITT LAKK- ES FESTÉKGYÁR R.-T. fea Sfcsfi m Mb» BUDAPEST, VII. KÉR., ÖRHA0Y-UTCA 4. SZÁM. Hencz Ferenc épület- és bútorasztalos Budapest, IX., KözteleK-u. 2 — Tel. 186-002 Salsgd-Tarjáni B&őszénbanya Rt, Budapest, V, Arany János u. 25. Épitó'anyagijiai'i osztály Teleíonszámok; 1-252-84, 1-252-S0, 1-108-58, 1-153-32 Táviratcím: Salgókőszén, Budapest. CEMENTGYÁR; Lábatlan, Esztergom in. — Lábatlani „RE­KORD" védjegyű nagyszilárdságú portlandcement. TÉGLAGYÁRAK; Nyergesujfalu, Esztergom m.t ßpest, III, Szép­völgy ti. 41., vasútállomás : Buda-Császárfúrdő Bpest. Kőbánya, X, Gyomrői út 105., vasútállomás: Pestszentlőrinc. — Tömör fali tégla < ok lyukú tégla,válaszfal tégla, „Concentro 2“ födém tégla, mindenfajta hornyolt és hódfarkú cserép és gerinc cserép. MÉSZ ÜZEMEK : l áb. lián, Dorog. -- Mészkő útépítéshez és ipari célokra, égetelt mész, mészhydrát, praecipitált szénsavas mész, takarmánymész. Imclkcdncb a főváros kiadásai a fövő évi kölfscgvcfcsbcn lljaDD terhek és a drágulások teszik deficitessé az új költségvetési A nyári szünet alatt sem pihennek a városházi ügyosztályok, de legnagyobb munka a pénzügyi ügyosztályban folyik. Július 1. óta dolgoznak az új költségvetési tervezet összeállítá­sán, mert a nyári szünet végére az 1938. évi költségvetés előirányzott nyers tervezetét el kell készíteni. A polgármester augusztus végén érkezik vissza szabadságáról és akkora Bódy László tanácsnok már be akarja mutatni a büdzsé- tervezetet. A pénzügyi bizottságot pedig szeptember második felére hívják össze a költségvetési vita megkezdésére. Az új költségvetés adatai, szo­kás szerint csak a kinyomtatás után kerülnek nyilvánosságra és addig a költségvetés alakulását a legteljesebb bizalmassággal kezelik. Annyi mégis megállapítható, hogy a főváros kiadásai a jövő évben tovább emelkednek, egyrészt, mert a szigorú takarékoskodás ellenére sincs lehetőség még nagyobb megszorításra, más­részt, mert az anyagárak emelkedése folytán az egész vonalon lényeges drágulással kell számolni. A dologi szükségletek terén általános kiadási több­let várható, noha a főváros e kiadásokat úgy igyek­szik leszorítani, hogy a szükséglet mennyiségét csök­kenti. Emelkedni fognak a főváros jövő évi kiadásai olyan tételek következtében is, melyeknek beállítása korábbi határozatok és korábban vállalt kötelezettsé­gek folytán elkerülhetetlenek. így többek között szaporodnak majd a kölcsönterhek az új köl­csönök folytán, növekednek a kiadások az állam által újabban áthárított terhek miatt is. Szaporodnak az idegenforgalmi kiadások a jövő évi eucharisztikus kongresszus és a Szent Itván év ju­bileuma kapcsán. Gondoskodni kell a tavalyi deficit fedezéséről is. Mindez azonban nem okoz nagy gondot, mert a gazdasági helyzet örvendetes javulása nyomán a főváros bevételei is kedvezően alakulnak. Elsősorban az üzemek helyzete javul és ennek nyomán a községi háztartás is nagyobb hozzájárulást remélhet az üzemektől. Az adóbevételeknél nem ilyen jó a helyzet, mert a folyó év első felében már 700.000 pengővel kevesebb az adóbevétel, mint amennyi a költségvetési elő­irányzat volt. Arról nincs szó, hogy deficitmentes költségvetést produkáljon a főváros, noha a belügyminiszter isme­retes átdolgozása a folyó évre deficitmentessé tette a főváros költségvetését. Ez az előirányzat azonban nem reális, az eredmények kétségtelenül a főváros eredeti számításait fogják igazolni. Mindazonáltal az 1938. évi költségvetés miunkáit a legteljesebb bizalom és optimizmus kíséri. „Utazásra csak Stauffer sajtot kérjen!“ Dr. Bódy László Horony-Pálfy Aurél tanácsnok a tervezett ifjúsági foglalkoztatótelepről Hírek terjedtek el arról, hogy a főváros a munka- nélküli ifjúság erkölcsi nevelése érdekében munka­tábor keretében figynevezett ifjúsági foglalkoztató­telepet szándékozik létesíteni. Az erre vonatkozó előterjesztés el is készült, de a közbejött nyári szünet miatt csak ősszel kerül a tárgyalóasztalra. Felkerestük Horony-Pálfy Aurél tanácsnokot a szociálpolitikai ügyosztály ve­zetőjét, akihez kérdést intéztünk az érdekes tervezetre vonatko­zóan. Horony-Pálfy Aurél tanácsnok munkatársunknak ez ügyben a következőképpen nyilatkozott: — A szociálpolitikai ügyosz­tály tervezetet dolgozott ki az ifjúságvédelem tárgyában és javaslatunkat bemutat­tuk a polgármester úrnak. Ülgy volt, hogy még a nyári szünet előtt tárgyalásra kerül a tervezet, azon­ban közbejöttek olyan körülmények, melyek miatt a tárgyalást későbbi időre halasztottuk. Nevezetesen azt az értesülést szereztük, hogy a kormány szintén foglalkozik hasonló, munkatábor jellegű intézmények felállításának gondolatával és mielőtt ezeket a ter­veket nem is ismerjük, nem ákarunk a magunk kez­deményezésével az ügyeknek elébe vágni. A nyári szünet után a tárgyalásokat felvesszük az illetékes tényezőkkel és meggyőződésünk, hogy sikerül is a nemes szándékú gondolatot életre hívnunk. — Az ifjúságvédelem legégetőbb feladata ugyanis a munkanélküliség enyhítése. A 1!)—25 éves ifjúság soraiban nagyszámmal vannak munkanélküliek, akiknek foglaikczta- tásáról a hatóságnak intézményesen kell gon­doskodnia. A statisztikai adatok szerint több mint 0500 a. 1!)—25 éves munkanélküli ifjak száma, akiknek egyrésze szüleik, hozzátartozóik támogatásából él. Családi és erkölcsi vonatkozásban ezeknek az ifjaknak a hely­zete igen nehéz, a kis jövedelemből tengődő, vagy éppen munka- és jijvedolemnélkül sínylődő családok nem szívesen látják otthon a tanonciskolákból ki­került és a leventekorból is kinőtt ifjakat, ha munka­nélküli vannak. A munkanélküliséggel járó csavar­gás, a sok szabadidő helytelen felhasználása, a ponyvairodalom könnyen szélsőséges irányokba, nem egyszer a züllés útjára kergeti, őket. A bűnügyi sta­tisztika szomorú képe is mutatja, hogy a fiatalkorú bűnözők 88.4%-a ínséges és köz- segélyreszoruló családok gyermeke volt. — A főváros szociális vezetősége tervbevette, hogy a munkanélküli ifjúság erkölcsi megmentése érdekében ifjúsági továbbképző és l’ogialkoztatóotthont létesít, amely egyelőre kísérleti jeleggel kezdené meg mű­ködését. Az intézmény keretében közhasznú mun­kával foglalkoztatnánk az ifjakat és munkájukért ellátást, némi zsebpénzt, nevelést és. bizonyos idő j múlva pedig állandó elfoglaltságot juttatnánk ré­szére. A foglalkoztató tagjai a közös élet fegyelme alá tartoznának és a fizikai munkával való foglal­koztatásukon kívül szellemi továbbképzésüről is gondoskodás történne. Kísérletképpen először olyan intézményt létesítenénk, melynek tagjai önként je­lentkező testileg és szellemileg egészséges munka­nélküli ifjak közül kerülnének ki. Egyelőre 200 főben tervezzük az otthon lét­számát és ha az intézmény kitűzött céljának megfelel, a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában e lét­számot növelnénk. Az otthon tagjainak legalább 10 j százaléka egyetemet végzett ifjú lehetne. 25 főből álló csoportokat szerveznénk, melyek élén egy-egy cso­portvezető állana, akiket e feladat ellátására a cser­késztisztek közül kérnénk fel. — A foglalkoztató tagjai napi négyszeri étkezé­sen kívül ruhát és havi öt pengő zsebpénzt kapnának. Maguk építenék meg az otthon épületét, azután kü­lönböző kertészeti és teriiletegyengetési munkákat végeznének, télen pedig műhelymunkára állítanánk he őket. Az elgondolás szerint az angyalföldi Tamay pusztán állítanánk fel a foglalkoztató otthont, ahol a fővárosnak 140 holdnyi területe áll rendelkezésre. i Esetleg egy üres gyárépületet vásárolnánk e célra, ha kedvező ajánlatot kapunk. A foglalkoztató felállítása és fenntartása félévre DO.09(1 pengő költséget igényel. Hat hónap után az állami munkaközvetítőhivatal útján történnék gondoskodás ;iz ifjak elhelyezéséről. — Ismétlem azonban, hogy az előbb elmondott elgondolásunk még nem forrott ki teljesen. A kor­mány hasonló tervezetének megismerése után hatá­roz majd a főváros ez ügyben, remélem, azonban, hogy az ősz folyamán erre sor kerül. I "*KARDOS JÉNŐ^TÜf: 1 rendező, Központi fűtés, vízveze- | téK és csatornázási vállalata | Budapest, VI., Ó ucca 3i. Tel.: 1-179-05 | Horony-Páiíy Aurél <*•

Next

/
Oldalképek
Tartalom