Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-02 / 22. szám

Budapest, 1937 június 2, Független Budapest 5 Hogyan fejlődött Budapest gazdasági élete hatvan év alatt Amíg a főváros népessége háromszorosra nőtt, addig az árufelhozatal négyszeresre duzzadt AUy hat évtizede, hogy Budapest az ország- szé­kesfővárosává, gazdasági, és szólítani életének a köz­pontjává lett. Kétségtelen, hogy v fejlődését elsősorban kedvező föld­rajzi fekvésének köszönheti, de hatalmas rugónak bizonyult az a gazdasági politika is, amely arra irányult, hogy a régi' erős Ma­gyarországnak erős fővárosa is legyen. A vesztett világháború, a gyá­szos emlékű forradalmak és az ország megcsonkítása azonban je­lentős változást okozott a főváros Dr. Iiiyefalvy Lajos helyzetében. Lakossága ugyan növekedett és belső fo­gyasztása is erősödött. De termelő területé­nek jórészét elvesztette. Hogy milyen súlya van Budapestnek az ország gazdasági életében, azt legjellemzőbb módon a bel­földi áruforgalma mutatja. Ebben lüktet az ország vérkeringése. Ez mutatja az őstermelés, az ipar, a kereskedelem és a közlekedés eleven erejénk a nagy­ságát. Ha ezt megismerjük, akkor elénk tárul nem­csak az országnak és a fővárosnak egymásra gyako­rolt kölcsönhatása, de megláthatjuk azoklat a tenni­valókat is, amelyek elősegíthetik a boldogabb jö­vendőt. Felbecsülhetetlen értékű munkát végzett ezért dr. Illyefalvi I. Lajos, a fővárosi statisztikái hivatal érdemes igazgatója árukra vonatkoznak. A közüli forgalom adatai eb­ben az összeállításban nem szerepelnek. Érdekes, hogy az élvezeti cikkek közül a bor és szesz fel­hozatala 425 ezer mázsáról 361 ezerre csök­kent. Viszont dohányáruból az 1926. évi 89 ezer mázsa he­lyett 1934-ben 145 ezer mázsa érkezett. A textiláruknál már más a helyzet. A felhozatal ugyan itt is apadást mutat még, mert 152 ezer má­zsáról 127 ezerre esett vissza. De az elszállítás már kedvező konjunktúrára vall. Kilenc év alatt ugyanis 47 ezer mázsáról 25S ezerre ugrott a kivitt fonalak, szövetek és rövidáruk súlya. Kedvezően alakul't a legnagyobb árucsoportnak, a fűtő- és világítóanyagoknak a forgalma is. A fel­hozatal számai itt 27.6 millió mázsáról 29.1 millióra erősödtek. Itt látjuk teháf több mint a felét: 52.7 százalékát az egész áruforgalomnak. Telcntettel arra, hogy túlnyomórá'szben olyan kőszénről van szó, amelyet a főváros fejlődő ipartelepei igényeltek egyre növekvő mennyiségben, mindenképpen örven­detes javulással állunk szemben, Végeredményben megállapítható, hogy inkább csak a konjunktúrát követő válságos évek természe­tes visszahatásaként mutatkozik ott-aliol rosszabbo- dás. A legutolsó évek azonban már a megerősödés­nek, az újabb javulásnak a biztató tüneteit mu­M HÉ A Beszkárt-farifa A Beszkárt körül nagyobb viharok dúltak és nem kell prófétának lenni annak meg jósolásához, hogy a viharok egyáltalán nem ültek el végképpen. Hogy a Beszkúrt-tarifa nem váltotta be a vára hozásokat, azt sokan előrelátták. Nem akarunk itl ezen a helyen részletekbe bocsátkozni, sem pedig vitába szállni afelett, mit Kellett volna tenni, hogyan lehetett volna jobb tarifát csinálni: tudomásul ,kell venni, hogy ami a Beszkárt szanálása érdekében tör­tént, nem volt megefelelő, jöjjön tehát más, jobb, célravezetőbb megoldás. Az se fontos, hogy a HÉV átvétele okozta-e a Beszkárt nem. kielégítő anyagi helyzetét. Azon ami történt, kár keseregni, — nem lehet meg nem tör­téntté tenni. Egyet lehet csak: aktívabbá tenni a Beszkárt mérlegét, fokozni a jövedelmét. Hogy ez kis szakos szál, vagy anélkül, drágítással, vagy olcsób- bífással lörténik-e, ismét csak a szakértők dolga. Budapest egymilliós polgára közül azonban csak a csecsemők nem szakértők. Mindenki szakértő, mi­helyt a Beszkártról van szó, mindenki tud egy meg felelő megoldást, csal: éppen — a Beszkárt nem. Mi mégis azt szeret nők, ha ezt a kérdést egyedül a Beszkártra bíznák. Nem vagyunk ellenségei az egymillió szakértőnek, de — barátai vagyunk Buda­pestnek a jó közlekedésnek, a polgárságnak. Ezek a szempontok pedig fontosabbak mint a rengeteg »szakértő« szempontja. Féilymásoló -intézet Fénymásoló- és másolópapírok Magyar vegykészítményű papírgyár Hcov .Ifllinll Budapest, VI., Ó ncca 49. user ddttdö Telefon: 1-233-90 tátják. Anhéton tárják fel panaszaikat a nagyvásárteíepi kereskedők Rossz a forgalom, sötétek a pincék és rosszak a mérlegek is amikor feltárta most Budapest anyagi művelődésé­nek a legjellemzőbb adatait. És amikor a főváros népességének a fogyasztását, ipari termelésének a ' szükségletét és feleslegét, kereskedelmének az inten­zitását és polgárságának a gazdasági erejét egy pél­dátlanul álló, világos áttekintést nyújtó és művé­sziesen szép grafikus rajzokból álló albumban örö­kítette meg. A száz színes, grafikus képből és 25 táblázatos oldalból álló munka sorra mutatja 1874-től, hogyan hullámzott 1934-ig a főváros áruforgalma. Látjuk a kiindulási évnek 13 millió métermázsában kezdődő számait a felhozatalnál. Látjuk 1911-ben a 87 milliót is elért csúcsokat és utána hogyan süllyedt le 1920-ban 20 millió alá, Végül is 55 millió mázsás fel­hozatal mutatja az utolsó évben felhozott áruk sú­lyát. Megmutatja, hogyan emelkedett -ez alatt a hatvan év alatt 6 millióról 35 millióig az innen elszállított áruk súlya és hogyan csökkent le 1919-ben újra 8 millió má­zsáig. Hogy aztán 1934-ben ismét 12 millióra növe­kedve-, biztatóan mutassa az újabb fejlődés irányát. A 67 legfontosabb árucikknek az útját szemlél­tetik itt az oszlopos és körös diagrammok és 15 áru­csoportba gyűjtve kimerítően ábrázolják az árufor­galom évenkinti alakulását is. Különösen érdekes itt az utolsó kilenc év törté­neti áttekintése. Első helyen az élőállatok• szerepelnek. 1926-ban még 1.4 millió mázsával vettek részt a főváros élel­mezésében. De fokozatosan lanyhulva 1934-ben már csak 0.9 millió mázsa került belőlük Budapestre. Az elszállított mennyiségük alig számottevő. Egyébként az élőállatok a főváros áruforgalmában még két­százalékos arányt sem képviselnek. Annál jelentő­sebb a gabonaneműek forgalma. A hüvelyes áruk az áruforgalomnak még félszázalékát sem érik el. Mint az élőállatok, úgy a húsáruk inegcáfoihatatJanul bizonyítják a csökkenő húsfogyasztást. A nagyvásárteíepi kereskedők állandóan elegedet- | lenek az ottani állapotokkal. Eddigi panaszaikra alig kaptak orvoslást, mire elhatározták, hogy erőtelje­sebb akciót kezdenek sérelmeik megszüntetése érde­kében. Csütörtökön ankétot rendeznek a nagyvásár- telep kereskedői és ezen megjelenik Rosta János ta­nácsnok is, (hogy (közvetlenül hallgassa meg a pana­szokat. A kereskedőknek legtöbb panasza a nagyvásár- telep felé és onnan a város központja felé irányuló forgalom miatt van, Az elégtelen közlekedés miatt a vásártelepre igyekvő viszonteladó kereskedők nagy­része gyalogosan kénytelen a sokkilométeres távolsá­got megtenni, vagy teherkocsikra kapaszkodva össze- rázatni magát. A Beszkárt csak néhány kocsit járat, ritka időközökben és azok is állandóan túlzsúfoltak. A nagy vásárt elep árusítóhelyei ellen is sok a panasz. Az áruk nagyrésze a pincékben van tárolva, már pedig a pincékben olyan félhomály uralkodik, hogy nem lelhet megállapítani az áruk minőségét' és a ve­vők rendszerint becsapódnak. A panaszok szerint rosszak a mérlegek is. Ez is sok kárt okoz a> keres­kedőknek. Annak ellenére, hogy a főváros már többízben intézkedett a gyiimölcsöskoisarak, ládák, »díszítése« ellen, még mindig dívik ez -a káros szokás. Erélye­sebb razziákat követelnek és a »díszítő« árusok meg­büntetését, kitiltását. Panaszkodnak amiatt is a ke­reskedők, hogy az árusok durva modorban érintkez­nek velük, A nagyvásártelepen hemzsegnek az al­kalmi hordárok, akiket nem lehet ellenőrizni és sok visszaélést követnek el. Kifogásolják, hogy a nagy- vásártelepre mindenki szabadon bemehet és noha a telep kizárólag a nagykereskedelmi forgalom leibonyo­lítására létesült, mégis tömegesen szolgálják ki a fo­gyasztókat is. Az ankétot a Fűszerkereskedők Országos Egyesü­letének tanácstermében rendezik. Király Kálmán tanácsnok a prágai nemzetközi útkátrányozá és benzol- gyártó konferencián szerzett tapasztalatokról Ez tűnik ki itt abból is, hogy 9 év alatt a megnö­vekedett lélekszám ellenére 148 ezer mázsáról 124 ezerre fogyott a húsáruk, halak és rákok felhoza­tala. Pedig még ennek is körülbelül a felét elszállí­tották. Ám azért nem éhezett Budapest. 680 ezer mázsa helyett 769-re nőtt a burgonya- felhozatal, 0.9 millió mázsáról 1.2 millióra emelkedett a tej és tejszín felszállítása, 62 ezer mázsa tojás helyett 88 ezer érkezett, 98 ezerről 103 ezer mázsára szaporo­dott a hagyma és 65 ezerről 137 ezer mázsára duplá­zódott a zöldségfélék fogyasztása. A liszt- és a dara­felhozatal ugyan 1.3 millió mázsáról 773 ezerre csök­kent, d/e a zöldbab, a zöldborsó, a friss káposzta a tök és a friss gyümölcs valamennyire ellensúlyozta ezt is mert ezekből 358 ezer helyett 425 ezer mázsa került a fővárosba. Meg kell azonban jegyzni, hogy ezek a mennyiségek csak a vasúton és hajón érkezett I Kálvintéri Gyógyintézet Rt. I IX., Ráday ucca 2., II. kapu. Telefon: 1-865-01 I Fővái03, MABI, Hangya sfb. belegsegélyzők utalványaira I díjtalan kezelés. — Idegesség, mozgásszervi megbetegedé- H sek, koravénülés fáradékonyság stb. szakszeiű gyógyítása. H Az összes legmodernebb gyógytényezőkkel felszerelve. H A múlt héten tartották Prágában a nemzetközi útkátrányozá és benzolgyártó korfereiícidt, melyen a főváros képviseletében Király Kál­mán tanácsnok vett részt. Htjáról hazatérve, Király Kálmán tanácsnok a következőkben számolt be munka­társunknak a konferencia lefolyásá­ról és tapasztalatairól: — A konferencia előtt Berlinben voltam, ahol 3 napot töltöttem és ala­posan megtekintettem a német fő­várost. Természetesen elsősorban az úthálózati és közlekedési viszonyok 'ánt érdeklődtem, Megragadott Berlin óriási ará- yú fejlődése, mellyel Európa legmodernebb me-tro- olisává lépett elő. Az úthálózat és útburkolatok ?kint etében is az első helyen áll a német főváros, lindeniitt a legjobban kiépített, legújabb eljárások jerint létesített utakat láttam, melyek főleg az utóközlekcdés előmozdítását szolgálják. De meg­alapítottam azt is, hogy Berlinben épúgy, mint más •városokban, a modern utak mellett kevés az autó- arkozóhely, ami viszont a közlekedés akadályául jolgúl. — A prágai konferencián végighallgattam az ér- “kes előadásokat és megtekintettem a figyelmet ér­irály Kálmán demlő bemutatásokat. A világ minden részéről vet­tek részt a konferencián az útkátrányozással és benzolgyártással foglalkozó szakemberek, különösen sok volt közöttük az angol és a francia, A résztvevő­ket külön vonaton vitték Morva-Ostravába, ahol gyártelepeket és utakat láttunk. A kongresszus befejeztével több mint 101) kül­földi szakember meghívásunkra Budapestre jött. Fővárosunk nevezetességeinek megtekintésén kívül bemutattuk nekik a budapesti gázgyárat és a nem­rég létesült modern benzolgyárat. A legnagyobb el­ismeréssel nyilatkoztak a látottak felett. A Gáz­művek igazgatósága a vendégek tiszteletére' vacso­rát adott, melyen Véssei Ede vezérigazgató német, én francia, Viola Rezső műszaki főtanácsos pedig angol nyelven üdvözöltük a vendégeket. Zománclakk a legkényesebb ízlést is kielégíti! ! Minden jobb szaküzletben kapható ! ! Megrendelés: 1-221-84,2-928-64

Next

/
Oldalképek
Tartalom