Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-30 / 26. szám

Budapest, 1937 június 30. Független Budapest 5 ORSZÁGSZERTE A vidék iparosodásának előfeltételei A Magyar VárosoK Szövetségének felterjesztése a kormányhoz SOPRON. Az Országos Ügyvédszövetség vasárnap tartotta Soproniban vándorgyűlését. A gyűlésen je­len voltak: Lázár Andor igazságügyminiszter, Kele­men Kornél országgyűlési képviselő, K'álnoki-Bedő Sándor udvari (tanácsos, valamint számos előkelőség. Délben a város díszebédet adott a vándorgyűlés részt­vevőinek tiszteletére, amelyen Sopronyi-Thurner Mi­hály polgármester üdvözölte a vendégeket. A gyű­lésen nagyobb beszédet mondott Lázár igazságügy- miniszter. * ESZTERGOM. Esztergom, mint fürdőváros.' Esz­tergom város szívében, az ősi város belterületén fek­szik gyönyörűen parkírozott területen az immár európai hírű fürdőtelep, mely 29 C fok meleg artézi, kristálytiszta ásványvizével bármely világhírű für­dővel vetekszik. Budapest polgársága rendkívüli módon kultiválja az esztergomi strandot közelsége és gyógyhatású miatt. A 323 méter mély artézi kitt­ből fakadó gyógyhatású víz a csúzos, reumás bán- talmak, ideggyengeség és kimerültség esetén ked­vező eredménnyel jár. * SZEGED. Július 28-tól augusztus 18-ig féláru utazási kedvezményt engedélyeztek az egész ország területén az összes vasúti és hajózási vonalakon Szegedre a dómtéri ünnepi játékok alkalmából A já­tékok július 31-én kezdődnek Az ember tragédiája immár tradicionális előadásával. Az országos érdek­lődés mellett különösen Jugoszláviából, Romániából és Csehszlovákiából mutatkozik rendkívüli érdeklő­dés a szegedi játékok iránt. * SZ03IBATHELY. A vidéki városok egymásután modernizálják vágóhídjaikat és új h|űtőházakat is építenek. Most Szombathely város határozta el új és modern vágóhíd építését, amelynek megépítésére rö­videsen kiírják a versenytárgyalási pályázatot. * SZOLNOK. Szolnok város új polgármestere, Lévay Gyula dr., azzal a kéréssel fordult a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltségéhez tartozó Szolnoki Hitelbankhoz, hogy bocsásson félmillió pengős köl­csönt a város részére. A bank igazgatósága nagy megértéssel fogadta ia város kívánságát és a napok­ban értesítette a polgármestert, hogy a kölcsönösiz- szeget négy évre folyósítja. A beruházási kölcsönt, kereskedelmi iskola építésére, sportpálya, csatorná­zások és egyéb közmunkák létesítésére, valamint a szolnoki kincstári építkezésekre fordítják. * SÁTORALJAÚJHELY. A város polgárai moz­galmat indítottak hősi emlékmű felállítására. A ter­vek szerint a katolikus templom környékének rende­zésével Hősök terét létesítenek és itt helyezik el a hősi emlékművet. * SZEGED. Szegeden gyümölcscsomagoló felépítését tervezik. Ez ügyben értekezletre hívták össze a gyü­mölcs- és bortermelők képviselőit és elhatározták, hogy a gyümölcscsomagoló felépítésére megteszik a kezdeményező lépéseket. * MISKOLC. Borbíró Ferenc dr., Baja város nyugal­mazott polgármesterét, akit. a belügyminiszter is­mert rendeletével Miskolc város pénzügyi ellenőrévé neveztek ki, szombaton kezdte meg hivatal műkö­dését. A miskolci kolduskérdés megoldása válságba ju­tott. Amikor a kolduskérdés orvoslását egri norma szerint rendezték, körülbelül ötezer polgár ajánlott fel önkéntes adományt. A befolyó pénzekből rende­sen tudták ellátni a koldusokat. Moslt, azonban so­kan csökkentették, illetve megtagadták a felajánlott összegeket. A polgármester moslt. felszólítást intézett Miskolc város polgáraihoz, amelyben kéri, hogy szí­veskedjenek a régebben felajánlott összegeket meg- l'izetni, mert különben válságba jut a miskolci kol­dusellátás. * PAWLIK riS TÁRSA ipari Ráz tüzelések, erjészséíj- üíjyi Lerendezések vállalata HLDAPEST. TELEFON : 13-08-03 ifj. Tóth Ferenc és Jahoda János fém-, aluminium- és kokillaöntőde Budapest, VI, Béke tér 9. Telefon : 2-915-72 Kirchkttopf Gyula üreges, üveg- és porcellánkereskedő Budapest, IX., Küvin fér 8 Telefon: 1-851-39. Alapítási év 1897 Még az év elején — amint arról beszámoltunk — az iparügyi miniszter leiratot intézett a Magyar Városok Országos Szövetségéhez és közölte hogy a vidék iparosodása érdekében hatékony kormány­intézkedéseket szándékozik foganatosítani. Felkérte ennélfogva a szövetséget, tájékoztassa a kormányt arról, milyen körülmények akadályozták eddig az ipar vidéki decentralizálódását, fejlődését és milyen intézkedésekre lenne szükség a fennálló akadályok megszüntetésére. A Városok Szövetségének elnöksége beszerezte a szükséges adatokat és a vidéki városok1 polgármes­tereinek közlései alapján feldolgozta a fontos pro­bléma minden részletét. A szövetség felterjesztése ismerteti a vidéki városok panaszait, álláspontját és több pontba, foglalva a kormány tudomására hozza azokat a fel­tételeket, melyek mellett a vidéki ipar fejlő­dése megindulhat. Ezek a feltételek pontokba foglalva a következők: 1. A vidéki iparosság számára előnyös hitelvi­szonyokat kellene teremteni. 2. A vidéken új ipar létesítését állami szubven­cióval kellene megkönnyíteni. 3. Nyújtson lehetőséget a kormány ahhoz, hogy a vidéki ipartelepek közterhei mérsékeltessenek. 4. Szükség van a közlekedési hálózat bővítésére, a közforgalmi vasutak menetrendjének és összeköt­tetései hiányának pótlására. A Tiszán túl fekvő vá­rosok iparosodásának fejlesztése céljából szükséges a Duna—Tisza közötti csatorna mihamarabbi megépítése, Érdekes kimutatás készült a vidéki magyar vá­rosok tiszt viselőinek illetményeiről és a városok tisztviselői nyugdíjterheiről. 1936-ban a magyar városoknak — Budapest kivételével — 11.979 alkalmazottjuk volt. Ezek közül 3031 közigazgatási tisztviselő, 4475 más alkalmazott, 1148 tanszemélyzet, 668 üzemi alkalma­zott, ezeken kívül 2076 nyugdíjas és 489 kegydíjas élvezett jövedelmet a városoktól. Ezek részére a vá­rosok a múlt évben 23.713.944 pengő illetményt fizet­tek ki. A 3031 közigazgatási tisztviselő a lakbéren kívül 8,321.532 pengő fizetést kapott, ami azt jelenti, hogy átlagfizetésük évi 2740 pengő volt. A 4475 főnyi más kategóriába tartozó alkalmazott 5,589.000 pengő fize­tést kapott, úgyhogy náluk az évi átlagjövedelem 1250 pengőt tett ki csupán. Az 1148 főnyi közoktatási személyzet jövedelme 3,435.000 pengőt tett ki, évi átlagfizetésük tehát 2980 pengő. A 668 üzemi tisztvi­selő 1,365.000 pengő illetményt kapott, évi átlaguk tehát 2040 pengő. Több alkalommal írtunk már a pestkörnyéki vá­rosoknak és községeknek azon kéréséről, hogy a fő­város gondoskodjék vízszükségletükről. A pestkörnyéki vízszolgáltatás közismerten sok kívánnivalót ha.gy hátra és ezeken az állapotokon csak az segíthetne, ha a főváros a környéket bekapcsolná a vízháló­zatba. Ez a kérelem egész,a legutóbbi időkig nem volt figye­lembe vehető, mert a főváros vízellátása sem volt teljesen biztosítva. Mosit azonban, hogy a Vízművek fejlesztése és a víztermelés fokozása bekövetkezett, sőt tovább folytatódik, nincs akadálya annak, hogy Pcstkörnyck jo­gos kívánsága is teljesedjék. De nemcsak az érdekelt környékbeli városok és köz­ségek. bánom Budapest közegészségi érdeke is azt kívánja, hogy a környék lakossága egészséges, jó ivó­vízhez jusson. Köztudomású, hogy a fertőző betegsé­gek és betegek nagyrésze a közvetlen környékről származik, onnan hurcolták be Budapestre. Most, hogy a Vízművek termelőképessége messze túlhaladja Budapest lakosságának szükségletét és a további kútláncolat. fúrásával hosszú évizedelkre igyekeznek biztosítani a vízellátás zavartalanságát, mert ezzel mérsékeltetnék ezeknek az ipartelepeiknek az a hátránya, amit a drága nyersanyagszállítás jelent. Szükséges továbbá a Sajó hajózhatóvá tétele, mert Miskolc ipartelepülései jelentősen fejleszthe­tők lennének, ha a borsodi szénmedencéhez közelebb jutnának. 5. Sürgősen revízió alá kell venni a vasutak fuvarpolitikáját, mert a városok szerint Budapest és környékén kialakult ipartelepeket a vasutak egy­el diilú előnyben részesítik. 6. Szükséges a közszállítások decentralizációja. A vidéki munkák vállalatbaadásánál a vidéki ipa­rosságnak előnyt kellene biztosítani. 7. Szükséges a nagyobb vidéki városokban azok­nak a kormányzati szerveknek a kirendeltségeit fel­állítani, melyek az ipari és kereskedelmi élettel szorosabb eg y ü 11 ni u n k á 1 k o d ás r a vannak hivatva, ügy a Nemzeti Bank, mint a Külkereskedelmi Hi­vatal fiókhálózatának bővítésére van szükség. 8. A nyersanyaghiány enyhítésére módot kell keresni arra, hogy a mezőgazdaság lényegesen na­gyobb mennyiségben termeljen ipari nyersanyagokat. 9. A vásártartási jogot felül kell vizsgálni és a vásárok sűrűségét csökkenteni kell. 10. A minimális munkabérek megállapításánál óvatosan kell megállapítani Budapest és a vidék közötti különbséget, miután a vidéki ipartelepeknek legnagyobb előnyük volt eddig, hogy lényegesen alacsonyabb munkabérekkel számolhattak. 11. A szakmunkások hiányának enyhítése céljá­ból a vidéken szakmunkásképző intézeteket kell lé­tesíteni. 12. Meg kell szigorítani a kontárkérdés szabályo­zása ügyében lefolytatható eljárásokat. A nyugdíjasok évi összjárandósága átlag 1700, az özvegyeké 700, az árváké 300, a kegydíjasoké pedig átlag évi 230 pengő. A vidéki városok tisztviselői és alkalmazottai jövedelmei igen alacsony színvonalon mozognak. A vidéki magyar városok, mint fentebb említet­tük, 11.979 főnyi személyzettel dolgoznak, de vég­eredményben 30.248 személyt tartanak el, mert a tisztviselőkhöz 16.222 családtag, 1976 özvegy és 71 szülötten árva csatlakozik. A tisztviselők javarésze, 33—42 éves. A nyugdí­jasok között is van sok fiatal. A 2176 nyugdíjas kö­zött 147 van olyan, aki még 50-ik életévét sem érte el. Aránylag a legtöbb tisztviselője Győrnek van, mert itt minden 79 lakosra jut egy városi alkalmazott. Ennek ellentéte Pestszenterzsébet, ahol csak 396 la­kos tart el egy közalkalmazottat. Általában egy vá­rosi alkalmazott 157 lakosnak áll rendelkezésére. a Vízművek vezetősége sem zárkózik el attól a gondolattól, hogy Pestkörnyéket bekap­csolja a főváros vízvezetéki hálózatába. A konkrét tárgyalások eiz irányban már megindul­tak. Elsőnek Rákospalotával folytat tárgyalásokat a főváros. A Vízművek igazgatósága részletes ajánlatot tett ai pestkörnyéki városnak a vízszolgáltatás tokin­tet,éhem Az ajánlat különféle alternatívákat tartal­maz. Az egyik szerint a főváros kiépítené a, vízveze­téket Rákospailota határáig és Rákospalotának csak saját területén kellene gondoskodnia a hálózat megépítéséről. Egy másik alternatíva szerint a főváros Káposztás­megy even adná át a vizet Rákospalotának és a vá­ros a vízműteleptől építené ki saját önálló vezeté­két, megépítené a nyomásfokozóberendező víztornyot. A különböző altenruatívák szerint változnék Rákos­palota számára a vízvezetéki víz egységára. A tár­gyalások folyamatban vannak és mindkét fél bízik benne, hogy sikerül a megegyezés. A többi pest kör nyéki város és közséig nagy ér­deklődéssel kíséri ezeket a tárgyalásokat, melyeknek eredményétől függ az újabb hasonló igények sorsa. Pestkörnyék vízellátása .anyagi szempontból sem lenne rossz üzlet a főváros számára. 11.979 alkalmazottjuk van a magyar városoknak A környékbeli városok belekapcsolódnak a főváros vízhálózatába A főváros már tárgyal egyes környékbeli városokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom